Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-28 / 90. szám, csütörtök

1949 Július 28 UJSZ0 Győzött a kombájn fllsószeü határában Az elmúlt napok egyikén telefonhívás érkezett szerkesztőségünkbe, hogy azonnal induljak az alsószelii Állami Birtokra, ahol szemléltető módon fogják bemutatni a kombájn és a kézi aratás közötti különbséget. A távbeszélő útján tudomásomra adott hír vétele után siettem tehát Alsőszelibe, mert magam is kíváncsi voltam erre az érdekes látványra, amikor a falu lakossága és a közeli vidék földművesei szemléltető bizonyítékot kapnak az állam által propagált mezőgazdasági gépesítés fontosságáról és hasznosságáról. Remegett a levegő a forró nyári napsütésben, amikor gépkocsim befutott Alsószeli határába. 34 fokot mértek árnyékban a munka megindulásakor. A kombájn, az önkötözőgép és 33 pár arató egymás közötti versenye. Mindhárom versenyzőnek 1 hektárnyi földterület volt kimérve. Már a verseny kezdetén megmutatkozott a nagy különbség a gép és emberi erő által elvégzett munka között. Azonban az eredmény a végzett teljesítmény közti különbség még jobban meglepte az összegyűlteket, mert minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a gép nemcsak, hogy el tudja végezni a kijelölt aratási és cséplési munkálatokat, nemcsak, hogy mentesíteni tudja a falusi dolgozókat a verejtékes és legnehezebb munkájuk alól, de módot nyújt arra is, hogy a felszabadult emberi munkaerőket fontosabb, könnyebb és megfelelőbb munkahelyekre állíthassa az állam. Az összesereglett gazdák mindinkább a jegenyesor végében dolgozó kombájn közelében csoportosulnak. A csodálat rem a kombájn nagyságát illeti, mert hiszen ez az újkori kaszáló alig nagyobb egy teherautónál, — bámulatra a gép teljesítménye késztet. A gép kaszálószerkezete három méter szélességben vágja, •őt mondhatni, beretválja a nagy búzatáblát s a kaszáló mögé épített cséplőszerkezet pzonnyomban menetközben ki i3 csépeli a gabonát. Az Állami Birtokok központi szakértői már megállapították, hogy a kombajnaratásnál a szemveszteség sokkal kisebb, mint egyébként az aratásnál. Közelebb ér a gép. Jobban szemügyre vehetjük. A mezőgazdaság gépesítésének szemmellátható csodáját, a kombájnt mindössze két ember kezeli. Az egyik a vezető. Ott ül fütyörészve a kombájn vezetőülésén, forgatja a kormánykereket s néha oldalt nyúl egyik-másik emelmmár gép segítségével végzi az Állami Birtok. Idős, hajlotthátú kaszások, zömök fiatalemberek, napsütötte arcú aratólányok nézik a már távolban zümmögő kombájnt, nyomában a hosszú tarlőcsíkot és a gépből kihullott szalmát. Nem is nézik: csodálják, szemük bői egyszerre ragyog az öröm és a meghatottság. A gép a legnehezebb munka alól felszabadította őket! Most könnyebb és egyben hasznoAz alsószeli aratási verseny győztese: a kombájn. lökarhoz. így szabályozza a kombájn gyorsaságát, a kaszálőszerkezet forgását és a cséplő mótorját. Oldalt a • cséplő csatornái mellett a másik ember: az aratómunkás. Az ő dolga az, hogy figyel és a kifolyó búza alá tartja a zsákot. Ha megtelt egy zsák, bekötözi és szépen lecsúsztatja a kombájn mellé a földre. Itt állnak mellettünk a gazdaság egykori aratómunkásai. Most már igy mondhattuk: egykori. Mert ezt a legnehezebb gazdasági munkát sabb munkát végeznek a gazdaságban. A legtöbb aratómunkás az állatok szakszerű gondozását tanulja. A lányok javarésze a gyümölcsösben tevékenykedik, a többiek kukoricát, répát kapálnak, a szecskavágó gépek mellett dolgoznak. Akik pedig már nincsenek itt a régi társak közül, azok az ország ipari vidékein dolgoznak. Felcserélték eddigi falusi évszaki munkahelyüket az állandó munkát és kenyeret biztosító ipari, gyári munkahellyel. Kerül, fordul a kombájn a búzában, szemlátomást fogy a táblán a gabona. A régi aratómunkások arról beszélgetpek, hogy Íme, ez a kombájn megmutatta, mi a különbség a gépek erejének felhasználásában a kapitalista és a szocialista jellegű gazdálkodásnál. Régen is használtak különféle gépeket a mezőgazdaságban. De régen a gép látszólag ellensége volt a munkásnak mert elvette a kenyerét. Pedig hát nem a gép volt a dolgozó paraszt ellensége, hanem azok, akik felhasználták egyéni hasznuk növelésére az emberi munka helyett. Most, Íme megtörtént a csoda. Alsószelin versenyzik a gép az emberrel és igazolta az Egységes Földműves Szövetkezet szükségességét, felszabadítja az aratás és cséplés fáradságos munkájától a falusi dolgozókat, mert hiszen e gép mellett az embernek úgyszólván csak az a dolga, hogy a zsákot tartsa. És mégis: a nagyteljesítményű aratő-cséplógép nemhogy kenyértelenné tenné az aratók sokaságát — ellenkezőleg: könynyebb, hasznothajtóbb munkaalkalmat teremtettek számukra. Csodálva szemléljük valamennyien a versenyt. Az emberek nagyokat kacsintgatnak. A hitetlenek vakargatják "fejüket, mert bizony János gazda, az Egységes Földműves Szövetkezet tagja nyert, aki e bemutató versenyre kicsábította a tagokat és a kétkedő falusi Tamásokat, akik a zsíros parasztok gúnyos mosolyának hittek még a közelmúltban. Alsószeli lakosságának szeme előtt pergett le a szemléltető példa, mit jelent a gép, ha bevonul a faluba. Bebizonyította, hogy a dolgozó kisés középpai-^tságot jött felszabadítani a verMtékes robot igája alól és az Egysé-es Földműves Szövetkezet nyomán egészségesebb, szabadabb és boldogabb életet indít el a falun. Aratószabadságosok, a niyeika elvégzése után vissza oz Magasabb nemzetgazdasági érdek, hogy mindazok a kőművesmunkáink, akik szabadságra mentek az aratási munkálatok időtartamára, feladataik végeztével visszatérjenek az építkezéshez. Ezidén az építészetben kisebb méretű volt a munkaerők csökkenése, mint tavaly. így pl. ez év 21. hetében a várt 21 százalék helyett csak 17 százalék volt a hiány. Másrészt azonban az aratási munkálatok időtartama a rossz időjárás miatt 2 héttel elhúzódott és ez késlelteti a kőmúvesmunkások munkahelyükre való visszatérését. Lassan már végetér az aratás és eljön az építkezésekhez való visszatérés ideje. Fontos, hogy minden kőművesmunkás idejében visszatérjen az aratá="i munkálatokból, mert egy bizonyos időpont után — amelvet az egyes területek szerint állapítanak meg — a késés igazolatlan távollétet jelent és ez a szabadsáíoltatás és karácsonyi segélvről szó'ó rendeletet- é^telm^bon a különböző k'váltságok elvesztését vonja maga után. ezer m'jn^STP v

5?* szüksége a csehs7!wák építészeti üzemeknek Az építkezéseknél a második félévben az eddiginél sokkal több munkaerőre van szükség. Mar ez év májusában 96 ezer alkalmazott dolgozott ebben a fontos szektorban, ebből 63 ezer a csehszlovák építkezési üzemeknél. Most azonban 12 eztrrel emelkedett a munkaerő szükséglet b csehszlovák áp-'tkezési üzemeknél, nem számítva azokat akik v'sszatérrek az aratásról. Legnagyobb szükség van kőműve3 munkásokra Zsolna, Bratislava és Ke'ct Szlovr-nszkó kerületeiben, ahol nagy Ipari építkezések folynak. A munkások toborzásánál bizonyos fokú kedvetlenséget okoz, hogy a munkásokat az egyik járásból a másikba rendelik és ígv el kell hagyni ok otthonukat. Figyelembe kell azonban venni, hogy ilyen esetekben az építkezési munkásoknak nagy előnyöket biztosítanak. Elszállásolásuk ingyenes, napi ellátást kapnak 15— 20 koronáért és kettős háztartás esetén 20 korona többletdíjat élveznek, úgyhogy csaknem az egész keresetüket megtakaríthatják. Kettős háztartásbeli többletdíj illeti mindazokat a munkásokat, akik nem térnek naponta haza otthonukba, mert több mint 2 órás időveszteségük volna. Törpebirtokosok segítsetek az építkezésben Mint új munkaerők, számításba jönnek a törpebirtokosok, akik azonban természetesen otthonukhoz közel akarnak alkalmazásba lépni az építkezésnél, mert az aratási mukálatok befejezése után is állandóan kisebb munkákat végeznek gazdaságukban. Sokan közülük azonban átmehetnek az építkezéshez anélkül, hogy távollétük otthon hiányozna A kisparasztok széles rétegeinek lehetővé teszik az építkezési munkálatokba való bekapcsolódást az úgynevezett mezőgazdasági szerződések akciója révén. Ez azt jelenti, hogy mindenki lehetőség szerint szerződésileg kötelezheti magát, hogy bizonyos évszakban mint építkezési munkás fog dolgozni. Előre pontosan meghatározhatja, hogy mely időszakban — pl. cséplés idején — 8z építkezésből automatikusan távozhat. Ily módon rendesen gondoskodhat gazdaságáról, másrészt az építkezési munkálatoknál szépen kereshet és különböző előnyökben részesülhet, így a kisparaszt, aki száz váltást ledolgozik, előjogot nver a kis családi házak nyilvántartásánál. Az aratás után azonnal: Xadáhántás, Ne késsünk a tarlókántással! A gabona learatásával megszűnik a talaj beárnyékolása, így egy-két napon belül a nyári fneleg szívóhatására a talajban lévő csekély nedvesség felszínre törekszik és elpárolog. A tarlóhántás megóvja a talajnedvességet, ezenkívül értékesíti a nyáron lehullott csapadékot, amely egyébként veszendőbe menne. Nemcsak azért kell tarlóhántást végezni, hogy megőrizzük a nedvességet, de a jól végzett tarlóhántás a gvo mok elleni küzdelemnek igen fontos fegyvere. A tarlókántás a gyomirtás nagylaka ítása A sekélyen végzett tarlóhántással a tarlóra pergett gyommagvakat aláforgatjük, ahol a gyommagvak találkoznak a felfelé törekvő talajnedvességgel és a sekély takarókéreg alatt gyorsan kicsíráznak. A kicsírázott gyomokat pedig még a magkötés előtt alá tudjuk forgatni. Nem szabad a tarlóhántást mélyen végezni, mert a talaj gyommagfertőzöttségének főforrása a tarlóra hullott gyommagvak mélyen való alászántásából származik. A jól végzett tarlóhántással tápanyaggal gazdagítjuk a talajt A tarlóhántás a talalncdvesség megőrzésén és a gyomirtáson kívül tápanyagban gazdagítja a talajt, mert (biztosítja a hasznos talajbaktériumok szaporodásához a levegőt és nyirkosságot. A hasznos talajbaktériumok pedig a tarlóhántással aláforgatott tarlómaradvánvok elVorhasztását végzik s ezáltal növelik a talaj humusz- és nitrogéntartalrnát. A tarlóhántás többszörösen visszafizeti a ráfordított munkát A tarlóhántás után végzett őszi szántással porhanyóbb talajmunkát tudunk vé»szní, az igavonó jószágot pedig megkíméljük, mert nem kopogósra száradt talajt kell vele szántanunk. Többszörösen fizet a tarlóhántás a következő tszter.dőben. amikor a növények ápolási munkái kevesebb kézi munkát igényelnek, mert a p^ommagvakat a tarlóhántással kipusztítottuk. Fzáltai könnvobb->n és gyorsabban végezhetjük a kapálást munkákat, de még az a hasron is fennáll, hogy a kisebb gvommenynyiség lényegesen kevesebb nedvességet és tápanyagot von el a kultúrnövénytől. A tarlóhántással közvetlenül juttatunk tápanyagot a földbe, a hasznos talajbaktériumok által elkorhasztott tarlómaradványokon keresztül, amely mint humuszanyag és mint nitrogén értékesül a következő esztendőben. Az elvégzett kísérletek igazo'lák, hoev a könnvebb és jobb munkán kívül az idejében végzett tarlóhántás 1—3 métermázsa szfimesterménnyel, .sót ennél magasabb termésátlaggal hálája meg a befektetett munkát Legtökéletesebb tarlóhántást a tárcsásborona végez mert a talajt sekélyen és rögmentesen műveli meg. A kiszáradt talajba Is könnyen be tud hatolni, olcsó, mintegy kétharmadába kerül a szántásnak. Ha tárcsa nem áll rendelkezésünkre, akkor ekével, sekélyen végezzük a tarlóhán+ást és erre az időre élesítjük ki jól az ekevasat. Tarlóhántást végezhetünk még ekekapával, gruberrel, extirpátorral. A tarlóhántás csak akkor lesz eredményes, ha utána nyomban hengerezünk Minél szárazabb és rögösebb a találunk, annál fontosabb a hengerezés. Ha a tarlóhántás ktgyomosodott. vagy nagyobb esőzés összetömte, járassuk meg fogassal. A nagyon gyomos tarlóhántást a gyom magkötése előtt forgassuk alá sekélyen. PETŐFI SÁNDORI Fekete kenyér Miért aggódol, lelkem jő anyám, Hogy kenyeretek barna, e miatt? Hisz meglehet: ha nincs idehaza, Tán fehérebb kenyérrel él fiad. De semmi az! Csak add elém, anyáig, Bármilyen barna is az a kenyér. Itthon sokkal jobb izü én nekem A fekete, núnt máshol a fehér. Szlovemzkói magyar űarasztarc '949 Gömörhorkán voltam. E szorgalmas és öntudatos falu munkáját jöttem megnézni, hogy számot adhassak a hegyek közti kevert ajkú ki

s f"lu lakosságának életéről. Elbeszélgettem a gyár munkásaival, kezet szorítottam az élmunkással, meghallgattam az aszszonyok panaszát, merítettem az öntudatos proletárok beszédjeiből s még mindig jöttek az emberek, akik szót akartak velem vá'tan', a csehszlovákiai magvar dolgozók lapjának belső munkatársával. így kerültem, össze egy fiatal munkással. A jövő lehetőségeiről, az ifjúságnak a termelő munkába való bekapcsolódásáról beszélgettem vele. — Azt kérdezed tőlem, elvtárs, kiket akarunk a munkatermelésben követni? Fa'unk becsületes és példaadó proletárjait. Megkapott a szó. Kik lehetnek azok a földművesek, akiket ez az öntudatos ifjúmunkás példaként ál'ít maga elé. Mit tettek, hog>i ezekben a fiatalokban ily nagy elismerést váltott ki munkájuk? — Még tavasszal történt —fohr tattá a gömörhorkai ifjúmunkás. — A határunkban megműveletlenül maradt 12 kataszteri hold szántóiöld Az illetékesek figyelmet elkerülte ez a mulasztás. ís ekkor egy földművesekből á'ló brigád elhatároz'a, hem/ vm hagyja ugaron ezt a földet. Kardos János vezetésével egy sz*v tavaszi korareggeli napon kocsikra ültek és kimentek a határba, hogy önkén*es munkával helyrehozzák mások hibáját. — Kinek? — kérdeztem. — Az államnak, a csehszlovákiai dolgozók egyetemének. Mindenkinek, akik a népi demokratikus államunk jobb holnapjáért harcolunk. — hangzott a válasz. Igen, Kardos János, Zsilka Imre és Márton. Bodon G"ula, Berec Teréz. S"bari Sándor. G°

fhart Árpád, Palcsó Márton. Szojka János, Ambruzs András, Szabó János, ö

fvös Va'entin, Duszn János, Balázs Béla, Beller István, Mogyoródi Márton, Szabari Erzsébet és János, Bárdos István, ROnyec György, Dusza Andrá-, Farka Antal, Vajda István. C.ako Sándor és Krrtác István 1949 május 9-ének reggelén kocsijaikkal, ekéikkel kifOnul'ak, hogy megműveljék a földet s kukoricát vessenek az ucrarOn hagyott termőföldbe. Amikor pedig a Párt heh/i szerveze'e megköszönte dicséretreméltó tettüket, így vá'aszoltak: — Örömmel és szeretettel végeztük el ezt a munkát. Azt szeretnénk, hogy községünk állTndóan elöl járjon a munkát evékenTS°a frontján. hogn így közösen biztosíthassuk a dolgozók javát, a jobb holnapot_ az újjáévitett szocialista Csehszlovák Köztársaságban. így hangzott a gömörhorkai földművesek nyilatkozata, ók a népi demokratikus köztársaság érdekének szentelték szabad idejüket. Ezek a szocialista rendszerünknek becsületes munkásai valóban követendő példái lehetnek a gömörhorkai fiataloknak, mert ők már az új. eg

Asy*gps társadalmunk rprómunkát végző, de nagy építői. L