Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-21 / 84. szám, csütörtök

1949 július 16 UJSZ0 ­Július 21, csütörtök. A nap kél I 5 óra 13 perckor, nyugszik 20 » óra 58 perckor. A róm. kat. nap- | tár szerint Dániel, a protestáns naptár szerint Antónia napja van. • Várható időjárás: Záporesőre hajló, enyhe északnyugati szelek­kel. A hőmérséklet átmenetileg süllyed. © Tizenkét évvel ezelőtt, 1937 jú­lius 15-én nyílt meg a világ leg­nagyobb mesterséges folyami vi­ziútja, a Moszkva,—Volga folya­mi csatorna. Az óriási építkezést Sztálin gondolata nyomán való­sították meg és megépítésével Moszkva három tenger kikötőjé­vé vált: csatornák segítségével viziúton szállítható a szovjet fő­városba a Fehér-tenger, a Balti­tenger és a Kaspi-tenger kikötő­jének minden áruja. A moszkva —leningrádi viziút a csatorna lé­tesítésével 1100 kilométerrel lett rövidebb. • Hst kis Moszkvics-autó Moszk­vából Bakuba és vissza, a Kau­kázuson keresztül. 5000 kilométe­res próbautat tett meg. A kocsi­kat a legnehezebb próbálónak tették kl, útjuk nehéz talajon, dl'őírtakon és hegy, ösvényeken át Terített, de mindegyik kitűnő áüapotbpn érkezett vissza a szov­jet fővárosba. A viszontagságos útjulrrál hazatért kocsikat és ve­zetőiket a közönség nagy ünnep­lésben részesítette. A részletes mflsza'ci eredményeket hamaro­san közzéteszik. — Magyar postásküldöttség Bratislavában. Kedden érkezett Bratislavába a magyar postások küldöttsége Katona vezérigazgató vezetésével. A küldöttséget a postai megbízotti hivatalban fo­gadták, majd onnan a főváros kör­nyékét mentek megtekinteni. — Munkások tiltakoznak a gyá­rak bezárása ellen.* Kedden dél­után a francia államosított repü­lőgépgyárak elbocsátott munkás­sága újabb tüntetéseket rende­zett Párizsban. Le Vallois pári­zsi külvárosban mintegy 300 munkás gyűlt egybe s munkát követeltek. A tüntetőket a rend­őrség szétzavarta és mind a rend őrök mind a tüntetők részéről többen megsebesültek. — MTDr. Kalmár Oskár, a prá­gai klinika volt fogorvosa, rendelőt nyitott Komáromban, Duna-utca 9. szám alatt. 1406/v I Miről írnak ma a megváltozott ( társadalom lajíjai? A békéről, a termelésről, az ötéves terv or­szágépítő problémáiról, egy egész­I ségesen fejlődő nép mindennapos í dolgairól. S biztos, hogy a törté­| nelem legnagyobb „szenzációjá­i ról" a ma újságírója számol be: a szocializmus építéséről! ; — Lengyelek tanulmányozzák szociálpolit kánkat. A hét elején érkezett Prágába egy nyolctagú lengyel küldöttség, hogy tanul­mányozza csehszlovák szociálpo­litika különböző kérdéseit. A küldöttséget a munka- és szociá lis gondoskodásügyi miniszter helyettese, dr. Levcik fogadta, aki ismertette a csehszlovák szo­ciálpolitika és a szociális köz­igazgatás szervezésének elveit. — Felrobbant egy lőszerraktár Németországban. A francia meg­szállási övezetben lévő Pruen városában szombat éjtszaka ha­talmas robbanás történt. Felrob­bant egy lőszerraktár, ahol 100 tonna lőszer volt, amely a múlt világháborúból maradt meg. A robbanás 30 emberéletet követelt áldozatul és 150 ember megsebe­sült. Az anyagi kár is óriási, mi­vel 80 ház annyira megrongáló­dott, hogy 6 ezer személy maradt fedél nélkül. Katonaságot (küld­tek ki a mentési munkálatokhoz. KET NÉMETORSZÁG Majna-Frankfurt városa mintegy maaiei évvel ezeiott n> u^taian na­poKat élt át. Az angol-ameriKai meg­szálló parancsnoKs&g kiaata az uta­sítást, hogy a városokban szetszuit testületekei összpontosítsak. űrre a hírre nem csupán egy sereg német iiivatainok áramlott FranKíurtba, nanem rengeteg bópénzü ameriKai ezreoes és orna 0y is, akiken ugy te­szült az egyenruha, ahogy a nagy­kereskedők kabátjukat viselik. EGY FURCSA IKODA BERENDEZKEDIK A sok intézet között akadt egy angol-amerikai testület is, ameiy Frankiurtba költözött. Szerény, ue tágas épületben heiyezkeaett el. Az épület bejárata előtt amerikai katonai rendörök állnak. A párná­zott ajtók mögött pedig a semmit­mondó JEIA név mögött jól meg­olajozott gépezet kezdte meg mű­ködését. A kezdőbetűk a Joint Ex­port-Import Agency (egyesült ex­port-import iroda) rövidítése. Az iroda egyszerűen kereskedők ma­gánvállalkozása. Az ügynökség mű­ködését a titokzatosság homálya fe­di. Mégis nyilvánvaló, hogy nem csu­pán Bizónía külkereskedelmét irá­nyítja, hanem egész gazdasági fejlő­dését is, beleértve azt a kérdést is. hogy miképpen fejlődik a mezőgaz­daság és a békeiparnak milyen ágait és üzemeit kell felszámolni. Segítségével egész Nyugat-Németor­szág az angol-amerikai monopóliu­mok ellenőrzése alá került. HÁROMSZOR MEGFIZETETT KENYÉR Az ügynökség nem hozza nyilvá­nosságra üzleti mérlegét és meg üzleti könyveibe sem enged bete­kintést. Pedig volna mit megnézni! A monopólisták ugyanis háromszor fizettetnek meg a németekkel min­den darab kenyeret. Először úgy, hogy saját hitelükből a német állam számlájára hozzák be a kenyeret, másodszor ugyanezt megfizettetik márkában, harmadszor pedig azáltal, hogy a márkát negyedrészére érté­kelték és végeredményben a néme­teknek ugyanezért az amerikai áru­ért négyszer annyi árut kell adniok cserében, mint a háború előtt. A ke­reskedelmi ügynökség szabad garáz­dálkodásának eredményeit el lehet képzelni. LESZERELIK A VERSENYKÉPES IPART De az imperialisták nem állnak meg Bizónía kereskedelmi kizsarolá­sánál. A nyugati sajtó mostanában különös figyelmet szentel a ruhrvi­déki eseményeknek. Az angol meg­szálló hatóságok június 14-én tünte­tőleg megkezdték 11 nagy vegyipari üzem leszerelését és börtönbüntetés­sel fenyegetik azokat a munkásokat, akik megtagadják a leszerelést. Fél­reértés ne essék, nem a német hadi­ipar megsemmisítéséről van szó. Ezekben az üzemekben benzint, pa­raffint, kenőolajat, zsírsavakat, lak­kot és gyógyszereket állítanak elő, csupa olyan cikket, ami versenyt képez az angol ipareiklfekkel. Ez a jelenség nem kivétel, hanem rend­szer. Az angolok és amerikaiak irányt vettek arra, hogy tönkrete­gyék a német iparnak azt a részét, amely versenyt .jelent nekik. Ezekután az sem meglepő, hogy a megszállók ellenőrizhetetlen „meg­szállási költségek" címén milliárdo­kat rabolnak el a nyugat-német^ gaz­daságból. Ez az összeg eddig 20 mil­liárd márkára tehető. Hivatalos amerikai adatok szerint egy katona eltartása otthon 3000 dollárba kerül, de minden megszálló katona 10 ezer dollárt él fel Németországban. NEGYVEN SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTEK A BÉREK Nem csoda, hogy Nyugat-Német­ország arcát a válságok, a osökkenö termelés és a munkanélküliség ag­gasztó növekedése jellemzi. A ba­jor munkaügyi minisztérium szerint a munkanélküliek száma elérte az 1932-es színvonalat. Minden negye­J dik munkás munkanélküli, mint a hatalmas gazdasági válság idején. A belvízi hajózás fele szünetel. A csődök száma nő, a munkabérek három év alatt 40 százalékkal csök­kentek és 4.6 millió embernek any­nyi pénze sincs, hogy élelmiszerje­gyeit beváltsa. A V»R4G2T> PAR VSZTB TT{TOKOK ÉS ÜJ GYÁRAK HAZÁJA De van egy másik Németország is. Ez a Németország ott kezdődik, ahol szovjet katonák állnak a ha­táron. Mö öttük a nagybirtokokból alakult parasztgazdaságok, újjá­épült gyárak és vidáman dolgozó emberek. Kelet-Németország, az ösz­szezúzott fasizmus, a felosztott föl­dek, a tervgazdálkodás és munka­versenyek hazája. És ez az ország mintha egészen "más világ volna. Az is. Amíg nyugaton a megszállók egymással versenyezve fosztják ki a népet, addig Keleten a lakosság a szovjet emberek segítségével és iránymutatásával halad a munka­nélküliség leküzdése, virágzó mező­gazdaság. az iparosodás, a boldog ország felé. A lpkosoío- ezen a részen az idén 145 százalékkal több szövethez, 52 százalékkal több cipőhöz, 140 szá zalékkal több kötöttáruhoz és 50 százalékkal több harisnyához jut, mint tavaly. Az ipar legtöbb ágában felülmúlták a termelési előirányza tot. Az átlagos ipari termelés egy év alatt 26.8 százalékkal növekedett, MEGVALÓSUL A KÉTÉVES TERV A Német Szocialista Egységpárt kidolgozta az új kétéves tervet, terv végrehajtása során tavasszal 542 traktorállomást szerveztek át és ezzel fél milliónál több paraszt birtoknak nvujtanak hathatós támo gatást. A gépállomásokat többezer traktorral, 540 teherautóval, 500 nagy r éppel segítette a Szovjet únió. Kelet-Néníetország szovjet se gitséggel tervszerűen építi gazdasá gét és ennek az eredménye az a nö vekvö nlos^sági hullám is. ami Ke let-Berlint és az egész szovjíet öve zetet elárasztotta. \ X T ^T TRFMANRA HALLGAT, HANEM A KELETNÉMETEKRE A két Németország jövője nem kétséges. Míg Nyugat a kapitalis ták karmaiban egyre mélvebbre zu han a gazdasági válságba, a sze génysé be, a munkanélküliségbe, ad dig Keleten épülnek a. gyárak, sza­porodnak a traktorok, több kenyér és ruha jut a nénnek,, erősebbek, vi­dámabbak lesznek az emberek. Min­den na-i t'nsM) határvonalat húz a két Németország közé. Acheson Bev'n és a többiek beszélhetnek amit akarnak, a német nép szemét nem le^et bekötni. A vak is látja, ho^v míg e° vik oldalon nyomor van, addig a' mMk oldalon emelkedi 1- PZ életszínvonal és ez nem véletlen Csak naivon kevésre tehető azok­nak a megvadult náciknak a szá­ma, akik nem értik meg a kenvér, hús és vaj politikéját, a nagv több­ség már ma is érti. Kelet-Német orszá"' rníndi" na«rvobb vonzást gva­korol Bizón'ára és a mi javunkra billenti a német mérleget, mert a n*met nép kérdését úg"ls Kelet­Németország fogja megoldani. 9gy ,,szóra Hoznak" az amerikaiak cPárizsban! Poltorackij jellemző történetet mond el az amerikaiak párizsi vi­selkedéséről az Izvesztijában közölt utijegyzeteiben. — Az egyik párizsi szálloda tete­jén az amerika zászlót láttam len­geni — írja. — Megkérdeztem, miért éppen az amerikai zászlót tűzték ki, hiszen a szállodában tíz angol, tizen­öt belga, több dán és holland, de mindössze két amerikai van. Érdek­lődésemre közölték velem, hogy az amerikaiak mihelyt megérkeztek, azonnal követelték az amerikai zászló felvonását. — Egy másik alkalommal — Írja tovább Poltorackij — Párizs közép­pontjában az egyik legnagyobb úton egy teljesen meztelen ember sétált, valamilyen amerikai dalt dúdolgat­va. A rendőr megállította és közöl­te vele a francia törvények rendel­kezéseit, amelyek 'szerint az utcán tilos ruha nélkül sétálni. — Nem az én hibám — válaszolta sértődötten az amerikai —, hogy önöknek ilyen ostoba törvényeik vannak1 Erre bekísérték a rendőrségre Kiderült, hogy a 22 éves amerikai fiatalember a kelleténél kissé többet ivott, melege lett s ezen ú°y akart segíteni, hogy ruháit az út szélén levetette. A rendőrség, ahelyett, hogy megbüntette volna a nyilvá­nos botrányokozásért, készségesen megkerestette az amerikai ruhafe­hérnemü darabjait. A fiatalembert pedig, miután felöltözött, békésen szabadonbocsátották. — A szovjet dohányipar fellen­dülése. Cholostov a szovjet élel­mezési ipar vezérigazgatója a TASS munkatársával folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy a szovjet dohányipar ezidén 9 miliárddal több cigarettát dol­gozott fel, mint tavaly. Az ország déli részében lévő dohánygyárak, melyeket a német megszállás alatt megrongáltak, ismét teljes üzemben vannak. Üj dohánygyá­rak épültek főleg az Uraiban és Szibériában. A szovjet dohány­ipar teljesen felújította a háború előtti szivarfajtákat és jelenleg több mint 100-féle szivarkát és szivart gyártanak. — Az argentinjai gyárosok „hazafias" érzése. Az „Orienta cion" című újság jelenti, hogy az argentin textilgyárak munkássá­gának 80 százaléka elvesztette munkáját, mert a gyárosok rájöt­tek arra, hogy számukra olcsóbb az USA-ból behozni félárukat. A munkások kérik a kormányt, hogy rendezze a tarthatatlan helyzetet. Haladó körök követe lik, hogy a kormány vegye fel a kapcsolatot a Szovjetúnióval és a népi demokrata államokkal. — Kereskedelmi kapcsolataink Finnországgal. Kereskedelmi kap­csolataink Finnországgal az el­múlt évben kielégítőek voltak. 1947-ben a csehszlovákiai kivitel Finnországba 122 millió K5s-t tett ki, behozatal pedig 57 millió Kés-t. Az elmúlt évben a kivitel 247 millió Kős volt és a finn­országi behozatal is annyira ja­vult, hogy 117 millió Kés-re emelkedett. Az elmúlt év első négy hónapjában a behozatal és a kivitel összege annyit tett ki, mint a két ország közötti 1947-es forgalom. — Skót költő Bratislavában. Reto Rosetti olasz származású skót költő és felesége magyar­országi útját megszakította Cseh­szlovákiában és több város meg látogatása után Bratislavába is ellátogatott. — Rekordtermés Dániában. A Dániából érkezett legújabb híreK szerint számolni lehet azzal, hogy az idén rekordtermést fognak el­érni. A dán meftgazdasági mi nisztérium közli, hogy az idei ga­bonatermés 4,000.000 tonna lesz, ami 200.000 tonnával több mint 1948-ban volt. — Többeknek. Az Üj Szó m'nt hetilap nem szűnt meg, mert a hetilapot az „Cj Szó" csütörtöki száma helyettesíti. A hetilap elő' fizetése tehát lehetséges és az előfizetési ár évenként Kcs 150.—. félévre Kcs 75.—, negyedévre Kcs 40.—. A kiadóhivatal. — A legmodernebb villanymoz­dony. Néhány hét múlva útjára indul egy magyarországi műhely bői a világ legmodernebb villany­mozdonya, mely „Ganz-Kandó" típusú. A mozdonyt Kandó Kál­mán tervezte, aki a XX. század legjobb mérnökei közé tartozik. Az új mozdony 3200 lóerős és 85 tonnát nyom, óránkénti sebessé­ge 125 km. A mozdony iránt kül földön nagy érdeklődést tanúsí­tanak. — Lengyel brigádosok az „Ifjúság Vasútvonalán". Július 18-án „Ifjúság Vasútvonalá" ra 150-tagú lengyel bri­gád érkezett, hogy 3 héten keresztül segítsen a vasútvonal építésénél. A lengyel brigádosokat az állomáson Hejzlar, a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség képviseletében, Toman, az „If­júig Vasútvonalá"-nak vezetője és tőben fogadták. „ftgqaszió" Whilliard Blyer, a wisconsini egyetem tanára hosszú ideig végzett kutatásokat az amerikai vidéki sajtó helyzetére \ onatko­zólag. Összegyűjtötte 1305 ameri­kai kisváros sajtójának adatalt és megállapította, hogy az 1305 városka közül 1142 sajtója a na«rv saitótrösztök. a Hurst-, Ko­xvard-, Scripps- és Mae Cor­mlck-Patterson-tröszt kezében van. Blver azt is hozzáfűzi. hogy a monopolisták egyre jobban be­hálózzák a vidéki saitót és nem­sokára nem lesz olvan vidéki lan Amerikában, amelvct ne a Wall Streetről Irányítanának. A nrofesszor e°-vetlen széban foglalta össze véleményét tapasz­talatairól: „Aggasztó." Nagyszerű termés az altáji sztyeppék vidékén Csodálatosan szép látvány kíséri a Barnaultól Rubozo\.szkig vezető utat. Csaknem 300 kliométer hosszúságban méltóságteljesen sötét fenyőerdők al­ján vezet az út, átszelve a tepesihini, aleji, sipunovi, novicsihini és jegorevi kerületek kolhozainak és szovhozai­nak földjeit. A vetések tiszták és sűrűk. Itt fékszenek a „Marx Károly kolhoz-földjei", ahol a kolhozisták még az öSszel elhatározták, hogy leg­kevesebb 100 pud gabonát hordanak minden hektárról A jegorevi kerületben is mindenütt szépek és egészségesek a vetések. Az itteni kolhozisták 103 százalékra tel­jesítették a tavaszi vetéstervet. A szmolenszki, altáji, usztyprlsztá­nyi kerületekben kialakult a vélemény: a rozs és búza állapota az idén két­szer olyan jó, mint az elmúlt évben ilyenkor volt. A vidék sok kolhozában már hozzáláttak a vetés gondozásá­hoz. Es most előre a tarlóíörésre és takarmánynövények vetésére Ha dolgozó parasztságunk megfo­gadja az okos tanácsot és minden erő­vel nekilát a tarlótörésnek, egyúttal pedig a különböző takarmányfélék ve­tési munkálatainak, olyan mezőgazda­sági évet biztosíthat magának, ami­lyenre még példa nem volt . — A prágai kerületben a mező­gazdaságban 915 külföldi földmű­vcs dolgozik. Ebből 93 bolgár, 517 lengyel, 171 román és 134 olasz nemzetiségű. Mindnyájan egyior­mán jól megállják helyüket. — 80 németországi gyermek érkezett hétfőn este Prágába szünidejük tartamára, nyári üdü­lésre. — Üj gyárat építenek 200 millió Kcs költséggel. Szinnában mo­dern kerámiai gyárat építenek 200 millió Kés költséggel. A gyár 1000 munkást foglalkoztat majd. — A sztrájkok az USA-ban to­vább folytatódnak. Az amerikai szakszervezeti szövetség együtte­sen a CIO szakszervezettel elhatá­rozta a földalatti villamosvasúti alkalmazottak munkabeszünteté­sét. Előzőleg már bekövetkezett az autóbuszvonalak alkalmazottai­nak sztrájkja, úgy hogy összesen 1.2 millió munkás hagyta abba a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents