Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-01 / 69. szám, péntek

L A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 július 1, péntek 2 Kcs II. évfolyam, 69. szám Magyar katolikus hitoktató az állam és az egyház viszonyáról Ne sulisa az egyház, a magas klérus a hitbuzgó népet azért, mert az állam hü polgára akar lenni A Katolikus Akció ereje napról­napra nő. Napról napra erőtelje­sebb lesz és napról napra érkez­nek újabb és újabb hangok a szlovenszkói katolikus társadalom széles soraiból. Papok, plébáncsok, lelkészek, hitoktatók, egyházfér fiak, munkások, parasztok, értel­miségűek, egyszóval a szlovensz­kói katolikus társadalom nagy tö­megei csatlakoznak az akcióhoz. Sajnos, nem látjuk közöttük azo­kat, akiket a szerencse az egyhá­zak vezetésére, mint püspököket kiválasztott. A nép, a katolikus hívő és vele együtt az alsó papság, a néphez legközelebb álló egyházi funkcio­náriusok számtalan esetben kifeje­zésre juttatták pozitív álláspont­jukat a népi demokratikus rend­szerünk iránt. Mindinkább több és több azok­nak az ö „udatos papoknak, hit­oktatóknak .és az egyházi élet egyéb fu ^ionáriusainak állás­foglalása, Mik a katolikus akció fneile szegóuve, minden fenyegetés és minden püspöki terror ellené­re, minden átok, exkommunikáció ellenére, ragaszkodnak legelemibb emberi jogukhoz, a szólásszabad­ság jogához. Különösen, amikor kifejezésre kívánják juttatni, hogy a nép állásfoglalása Krisztus taní­tásának pontos követése és taga­dása a püspöki kar állásfoglalásá­nak. Major István az Új 9zó tegnapi vezércikkében feladja a kérdést: „Mikor é s kinek t 1 otta meg népi demokráciánk, hegy a maga mód­ján imádja Istenét, hogy ne ve­gyen részt annak szertartásain, hogy ne fizessen egyházi adót, pár­bért, születési, eskelési, temetési stólapénzt és egyéb egyházi járu­lékokat? Hány p?pot tartóztatt k le azért, mert papi UdvarrJi Ferenc, Könözsi Béla, T szovits Jakab, Banák János, Ko­vács Mihály, M.letics Antal plé­bánosok, Komáromi István hit­oktató, Ipoly ág járási egyházi férfiak e közös nyilatkozatukban hangsúlyozottan kifejezésre juttat­ták annak szükségességét, hogy az egyház é s az állam között a béke helyreálljon. Talán ennek a cikknek hatása­ként keres'e fel szerkesztőségün­ket Szőcs Ottó vágsellyei járásbeli római katolikus hitoktató, hogy k'fejezésre juttassa a katolikus egyház hívőinek osztatlan akara­tát, mely szerint szükségesnek és fontosnak tartják a katolikus hí­vők szempontjából, hogy a kato­likus egyház magas ordináriusai a népet követve hű és lojális polgá­rai legyenek a népi demokratikus köztársaságunknak. De adjuk át a szót Szűcs Ottó­nak, a peredi katolikus hitoktató­nak: — A hívők alázatos kéréssel fordulnak főpásztora'khoz, akkor, amikor az egyház és az állam kö­zötti k'egyezés tárgyában foly'k a hivatását mll nka. A hívők azt kívánják, teljesítette? Hány iskolában tiltot­ta meg kormányunk a vallás­oktatást? Hány templomot zára­tott be vagy romboltatott le népi demokráciánk?" Az összes feladott kérdésekre a hívők csak röviden felelhetnek: Egyet sem! De nemcsak a meggyőződésünk diktálta tiltakozást akarjuk a ka­tol'ku's társadalom széles tömegei előtt hangoztatni. Úgy érezzük, hogy kötelességünk minden olyan megnyilatkozásnak helyt adni, amely a nép és az alsó papság so raiból jön. Napról napra számot adunk be számolóinkban, hogy vidékenként hogyan terjed a katcliku s akció­bizottság munkája, milyen ered menyeket mulat fel és hogy az őszinte jóakaratú és igazságossá­git h'rdető paprág és a hívők szé­les tömege, hrgyan reagál az egy­ház magas funkcionár'usai és az állam között felmerült nehézsé­gekre. Csak tegnap számoltunk be az ipolysági járás papságának és közéleti tényezőnek példaadó megmozdulásáról, amelyben kife jezésre juttatták hűségüket, oda adásukat és igenlő magatartásukat a csehszlovák köztársaság iránt. \ hogy az egyház magas funkcioná riusai és az állam között végre létrejöjjön az a közös megegyezés, amely békét hozna a kiélesedett viszályban. Kiáltó szavunkat fő­pásztorainkhoz és azokon ke­resztül Szentséges Atyánkhoz, XII. Piu s pápánkhoz intézzük: hallgassa meg az itteni demokra­t kus szellemben dolgozó hívőknek és az egyház hű szolgáinak kéré­sét, kiáltását, hogy a katolikus egyház kövessen el mindent, hogy az állam, a népi demokratikus csehszlovák köztársaság és a kato­likus egyház között a béke létre­jöjjön, mert az egyesegyedül a katolikus hívők millióinak érde­ami Krisztus urunké, de adjuk meg azt az államnak, a császárnak, am: az övé. Mi hívő katolikusok, a dol­gozó nép fiai, alázatos hívei va­gyunk a katoI ;ku s egyháznak, de, és ezt hangsúlyozni kivánom, hű fiai, dolgos polgárai akarunk len­ni a népi demokratikus köztársa­ságunknak. Am kor velem együtt a katolikus hívők nogy sokasága szükségesnek é s jónak tartva csatlakozóit a katol'kus akció nyi­latkozatához, akkor tudatában vol­tunk annak, hogy áldozatos és hasznos kiállásunkkal Krisztus ta­nításának igazi értelmét adjuk! — Ne sújtsa az egyház, a magas klérus a hitbuzgó népet azért, mert az állam hű polgára akar lenni, mert részt akar venni a szocializmus építő munkájában. Sőt, a hívek kívánsága és óhaja az, hogy püspök uraink is csatla­kozzanak hozzánk ég együttes erő­vel induljunk a mai életberende­zés és célok megvalósítására, mert hiszen ezek a célok a nép, a becsü­lete- Jr>i£"v»ó m'mkástömegek ja vát szo'gá'ják és nem a farizeu sokét, nem a gazdagokét, nem a kizsákmányolókét, akikkel szem ben Krisztus urunk korbácsot vé­ve azt mondta: „Jaj néktek, ti képmutató farizeusok, kik az öz­vegyek és az árvák vagyonát fel emésztitek, b'zony mondom nck tek, súlyosabb ítélet alá estek." (Máté 22. szak.) — Ha már a való életből nem, legalább Krisztus életéből merít­sünk ég merítsenek főpapjaink, hogy a hívők táborát nem a bur­zsoázia és az úri intelligencia kép­viselte, de igenis a szegény nép­réteg, amely egyöntetűen és őszin­tén, szent lelkesedéssel áll a mi törekvő kormányunk mellett. A h'vck sekasága főpásztoraiktól nem a negatív álláspont hirdeté­sét kívánják, de a^t, hogy a fő­pásztorok, a katolikus hierarchia csatlakozzék a néphez. A főpász­terok ne a nyugati imperialista hatalmi tényezők és hazai reak­ciósok érdekeinek szolgálói, de Krisztus tanításának és Kr'sztus által oly hőn szeretett egyháznak és hívőit sokaságának megértő fő­pásztorai legyenek. — A hívők békességben és egyetértésben akarnak élni és dcl­go ni a népi demokratikus beren­dezésű államok keretén belül, megtartva vallási szabadságukat szolgálni kívánják a fejlődést, a szociális élet kialakulását — fe­jezte be nyilatkozatát Szűcs Ottó keit szolgálná. Adjuk meg azt, hitoktató. a magyar-csehszlovák szerződés a szocialista építőmunka és a béke biztonságát szolgálta Drajaszev, a moszkvai rádió hírmagyarázója méltatta a Magyarország és Csehszlovákia között kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés jelentőségét. A magvar és csehszlovák nép közötti barátság és együttműködés azért vált lehetővé, mert a Szovjetúnió ezeket az országokat — hasonlóan a többi k eleteurópai államhoz — felszabadította a náci elnyomás alól, a népek kezükbe vették sorsuk irányítását és meg­szűntek játékszerek lenni a nemzetközi reakció kezében. Mind Magyarországon, m ;nd Csehszlovákiában felszámolták a reakciós osztályok uralmát és megteremtették a mnnkásosztály-vezette dolgozók ha­talmát. A két országban a népi demokratikus rendszer győzött és mind a ma­gyar, mind a csehszlovák nép a szocializmushoz vezető útra lépett. A nyugati propaganda el akarja homályosítani a magyar-csehszlovák szerződés igazi jelentőségét és a rágalmak özönét zúdítja mindkét országra. Az angolszász imperialisták azért csapnak ilyen nagy lármát, hogy eltereljék a világ közvéleményének figyelmét a háborús bujtogatok céljait szolgáló Atlanti Szerződésről, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irá­nyul. A magypr-csehszlovák szerződés meglelel valamen:ivi békeszerető _ or­szág érdekeinek és kizárólag a szocialista építőmunka, a béke biztonságát szolgálja. Míg a kapitalista országok dolgozói arra kényszerülnek, hogy kemény küzdelmet folgtassanak puszta létükért és a gyarmati és függő országok népei vérüket hullatják az angol-3merikai imnerialista ellen folytatott fel­szabadító harcukban, Magyarország és Csehszlovákia népe kéz a kézben, magabiztosan halad a szoci?'l'mus felé A Szov ietún'óval való barátság és együttműködés országaik fiiggetlensé gének legfőbb biztosítéka. Egy éve leplezték le Titoékat, a munkásosztály árulóit II Megbízottak Testületének üléséről Nagy figyelmet kell szentelni az ara­tási munkálatoknak. A Megbízottak Testülete e hó 29-én 51-ik rendes ülését tartotta. A földművelésügyi megbízott je­lentést tett a Megbízottak Testületé­nek az aratási és cséplésí előkészítő munkálatokról. A Megbízottak Testü­lete elfogadta a földművelésügyi hi­vatal mindazon intézkedéseit, amelyek az aratási és csép'ési munkálatok aka­dálytalan és eredményes lefolyásának biztosítására vonatkoznak. A földmü­velésügyi megbízott kinevezte a köz­ponti meghatalmazottat és a kerületek aratási és cséplési meghatalmazottait, akik felelősek az óssze<= aratási és cséplési munkálatok lefolyásáért. Eb­ben az évben sokkal nagyobb mérték­ben kapcsolják be az aratásba a gé­peket. A közellátási megbízott javaslatára elfogadták azt a határozatot, mely a termés felvásárlására vonatkozik, amellett kihangsúlyozta az összes fel­vásárló szervek és a népi közigazga­tás szerveinek nagy felelősségét, akik szervezetileg és technikailag biztosít­ják a felvásárlást. Egy éve annak, hogy a Kommu­nista és Munkáspártok Tájékoztatá­si Irodája leleplezte a jugoszláviai helyzet igazi képét, a jugoszláv Kommunista Pártba befurakodott trockista Tito-csoport aljas áruló politikáját. A Tájékoztatási Iroda határozata óvta akkor a jugoszláv Kommunista Pártot, ne hogy to­vább haladjon azon az úton, ame­lyet a soviniszta, nacionalista Tito­klikk jelölt ki számára. Jóllehet az intő hangot a legnagyobb körülte­kintés, óvatosság, tárgyi kritika és a tények felismerése ösztönözte, a Tito-klikk, nevezetesen Tito, Kar­dél), Moía Piádé, Rankovies és tár­sai, nemhogy megfogadták volna az intő tanácsot és helyrehozták volna az elkövetett hibát, de tovább men­tek azon az úton, amely visszavon­hatatlanul az imperialisták táborába vezet. Azóta a napnál világosabban bebizonyosodott, mit jelent a sovi­nizmus és nacionalizmus útja, mit jelent az elhailás a Szovjetuniótól, a béketábor legnagyobb őrétől, mit jelent az, hogy a népi demokratikus államok baráti segítségének helyébe a nyugat kereskedelmi hiénáinak hagynak tág teret. A népi demokratikus államok ke­zében ma már olyan bizonyítékok vannak, amelyek a napnál fényeseb­ben bizonyítják, hogy a Titoék ál­tal bevezetett rendszer a munkás­osztálynak a történelemben eddig példátlan árulását jelenti. Ügy, hoey fel kell vetnünk azt az elméleti kér­dést, elhajlást jelent-e csupán Ti­toék sovinizmusa és az ismert ..fel­szabadítás" .illetőleg „felszabadulás" értékelése, vagy pedig céltudatos akció, amely arra irányul, ho°y az imperializmus nyugati támadó Un­talmának helyt ad ion a Balkánon is. Erre esak azt felelhetjük, ma már nem arról van szó, hogy a Tito­rendszer letért a népi demokrária helyes útjáról, a szocializmus fel­építésének útjáról, a szocializmussal való barátság és együttműködés po­litikájától, de igenis nyíltan és vi­lágosan meg kell mondani: Tito az imperialista tóbor előőrse, amely a szocializmus jelszavával takaródzva férkőzött be a népi demokratikus államaink sorába. Amellett politikája szélsőségesen néni demokráclaellene­nes. íobboldali, fasiszta, Imperialista politika. Ez az árulás nem mai ke­letű, nem tegnapi keltezésfi, ez az íni'ás már akkor kezdődött, ami­kor Titoék kijelentették, hogy Ju­goszlávia felszabadítása stiát érde­mük és amikor az ország belsejében, közvetlenül a háború után mec­kezdt^k a szovieteHencs propagan­dát. Ml tudjuk, hogy ez az állítás annvira nevets^^es, hosr nem Is le­bet beszélni róla. A Szovietún'ő IT. és IIT. ukrán frontiának délkelet fe­lé" nehezedő nvomá«a nélkül és ké­sőbb a Románián, Bulgárián, Jugo­szlávián és Ma-^arorszáwnn ke­res7,tiilvon"'ó Vörös psanatok seirít­sép-e nélkül Tito felszab"'''tó moz­galma csúfos kudarcba fulladt volna. Hogy a Titn-mozo'alom, a mun­kásosztály árulásának ez a példát­lan mozíralma milyen régi keletű, arra nem kell naevohb bizonyíték, mint a Sokol utolsó prágai nagy összejövetele, amelyen a hazai ka­pitalista reakció a jugoszláv követ­ség és jugoszláv Sokol kiküldöttek támogatásával nroyokác'ót kísérelt meg és a jelenlévők közül néhányan esry külföldi nyíjfntLhataiom zászló­iát vitték és ezt kiabálták: „Éljen Tito!" Itt világosan láthatjuk a pol­gári nacionalisták és a burzsoázia maradványainak szolidaritását Tito klikkjének narionn"zmnsával. Ennek a nacionalizmusnak alapja ugyanaz [ volt: gyűlölet a Szovjetúnió és a I népi demokratikus államok és a szo­cializmus felépítése ellen, ellenállás a kapitalizmusnak országunkban va­ló felszámolása ellen. Hasonló jellegű reakciós megnyil­vánulásoknak voltunk a tanúi a ju­goszláv tanoncok esetében. Tito klikkje félt attól, hogy az itt tanuló és a fejlett csehszlovák iparban szakismereteket szerző jugoszláv ta­noncifjúság fellázad ellene, ha meg­tudja, hogyan árulták el a munkás­osztály mozgalmát. Ezért a jugo­szláv követség vezetésével mozgal­mat indítottak közöttük, amely a eseh munkásság, az üzemek vezető­sége ellen irányult és szabotázshoz, gyilkos tettekhez vezetett. Továbbá a prágai kiállításon a Tito-féle kereskedelmi küldöttség lehetőséget adott a hazai reakció­nak, hogy az úgynevezett emlék­könyvbe a csehszlovák köztársaság és Szovjetúnió-ellenes, Tito- és nyu­gatbarát feliratokat csempésszenek be. Azután kezdetét vette a jugo­szláv-esehszlovák kereskedelmi szer­ződés megsértése. Míg a .jugoszláv kormány sztraté«riaiiag fontos nyers­anyagot korlátlan mennyiségben szállított a nyugatnak, a velünk kö­tött megegyezést nem tartotta be, annak ellenére, hogy jól ismeretes, milyen része volt a csehszlovák be­ruházási gépszállításoknak a jugo­szláv ipar felújításában. A sort folytatnunk kell a 'Jugo­szláviában dolgozó csehszlovák sze­relő szakmunkások ellen kezdődő támadásokkal. Rankovies milicistái véresre verték a jugoszláv gépipar­ban dolgozó csehszlovák szakmun­kásokat, akik be akarták fejezni a gépek felszerelését. Es annak elle­nére, hogy a Csehszlovákiával szem­ben fennálló tartozásuk meghalad­ta a 800 millió Kís-t, továbbra som folytatták a fontos nyersanyag szál-, lítását. Közben Titoék módszere megvál­tozott. Míg előbb a szovjet- és de­mokráciaellenes jelenségek csupán rejtetten és inkább befelé mutatkoz­j tak meg, Tito klikkje nyílt támadá­sokba kezdett, aljas beszédeket tet­tek közzé, amelyeket csakhamar tettek követtek. A magyar népi de­mokrácia határvédő katonáit jugo­szláv területről lelőtték és az inci­densek napirenden voltak. Tito ügy­nökei az összes népi demokratikus államokban kémkedési kampányba kezdtek, ami természetesen a nyu­gati államok felkérésére és hathatós anva<ri támogatására történt. Milyen rétegekből regrutálódnak Tito iisynökei? Itt van például Ra­lií, aki Csehsz'ovák'a területén Tito dicsősé p-ének legfőbb propagálója voif. Ez az ember homályos okokból néhány éven keresztül egy jugo­szláv kolostorban tartózkodott. Ké­sőbb egészen sötét okokból csatla­kozott a jugoszláv partizánokhoz és a heTel-hen rejtőzködött. A há­ború után visszatért Csehszlovákjá­ba. Nincsen kizárva, hoíry már ak­kor tudatosan küldték öt ide. Ralis­nak sikerült beiutnia er^y üzembe, az üzemi miiT<i--ássá"- azonban kicsapon­gásai miatt kizárta onnan. Ez nz ember most a bel"-r*di rádióban és a Borba című nanilanhan mint a csehszlovákiai munkásterror koro­nptonuia lép fel. Es ki tudná felsorolni azoknak a Tito-iigynököknek nevét, akiket kÖ7társ?.sá<roni--han kémkedés köz­ben teltenértek és lelepleztek. A csehszlovák Kommunista Párt egyöntetűen sorakozott fel a Táié­koztatási Iroda határozata mö«:é és azóta bebizonyosodott, mennyire helyén való volt a zsdánovi, később

Next

/
Thumbnails
Contents