Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-23 / 62. szám, csütörtök

1949 június 23 —-—•—— iij %m Gsécséraypatony összefog... Medárd napja mintha megbabonázta volna az időjárást, pedig a közmondás fordítva monaja, idén Medárd-napján az eső nem is esett — mégis akárcsak tavaly, nem tudunk e hónapban az esőből kijönni. Magunkfajta városi ember csak a másodszori szusznál gondol rá a mindennapira, hogy hát a gabonaneműre, meg a miegymás ennivalóra aranyat ér ez a lassan, de állandóan szitáló eső. No meg az is, hogy a hőség sem égeti be a gabonaszemeket. Mondom, a városi ember nem Igen örül a Medárd esőt hozó mindennapi áldásának s bizony magam is fanyaiü képpel gondoltam a vasárnapi utamra, mikor reggel ébredve, ameddig a szem ellát, mindenfelé beborulva láttam a láthatárt. Mert Csécsény-Patonvba kellett kimennem — úgy gondoltam —, ,ió lesz, ha számot adok a dunaszerdahelyi járás földműveseinek ebben a községben meghirdetett összejöveteléről. Dicsérendő és követendő öszszejövetelre jöttek egybe a nagy munka megkezdése előtt a környék gazdái. Ma-ryar kisparasztok, szlovák gazdák, magyar és szlovák földmunkások gyűltek itt egybe, hogy egységes munkaszervezéssel indítsák útnak azokat az előkészületeket, amelyek rájuk várnak a nyári nagy munkálatok során, hogy közös erővel a városi dolgozók önkéntesen felajánlott munkasegitségével együttesen gyűjtsék mindazt, amit számukra verejtékes munkájuk gyümölcseként a föld adott. Háromne?.yednyolc volt, amikor a csécsénv-patonyi szövetkezeti ház elé értünk. Akkorra már összegyűltek az érdekeltek. Csendes beszélgetésben várták az ülés megkezdését. Szlovákok, magyarok, munkáskezü emberek, hogy megvitassák a közös munka lehetőségét. A nagyteremben gyűltünk össze, kint a kisbelyiségben a falu ifjúsága tolongott nagy titkolódzva. Egyszerre a kisteremből beszüremlő zsibongás elhalt s érces hangon felcsengett az ifjúság ajkán a testvériség dala. Meghatottan álltunk mink, akik a vitaestre összejöttünk. Az ifjúság a béketábor egyik leghatalmasabb tényezője, itt e kis faluban dallal, a testvériség dalával köszöntötte Idősebb társait, akiket a testvéri együttmunkálkódás megvalósítása hozott össze. Az ifjúság üzenete, a dal szövege sokáig ott csengett fülünkben, még akkor is, amikor Mezei elvtárs keresetlen szavakkal megnyitja az ülést. Rövid beszédében köszönetét fejezte ki Klement Gottwald köztársasági elnöknek, amiért a köztársaságban élő magyaroknak lehetőséget adott, hogy egyenrangú állampolgárokként élhetnek. Majd GajdoS körzeti titkár, a szlovák-magyar dolgozók közös munkafeladataival foglalkozva, rámutatott az együttélés baráti és testvéri fontosságára, különösképpen hangsúlyozva a nemzetiségi kérdésnek helyes és szocialista szempontból szükséges értékelését. GajdoS titkár ezután elvtársi szeretettel köszöntötte Kugler Jánost, a párt központi kiküldöttét és a megjelent szlovák és magyar gazdikat. Kugler János központi földműves titkár a szlovenszkói szlovák és magyar lakosság együttmunkálkodásával fogla'kozva megállapította, hogy az 1948 februári események határkövet jelentettek a csehszlovákiai magyar dolgozók életében, mert ez a történelmi eseménysorozat tette lehetővé a csehszlovákiai magyarság egyenjogúsítását, teremtette meg a szlovák és a cseh néppel való együttmunkálkódás előfeltételeit. 1948 februárjáig a cseh és szlovák reakeió a kormányban lehetettetlenné tette a magyar kérdés lenini-sztálini megoldását, mert a reakció érdeke úgy kívánta, hogy a szlovák és magyar gazda, munkás és értelmiségi ne dolgozhassák együtt, mivel egy ilyen szlovák-magyar paraszt- és munkásegység lehetetlenné tette volna a reakció uralmát. A reakció arra törekedett, hogy viszályt szítson a szlovák és magyar dolgozók között, hogy ilymódon biztosítsa saját uralmát. Ismeretes az a mondás, hogyha kettő veszekszik, ú<ry a harmadik örül, a harmadik látja annak hasznát. Így tett a csehszlovák reakció is, amely szította a gyűlölködést a szlovák és magyar dolgozók között, de hirdette és a gyakorlatban is keresztülvitte a szlovák és magyar reakciósok együttműködését. A reakció pártjába szervezte a magyar kulákokat, földbirtokosokat, nyilasokat, ugyanakkor szította a gvülöletet a becsületes magyar dolgozó parasztság és munkásság ellen. Mindennek most már vége. Ma mindnyájunk feladata, hogy végre megszervezzük és megvalósítsuk a szlovák és magyar dolgozó nép együttélését és együttmunkálkodását. Nincsen semmi akadálya annak már, hogy népi demokratikus köztársaságunkban a két nép egymással békében és egyetértésben éljen. Hiszen a dolgozók között nincsen érdekellentét, a szlovák és magyar parasztnak, munkásnak egy és ugyanaz az érdeke s csupán az urak, a volt kapitalisták akarták egymás ellen uszítani a népet, hogy így uralkodhassanak felette. Persze, még nem sima az út, amely az együttműködéshez vezet, mert a reakció megmaradt hívei titokban tovább szítják a gyűlölködés tüzét, de ez ne tántorítson el bennünket, — mondotta Kugler János, központi kiküldött. Az együttmunkálkodást elsősorban a mindennapi gyakorlati életben kell megvalósítanunk. Ez a közös munka egymáshoz közel hozza a két népet, közös szlovák-magyar nyelvű kulturális és szakelőadásokkal előmozdíthatjuk. Gazdasági téren igen fontos, hogy a vetési tervek megbeszélésénél, a Rendkívüli Közellátási Bizottságokban és az Egységes Földműves Szövetkezetekben, tekintet nélkül a nemzetiségi hovátartozásra, együttműködjenek és a különböző állások betöltésénél ne tekintsenek arra, liogy ki milyen nyelven beszél, hanem csupán azt, hogy ki milyen képességgel bír és munkája milyen gyümölcsöt hoz a szlovák és magyar dolgozó népnek. Ha ezt a szempontot mind a szlovák, mind a magyar gazdák szem előtt fogják tartani, biztosak lehetünk abban, hogy a szlovák és magyar gazdák jóléte emelkedni fog, ami a két népet olyan egységbe fogja forrasztani, mint a Szovjetúnió nagyszámú népeit. A Szovjetúnió ebben is követni való példánk legyen, — fejezte be beszédét Kugler János. Kugler János kimerítő beszéde után termékeny vita indult meg, mely a szlovák és magyar lakosság komoly összefogását igazolta. A megjelent kis- és középparasztság kiküldöttei határozott állást foglaltak a cseh, szlovák és magyar dolgozók között megindult testvéri együttmunkálkódás kérdésében, kölcsönösen kiküszöbölve a két nép közé az idők folyamán mesterségesen felemelt s megnemértést okozó akadályokat. ígéretet tettek, hogy elindítják a tiszta és szocialista nemzetiségi politikán alapuló együttmunkálkodást, mely a két nép őszinte, baráti egymásratalálását lesz hivatva kiépíteni itt a falun, de ezen túlmenő termést fog hozni: a köztársaság lakóinak, dolgozóinak fo kozottabb munkaprodukcióját, munkatermelését s ezzel az ország boldogulását fogja ez az összefogás eiedményezni. Gálffy Lajos, Ravasz Imre, Mezei János felszólalásai után a szövetkezet megbízottja felhívta a megjelenteket, hogy hétfőn reggel brigádmunkára menjen a falu lakosságának önkéntesen Jelentkező része. A szövetkezeti megbízott kijelentését a megjelentek lelkes tapssal köszöntötték é3 sorjában jelentkeztek a másnapi mezőgazdasági rohammunkára. Az állami gazdaság közélelmezésünk bástyája és kísparaszíságunk támasza Komáromtól alig pár kilométernyire fekszik Bálvány, ahol 1945-töl kezdték kifejleszteni ezt a nagykiterjedésű birtokot, amely most a minőségileg legjobban termelő állami birtokok közé tartozik. Azelőtt egyházi birtok volt, melyet kisbérletekbe adtak ki egyes gazdáknak. 1915ben csak 300 hektáron kezdték el a termelést, majd 1947-ben és 1949ben hozzácsatolták a többi egyházi földeket, a komáromi nagyhízlaldát, a gútai községi legelőt és két kisebb magángazdaságot, úgyhogy ma az itteni állami birtok 5583 hektárt tesz ki, amiből 3600 hektár szántóföld. Amikor ezeket a földeket átvették, a birtokon alig voltak gazdasági épületek. Óriási munkába kellett kezdeniök, hogy ezt a jótalajú gazdaságot rendbehozzák és a szükséges gazdasági épületekkel ellássák. zájáruljunk a gabonatermelés eredményesebbé tételéhez. — Idén — folytatja Nagy Antal — a szántóföldek 42 százalékán gabonát termelünk. Az időjárásnak és a talajviszonyoknak itt ez felel meg a legjobban. 220 hektáron cukorrépát, 65 hektáron dohányt termesztünk. Hogy a nagyszámú állatállonyunkat megfelelő és jóminőségü takarmánnyal tudjuk ellátni, 400 hektáron a pillangós virágú takarmánynövényeket termesztjük. Az ipari növények közül 100 hektáron kendert is vetettünk. A környékbeli közélelmezési szükségletek biztosítására pedig 37 hektáron kertészetet rendeztünk be Milyen terveket vettek előirányzatba az 1949—50. gazdasági évre ? — Célunk a hektáronkénti átlagtermelés növelése, a munka időben Azóta itt nagy építkezések folynak, pajtákat, hatalmas műhelyeket, lakóházakat építettek és többek között modern dohány müszárítót is emeltek. Most újítási tervet nyújtott be a gazdaság a kukorica és a napraforgó géppel való kapálására. A Csallóköz síkságán átfutó vonatunkból kitekintve, mindenütt aranyló mezők 'fogadtak. A gyenge szélben alig hullámzottak a kalászok, egyenesen, büszkén tartották magukat, mintha tudnák, mily nagy érték rejlik bennük: Szép, napos időnk volt, amikor megérkeztünk a birtok főmajorjába. A nagy udvaron már ott sorakoznak a cséplőgépek. Szorgalmas munkáskezek most hozzák rendbe azokat, hogy az érett kalászokból idejében kicsépelhessék Csallóköz aranyát, a kenyeret, a gabonamag milliárdjait. Mindnyájunkat eérdekel, hogy mit termelnek az állami birtokon! — Elsősorban ls a növényi termeléssel foglalkozunk, — felel kérdésünkre Nagy Antal. — Célunk — mondja —, hogy minőségileg lássuk el az országot. Elismert növényfajtákat termesztünk. Mint újdonságot megemlítem, hogy idén 10 hektáron elkezdtük a rizs termelését is. Ha ez évben beválik a rizs termesztése, akkor jövőre 57 hektárra emeljük a rizs vetési területét. Mindenekelőtt a szövetkezeteket és a kisgazdákat látjuk el nemes vetőmagvakkal, hogy ezzel hozvaló és szakszerű elvégzése, a helyes trágyázás, a munkateljesítmények növelése és a gépesítés állandó fokozása. Termőkké válnak a homekföStlek! — Gazdasági szempontból is nagyon fontos újítást vezettünk be. A gazdaságtól délre elterülő homokos földeken, melyek eddig kihasználatlanul feküdtek, most 10 hektáron szőlőt, 50 hektáron pedig gyümölcsöst rendeztünk be, ahol főleg baracktermeléssel foglalkozunk majd. — A takarmánytermö területeket 1949—50. évben emeni fogjuk, hogy még nagyobb mennyiségű állatot tudjunk tartan!. Ezenkívül 750 hektárt cukorrépával vetünk be. — Arra törekszünk, hogy az elismert növényfajtákból — folytatja Nagy Antal — minél tisztább vetőmagot tudjunk a gazdák részére biztosítani, ezért itt Bálványon vetömagtisztitó állomást is szándékozunk felállítani. Nagy Antal után elbeszélgetünk Rihák Ottóval, ö is megemlíti, hogy az egész gazdaságban, akár Bálványon, Csörgőn vagy Királynéréten nagyarányú építkezésbe kezdtek, de jelenleg még nincs elegendő épület. A főmajorban most nagy központi műhelyt építenek, az egészséges vízellátás szempontjából pedig öt artézi kút fúrásába fogtak. Az állandó mezőgazdasági munkások részére pedig külön cselédházakat építenek. Ezután Rihák Ottó a birtok állatállományáról számol be. Eddig három nagy sertéshizlaldát és három fiaztatót létesítettek. Bálványon 80 államüag ellenőrzött szlovenszkói nemes anyadisznót tenyésztenek. A sertések mostani száma 5818. Ez év végére ezt a számot 8000 ezerre emelik. Ezenkívül nagyban foglalkoznak a szarvasmarhaállománv tenyésztésé vei is. Külön Istállóban tartják a 110 államilag ellenőrzött simmenthaü tehenet. A borjúkkal együtt egyelőre közel 600 szarvasmarhával és 251 ökörrel rendelkeznek. Van olyan tehenük is. mely naponta 22 liter tejet ad. Külön ékességük a szép birkaállomány, közel 1500 birkával. Három ősfajta mérinojuhuk is van, melyek egyenként 110 kg-ot nyomnak. Azonkívül 150 karakuli juhot tenyésztenek, melyeknek szőrméjét perzsabundák készítésére használják fel. Június l-ig a szarvasmarha hflsbeszol° ál tatásának 21.778 kg átadá sával 145 százalékban tettek eleget. A sertéshúsból eddig 33.754 kg-ot adtak át közélelmezés céljára. A tej beszolgáltatásban 87.980 liter átadásával 103.1 százalákot értek el. Mi van az üzemi bizottsággal? Az egész gazdaságban 1600 munkás dolgozik, ebből 800 az állandó alkalmazott. A KSC kilencedik kongresszusa alkalmából 100 000 korona értékű kötelezettségeket vállaltunk magunkra — mondja Bagin József —, melynek 100.3 százalékban tettünk eleget. Utána sajnálkozva állapítja meg, hogy itt ezen az állami birtokon még nem fejlődött ki az élmunkási mozgalom. Ez az üzemi bizottság hibája. Ez év februárja óta — folytatja — egyáltalán nem tartottak gyűléseket. Pedig együtt kellene összefognunk az 5 éves gazdasági terv érdekében, hogy minél nagyobb munkateljesítményeket érhessünk el. Ezt pedig a szociális munkaverseny bevezetése nélkül nen valósíthatjuk meg. Ezért szükséges, hogy az üzemi bizottság rendszeres gyűléseket rendezzen, hogy ezáltal az itteni alkalmazottak nagy számát felvilágosíthassuk az ötéves tervvel kapcsolatos feladataikról. Csakis ezek eredményes elsajátítása után vezethetjük be a szociális versenyt. Akárcsak az iparban, itt nálunk is a legjobb mezőgazdasági munkásokat díjaznunk és élmunkási kitüntetésben részesítenünk kellene. Ezt minél előbb kell megvalósítanunk, mert a szociális munkaverseny az, mely itt az állami birtokon a több mint másfél ezer munkást nagyobb munkateljesítményre serkentené. (Ezenkívül kíváncsiak vaevunk még arra, hogy az idén a szakszervezet útján hány mezőgazdasági munkást küldenek üdültetésre? A szerk.). Az itteni mezőgazdasági alkalmazottak még 1946-ban nagyon rossz szociális viszonyok között éltek. Ma már a helyzet más és ma már minden munkás tudja, hogy mit és mennyit kell dolgozn'a. Az akkordmunka bevezetésével a megélhetési lehetőségek nagyobbak lettek. Naponta kb. 120— 180 koronát kereshetnek, sőt vannak olyanok is, akik a tavasszal 250—300 koronát kerestek naponta akkordmunkával. Cigler igazgató társaságában autó(Folytatás a túloldalon) TEJET, TEJÉT, TEJET kérek! A városi dolgozókkal szemben « falunak kötelezettségei vannak. Ezek a kötelezettségek elsősorban a becsületes munkában és a termelt javak egy részének beszolgáltatásában nyilvánulnak meg. Ezeket a kötelezettségeket falusi dolgozóink teljesítik. A falu összetétele azonban nem csupán öntudatos, dolgozó emberekből, hanem irigy, zsírosparasztokból és üzérkedő asszonyaikból la áll. Ezek minden eszközt igénybe vesznek, hogy a fejlődést meggátolhassák és az ellátás sikerét megakadályozzák. Ez a kegyetlen falusi reakció különösen most készül utolsó nagy erőkifejtésére, amikor a fejlődés a falura is eljutott és a dolgozó parasztság végre a kezébe vehette sorsának vezetését és irányítását. Most a falu hasznot ueső, üzérkedő zsírosparasztjai és hozzátartozóik a gyermek legnagyobb kincsen át akarnak a dolgozók társadalmán sebet ütni, amikor a tejet — ha ugyan egyáltalán beszolgáltatják — piszkos, megvizezett, megsavanyodott állapotban adják le, az óvintézkedéseket figyelembe sem véve. A falu dolgozóinak össze kell állniok s ellenőrzéssel kell megakadályoznak a reakció ily szabotálását. Egyes községekbeii már megtették a szükséges óvintézkedéseket és a falu haladó szellemű lakossága saját maga ellenőrzi, hogy a tejgyüjtők egészséges és hamisítatlan tejet adjanak De egyes ^községekben a falu öntudatos asszonyai az ellenőrzésen kívül más formában is módot kerestek a városi dolgozók gyermekei tejellátásának biztosítására. Így Várkonyban azonkívül, hogy teljes egészében beszolgáltatják az előírt tejmennyiséget, azt túl ií teljesítik. Roller Márta és Hamar Istvánné még a normát is túlhaladták. Várkonyi asszonyaink gondosan ügyelnek arra, hogy frissen fejt, tiszta tejet szolgáltassanak be és az előírt óvintézkedéseket pontosan betartják. Munka közben kerestük fel ifj. Venhardt Istvánnét és Fiílep Péternét s magunk 'győződhettünk meg arról, hogy a fejéshez tiszta kötenynyel, tisztára mosott kézzel ültek. 1gy a beszolgáltatásra váró tej tiszta, egészséges állapotban kerül a gyűjtőbe. Kugler Istvánnéval beszélgettünk, ő mondta: a várkonyi asszonyok tudatában vannak annak, hogy a beszolgáltatott tejjel elsősorban a városi dolgozók gyermekein segítünk. Ennek tudatában mindent elkövetünk, hogy a hibákat kiküszöböljük és hogy a kifejt tejet teljes egészében beszolgáltassuk. Sok ígéretet kaptunk a vereknyei asszonyoktól, hogy az előirt menynyiség beszolgáltatásán túl is le fognak adni tejet a gyűjtőbe. A vereknyei példák igazolják, hogy falusi dolgozóink megértették nagy feladatainkat és leküzdve a kulákság turpisságait és gonoszságait, a városi munkásság megsegítésére sietne k. Ahogy Vereknyén, úgy az ország más községeiben is akciót indítottak dolgozó asszonyaink az Asszony szövetségen keresztül a tejbeszolgáltatás zavartalan menetének biztosítására. Ezt az akciót az egész országban általánossá kell tenni. Dolgozó asszonyok! A vereknyei asszonyok példás cselekedete szerint járjatok el ti is falutokban, szervezzétek meg a tökéletes tejbeszolgáltatást, figyeljétek, hogy a tej friss állapotban kerüljön elszállításra, biztosítsátok, hogy az minél előbb a városi fogyasztóhoz kerülhessen: a gyermekekhez. A tökéletes tejtermelés az ötéves terv egyik legfontosabb feladatai közé tartozik és ezért szükséges, hogy a falun élő dolgozóink a tejtermelésből százszázalékosan kivegyék részüket. Az ötéves tervben a tejtermelést 132 százalékkal fogjuk emelni. Huszti Edit, munkás levelezönő.