Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-22 / 61. szám, szerda

2 1949 június 10 W3MM Június 22, szerda. A nap kél 4 óra 49 perckor, nyugszik 21 óra 13 perckor. A róm. kat. és protestáns naptár szerint Pau­l;n napja van. © Tegnapról mára virradt ar év legrövidebb éjszakája: mindössze 7 óra 36 percig tartott. Ezt meg­előzően a leghosszabb nappal­ban volt részünk, 16 óra éís 24 perc telt el napkeite és napnyug­ta között. A csillagászati naptár szerint itt a nyári A Világ demokratikus Ifjúsá­gának augusztusi nagy találko­zójára a' budapesti kertészet 120.000 négyzetméter területet parkosít az ünnepségek főhelyén, a Városligetben. Pázsitozza a le­bontott Iparcsarnok 10.000 négy­zetméternyi területét, 800 négy­zetméternyi területen virágágya­kat létesít. Ezenkívül Í00 padot és 12 ivókutat állítanak fel. Tíz kosárlabda-, tíz röplabdapálya és 1500 személyes szabadtéri mozi épül az ifjúság szórakoztatására. Egy bécsi lapban nemrég hir­detés jelent n-.eg, amely szerint a város nyugati határszélén fekvő kies negyedek egyikében szép szobák kiadók. Tucatjával zarán­dokoltak a lakástkeresö bécsiek a megadott cini alá, ahol aztán ha­tártalan hosszúságúkra megál­lapíthatták, hogy gonosz tréfá­nak estek áldozatul: a jelzett számról kiderült, hogy bejárata — az örüitek házának ... — ELŐFIZETŐINK FIGYEL­MÉBE! A mai lapunkhoz postai befizetőlapot mellékel­tünk és kérjük kedves elő­fizető nket, hegy előfizetési díjaikat átutalni szíveskedje­nek. Mindazon előfizetőink, akik előfizetésüket már ren dezték, felhívásunkat tekint­sék tárgytalannak. — Szíves készségüket előre is hálásan köszöni A KIADÓIIIVAXAI. •— . .es a csehszlovák keres­kedelmi kamara Svájcban. A svájci csehszlovák kereskedelmi kamara a napokban ünnepelte fennálááak 30-ik évfordulóját. Feladata, hogy a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsolatokat e.ős g'tse. — A Csehszlovák Nemzeti Bank felhívja mindazoknak az ausztriai reem'gránsok figyelmét, akiknek birtokában a Gencssen­schaft Bankhoz címzett márkára, vagy ích'llingre szóló csekk van, hogy azt ]egk?sobb július 15-ig nyújtsák be a Csehízlovák Nem..:eti B nk d'viza o:ztályához Prágába a következő címre: Ná­roü á Eanka Ceskoslovenská, Fraha II., Jindriíská 7. Odrleienie devizové. — A szovjft filmek sikere mo­z'jainkban. Az év első három hó­napja a'att a szlovenszkói mozik­ban 2,541.C05 látogató néz'e vé­g'g a szovjet filmeket. Ugya~ak­k.r a februá i e emények e'ött az egész 1847 es évben csupán 2,603 2C3 v lh a lá'o~atck száma. 1949 ben a srov.'et filmek négy­szer olyan nagy sikert arattak, mint 1347ben. Április és májusi viz'gá atok szerint, ez a siker n*m átmeneti vagy egyoldalú, ha­re-n maradandó jellegű. Nymo­don nvgálaplthatjuk népünk reoló^iai é ettségét és érdeklő­désé, ek meg s fokát a haladó szellemű filmek iránt. — 100.000 ik látogató a „Forra­dalnv harcok története" kiállítá­son. S om' at:n a délutáni órák­ban te ir' tte meg a „Forradalmi harco • tör' nete" kiállítást a 100 CC ik lá'cg tó, Farc.l St pa­rték ü.egip ri hivatalnok, kit a kiállítás vezetősége szívélyesen Üdvözölt. fiz utazóközönség elszállásolási nehézségeiről A Slovakotour utazási iroda a na­pokban sajtókonferenciát tartott, melyen megtárgyalták a bratislavai elszállásolási helyzetet és igyekeztek azt a lehető legjobb módon megol­dani. Még ma is egyesek kétségbe­vonják a szállodák fontosságát. Ha figyelembe vesszük, hogy a háború befejezése óta Bratislavában három szállodát bezártak, ennek folytán a tervezett idegenforgalom csökkenni fog, ahelyett hogy állandóan növe­kedne. Az idegenforgalm iroda min­dent elkövet a forgalom és az el­szállásolás rendes menete érdeké­ben. Térjünk csak rá itt egy né­hány konkrét adatra. Mi a helyzet Bratislavában? 1945-ben 1551 ágy állt az utasok rendelkezésére és ma ez a szám 806-ra csökkent. A szál­lodák bezárása csak némely esetben volt indokolt. A háború után a nö­vekvő adminisztrációs munka meg­követelte, hcy a szállodákat erre a célra használják fel. Nem helyes azonban, hogy e^yes közellátási cé­gek a közelmúltban újabb szállót vettek igénybe. Képzeljük main­kat a belföldi vagy külföldi utazó helyzetébe. Közismert dolog, hogy Bratislavában összpontosulnak egész Szlovenszkó központi hivatalai és ezekbe a hivatalokba állandóan özönlenek az ügyfelek. Milyen kel­lemetlen érzés az, ha egy ilyen utas, különösen télen, a vasútállomás vá­rótermeiben vagy az utcán kényte­len eltölteni az éjszakát. Természe­tesen ezt a rosszhiszemű reakció sa­ját propagandacéljaira fel is hasz­nálja. Annál nagyobb a veszély, ha ilyen élmények e^y-egy külföldi ke­reskedőnek jutnak osztályrészül. Számos esetben előfordul. ho<ry ha ezek a külföldi kereskedők Bratis­lavában nem kapnak szállást, Pös­tyénbe utaznak éjjelre. Elképzelhet­jük azokat a híreket, amelyeket az­tán a külföldi reakció terjeszt ró­lunk. Ök nem veszik figyelembe, hogy nálunk a gyárépítés előbbre való, mint a szállodaépítés, ök csak a tényeket állapítják meg, hogy Csehszlovákiában már szállást sem kaphatnak. Ez a tény nincs hasz­nunkra. Sok káros következménye van a szállodahiánynak azon a téren is, hogy az e?yes iskolák tanulói nem tehetnek látogatást Szlovenszkó na­gyobb városaiba az emiitett okok •miatt. Ezenkívül elesik az állam egy nagy jövedelmi forrástól. Bratisla­vában átmeneti megoldást jelent a várban berendezett 150 ágyas szál­loda. A sajtókonferencia vezetői annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy az illetékes hivatalok mérlegelni fog ják a szállodaépítés kérdéseinek fon­tosságát és megtalálják a kellő megoldást annál is inkább, hogy az állandóan növekedő bel- és külke kedelem mindig naryobb személyfor­galmat eredményez. Az országot pe­dir a külföld előtt is reprezentálni kell. Használjuk* ki a falait! A rap'k van a helyi — gazdák­ból kép e t — agronómok tanács­ko árokat t?.rtottak a járási nem­zeti b'zottság mellett működő agrenómmal, akik a tanácskozá­sok eredményeiről beszámolnak a fö dmü ,-eseknek. Az agronómok rmertetni akarják a gazdákkal az aratás idejében való megkez­dését és arnak e^ész menetét, va­lamirit a tarlóforgatás idejében va ó végrehajtását. A tarlóba ug'-ans különböző takarmányo­kat vethetünk, melyek nagy se­gíts'g t ;'el?ntenek a szarvasmar­hateryésztőnek. Ilyenek pl. a tarlóripa, csalamádé stb. Sok köz ég már ez'dáig is szép ered­ményeket ért el. Minél nagyobb hasznot akarnak elérni a földből. A tar'ószántásnak és a takar­mányvetésnek még sok más jelen­tősébe van. Az aratás közben ki­pergett gyomnövények magvai ilyenkor k :kelnek és nem marad­n k a földb?n arra az időre, ami­kor majd búzát vagy más neme sebb rövénvt vetünk bele. Azon­kívül lehetővé teszi a helyes for­góga dá'kodást. He'yes megszervezésre van szükség, hegy a talajt jól kihasz náljuk. Mi, den községben szak­tanfolyamot kell rendezni, me­lyen ismertet'k a szükséges eljá rás->kat. Ktpzeljük el, hogy ha mindéi földműves magáévá ten né ezt a gondolatot, m :lyen mér­téiben elcseg'tenének a jó köz élelmezést. A tebb takarmány több tejet, húst jelent. Ezek pedig kczéleimezésünk legfontosabb cik­kei közé tartoznak. — Védekezés az erdő kártevői ellen. Lengyelországban a szilé­ziai Dabrovsko kerületben, több min 23.0C0 hektár erdőt kártevő bogarak támadtak meg. Kilenc repülőgép háromszor naponta ro­varirtóport szór le a megtáma­dott erdőkre. Az akcióba 200 is­kolázott repülő vesz részt. Ilyen mórion 25X00 hektár erdőt véde­nek meg, amihez 600 tonna ro­varporra van szükség. — Egy vágón papírt gyűjtött. Az országszerte megindult papirgyüjtcsi akcióban egy tizenegyéves gyerek Sztanyek Károly, a népiskola ötödik osztályának tanulója érte el a leg­szebb eredményt. Egy hónap alatt 109 métermázsa papírt gyűjtött. A gyere­ket Krejcír belker;skedelemügyi mi­niszter elismerésben és kitüntetésben részesítette. A gyermek egész osztá­lyát serkentette a munkára. Az iskola eredeti célja az volt, hogy minden ta­nuló havonként 1.5 kg papírt gyűjt­sön. Ezt a tervet természetesen jóval túlhaladták. A gyermekeket bélyeg­sorozattal, oktató könyvekkel és más hasonló értékkel jutalmazzák. — A lengyel kormány segíti a kis­é* középbirtokosokat. A lengyel föld­földművelésügyi miniszter ajánlatá­ra a lengyel földmüvesbank 650 millió zloty hitelt nyújtott a kis- és középbirtokosoknak. Ezzel lehetősé­get akarnak nyújtani arra, hogy az őszi szántások idejére műtrágyát vá­sároljanak. — Alkalmi bélyegek E. Chopin képével, Chopin halálának 100-ik évfordiulára a pcstaügyi mi­n sztér um jún'us 24-ére alkalmi bé yegsorora ot ad ki. A bélye­g k 3 KSs-es vörcs és 8 Kös-es ibolyaszínben jelennek meg. A bélyeg Chopint ábrázolja és a háttérien a varrói, konzervató­rium látható. Az a felírás, hogy CSR a bélyeg felső részén foglal he'yet, melyet 18-19—1949-es szá­mok h~ tarolnak. A bé'yegek jú­nius 24 tői december 31-ig érvé­nyesek. A fennmaradt bélyege­ket a jövő évben nem cserélik ki. — Az Egészségügyi Világszövetség ülése Rómában. A Rómában rende­zett konferencián 80 államnak kb. 300 delegátusa vesz részt. A három­hetes tanácskozások már megkez­dődtek. A Világszövetség végrehaj­tási ügyosztálya részletesen beszá­molt 1919. évi tevékenységéről és is­mertette célkitűzéseit és terveit az 1950. évre vonatkozólag. A Világszö­vetség határozatot hozott, melynek értelmében minden állam költségve­tésében helyet kell adni az egész­ségügyi tételeknek. A jövőben na­gyobb gondot kell fordítania nép­egészségügyre és az egyes orvosi ta­lálmányokat a világ közkincsévé kell tenni. A kongresszus elnökéül a nor­vég dr. Kari Evang-ot választották meg. Olvasóink figyeSméb© Kedves Olvasóinknak megkönnyítjük az apróhirdetések feladását A követ­kező helyeken rendeztünk be apróhir­detésgyűjtő állomásokat: Banská Rystrica: Pravda, fii. adm., Masarykova 8. Bratislava: Michaf Hrabcák, traf., Bencsová 35; Jozef Oravec, trafik, ul. C A 25: We'ss Berta, könyvkereske­dés, Leningrádska c. 10. Cadca: Alzheta C.hrapková, könyv­keresk. Mestsky dom. Calovo: Baráth Ondrej. könyvkeres­kedés. Emil Vicán, Izop c. 12, p. Ca­lovo. Casta: Anna Schvarzova, könyv- és pap.'rüzlet. Dun. Streda: Jozef Ostrovsky, tra­fik. Fil'akovo: V F'afai, könyvkereske­dés, Hlavná ul. 580. Jesenské: Mária Ragafiova. Jelsava: Eugen Schreiber, könyv­nyomda. Komárno: Pravda könyvkereskedés, Masarykova c. 33 Kosice: Ján Paycr, Kovácka 32; Pravda, Stefánikova c. 95. Král'. Chlmec: Stefan Hajdú, Nár. povst. 46. Lucnec: Dunaj könyvkereskedés; E. Stankova, könyvkereskedés, Masa­rykova 2: Zoltán Sacher, ujságárusí­tas, Alereskovského 26. Míchalovce: Alexandei Seiler, papfr­üzlet, Stalinovo ul. Moldava n. B.- Ján Kolesár, könyv­kereskedés. Nitra: Pravda [II. adm. Nővé Zámky: Dunaj könyvkeres­kedés. 1 Plesivec: Alexander Gergely, könyv­kereskedés. Rim. Sobota: Dunaj könyvkereske­dés. Rim. Sec.: Jozef Matusák, AtNV. hivatalában. Roznava: Dunaj könyvkereskedés. Samorín: Michal Soták trafik, Sa­morín 2. Safarikovo: Aurél Linassl, könyv­és papírkereskedés. Topol'íany: Journal ujságárusítás. Trenfín: Jozef Barényi, könyvkeres­kedés; Jozef Hulas, könyvkereskedés. Zilina: Dunaj könyvkereskedés. Ezen apróhirdetésgyűjtő állomások szolgálatainak igénybevételét figyel­mükbe ajánljuk. — Ünnep Pavlov születésének 100-ik évfordulója alkalmából. A nagy orosz fiziológus, Pavlov szü let.sének 100 ik évfordulójára a p.á^ai Károly-egyetem orvosi fa­kultásánál; tanári kara méltókép­pen megünnepli a nagy tudóst, Az ünnep alkalmából Dr. Nejedly iskolaügyi miniszter mond ünne­pi beséíet. Igy errtlékeznek meg Pavlovról, aki életében több évet töltött C..ebszlovákiában. — A kocsmafelszámoló akció nagy jelentőségérőL^A. közelmúlt­ban egész Sz'ovenszkó területén megindult az akció, melynek cél­ja a íö'.ösleges kocsmák felszá­mo'ása. Ez az akció élénk visz­hangra talá't, mind az illetékes hivatalszerveknél, mind pedig a 1 kosság körében. Célja világos. Az eddigi züllött élet fészkeit kultúrházakká alakítják át- A zsclnai kerületben eddig 1253 kocsma vo't. A'legújabb rendel­kezések értelmében csak minden ezer lakcsra j-uthat egy kocsma. A rendelet betartása tehát azt je­lenti, hogy a szolnai kerületben ezután csak 576 kocsma maradhat. Nem szabad azonban megfeled­keznünk arról, hogy némely üdü­lő központban ezek a kocsmák sz'.'kség sek. Az il'etékes járási nemzeti bizottság feladata, hogy a kocsma szükségességéről dönt­sön. — Gyermekrajz- és festő kiállí­tás. Az isko'aügyi megbízotti hi­va'al a Művé:zs :övetség képző­művészeti szakosztályának felhí­vására fe^ívja az örszes nép- és kö épiskolák tanfelügyelőségeit, hogy küldjenek anyagot a gyer­mekrajz és festmény-kiállításra. A diákok munkáit el kell küldeni válogatás nélkül. A munkák kivá­logatását a Művészszövetség (Bra­tislava, Safarikovo námestie) vég­zi. A képzőművészeti szakosztály felhívja a családtagokat, hogy 4— 15 éves gyermekeik iskolán kívüli munkáit is küldjék be. hogy ezzel is segí ségére legyenek a kiállítás r.n. eződ égének. — Kocsmák helyett tanácsadó irodák. A banskábystricai kerü­letben a gyermekhalandóság el­leni küzdelem keretében azt ja­vasolták, hogy a szükségtelen kacsm: he'yiségeket az anyák és gyerm kek részére szolgáló ta nácsadó irodára alakítsák át. (Petőfi, az örök fonás A budapesti Népszavában meg­jelent Faludi kis könyvismer­tetéséből arról értesülünk, hogy Budapesten most jelent meg D e nes Petőfi életrajza „A Petőfi ti­tok" címen. A könyv komoly fel­tűnést keltett, mert Dienes kivá­ló írásművészettel és kitűnő kor­ismerettel tárgyalja benne Petőfi katonaéletét, amelyet eddig ho­mályos legenda-leplekbe burkol­va ismert a magyar olv>asóközön­ség. Dienes Petőfi életével kap­csolatosan felvázolja a z egész kort, a tábornokok, politikusok, írók arcélét és magatartását ele­ven színekkel világítja meg. E művészi megvilágításban a homá­lyos legenda szertefoszlik és Die­nes a va'óság síkjára emeli Pető­fi ellenállhatatlan, ragyogó alak­ját. Pontos képet kapunk arról, hogy a mult században mikép verbuválták a katonákat a ma­gyar nép legszegényebb rétegéből. Mikép lepték meg az osztrák tisztek a magyar falvakat éjnek idején és hajszolták, kergették a magyar ifjakat vesszőkkel, bo­tokkal, ütlegekkel a kietlen és si- ; vár katonasorsba. Marhahajcsá­rok nem terelték ily kíméletlen­séggel a marhákat a karámba, mint az osztrák tisztek a magyar bakákat külföldre, hogy a Habs­burgok imperializmusa más népek szabadságát letiporhassa és be­szennyezhesse. És ebben a környe­zetben egyszerre megjelenik Pe­tőfi, a költő. El tudjuk képzelni, hogy élete állandó súrlódások, sé­relmek és megaláztatások köze­p?tte zajlott le, amíg az öreg Bem jóakaratú, sebhelyes arca meg nem jelenik. Bem felfedezi Petőfit és mindvégig ragaszkodik hozzá az­zal a szeretettel, amely az apát kedvenc fiához fűzi, hogy végül megsirassa őt szívböljövő gyász­tzal és bevonja Bem nevét azzal i halhatatlan fénnyel, amely Pető­fi dicsőségéből méltóan ráhullott. Dienes markáns körrajzából ki­tűnik, hogy Petőfi holttestét nem a segesvári tömegsírban kell keres­ni, hanem a jelek szerint Fehéregjr házától kb. 1 kilométernyire fekvő Csonta-kertben kell kutatni a z el­földelt magyar honvédek között. Petőfi könnyen felismerhető éles szemfogai révén. Ha ebben az irányban megindulna a kutatás, valószínű, hogy Petőfi tetemére ráakadnánk, és Petőfi, a szláv származású legnagyobb magyar költő megérdemelné, hogy méltó temetést kapjon és a nagy gé­niusznak a sírhelye jelképe, él­tető és örök forrása legyen a ma­gyar-szláv összefogásnak és együtt­működésnek a népi demokrácia szellemében. — Mandzsuriába n munkásegye­temet létesítenek. A charbini esti munkásiskola feladata, hegy az elkövetkező két év alatt meg­szüntesse az írástudatlanságot. Ezt a feladatot — mint az Üj Kí­na hír zo'gálat jelenti — tűzték ki a m mkásiskola vezetőinek el­ső gyűlésén. Az iskolát képzett tanítók fogják vezetni, kiknek feladata az le:z, hogy a munká­sokat előkészítse főiskolai tanul­mányra. — Nagy brigádmunka Csúzon. Csűr község lakossága elhatározta, hogy falujukat bekapcsolják a villanyáram­szolgáltatás körébe. 400.000 koronát szavaztak meg erre a célra. A szük­séges munkálatok elvégzésére brigá­dokát szerveztek. A falu gazdái és dolgozói önként vállalkoztak erre a munkára. A munkálatok már a be­fejezéshez közelednek. Ezenkívül ugyancsak brigádmunkával rendbehoz­zák a község járdáit és a mezei uta­kat is. Vy ^ — Te, Jenő, nz a gyanúm, hogy szerkesztőségi altisztünk is versíara^ gással foglalkozik már... — Ne mondd, atya... A I.ajos ? — Az. Tegnap mindenesetre bele­esett a papírkosárba,...

Next

/
Thumbnails
Contents