Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-19 / 59. szám, vasárnap
EGRI VIKTÓR: Sovánka esete a csajkával WUfS^W^St VÍZSZINTES SOROK: 1, Megyei város Magyarországon. 13. A halászsas népies neve, de lovakat. is neveznek így. 14. ... terlitz. Napoleon győzelméről híres cseh város. 15. Olcsó húsnak híg a 16. Somogyi Péter névjele. 17. „Főrangúak" voltak. 20. „Vác" eleje és vége. 22. Tojás is van ilyen. 24. Portékáimat. 25. A hentes fegyvere. 26. Detektív gyűjtemény. 28. Tanulok, de se eleje se vége. 29. Súlymérték. 30. Családi házikó. 32. Télj sporteszköz, névelővel. 33. Régen borítékra írtuk. 34. Szájaszélei. 37. Belépőjegy. Idegen szóval, de magyarosan. 39 Délceg férfiakra mondják. 40. Pyreneusi félsziget. 41. Ismétlés, közismert idegen szóval. 12. Felső bíróság. 43. Híres 48-as tábornok. 45. Lásd a 33. vízszintest. 46. Női becenév. 18. Juhászkutya teszi. 50. Forróégövi kúszónövény. 52. A hét vezér egyike. 53. Keresztülmázolta. 55. Tombitahang. 56. Aki vigyáz. 57. Nem jut az eszébe. 59. Arany Katalin. 30. Nem haszna. 32. Emlős tengeri állat 52. Sóvárog. 55. Fejrevalóinkat készítik. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Név. 3. A tábor első oldala. 4. A nap 24-ed része. 5. Cigány, az ő nyelvükön. 6. Tengerparti homokzátonyok közé ékelt vízterület. 7. Nem olyan őszinte már, mint a májusi 8. Láb alá való kis szék, névelővel. 9. Tolj vissza. 10. Fordítva lóbetegség. 11. Vallást jelöl. 12. Szerelmeseké a legszebb. 16. ígéretében megbízhatunk. 18. A portékának van. 19. ... Pe-ulo. Brazíliai állam. 21. A vadevezősök teszik. 23. A szigeti strand. 25. Összeggel teszi fölfelé vagy lefelé. 27. Népdalban megénekelt csínos menyecske. 29. Gólya teszi. 31. Madárbörtön. 33. Keletázsiai egyházállam. 35. Visszacsinált baj. 36. Fohász. 37. B. M. R. 38. Műveltető képző. 43. Szőrmés katonai ruhadarab. 44. A csavarnak van. 47. Különböző színű. 48. Tornászcsapat. 49. L. T. D. 51. Emelkedik-e a folyó vize. 53. Erre épül a ház. 54. Gazdaember teszi. 57. Korszak. 58. A máj'váladéka. 61. Bizony hamis. 64. Az erdő eleje. István: Jó estét, Sovánka uram. Sovánka: Adj Isten, Pista. Féltem, nem talállak ;dehaza. István: Strázsál: m a házatAz asszonynak dóga akadt a szomszédba ... Nu, de miféle szél hozta hozzánk? S o va n k a : Inkább a baj .... Oszt hittál is. Hát itt vagyok. Gondoltam ma délben, ez a Pista kommunista, de hozzám jó szívvel van. István: Jól tette, hogy el g. ütt. Hát csak ki vele, mi nyomja? Sovánka: Mindent szép sorjában, édes fiam. Megcsappan a te nagy örömöd, ha meghallgattál. Csak tudnom kéne, nincs-e füle a falaknak. István: Ejnye, de titokzatos lett egyszerre! Nincs itt kívülünk egy teremtett lélekSovánka: Jobb lesz tán odabenn, mint itt a konyhába. István (ajtót tár): Kerüljön beljebb, gazduram. Sovánka: De takarcs a szobátok! .. i Lá.om, jó asszonyt kap tál. A ruhád tiszta, nincs egy szakadás rajta, a képed kerek ... ez a szoba meg akár az enyém lehetne — a zsíros paraszté. István: Mért gondolja, hogy kisembernek ólban kell laknia? Sovánka: Nem mondom én azt. De hát két ágyatok is van. , lÜgy tudom, a Zsófid szegény lány vót. István: Cseléd vót . •.. egy kis pénzt azért megtakarított. Azt mondtam, legyen lakzi nagy cécó nélkül. Sovánka: Lakzi vendégek nélkül? Miféle új módi? Még a legutolsó kódis, még a cigány is úri lakzit ül. Egyszer van az, te Pista. István: Egyszer, de a szegény ember hamar kijózanodik, oszt megemlegeti. Egy évig duplán húz?a az igát utána. Hát mi nem húzzuk. Magy lakzi helyett két ágyat vettünk, tükrös szekrényre is futotta. Sovánka: Nem vagy te buta ember ezzel az új módiddal, öcsém .... Azért is jöttem hozzád. Tán meghallgatod az okos szótIstván: Meg ép, csak hamis ne legyen. Sovánka: Ismerlek pendelyes korod óta. Az apádat is isméi tem. István: Tudom, dógozott magánál napszámba. Tán én is a maga fődjét kapálnám, ha nem fordult volna nagyot a világ. Sovánka: Fordult, fordult, de fordul még nagyobbat. Csak aztán nem arra, amerre te hiszed. István: Hát merre? Mondja csak ki bátran! Sovánka: Ne tüzelj öcsém ... Láiod, én latolgatom a szót, nem rohanok rád ajtóstol. .. Szép csöndbe jöttem,«hogy meggyőzze lek, hoggy észre terítselek és kinyissam a szemed. István: Az en szemem? Ügy látom, gazduram, eltévesztette a házszámot- Mert nekem már meg jött a sutnivalóm. Engem már nem köll tér.tgetni, tudom a helyemet. Sovánka: Miiéle helyet, te szerencsétlen! A nagy okosságtól, amit a szöveUezetben felszedtél, nem látsz az orrodig. Attól a sok kommunista maszlagtól, amivel nagykanállal etetnek, nem látod az igazságot. István: Miféle igazságot, gazduram? Kezdek kíváncsi lenni. Sovánka: Csak nyissad ki a szemed, meglátod. Ha meg a füled nyitva vóna, hát hallanád. István: Kezdem mán érteni, Sovánka uram... Nekem ugyi azt kére hallanom, hogy ez a világ nem jól van így . . . hogy a régi jobb vót, mán mint nekem sz gény cselédfiának és a többi fődtelen Jánosnak. Hegy abban jobb életem, kevesebb gürcölésem, tö^b ételem és ízesebb kenyerem vót. Sovánka: Ilyet én nem m ndok ... c ak azt, hogy nem jól van ez így, ahogy van. Vesztébe viszitek az embert. Nem csak engem, de magadat is, mert ami itt készül, az maholnap a te húsodba is belevág. Oszt késő 1 sz jajgatni, keseregni ... Látom mosolyodsz, a fejed rázod. Hát cs k rázd és mosolyogj, tömd be a füled, hogy ne hallj semmitIstván: Mi a csuda rossz készül, ami az én húsomba vágna? Pakkoljon ki vele íziben. Ha'lgatom, gazduram. Egy fül vagyok. Sovánka: A füleki vasgyárban csupa csajkát csinálnak. Azt persze nem hallottad abban a híres szövetkezetedben. István: Nem én! ... Hát arra való az a zománcgyár, hogy csajkát csináljon. Sovánka: De - nem millószám. István: Miért ne! Biztosan nagy rendelést kapott, külföldi rendelést. Nyersanyag, valuta jön érte. Kö'l az országnak. Abban tán nincs hiba? Sovánka: A hiba ott van, te szerencsétlen, hogy az a rengeteg csajka nem megy idegenbe, de itt marad. Mind nekünk szólNekem, neked, mindnek. István: Mindnek? Hát nekem van csajkám, kettő is a katonaságtól. Jól elkél a' házban. De újat mán nem veszek. Sovánka: Nem is az köll, hogy megvedd. Megkapod ingyen. István: Akkar nincs semmi hiba. Ingyen elfogadom én azt. Sovánka: v Elmegy a nevethetnéked, ha megtudod, mire lesz jó az a rengeteg csajka. István: Jaj, mondja már. Sovánka: Az a szövetkezet csak porhintés, téged egészen megvakított... Nem akarod látni, hogy jön a kolhoz minden faluba! Közös lesz itt őszre minden, köll a csajka, ha kiöntik vályúba az ételt, amit odalöknek, hogy meríthess belőleIstván: A levesből? Sovánka: Abból, te szerencsében. István: A csuszpájzból? Sovánka: Abból is. István: És vályúba öntenék? Sovánka: Abba hát. István: Hát kanálra nem telük, hogy avval merítsenek? Sovánka: ölég a csajka is ... De te mit nevetgélsz? István: Mert aranyos humora van magának, gazduram. Jaj, kiszakad az oldalam ... Vályúból kapunk enni, akár a ^ malacok ... Jaj, de nagyszerű • .. röf röfröf ... Aki előbb gyün, többet -UJSZ0fal... Jaj, édes Sovánka uram muszály nevetni... Hol szedte ezt a csuda mesét? Sovánka: Ne röhögj! Ez nem mese, de igazság. István: Valami vénasszony a bolondját járatta magával és az utolsó szó g elhitte ezt az ostobaságot? Mért nem tet'.e hozzá, hogy közös lesz minaen, az aszszony is . •. Mert ilyen mesék is keringtek már a Szovjetről. Arról a fődről, ahol a családi élet a legtisztább és legszentebb a gyerek I Sovánka: Nem zörög a haraszt, ha nem fú a szél. Azt hittem, hogy okcsan beszélhetek veled ... István: Okosan hát, Sován ka uram. Hogy ezt a csudás mesé hallottam, beszélhetünk még okosabban is. Mert látom, hogy baj van magukkal. Igen nagy baj... Beteg a májuk, a szívük, minden ízük -abban a szépen hízott testükben. Beteg a lelkük is . •. meg akarják mérgezni vele ezt a szépen induló életünket, Mocsárba szeretné folytatni ami szép, erős és egészséges. Ami nem önzés és haszonlesés. Ostoba mesékkel jönnek, csajkákkal, vályúkkal, a jó ég tudja, holnap miket fognak kitalálni... Tán azt, hogy becsukják a templomokat és cirkuszt csinálnak a helyébe ... Sovánka: Hallgass! Nem azért jöttem, hogy leckéztess. István: Pedig ezt a leckét megérdemli. Örüljön, hogy csak én olvasom a fejére. Sovánka: Fenyegetsz? .. • Pedig úgy jöttem hozzád, mint a firmhoz ... István: Én meg úgy beszélek magához, mintha az apám lenne, aki valami csúnya betegségbe esett. És én. ki akarom gyógyítani. Egészségessé akarom tenni. Olyan egészségessé, amilyen sohase volt világ életébe. Azt akarom, hogy örüljön ennek a mi szép új életünknek, hogy nyissa ki a szemét és lássa meg végre, hogy ami itt maga körül épül, az mindannyiunk boldogsága ... Sovánka: A magad nótáját fújod. Hát csak fújjad és légy boldog vele. István: Megálljon, Sovánka uram- Ne menjen el innen haraggal ... Látja, nem kérdem, hon nan hozta ezt az ostoba csajkahistóriát. Vájjon valami kulákbarátja vagy vénasszony ültette a fülibe. Inkább hálás vagyok, hrgy rám, a „büdös kommunistára" rábízta a titkát... Azt hitte, ugyi, ez a Pista gondolkodóba esik, tán el is rémül, hogy testes tül-lelkestül eladta magát az ördögnek, nem dől be többé a „kommunista maszlagnak", ahogy maga mondja, Sovánka uram... Sovánka: Azt, pontosan azt, a nyelvemen vót, a számból vetted ki a szót. István: És tudja, mit ért el vele? Még jobban megerősített az én nagy hitemben. Abban, hogy sohasem voltam jobb úton, mint most vagyok . •. Abban, hogy még tisztábban látom a helyem. És még jobban tudom a munká mat... Abban a munkában maga is benne van, gazduram. Sovánka: Én is? István: Maga hát! Maga a mi életünk ellensége. Az én életemé is ... De mi nem félünk magától. Én se félek. Nem fog fölfalni bennünket. Sovánka: De ti se engem! Erre mérget vehetsz, megesküszöm. István: Nem, legyen nyugodt, nem fogjuk felfalni- Inkább meggyőzzük. Nem szép szóval, majd tettekkel... De látom, jön • Ma: Svédország—Magyarország. Vasárnap, egy héttel a legnagyobb európai labdarúgó találkozó, a magyar-olasz mérkőzés után kerül sorra a második legnagyobb futballcsemege, a svéd-magyar összecsapás. A stockholmi mérkőzésen az olimpiai bajnok svéd válogatott csapattal szemben kell újból bebizonyítani a megújhodott magyar sport erejét! A svéd válogatott legalább olyan játékerőt képvisel, mint az olasz csapat. A nagy küzdelenwe jellemző, hogy a svédek jobban tartanak a magyar válogatottól, mint az angoloktól. A svéd válogatottban különösképpen a védelem nagyon jó. Knüt Nordahl és Eric Nilsson az olimpián is szerepeltek a svéd együttesben. A két csapat összeállítása: Magyarorszá g: Henni — Rudas. Balogh II. Bozsik, Börzsei, Lakat _ Budai, Kocsis, Deák, Szusza, Czibor. Svédország: Svensson — Andersson, Eric, Nilsson — Kosén, K. Nordahl Andersa Zsófim. Letelt a strázsálásom ideje. Sovánka: Az én időm is. Na, Isten veled ... Én azért nem haragszok. 1949 június 19 son, Sune — Martenson, Green, Jeppson, Carlsson, Liedholm. Stockholmban az Aftenposten munkatársa beszélgetést folytatott Sebes Gusztáv magyar szövetségi kapitánnyal, aki a csapat összeállíitásáról a következőket mondotta: — Levontam a vasárnapi mérkőzés tanulságait. Okultam a tapasztalatokból. Puskás kimarad a csapatból, Czibor lesz a balszélső és Szusza a balösszekötő. — Lehet-e még más változás is? — Ha Deákkal valami zavarok lennének s nem menne neki a játék, akkor Szusza lesz a középcsatár és Puskás a balösszekötő. Ha Bozsik is gyengén játszik, akkor Zakariást küldöm be jobbfedezetnek. — Nem fontos — mondotta Sebes Gusztáv —, hogy mindenki a szokott helyén játsszék, hiszen az olasz csapatban is négy középcsatár szerepelt. A korszerű csatárjátékban sok helycserés támadás fut a pályán. A két válogatott eddig 14-szer játszott egymás ellen. A mérleg a következő: 8 magyar győzelem, S döntetlen, 3 vereség. A gólarány 36:31 a magyar válogatott javára. A legjellemzőbb: a három elvesztett mérkőzésen összesen 18 gólt kaptak a svédektől s 37 év alatt összesen csak két mérkőzést tudtak megnyerni Svédországban! István- Én se. Megyek a szövetkezetbe. Velem tart? Sovánka: Tart a fene! Elegem volt ma belőled. Jó estét! István: Jó estét! S70 a csehszlovákul magyar dolgozók napilapja. Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Bratislava Jesenského 8., II. em. Teleim. ?62-77 Fő- és felelősizerkes/íő: Lőrinc/ Gyula Felad- és vító postahivatal- Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikai és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előf-zetés 1 évre 540.—, >/a évre 270.—, </ 4 évre . y H 1 hónapra 45.— Kcs.