Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-21 / 60. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 június 21, kedd 2 Kcs II. évfolyam, 60. szám Üdvözöljük a magyar kormányküldöttséget köztársaságunk területén! A hétfőről keddre virradó éjszakán lépi át a határt a magyar kormányküldöttség, hogy viszonozza a csehszlovák kormánydelegáció húsvéti látogatását. Ebből az alkalomból kicserélik majd a szövetségi szerződés ratifikációs okiratait, amelyet Budapesten írtak alá és azóta a két ország képviselőtestülete egyhangúan, ünnepélyes keretek között megszavazott. A magyar kormányküldöttség a szocializmus felé haladó magyar dolgozók testvéri üdvözletét hozza köztársaságunk dolgozóinak. Ez a látogatás újabb határköve azoknak az egyre kimélyülő baráti kapcsolatoknak, amelyek a két ország közös építőmunkájáról és törhetetlen békeakaratáról eleven tanúságot tesznek. A magyar kormány küldöttségének csehszlovákiai látogatását jelentősebbé teszi az a körülmény, hogy ez egyfelől a KSÖ IX. kongresszusa, másfelől ped'g az új magyar képviselőház összeülése és legutolsó gyűlésének hatalmas békemanifesztációja után történik. A népi demokrácia eszméje ezzel a látogatással újabb erővel és lendülettel telítődik. A két ország együttmunkálkodása és baráti segítsége a felmerülő nagy feladatok elvégzésében itt a Dunamedencében jelképe annak az útnak, melyen nagy közös szövetségesünk, a Szovjetúnió vezetésével haladunk a szabad szoc'alista holnap felé. A barátságnak eme szilárd bástyáján meg kell törnie a reakció minden mesterkedésének és romboló erőinek. Azokban az órákban, amikor a magyar államférfiak átlépik köztársaságunk határát a tisztelet, az őszinte öröm érzésével fordul figyelmünk feléjük és a meleg szeretet kifejezésével köszöntjük a kormányküldöttség vezetőjét és a delegáció tagjait. Prágai jelentés szerint június 20-án a csehszlovák kormány megbízásából küldöttség utazott Sturovóba (Párkány), hogy a csehszlovák határ átlépésekor üdvözölje a magyar kormánydelegációt. A küldöttség tagjai: A miniszterelnökség képviseletében Dr. Zelenka, a külügyminiszter helyettese Dr. Taufer, a diplomáciai protokol elnöke Dr. Klvana, a hadügyminiszter képviseletében Koufil hadosztálytábornok. A magyar kormányküldöttség június 21-én, kedden délelőtt érkezik meg Prágába. Munkáslevelezők nélkül nincs szocialista sajtó! Kopecky miniszter beszéde a munkáslevelezők első országos konferenciáján A prágai rádiópalotában szombaton nyitották meg a munkáslevelezők elsö országos konferenciáját, amelyet a Szakszervezetek Központi Tanácsa és az Újságíró Szövetség hívott össze. A konferencián a köztársaság minden sarkából több, mint 500 munkáslevelező jött össze és a vendégek soraiban helyet foglaltak az összes újságok képviselői. A konferencián Kopecky tájékoztatásügyi miniszter mondott nagyjelentőségű beszédet, amelynek legfontosabb pojait rendkívüli jelentősége miatt, az alábbiakban közöljük. A munkástudósító kérdése — mondotta többek között a miniszter — forradalmi sajtónk számára igen nagyjelentőségű volt a múltban, amikor a kommunista napilapok hasábjain kérlelhetetlen harcot folytattunk a tőkés renddel és nagyjelentőségű ma is, amikor megkezdtük utunkat a szocializmus felé. A munkástudósítók vannak hivatva arra. hogy teljesítsék azt a hivatást, amely sajtónknak széles alapokon lehetővé teszi a legszélesebb nyilvánosság, az egész dolgozó társadalom bevetésével teljesíteni a szocialista nevelés hivatását Egészen bizonyos, hogy a munkástudósító közreműködése nélkül elképzelhetetlen a szocialista sajtó működése. A továbbiakban Kopecky miniszter megemlékezett Gottwald elnök szavairól, amelyet a munkásbiztosító kérdéséről mondott. H szocializmushoz vezető utunk kérdéséről A pártkongresszus óta már három hét múlott el, de érezzük, hogy azok a hatalmas benyomások, amelyek egész országunkra rányomták e kongreszszus bélyegét, közöttünk is igen nagy hatást keltettek. Gottwald elvtárs a Párt főirányvonalát a fejlődés további korszakában úgy jellemezte, hogy ez a főirányvonal az országépítés és a szocilizmus felépítésének irányvonala. Azután pedig ismeretes 10 pontja közül az elsőben hangsúlyozta az ötéves terv teljesítésének fontosságát. A munkástudósítók biztosan megértik, hogy tevékenységük túlnyomó része erre a területre kell,-hogy összpontosodjék. Hangsúlyozni kívánom — mondotta a miniszter — a nevelőmunka nagy jelentőségét, amelyet sajtónk a munkásság és parasztság széles tömegei felé végez és amelyhez nektek, munkástudósítóknak is segítséget kell nyújtanotok. /Munkásságunk nagy országépítő munkát vágzett s a mában csodálatraméltó alkotó tevékenységgel halad előre. Legfontosabb feladatunk az, hogy a rendszeres és mélyremenő szocialista neveléssel törődjünk, állandóan emeljük a szocialista osztályöntudatot és ebbe a szocialista tudatosításba bevonjuk a munkásság azon részét is, amely a múltban világnézetileg el volt hanyagolva. A miniszter a továbbiakban részletesen taglalta a Párt irányvonalának alapelemeit. Ki kell terjeszteni és megerősíteni a nyilvános szocialista szektort és ki kell küszöbölni a kapitalista elemeket. Atneveljűk a keveset termelő középrétegeket. Ez a feladat nem könnyű. Azzal kell számolnunk, hogy ezeknek a rétegeknek sok tagja azt fopfja érezni, hogy a szocialista fejlődés gyökereiktől fosztja meg őket, lábuk aló! húzza ki a talajt. Mi segítünk nekik, hogy együtt menetelhessenek az új igazságos szocialista berendezéssel, a munkásosztállyal és hogy azzal együtt éihessék át a szocialista rend minden örömét. Feladataink a szocialista átalakulás közben Gottwald elvtárs ezt a kérdést világosan körvonalazta beszédének negyedik pontjában, amelyben kifejtette, hogy meg kell szereznünk a szocializmus számára a falut, a kis- és középparasztot és el kell különíteni a zsíros parasztot. Ez a falusi munka legfontosabb feladata és természetesen irányvonal sajtónk számára is. A mezőgazdaságot új utakra kell terelni, a termelési, technikai, tudományos baladás útjára. Az egységes földműves szövetkezetek megszervezésével a falu új tömeges nevelésének széles mezejére lépünk, amelyben az egész sajtónak hathatós segítséget kell nyújtania. Harcot hirdetünk a falu elmaradottsága ellen, a földművesmunka korszerűsítéséért. Kopecky ezután az értelmiség szerepét is érintette. Megemlítette, hogy a szocialista nevelés feladata a régi értelmiség átnevelése, különös tekintettel azokra, akik a szocialista országépítésben tevékenyen segédkeznek és becsületesen dolgoznak. De a dolgozó munkásság és parasztság saját értelmiségét fogja kinevelni, amely egyenesen az ő talajából fakad és amely osztály és világnézeti szempontból szorosan együtthalad vele. A katolikus kérdésről Rövid ,idő leforgása alatt bebizonyosodott, amit már régebben feltételeztünk, hogy a katolikus hívők és papság nagy többsége nem azonosítja magát a magas klérus felfogásával. A katolikus akció jegyében és a hazafiasan érző papság vezetíse alatt elemi erővel indult meg az országhű katolikusság mozgalma, amely (Folytatás a 2. oldalon.) A. DONSZK.OJ, ezredes: A nagy honvédő háború A Szovjetúnió elleni fasiszta támadás nyolcadik Évfordulójára 1941 június 22-én támadta meg a hitleri Németország a Szovjetúnió határait és megszakította a szovjet nép békés országépítő munkáját. A második világháború, amelybe a Szovjetúniót belevonták, lényegében különbözött az összes megelőző háborúktól. A német imperializmus arra törekedett, hogy a véres fasiszta rendszer járma alá vonja az egész világot, rabszolgasorba döntse és kiirtsa a többi nemzeteket. Hitlerek célja az volt, hogy elfoglalván a szovjet földet, kiirtsák a szovjet emberek millióit, felújítsák a tőkés rend és a nagybirtokososztály uralmát, megsemmisítsék a szovjet nép nemzeti kultúráját és átváltoztassák azt a német bárók és nagybirtokosok kívánsága szerint. A második világháború az egész emberiség sorsáról döntött. „A második világháború — mondotta J. V. Sztálin —, amelyet a tengelyhatalmak ellen vívtunk, az első világháborúval ellentétben, a fasizmus ellenes, felszabadító háború jellegét öltötte és egyik legfontosabb feladata a demokratikus rend helyreállítása volt. Szovjetúnió háborúba lépése a tengelyhatalmak államai ellen megerősíthette és a valóságban meg is erősítette a második világháború fasizmus ellenes és felszabadító jellegét". A Szovjetúnió megtámadása előtt egy esztendővel a német vezérkar „Barbarossa" fedő elnevezés alatt tervet dolgozott ki, amelynek értelmében a német csapatok megtámadják a Szovjetúniót, hatalmukba kerítik Moszkvát, Leningrádot és a legfontosabb gazdasági központokat és 1941 telén befejezik a háborút. Ezen rablóhadjárat előkészítésénél úgy vélték, hogy a német háborús gépezet ütései alatt a Szovjetúnió, mint sok nemzetiségből összerakott állam, egyszerűen szétesik. A Szovjetúnió megtámadása előtt a fasiszta Németország sok európai államot szállt meg. Ezek a háborús sikerek ittassá tették Hitieréket és azt hitték, hogy könnyen legyűrik a szovjetharsereget is és megsemmisítik a világ egyetlen szocialista államát. A tökéletesen mozgósított hatalmas hitleri Németország hadseregei váratlan támadásukkal csak időleges katonai fölényt szereztek. A Szovjetszövetség és hős hadserege kibírta ezt a hatalmas ütést és egyúttal megőrizte erőit, hogy az ellenségre később rettenetes csapásokat mérjen. A Szovjetuniónak a fasiszta Németország ellen -.vívott Nagy Honvédő Háborúja a szovjet állam erejének és szilárdságának gigantikus próbaköve volt. Mint Sztálin elvtárs mondotta a szovjet gazdasági berendezés létjogosultságának, a kormány és a bolsevisták erejének teherpróbája volt ez, hogyan tudja a Párt mozgósítani a népeket, az összszes erőforrásokat és hogyan tudja ezeket kihasználni a győzelem elérésére. A háború a Szovjetúnió honvédelmi erőinek, azok harci, taktikai és erkölcsi képességeinek teherpróbája volt. És a szovjet nép becsülettel állta meg történelmi feladatát. . A Nagy Honvédő Háború bebizonyította a szovjet társadalmi és állami berendezés legyőzhetetlen erejét és óriási előnyeit a kapitalista gazdasági rendszerrel szemben. A szovjet hadsereg úgy mutatkozott be, mint korunk legjobb hadserege, amelynek modern felszerelése, tapasztalt parancsnoki gárdája és magaserkölcsű harci tulajdonságai vannak. A szovjet hadtáp erős volt, a hadsereg állandó élelmezését biztosította és mindent nyújtott, ami az ellenség feletti győzelemhez szükséges volt. A szovjet nép rövid idő alatt példátlan szorgalmával kiküszöbölte a németek tankokban és repülőgépekben mutatkozó fölényét. A mögöttes területek évről-évre javították és emelték a felszerelés- és lőszer gyártását. A fasizmu« elleni harc kezdeményezője és szervezője a Kommunista Párt volt. Lenin és Sztálin pártja a sok nemzetiségből álló Szovjetúniót egységes harcra hívta fel a fasiszta megszállók elleni szent háborúra. A Párt lelkesítette a szovjet katonákat a harcvonal hős példáinál és a munkások, parasztok, értelmiségiek arcvonal munkájánál. A szovjet hadsereg, amely az aktív védelem sztálini tervét hajtotta végre, nehéz harcokban megsemmisítette a válogatott német hadseregcsoportokat és hatalmas ellentámadásba ment át. A hitleri vezeté> kalandos tervei széttörtek a zseniális sztálini sztratégián, a szovjet katonák, tisztek és tábornokok példátlan kitartásán és katonai művészetén. A háború sorsát „nem olyan átmeneti jellegű pillanatok döntötték el, mint a meglepetés, hanem azok az állandóan jelenlévő és ható tényezők, mint a mögöttes terület szilárdsága, a hadsereg erkölcsi ereje, a hadtestek száma és minősége, a hadsereg felszerelése és a parancsnoki kar szervezési képessége" mondotta Sztálin. Az egész világ előtt ismeretes, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok reakciós körei Churchillal az élén megkísérelték húzni a második világháborút. hogy meggyengítsék a Szovjetúniót és Anglia, meg az Egyesült Államok függvényévé tegyék. Áz angol és amerikai imperialisták nem áhították Németország végleges vereségét. Csupán hatalmát akarták meggyengíteni és mint veszélyes vetélytársat kiküszöbölni a világpiacról. Ezért hosszú ideig szabotálták a második arcvonal létesítésenek tervét és hosszú ideig csupán jelentéktelen harcmozdulalokat végeztek jelentéktelen harci területeken. A szovjet hadsereg négy éven keresztül egyedül harcolt arccal a fasiszta Németország és csatlós államainak legnagyobb erői ellen. Az első nagy vereséget Atoszkva alatt szenvedték a német fasizmus erői, ahol végérvényesen szertefoszlott a Hitler hadsereg legyőzhetetlenségének meséje. 1942 nyarán a németek kihasználták a nyugaton uralkodó nagy csendet és az arcvonal délnyugati szakaszán támadásba mentek át. A történelem legnagyobb ütközetében, a sztálingrádi csatában 300.000 főnyi német hadsereg pusztult el. Sztálingrád a fasiszta német hadsereg pusztulását jelezte. Sztálin. Ez az ütközet a Nagy Honvéd Háború történetében meghozta a fordulatot a Szovjetúnió számára. 1943 nyarán a német vezérkar már hiába kísérelte meg azt, hogy a helyzetet a saját javára megváltoztassa. A hitleri vezetés a hadsereget totális mozgósítással töltötte fel és megkísérelte a szovjet hadseregtől a kezdeményezést elragadni. A kurszk-oreli csata, amely 1943 ban bontakozott kl, a német fasiszta hadsereget katasztrófába sodorta. Az 1943-as nyári offenzívában a szovjet csapatok 140 ellenséges hadosztályl semmisítettek meg. Az 1943—44-es téli hadjárat folyamán a szovjet csapatok győzelmesen vívták meg a Dnyeper jobb partjáért és az Ukrajnáért vívott csatát, széttörték a megerősített német vonalakat Leningrád körül, a Krim félszigeten, megbénították és áttörték az ellenség védkezését a Búg, Dnyeszter, Prut és Szeret partjain. Ennek a hadjáratnak eredményeképpen a szovjet hadsereg elérte a Szovjetúnió államhatárait több mint 400 km hosszúságban és az elfoglalt szovjetföld háromnegyed részét felszabadította a megszállás alól. 1944 május 1-én Sztálin generál isszimus napiparancsában új feladatot tűzött a szovjet hadsereg elé: i Tisztítsátok meg a fasiszta megszállóktól hazánk egész földjét és újítsátok meg a Szovjetúnió államhatárait a Fekete tengertől a Bahreng tengerig húzódó vonalon. A szovjet hadsereg teljesítette főparacsnokának hadászati tervét és a hitleri Németország csapataira rettenetes sebeket mért. Széttörte ezeket a Búg kanyarulataiban, a Krim félszigeten, Karéliában, FehérOroszországban, felszabadította Nyugat-Ukrajnát, Moldvaországot, a három balti államot, megindult a déli fronton Magyarország felé és előrenyomult Észak-Finnország felé. Az északi sarkkörtől a Dunáig húzódó szovjet-német arcvonal mozgásba jött. A német hadseregnek, amely hatalmas erődítmény-övezetek mögé bújt, tíz rettenetes erejű csapást mért, amelyek széttörték az egész keleti német frontot és a német megszállókat a szovjet határok elhagyására kényszerítették. 1945-ben a győzelmes szovjet offenzíva már a hitleri Németország területére terjedt. 1945 május 2-án Berlin felett lengedez a győzelem vörös zászlaja, 1945 május 9-én Németország megadja magát. A hitleri Németország vereségében a döntő szerepet a szovjet nép játszotta, amely az egész emberiséget felszabadította a fasiszta rabszolgaság réme alól. A világ egyszerű emberei tudják, hogy a német fasizmus haderejének főeröi a szovjet-német fronton semmisültek meg és Anglia, meg Amerika csak akkor szervezték meg a második arcvonalat, amikor a szovjet hadsereg saját erejével és eszközeivel is elfoglalta volna Németországot és Európa nemzeteit is felszabadította volna a fasiszta rabszolgaság alól. Anglia és Amerika csak 1944 nyarán léptek harcba a második arcvonalon, amely az általános helyzetre már semminő hatással nem bírt, mert Németország egészen összeomlása pillanatáig minden erejét a szovjetnémet fronton összpontosította. Ugy hisszük, nem felesleges megemlíteni, hogy 1945 januárjában az Ardennekben Anglia és Amerika csapatai katasztrofális vereséget szenvedtek volna, ha nem indul meg a szovjet hadsereg döntő támadása, amelyet Sztálin, Churchill sürgető sesrítségkérésére szervezett és indított meg. A nagy honvédő háborúban a szovjet hadsereg becsülettel teljesítette nagy történelmi kiküldetését és felszabadította a Hitler-uralom alól Lene-velorszás-ot. Csehszlovákiát. Jugoszláviát, Bulgáriát, Romániát, Magyarországot és Észak-Norvégiát. (Folytatás a 2. oldalon.).