Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-18 / 58. szám, szombat

1949 június 18 Zalka Maté halálának évfordulója UJSZ0 „Lukács tábornok" — Zalka Maté halála évfordulójáról a következőkben emlékezett meg a moszkvai rádió: 1936 őszén Spanyolországban pol­gárháború lángolt. A köztársasági hadseregben a harcok során új had­osztály tűnt fel: a nemzetközi had­osztály. Katonái különböző országok­ból érkeztek, különböző nyelveken beszéltek, de együvé kovácsolta őket a közös ügyért folyó közös harc. En­nek a nemzetközi hadosztálynak pa­rancsnoka „Lukács tábornok" volt. Spanyolországban akkor még keve­sen tudták, hogy „Lukács tábornok" nem más, mint Zalka Máté, a tehet­séges magyar író. A spanyol polgárháború nemcsak a spanyol nép szabadságharca volt. Sztálin elvtárs a Spanyol Kommunis­ta Párt főtitkárához intézett távira­tában rámutatott, hogy a spanyol néo küzdelme a fasiszták ellen az e<?ész haladó emberiség ügye. Za'ka Máté. Magvarország dicső fia, azért jött önként spanyol földre, hogy ezért a nagy ügyért harcoljon. Egész élete n bátor harcos, az igazi kommunista élete volt. Zalka Máté mint katona résztvstt az első világháborúban. Orosz fog­ságba került. Oroszországban töltött évei végleg eldöntötték é'etének to­vábbi útját. Résztvett azokban az eseményekben, amelyek új szakaszt nyitottak az emberiség történetében. A szovjetek országában a polgárhá­ború idején Zalka Máté nrnt ezred­parancsnok, a dicső Vörös Hadsereg­ben harcolt a fehérgárdisták és a külföldi beavptkozók ellen. Ezek a harcok megedzették, elméb-ített?k f^ rr?dalm l'=Pgát és riártbűsé^ét. Az­után a tollhoz nyúlt. Írásait átha­totta a kommunista iró szenvedélye. Elbeszéléseinek hősei egyszerű és bá­tor emberek, a szovjet hatalomért vívott csaták hősei, tegnap még a gyárak és mezők dolgozói voltak, most pedig nemes célokért küzdve, hőstetteket visznek végbe. Írásait a proletár nemzetköziség hatja át. A Szovjetúnió második hazája volt, de mindig visszaemlékezett Magyar­országra, amely a Horthy-fasizmus diktatúrája alatt szenvedett. Jól tud­ta, hogy a legfontosabb feladat: har­colni a fasizmus ellen, bármely or­szágban üti is fel a fejét. Ezért jött spanyol, földre is. Jól tudta, hogy a spanyol köztársaság hadseregében a fasizmus sötét erői ellen harcolva, a magyar nép felsza­badításáért. Magyarország szabadsá­gáért ís küzd. Ö szervezte a Rákosi Mátyás zászlóaljat, amclv a dicső nemzetközi hadosztályban harcolt. A zászlóaljavató beszédében a követ­kezőket mondotta: — Spanyol földön harcolva nem­csak a spanyol nép ügvéért küzdünk, hanem ugvanúgy, mint Rákosi Má­tyás. küzdünk a világszabadságért és a magvar nép szabadságáért is. Rá­kosi Mátyás. Petőfi. E?ze Tamás, Dó­zsa György szellemében cse'ekszünk. Snanvolország szabadságát védve vé­rünket és ha kell életünket á'dozzuk a magyar nép szebb jövőjéért is. E?y hónappal később, 1937 június 72-én Zalka'Máté hősi halált halt. Pélr<áia azonban továbbra is él, lel­kesít és ut^t mutat az emberek míl­l :ó ;nak. akiket nemzetiségük és nyel­vük különbözősége ellenére is. e«ye­sít a közős törekvés ho«v győzelmet a-a^spnak a haladó emberiséé ád*z ellenségei, PZ imperialista háborús bujtogatók felett. MOSZKVA » a kertek és ra terek városa A szovjet főváros nagy átépítési tervében jelentős szerepet játszik a „Virágos Moszkva" kérdése. A <Ml az, hogy a fővárosban minél több park, minél több fával és virággal beültetett térség legyen. A terv végre­hajtását már jóval a háború előtt megkezdték és a sztá'ini ötéves tervek során a moszkvai terek számát jelentékenyen növelték és a főváros körül valóságos kertövezetet építettek ki. Ugyanekkor az egyes kerületekben és a folyami kikötő környékén is új parkok keletkeztek. A háború befejezése után még nagi/obb lendülettel indult meg a. par­kosítás. Ennek eredményeképpen a háboriit követő három év alatt 142 új tér és park létesült a fővárosban és ezekben 800.000 fát és több, mint 4 millió bokrot ültettek el. A parkok területe több, mint 4000 hektár. A fásítás megváltoztatta a szovjet főváros képét. A Kreml közelében gyönyörű virágos park keletkezeit s ezt a Szovjetunióban fellelhető leg­szebb virágok színpompája teszi ékessé. A Gorkij-utca, Moszkva fő­utcája mindkét oldalán hatalmas hársfasorok teszik árnyassá az utat. Ezeket gyökerestől és földestől emelték ki és úgy szállították hatalmas ládákban Moszkvába s emelődarukkal ültették helyükre. A gyárak leg­többjében is parkokat létesítettek és a gyárak dolgozói munkaszünetben a parkok fáinak hűs árnyékaiban pihenhetnek. A kormány jelentős a-nyagi támogatással segíti a virágos Moszkva ki­építését. Az elmúlt évben erre a célra 19 millió rubelt folyósított. Ebben az évben már az utcák és terek további fásításán és virágosításán túl rákerül a sor 60 utca lakóháza udvarainak fásítására is. Az egész fásí­tási terv során ebben az évben a kormány a főváros fásítására és parko­sítására 230 millió rubelt fordít és további 900.000 fát ültetnek el. Tovább mélyül az amerikai gazdasági válság: Hétmillió munkanélkülire és tízmilliárd dolláros költségvetési hiányra számítanak 1949 végére az US3 gazdasági szakértői Az amerikai sajtó egybehangzó je­lentései szerint további hanyatlás je­lei észlelhetők az USA gazdasági életének csaknem minden területén. Az acéltermelés úgyszólván hét­ről- hétre csökken. Az United States Steel Company június 10-én tíz újabb Martin-kemencét állított le é3 27 Martin-kemencéből ma már csak hat dolgozik. Pittsburgban. Los Angelesben, vala­mint a nehézipar többi nagy köz­pontjában ugyancsak állandóan csökken az acélkohók termelése. Az „Associated Press" kimuta­tást közöl, amely szerint az Egyesült Államok ipari terme­lésének színvonala 1940 óta nem volt olyan alacsony, mint 1949 júniusának első hetében. A vörösréztermelés 13.000 tonnával volt kisebb, mint az előző hónapban. Tehát ma már alapjaiban ingott meg a nehézipar termelése is, amely aránylag még legtovább tudta ma­gát tartani. A munkanélküliség rohamosan emelkedik. A CIO kötelékébe tarto­zó textilmunkás szakszervezet ki­mutatásai szerint a textilipar! dolgozók 17 srázalé­ka áll ma teljesen munka nélkül. Eryedül Newyorkban félmillió em­ber részesül jelenleg munkanélküli segélyben. A munkanélküliek és a csökkentett munkaidővel dolgozó munkások életszínvonala rohamosan süllyed, ami természetesen az élelmszerfo­gyasztás vissszaesése következté­ben egyre súlyosabban érinti a kis­fái merek helyzetét. Az USA föld­müvelésügyi minisztériuma június 10-én a sajtó útján kísérelte meg előkészíteni a mezőgazdasági kister­melőket a piac várható újabb ösz­szeomlására. A kereskedelemügyi miniszter jú­nius 9-iki sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy az Egyesült A'lamok nemzeti jö­vpdelme az utolsó négy hónap óta ál'andóan csökken és áprilisban hatmilliárd dollárral volt alacsonyabb, mint 1948 decem­berében. A vasúti teherforgalom jú­nius első hetében 11 százalékkal ma­radt vissza az előző hét forgalma mögött. A küszöbönálló válságot ma már az imperialsták sajtója sem tagadja és erősen megingott az amerikai ipari körök bizalma is a várható fejlődést illetőleg. Cortney ismert üzletember kijelentése szerint az elkövetkezendő válság való­színűleg súlyosabb less, mint az 1929. évi. Cortney 19*9 végére hétmillió mun­kanélkülivel és tízmilliárd dolláros költségvetési hiánnyal számol. • Légi egészségügyi állomások a Szovjetunióban. Minszkből jelentik: A hatalmas területű Szovjctúnióban már évek óta működ­lek és kitűnően be­váltak a légi egészség­ügyi állomások. Bje- fN^, 1 lorussziában szintén ^ »öbb ilyen állomás lé­tesült és ezeknek el­sősorban a városoktól távolabb eső községek, települések és tanyák lakossága vesz: hpsznát. Min­den ilyen „támaszponton" több kü­lönleges felszerelésű egészségügyi re­pülőgép állomásozik és éjjel-nappal, esőben, hóban készenlétben áll, hogy szükség esetén a falusi orvos segít­ségére legyen. A gépek belsejében röntgenkészülék, műtőasztal és több más korszerű készülék van és minden temaszponton több szakorvos telje­sít szolgálatot. • Így lesz a macskajajból francia­jaj. A Francé Soir nagv nemzetgaz­dasági fontosságú hírt közölt a fran­cia közvéleménnyel: Bonnei washing­toni frarcia nagykövet értesítette a francba hatóságokat, hogy a Mar­shall-terv kereteben Franciaország­nak 50.000 amerikai — macskát sza­vaztak mer. Nem tévedés, nem saj'ó­h'lba: valóban macskákról V?n szó. Nem vapmacskákról pá'dául. hanem igazi, nváveó. doromboló, sőt egér­fogó macskákról. ® ÍGY GONDOSKODNAK A SZOV­JETÚNIÖBAN A SZÜLŐ ANYÁK­RÓL. A szovjet állam példátlan ál­dozatkészséggel gondoskodik á szü­lő nőkről és a jövö nemzedékről. A cári Oroszországban összesen 6824 fé­rőhely volt a szülőotthonokban s ezek közül is csupán 1500 szülőanyánrk jutott hely vidéken vagy a falvak­ban. Olj/an hata'mas területeken, mint amilyen az örmény, a tádzsik, az üzbék, a karélfinn vagy a moldo­vai tanácsköztársaság foglal el, egyet­lenegy szülőotthon sem volt. Nem csoda, ha ilyen körülmények között évente 30.000 anya pusztult el gyer­mekágyi láz és más szülési kompli­káció következtében. Ma az egcsz Szovjetúnió területen 120.000 férchely áll a szülő vők rendelkezésére és ezeknek a fele vidéken van. Gyer­mekátrn lázban ma már egyetlenegy szovjet asszony sem hal m?g. • Forgalomba kerül a go'yvael'c­nes „teljes só". Magyarországon ko­moly formában veszik fel a na^y liüzdelmct a golyva ellen. A múltban a közegészségügyi ható­ságok ezt az elterjedt betegséget egyszerűen oajzsm irigy túl tengés­~ek. kozmetika; elvál­tozásnak tartották. Hosszú évekig tartó szűrővizsgála­tok eredményei azt mutatták, hogy a golyvás betegek 80 százalékánál idegrendszeri és érzékszervi megbete­gedéseket okoz a golyva. A golyva gyógyítása céljából rövidesen forga­'omba kerül a jódozott konyhasó, az úgynevezett „teljes só". Ez igen nagy­értékű gvógyszer. Bár a golyvák je­lentős részét nem fejleszti vissza, újabb golyvaképzödés a só rendszeres használata után igen ritka. Különö­sen gvermpkkorb"n nagyhatású, mert megakadálvozza a golyva későbbi ki­fejlődését is. O Egyre több szovjet kolhozista vá­sárol gépkocsit. Moszkvából jelentik: A taskenti gépkocsilerakat az év ele­je óta a környékbeli kolhozistáknak 470 „Moszkvics" és 50 „Pobeda" már­kájú könnyű személygépkocsit adott el részletre. Az üzletbe naponta fut­nak be a rendelések, amelyeket csak fokozatosan tudnak kielégíteni. Az utóbbi hetekben 127 megrendelés fu­tott be és a rendelek hat hót múlva saját gépkocsijaikon távozhatnak az üzletből. • Akar hátrafelé repülni? Igen? Üljön fel a kacsára! Van olyan re­pülőgép, amely „hátrafelé" repül? Van! Kacsarepülőgépnek hívják ezt a furcsa típust. Kormányfelületeit, amelyek egyébként általában a gép végén, farokfelületként foglalnak he­lyet — a gép orrán helyezték el, míg maga a szárny a törzs végére ke­rült. Ezzel a szokatlan elrendezéssel a repülőgép stabilitása nagvban nö­velhető s a gépet így még a legügyet­lenebb repülőnövendák sem tudja veszélyes helyzetbe hozni. Ilyen gép­típust készítettek a köze'multban a lenivel repülők, Irona Kaniewska re-oülőgép-technikusnő tervei alap­ján. • Rigában kivirágzott a Vlctorla Re­gia. Rigából jelentik: A rigai füvész­kertben kivirágzott a Victoria Regia. A Victoria Regia ké tméler átmérőjű levelei 50 kiló súlyt is elbírnak. Dr. DILIP RAY CHAVDHUN: INDIA SZABADSAGHARCA Dr. Dilip Hay Chavdhun kalkut­tai biokémikus már diákkorában bekapcsolódott az indiai munkás­mozgalomba. Tevékeny szerepet visz az Indiai Kommunista Párt­ban és a Gyarmati Ifjúság Világ­bizottságában. Dr. Dilip Ray Chavdhun biokémikus legutóbb az indiai küldöttség tagjaként részt­vett a párizsi világbékekongresszu­son. Az összindiai szakszervezeti kongresszus alkalmából írta az alábbi cikket az indiai dolgozók helyzetéről: Az indiai munkásosztály elégedet­lensége az utóbbi években eddig so­ha nem látott hatalmas sztrájkok­ban robbant ki. Ezek a sztrájkok egymagukban is megmutatják az indiai nép határtalan gyűlöletét a Nehru-kormány ellen, amely az az angol-amerikai imperializmus­nak, valamint az indiai burzsoá­ziának és feudalizmusnak egyaránt hűséges kiszolgálója. A munkásosztály sztrájkjai napról­napra nagyobb méreteket öltenek. — a proletariátus bátor harca az elnyomott indiai nép más rétegeit is magával ragadja. 1945-ben 747.000, 1946-ban e<rv­mUl'.ó 971.000, 1947-ben kétmilliö­níl több munkás sztrájkolt s 1948 —1819-ben ez a szám rohamosan növekedett. Az ipari munkások sztrájkjába be­kapcsolódtak a vasutasok, a "postai alkalmazottak, a kikötök munkásai, hősiesen állva a gyarmati rendőrség terrorját s nemritkán a rájuk zúdu­ló golyózáport is. Attlee ugyan India „függetlensé­géről" beszélt az angol parlament­ben, Nehru pedig egyenesen indiai „szocializmusról" merészelt fecsegni, c'e a gyarmat! kizsákmányolás In­d ! >ban ma vadabbul dühöng, mint valaha. ASSZONYOK ES GYERMEKEK A HALALBARLANGOKBAN Ime, néhány adat az indiai „füg­getlenség" és az indiai „szocializ­mus" alátámasztására: E«RY indiai vasúti munkás átlagos havi bére S0 és 35 rúpia között mozog. (Egy rúpia körülbelül 15 Kés.í Te­kintetbe véve azt, hogy a rúpia há­ború előtti árfolyamának egynegye­dét éri, a vasúti munkás bére tehát havonta csak 9 rúpia, vagyis 45 Kés. A jutaiiltetvényeken dolgozók nap­száma 11 vagy 12 annas (16 annas =: 1 rv piával). A bányászok bére enn^l aüg va­lamivel magasabb. Az indiai bá­nyák hirhedt halálbarlan^ok, a'iol az asszonyok és gyermekek száz­ezrei 1* dolgoznak a le<rnyomor''­muD'-nfeltéte'ek J-özött, élhetetlenül nyomorúságos bérért. . ÁTLAGOS ÉLETKOR: 24 ÉV; Az e^yik legnagyobb ipari város, Bombay lakosságának 13 százalé­ka az utcán lakik, mert semmiféle lakása nincsen. Egy indiai orvos jelentése szerint: „Egy 5><4 méteres szobiban hat családot ta'áltam összezsúfolva." Gyermekek falkái csavarognak az or.-'p futakon. Koldulnak vagv munkát keresnek. Hozzávetőlegesen ls többszázezer az Hyen csavargó gyermekek szá­ma. Ami a gyermekrmmkásokat illeti, egyedül Dooars 72 teaültetvényén több mint 28 000 15 éven aluli t-vermek dol­rezik, napi 14—15 órát. Nem oso­dá'atos teli-St. horv minden e/er V'-szülött 1'özmI mindössze 423 éri el a fe , r*átt kort. Az ót'aTos élet­kor Indiában 23 és 24 év között mozog. fivi EGYMILLIÁRD FONT pnoriT Ma az Indiai helyzet csak annyi­ban változott, hegy az an«roI-amerikai imperializmus­sal szövetséges indiai feudalizmus helyét az anerol-amerikai imperia­lizmussal ugyancsak szövetségben álló indiai burzsoázia kezdi át­venni az uralmat. Az egész Indiában befektetett tő­kének mintegy 60 százaléka angol kapitalisták kezében van, akik évi egymilliárd font sterlinget sajtolnak ki a dolgozók verejtékes munkájá­ból. A belföldi töke mintegy tiz család kezében összpontosul, amelyek keleti mesékbe illő kincse­ket harácsolnak össze az indiai nép nyomorúságából. A Nehru-kormány tflzzel-v«.«sal védi az indiai nagytőkések profit­ját, anélkül, hogy a nép égető szociális követelései közül akárcsak egyetlen­egyet is teljesített volna. NEHRU — INDIA AURSHALL­GAULEITERE. Az imperialisták Kínában elszenve­dett vereségeik ellensúlyozására új angol-amerikai finánctőke árada­tot indítottak el India felé. Üj indo-amenkai és indo-angol rész­vénytársaságok tömege alakult es alakul még most is. A kettős név azf jelenti, hogy az indiai nép verítékéből szerzett milliók arányosan oszlanak meg a külföldi és a hazai nagytőkések kö­zölt. A Nehru-kormány a legkisebb ellent­mondás nélkül, utolsó pontig elfogadta a nép sokszoros kizákmányolásara irányuló angol-amerikai tervet, a Marshall-terv ázsiai változatát. A Nehru-kormány szó nélkül bele­ment abba, hogy — az angol és amerikai érdekeltségek kivételével — India elmaradott mezőgazdasági ország maradjon. Anglia, Amerika, Nyugat-Németor­szág és Japán nyersanyagellátó gyar­mata. A Nehru-kormány természetesen el­fogadta az „ázsiai Marshall-tervnek azt a pontját, amely szerint katonákat köteles szállítani a dél­ázsiai szabadságmozgalmak vérbe­fojtására. VÉRES TERROR. Az indiai nép azonbm nem fogadta el ezeket a „feltételeket!" A mun­kásosztály vezetésével az indiai nép elszánt harcot vív a külföldi gyar­matosítók és a hazai zsarnokok el­len. Ami a szabadságmozgalom vérbe­fojtását illeti — Nehru valósággal Csíng-Kaj-Sek nyomdokain halad. A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETI A SZABADSAGHARCOT. Tübb, mint 25.000 kommunistát és munkásvezetőt vetetlek börtönbe. A Kommunista Párt és a munkás­ság csaknem valamennyi lapját betil­tották. Kulkarnit és más munkásvezéreket halálra kínoz­tak a börtönben. Danget, az Indiai Szakszervezeti Szö­vetség elnökét és a Szakszervezeti Vi­lágszövetség egyik tagját ítélet nél­kül bebörtönözték. Hat hónapra minden sztrájkmegmozdulást betil­tottak. De a Kommunista Párt vezeté­sével a hatalmas összindiai Szakszer­vezeti Szövetségen keresztül a munkásosztály egyre erélyesebben kiizd jogaiért és szabadságáért. Mult év januárjában Kalkutta vala­mennyi kikötőmunkása, februárban pedig 75.000 bombayi munkás sztrájkol, szembeszállva a rendőrség, a katona­ság kardlapjaival és golyószóróival. A munkásosztály szinte vérével ko­vácsolja egyetlen szövetségbe a többi elnyomott osztályokat. Az indiai ifjúság, a diákok már sok­szor hullatták vérüket a munkásokkal és parasztokkal együtt a szabadság­ért. Az Indiai Kommunista Párt vt> zetéséyel India munkásai szívósan folytatják küzdelmüket az imperia­listák és csntlósaik el'en. Szabadságharcunk egyúttal . harc a firtós békéért is. A demokráciáért harcolnak azért, hogv India 400 mi'lió dolgozója szabadon csatlakozhissék a syocislizmus és a béke hatalmas táborához. Egy tá­borban és eoy fronton, közös célért h-"-colnak veletek is, magyar dolgo zók. Az önkéntes SingádEnusikásük — a reakció legyőzői Az állami birtokok ma már 107 ezer hektár földtulajdonnal rendelkeznek. Ezeknek a birtokoknak helyes, jövedel­mező megművelése sok odaadó mun­kát igényel. Az egyes nagybirtoko­sok földjük elkobzása után arra igye­keztek rávenni a törpebirtokosokat, hogy ne dolgozzanak az állami birtoko­kon. Ennek az volt a célja, hogy az állami birtokok jövedelmezőségét lehe­tetlenné tegyék. Törpebirtoko­saink és munkásaink azon­ban mindig szembeszálltak a re­akciós, bukott nagybirtokosokkal «. az idők szavát megértve példásan telje­sítették kötelességüket. A városi üze­mek munkásai brigádmunkákra vállal­koztak, melyeknek segítsége lényege­sen hozzájárult az állami birtokok ide­jében való megmunkálásához Ma már sokezerre megy azoknak a száma, akik ilyen munkára vállalkoz­nak. A jövőben főkép a diákifjúság és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség segítségére számítunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents