Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-16 / 56. szám, csütörtök

B. UJSZ0 1949 június lfif 9,íil G siorousJSy; A Szlovák Tanácsköztársaság harmincadik évfordulójára Harfnlne esztendővel ezelőtt, 1919 Június 16-án az eperjesi nagy népgyűlésen hirdette ki a proletárdiktatúrát a szlovák proletariátus Szlovenszkón. Mi előzte meg ezt az eseményt és mi volt a jelentősége a szlovenszkói munkásmozgalom további fejlődésében? Az orosz proletariátus nagy Októberi szocialista forradalma, a munkásosztály fortadalmi mozgalmát, az egész európai kontinensen nagy fejlőlődésnek Indította. Ennek a fejlődésA Szlovák Tanácsköztársaság szlovák és magyar feliratú zászlaja Losoncról. rek köszönhetjük nemzeti felszabadulásunkat, a CSR keletkezését is. Az Októberi forradalommal kezdődött a kapitalizmus nagy általános válsága. A kapitalizmus nagy válságának és a forradalmi munkásmozgalom fejlődésének következményeképpen 1919 március 21-én a szomszédos Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Magától értetődött, hogy a győztes imperialista ántánthatalmak ugyanúgy mint az Orosz Tanácsköztársaság esetében, megkísérlik majd a magyar Kommün elleni intervenciót is. A prágai Esti Népszava (Vecernik Práva Lidu) 1919 március 22-én már így ír: — „A magyar proletariátusra és vezetőire óriási munka, hatalmas önmegtagadás és igen nagy nehézségek várnak most. Bizonyosra vehetjük, hogy az ántánthatalmak minden eszközt felhasználnak megsemmisítésükre. Lehetséges, hogy a Csehszlovák köztársaságot is felszólítják majd, hogy ebben a támadásban résztvegyen". Igy Is történt. Václav K!ofá<? hadügyminiszter már 1919 április 7-én elküldte szigorúan bizalmas I0.807/op. számú értesítését Piccione és Hennocgue tábornokoknak, a kassai országos katonai parancsnokságnak és a poprádi 4, divízió parancsnokságának, amelyben felszólította őket a készenlétre, mert már a legközelebbi napokon megkapják a parancsot a Magyar Tanácsköztársaság elleni csehszlovák katonai akció végrehajtására. A bizalmas értesítésben többek között szószerint ez áll: „A csehszlovák katonaság előrehaladásával egyidejűleg megkezdőd'k a románok és szerbek támadása Is". Hennocgue tábornok mindjárt a támadás kezdetén keressen összeköttetést a keletről e'lirtuló román hadsereggel. (A „Nová Mvsl" a szocialista human-zmus szemléje, legközelebbi számában erről a kérdésről a cikk írójának részletesebb tanulmányát hozza. Szerk.) Klofic a támadásra április 26-áról virradó éjjel adta ki a távirati parancsot és a csehszlovák katonaság 1919 április 27-én kezdett támadásba, Salgótarjánt elfoglalván, Miskolc felé közeledett. A csehszlovák proletariátus természetesen elitélíe a csehszlovák burzsoázia intervenciós lépését és mint a nemzetközi proletírság egy része, ebben osztályérdekcliek veszélyeztetését látta. Ezért, amikor a magyar proletárok a megtámadott Kommün védelmére megalakították Vörös Hadseregüket, amely május 1-én ellentámadásba kezdett s az akció során a CSR területére jutott, a cseh és szlovák osztály öntudatcs munkásság nem hagyti magát félrevezetni a „magyar bols'k támadásáról" szóló vészkiáltásoktól, látták, hogy ki volt a tettes és a proletár nemzetköziség elveihez híven bekapcsolódtak a nemzetközi proletariátus osztályérdekeiért folyó harcba. Ügy cselekedtek, ahogyan art Lenin írta 1919 máius 27-1 „Üdvözlet a magyar munkásságnak" kezdetű levelében: „Mindaz, ami az egész világ munkásosztályain becsületes, az ör>«k oldalán áll". S a szlovák falvakban és városokban n

,e<rl'

,'"''t"k a munkás-, parasztés katonai Tanácsok. Az elsö szlovák Dr. Falfan földművelésügyi megbízott (Folytatás ax 1. oldalról) mölcsök, új és hasznothajtóbb háziállatok, főleg a marhaállomány tenyésztésével bizonyítékul szolgálnak, hogy a szovjet mezőgazdaság a fejlődés igen magas fokán áll. A szovjet mezőgazdasági tudomány szoros kapcsolatot tartva a mezőgazdasági gyakorlattal, a növénytermelés feltételeinek új megvilágítását eredményezi, új eredményeket mutat az állatvilág fejlődésének irányítására, a takarmánynevelés, a legelő ápolására vonatkozólag. Mi ezeket az új mezőgazdasági formáltat elfogadjuk és átvesszük, mert ezzel kis- és középparasztságunk is hasonló véleményt fog tanúsítani és az átértékelésnek méreteit és tempóját aszerint fogjuk megszabni, ahogyan mezőgazdáink maguk helyesnek fogják tartani. Az egységes földműves szövetkezet olyan lehetőség, amely a kisparasztnak is legalább részben lehetővé teszi a nagytermelés előnyeit. Nem engedhetjük meg és nem szabad megengednünk, hogy mezőgazdaságunk elmaradjon. Mi földműveseink részére is a jobb és könnyebb életet akarjuk biztosítani. Meg kell teremtenünk a jobb közélelmezés feltételeit nemzetünk és népeink számára, amely évenként tízezrekkel nő. Iparunk fejlődőben, az ipari termelés emelkedőben van és országunknak ez a nagyvonalú iparosítása alkotja az előfeltételeket a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez, de a mezőgazdasági termelés emelésével követelményeket is hárít ránk. Üj utakat és lehetőségeket keresünk a termelés emelésére, a munka könnyebbé tételére és biztosítani akarjuk a falunak a kultúra és a szocialista élet minden vívmányát. Ezen az úton vezet a szövetkezet útja. Ezt az utat mutatják a régi szövetkezeti szervezőink is, ezt az utat mutatják a szocializmus nagy tanitói, Marx, Engels, Lenin és Sztálin. A népi demokratikus rendszer, a munkások és földművesek kormánya, a szövetkezeti gondolat új, hatalmas fejlődésének lehetőségét teremtette meg. Az Egységes Földműves Szövetkezet alkalmas eszköznek bizonyul a szétaprózott szövetkezetek egységesítésére, a szövetkezeti eszmékkel ellentétben álló kapitalista rendszerek megtisztítására, a szövetkezet felvirágoztatására, falvaink és földműves társadalmunk javára. De az egységes földműves szövetkezetek jó segítői lesznek a falusi asszonyoknak, akiknek munkáját megkönnyítik. És most rá akarok világítani arra, milyen szerep jut az egységes földműves szövetségre az egységes földműves szövetkezetek kiépítésénél. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy az egységes földműves szövetkezetek kiépítésénél folytatott tevékenységet a többi népi igazgatási és politikai körzetek munkájával kell összhangba hoznia. Ebből a tényből kiindulva, hogy az egységes földműves szövetség titkárai egyidejűleg a járási szövetkezeti tanács titkárai is, az következik, hogy az egységes földműves szövetkezetek előkészítő munkálataiban a szlovenszkói egységes földműves szövetségre felelőségteljes munka vár, főleg, ami annak megalapítását és működését illeti. Az egységes földműves szövetketek megalapításánál a következőképpen kell eljárni. Mindenekelőtt meg kell állapítani, vájjon a községben adva vannak-e a politikai és tárgyi előfeltételek az egységes szövetkezet megalapítására. A nemzeti front, a nemzeti bizottság, a szlovenszkói egységes földműves szövetség a szövetkezetek helyi vezetőivel. A legelő és úrbéri társaság vezetőivel, illetőleg tagjaival meg kell vitatni az egységes földműves szövetkezet megalapításának lehetőségét és ennek során a főhangsúlyt az egységes földműves szeövetkezet működésére kell fektetni. A működés megállapításánál figyelemmel kell lenni a helyi viszonyokra. Mindenekelőtt meg kell fontolni, miben állhatna a kis- és középparasztok segítségére az egységes földműves szövetkezet és hogy a termelésnek mely kérdését kell a községben a legsürgősebben elintézni. Lehet, hogy ez a legelő kérdése, lehet, hogy gépi segítség kell, de lehet, hogy a meliorizáció, vagy a gyümölcstermelés kérdése, a zöldségtermesztés megszervezése, paprika- és dohányszárítáf vagy hizlalda, baromfifarm, szövetkezeti mosoda vagy pékműhely létesítése. A működés megállapítását célzó tárgyalások, illetőleg annak tisztázása Után megalakítandó a legjobb földműves és szövetkezeti funkcionáriusokból, a legjobb földművesekből az egységes földműves szövetkezet előkészítő bizottsága. Az, hogy valaki nem párttag, ez nem lehet akadálya annak, hogy az illetőt ne vegyék be az előkészítő bizottságba, vagy a szövetkezetbe. Ellenkezőleg, arról kell gondoskodnunk, hogy az előkészítő bizottságban és magában az egységes szövetkezetben nemcsak a nemzeti frontba szervezett földművesek legyenek, de a pártonkívüli parasztság is. Az előkészítő bizottság megalakulása után taggyűjtést kell végrehajtani aprólékos munkával és a kis- és középparasztok türelmes meggyőzésével. Személy szerint kell őket meggyőzni és csak ha már az egységes földműves szövetkezetek szükségességéről és előnyeiről felvilágosítottuk és a földművesek száma elégséges, lehet a közgyűlést összehívni, ahol valamennyi megjelent előtt rá kell mutatni az egységes földműves szövetkezet jelentőségére. Az alakuló közgyűlésen való nyilatkozatok megtételére politikailag érett személyeket kell kiválasztani és meg kell valósítani az üzemek munkásdelegációinak kiküldését. Ezek között olyanok foglaljanak helyet, akik tökéletesen ismerik a falu problémáit, hogy jelenlétükkel maguk is hozzájárulhassanak az egységes földműves szövetkezetek jelentőségének igazolásához. A megalakított egységes földműves szövetkezeteknek különleges figyelmet és gondoskodást kell szentelni. Arról kell gondoskodni, hogy az egységes szövetkezetek és tarjaik számára praktikus kívánságokat biztosítsunk, ahogy ezt Gottwald köztársasági elnök ls hangsúlyozta. Éppen ezért az egységes földműves szövetkezetek részére szövetkezeti hizlaldát, szövetkezeti farmot, a szövetkezeti legelők feljavítását, szövetkezeti mosódák létesítését segély útján kell biztosítani. Az egységes földműves szövetkezet tagjai, akik 20 hektárnál kisebb földterületet tulajdonítanak, akik a termelési és beszolgáltatási kötelezettségeiket teljesítik, azok 20 százalékos kedvezményben részesülnek az állami gépállomások által végrehajtott munkálatoknál. Mindenáron azonban azzal kell törődni, hogy az egységes földműves szövetkezet vonzó példaként szerepeljen az összes földművesek előtt, hogy azok is kedvet kapjanak az EFSz-be való belépésre. Ezt legjobban azzal biztosithatjuk, hogy a szövetkezet nemcsak saját, de az egész község érdekében fog tevékenységet kifejteni, megszervezi a falu villamosítását, törődni fog a falu szabályozásával és javításával. Gondoskodni fog alkalmas vetőmagról és meg fogja állapítani a község helyes vetési ütemtervét, megszervezi az aratásnál, úgyszintén a cséplés idején a szomszédi segítséget, törődni fog jó fajállatokról stb. Ez lesz a szövetkezet ellenségei és felforgatói elleni legjobb válasz. A szövetkezetekről szóló törvény értelmében az összes gépi szövetkezeteket, községi és úrbéri legelőtársaságokat az EFSz keretében kell átalakítani. Ott, ahol a gépeket a szövetkezet néhány tagjának magánmeggazdagodására használják, vagy pedig ott, ahol a közös legelőkről kizárták a kisparasztokat, ellenállás mutatkozik a szövetkezet megalakításával szemben. A Szlovenszkói Egységes Földműves Szövetség és a járási szövetkezeti tanács funkcionáriusainak segíteniük kell ezeknek az akadályoknak az elhárításánál és a régi szövetkezeti vagy úrbéri társaságok vezetőit kell megszervezni az EFSz számára. Meg kell jegyeznünk, hogy a régi gépszövetkezet vagy a községi legelötársaságok tagjai automatikusan az egységes szövetkezetek tagjaivá válnak, amennyiben ennek megalakítása után írásban be nem jelentik kilépésüket. Figyelmeztetni kívánom a földműveseket, hogy az egységes szövetkezetek már ma is kaphatnak mezőgazdasági, nevezetesen fűkaszáló, kisebb cséplőgépeket, traktorokat és vetőgépeket. Az önök kötelessége arról gondoskodni, hogy ezek a gépek ne porosodjanak a raktárakban, de minél előbb a szövetkezet birtokába jussanak, ha pedig ez még nem volna, az előkészítő bizottság birtokába. A legközelebbi időben összpontosítani kell munkánkat a községi és közös legelöknek az EFSz-be való tömörítésére, a szövetkezeti hizlaldák kiépítésére és a baromfifarmok megalakítására. Meg kell valósítani a szövetkezeti mosodák felépítését, az állami gépállomásokkal meg kell kötni a szerződéseket, a gépisegítség megoldásának biztosítására. A szövetkezeteknek működését elő 0 kell mozdítanunk és ezért a Járási szövetkezetben, illetőleg a járási szövetkezeti tanácsban fontos áttekintést kell szerezni a szövetkezetekről, a tagság számáról, szociális összetételéről és főleg tevékenységéről. Segíteni kell a szövetkezeteknek a gépek megrendelésénél, a hitelről és szubvencióról való gondoskodásnál és főleg az építkezéseknél. Sok községben lehetőség van arra, hogy a szövetkezet céljaira épületeket szerezhessünk, ott pedig, ahol ilyen nincs, meg kell kezdenünk az építkezést Gondoskodnunk kell arról, hogy az egységes szövetkezetek pénzügyi és anyagi támogatást kapjanak, a szükséges építkezések végrehaj tására. Az egységes szövetkezet sikeres tevékenysége példaként szolgál a szomszédos községek földműveseinek. A szövetkezet példás szervezőit például ki kell emelni, mint az új és jobb termelési mód úttörőit, a falu új életének élharcosait. Végül hangsúlyozom azt is, hogy nem szabad megijedni a különböző akadályoktól és főleg ne ijedjünk meg az adminisztratív nehézségektől. Most még néhány szót szeretnék mondani az idei aratás és cséplés előkészítése és lefolyása alkalmából az egységes földműves szervezet feladatairól. A jelen helyzet szerint az aratás Szlovenszkón június 22-e körül kezdődik, tehát nem egészen két hét múlva. Elsőrendű hazafiúi kötelessége az állami és népi közigazgatási szerveknek, de főleg ax egységes földműves szövetkezeteknek, hogy gondoskodjanak az aratás és a cséplés sima és gyors lefolyásáról. Az aratás lefolyásának biztosítására az összes szükséges intézkedések megtételére, gépek, hajtóanyagok, kötözőspárga, de főleg munkaerők biztosítására a megbízotti hivatal központi irányító szervet létesít: Hasonló irányító szerveket létesítünk az összes kerületekben, járásokban és a népi igazgatás minden részében, ezeknek kötelességük, hogy a megfelelő előkészületeket megtegyék az aratás sima lefolyásának megoldására és az esetleges akadályok eltávolítására. Ezeket a szerveket minden kerületben és minden járásban elsősorban az érdekelje, hogy a szükséges munkaerők rendelkezésre álljanak. Az állami és közbirtokok részére a városi és üzemi önkéntes munkabrigádokat kell szervezni és be kell vezetni a készültségi munkabrigádokat, hogy a földművesek szükség esetén a segítségüket igénybe vehessék. Gondoskodni kell a tűzvész ellem közbiztonsági óvintézkedésekről. Az összes gépeket úgy kell előkészíteni, hogy ezeket teljes mértékben kihasználhassuk és meg kell szervezni az üzemek segítségét a mezőgazdasági gépek megjavítására. Hogy a munka idején az összes cséplőgépeket, mótorokat és a magánosok traktorait kihasználhassuk, gondoskodni kell arról is, hogy a jogosultak olcsó naftához jussanak. Amennyiben a cséplőgépek tulajdo(Végét lásd a 6. oldalon.) kommunista napilap, a Cervené novlny (Vörös Újság) 1919 június 3-i 44. számában „Proletárdiktatúra Szlovenszkón és Csehországban" cím alatt többek között ezeket .'rja: „A Csehszlovák köztársaság elfoglalt községeiben és vidékein a cseh és szlovák elvtársak kikiáltják a proletárdiktatúrát. Szlovák munkások, cseh és szlovák katonák! Hirdessétek mindenütt, a Csehszlovák köztársaság összes városaiban és minden területén, hogy kikiáltottuk a proletárdiktatúrát. Hirdessétek mindenütt, hogy a proletároknak az a kötelessége, hogy lerázzák a tőkés rend uralmát és lerombolják az egész régi uzsorás rendszert. Alakítsátok meg az összes városokban a munkás-, paraszt és katonatanácsokat (szovjeteket), mert a Csehszlovák Tanácsköztársaság nem álom többé, de a proletariátus akaratából valósággá válik" Júmus első felében a magyar Vörös Hadsereg elérte Kassát és Eperjest. Soraikban ekkor már osztálytudatos cseh és szlovák munkások is harcoltak. 1919 június 16-án az eperjesi nagygyűlésen a szlovák munkások ezrei kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot A népgyűlés kiáltványában hangsúlyozták, hogy az újonnan keletkezett szovjetköztársaság természetes szövetségesének tartja az Orosz és Magyar Tanácsköztársaságokat és a nemzetközi proletariátus védelme alatt áll. A szlovák munkásosztály ezzel a kiáltvánnyal a kommunista internacionálé alapelveihez csatlakozott. Igaz ugvan, hogy a fiatal szlovák proletariátus még nem ismerte világosan ezeket az alapelveket és hozzájuk való csatlakozása inkább az egjészséges osztályösztön, mint a szélesebbkörü marxi-lenini áttekintés eredmenye volt. Ezzel kell magyaráznunk azokat a hibákat Is, amelyeket 1919-ben az osztálytudatos szlovák munkások elkövettek. Ezeknek a hibáknak egyike az volt, hogy a Szlovák Tanácsköztársaságot önálló államnak nyilvánították, bár a Vörös Újság fentebb idézett 1919 június 3-i számában a Csehszlovák Tanácsköztársaságról írtak és a kiáltványban arról beszéltek, hogy a szlovák tanácsok első üdvözlete a cseh proletároknak szól. A szlovák tanácsok 1919 június 1 S-l- második kiáltványában ugyan szószerint az állt, hogy a szlovák proletárok leghőbb óhajtása „szoros és oszthatatlan állami szövetsegben élni a cseh proletariátussal, amely vér a vérünkből", ezt az alapelvet konkréten nem boncolgatták és a további okmányokban már nem beszeltek erről, sőt teljesen helytelen nézetek nyertek bennük kifejezést. Az összes fiatal kommunista pártoknál (Lenin és Sztálin bolsevik pártja kivételével) a kezdet kezdetén sok kérdésben világnézeti ködösség mutatkozott, amely a szociáldemokrata oportunizmus örökségeképpen maradt ráiuk és ezért nem tudták azonnal magukévá tenni a leninizmus összes alapelveit. A világnézeti tájékozatlanságból származtak például a magyar kommün hibái is, amely nagybirtokok államosításában (kis- és középparasztok közötti szétosztás helyett), Leninnek a „pártról szóló tanításának" meg nera értésében (a tanácskormányban és a pártban meghagyták az opportunista elemeket) s nemzetek önrendelkezési jega alapelveinek következetlen megvalósításában nyilvánult meg stb. És mivel a Szlovák Tanácsköztársaság létezése szorosan összefüggött a Magyar Tanácsköztársaság létezesével és harcával, a szlovák proletariátus is elkövette ugyanezeket a hibákat. Igaz ugyan, hogy létezésének három hete alatt a szlovenszkói proletárdiktatúra nem tehetett csodákat, (Szlovenszkó harcok színtere volt), bár különböző intézkedései között ott szerepelt a gyárak és bankok államosításáról hozott rendelet stb. A magyar kommün legyőzésével nem egészen egy hónapi szereplés után megszűnt a Szlovák Tanácsköztársaság is. Rövid létezése is bizonyíték volt arra, milyen hatással voltak a szlovák proletariátusra a nagy Októberi szocialista forradalom eszméi és a szlovák proletariátus az Októberi forradalomtól ösztönözve nemzeti szabadságának elnyerése után orosz elvtársai mintája nyomán teljes gazdasági és szociális felszabadítására is törekedett. Az 1919-es Tanácsköztársaság korszaka a szlovenszkói munkásosztályt teljesen meggyőzte a Lenin által alapított kommunista internacionálé elveinek helyességéről. Éppen ezért, amikor az 1920—21-es esztendőben a köztársaság szervezett proletariátusa, illetőleg annak nagy többsége véglegesen elvált a második internacionálétól, az áruló szociáldemokrácia egész Szlovenszkó területéről úgyszólván teljesen nyom nélköl eltűnt. (Ezt a csehszlovák szociáldemokrácia történésze, dr. Miroslav Wolf saját maga beismerte „Munkásmozgalmunk a múltban" című könyvében). A szociáldemokrácia egész tagsága a KSC soraiba jelentkezett. Szovjetoroszországon kívül a szervezett munkásság nagy többségét az alakulandó Kommunista Pártok csak Franciaországban és Csehszlovákiában szerezhették meg. És Csehszlovákiában — mint azt láttuk — ez az esemény mindenekelőtt Szlovenszkón, az 1919-es események hatása alatt történt meg. Ezért a szlovák munkásosztály, ax 1919-es év sok hibája és hiánya ellenére — amelyeket más helyen értékelünk — ma az eperjesi proletárdiktatúra kikiáltásának 30. évfordulóján, munkásmozgalmának történetében bátran állhat az események mellé, amelyek a szocialista holnanért való forradalmi eltökéltségét bizonyítják. Az o=ztálytudatos magyar, szlovák és a cseh munkásság közös harca a közös ellenfél ellen, (a csehszlovák, magyar és világburzsoázia ellen), amely 1919-ben Játszódott le Szlovenszkón, ma a nemzetek közötti összes megnemértést kiküszöböli. Ma, amikor Magyarországon és Csehszlovákiában a hatalmat kiragadtuk a kizsákmányoló osztály kezéből, amikor itt és a határokon túl is végleg a hatalomhoz jutott a munkásosztály vezette dolgozó nép, a csehszlovák és magyar munkások 1919. évi vágyai és reményei örömteli valósággá válnak.