Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-11 / 52. szám, szombat
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 június 11, szombat 3 Kcs II. évfolyam, 52. szám % Jelentős törvények a szlovák Nemzeti Tanács előtt Br. Pavlifc és dr. Soltész megbízottak beszédei A szlovák Nemzeti Tanács plénumának csütörtöki ülése két jelentős törvény megszavazásának jegyében állott. Az egyik törvény a képző- és zeneművészeti főiskola felállítását rendeli el Bratislava székhellyel. A képzőművészeti főiskolának három szakosztálya lesz és pedig festészeti, grafikai és szobrászati. A zeneművészeti főiskolán pedig zenei, drámai, tánc- és filmosztályokat létesítenek. Novomesky iskolaügyl megbízott képviseletében, aki a Puskin-tlnnepségekre Moszkvába utazott, dr. Pavlik tájékoztatásügyi megbízott mondott nagyjelentőségű beszédet. Pavlik megbízott expozéjában a szloveszkói főiskolák történelmével foglalkozott és megállapította hogy az első csehszlovák köztársaság ideje alatt a főiskolai iskoláztatás nem tudott kifejlődni Szlovenszkón. Csupán a felszabadulás után, 1945-ben kezdődött a szlovenszkói főiskolák igazi és minden irányú fejlődése. A februári győzelem soha nem látott fejlődést indított meg, amelynek egyik jelentős állomásához érkeztünk a két főiskola megszervezésével. A KoSicén felállított önálló mezőgazdasági és erdömérnöki főiskolán kívül a természettani fakultást, élettani és növénytani intézettel szélesítették ki, azonkívül meteorológiai kutató intézetet is fejállítottak. A következő iskolaévben megindul az állatorvosi főiskola, amelynek létesítését mezőgazdaságunk nagyarányú fejlődése követelte meg. Pavlik az építő kritika hangján emlékezett meg a mai föiskoláztatás néhány hiányosságáról, melyeket a legközelebbi időben el kell távolítani. A főiskolai tanárok között még mindig akadnak olyanok, akik nem tudják, hogy tudományos munkájuk megköveteli a dialektikus materializmus világnézetének elsajátítását. Néhányan a dialektikus materializmust pártpolitikai ügynek tekintik. A tudományos szocializmus, a marxizmus-leninizmus a tudomány és az emberi felismerés feilödésének koronája. Ha valaki a főiskolán a marxizmus-leninizmus ismerete nélkül ad elő és nevel, a tudós alapvető tulojdonságai ellen vétkezik, mert nem áll a korszerű tudomány és az emberi megismerés szí-vonalán. Beszéde további részében dr. PavIik a főiskolai hallgatók számának emelkedését jelezte. A Nemzeti Tanács plénuma meghallgatta azután dr. Soltész beszédét, aki dr. Husák expozéját méltatta az élelmezési kérdésekkel kapcsolatban. Többek között ezeket mondotta: — Okunk van rá, hogy optimisták legyünk, mert az élelmezési helyzet mai legsürgetőbb szektorán ban, a húsbeszolgáltatásban a helyzet javuló irányzatot mutat. A januártól májusig terjedő hónapokban a szarvasmarha beszolgáltatás darabszámban 105 százalékban és élsösúlyban 101 százalékban teljesítették. Az eredmény azonban az átlagos élősúlyt tekintve, még nem kielégítő, miután az egy darabra eső átlag a 400 kg-ot nem éri még el, ami természetesen a hús minőségére is kihatással van. Ez a tény kedvezőtlen befolyással van magára a földműves is, aki a szarvasmarha árát a súly és a minőség szerint megállapított fokozatnak megfelelően kapja. örvendetes az is, hogy a nagy sertéshizlaldák, amelyeknek 1949 május 31-ig 100—110 kg-os súlyt írtunk elő, elérték, sőt részben túl is haladták. Az általános húsbeszolgáltatás azonban éppen a sertéshús csekély felvásárlása következtében nem érte el a» kívánt eredményt. Ami a tejfelvásárlást illeti, dr. Soltéi megbízott kijelentette. ho«- a felvásárlás a tejcsarnokokon keresztül eléri a kívánt mértéket, azonban a vaj gyűjtése alacsony színvonalon mozog és minőségileg szintén nem a legjobb. Ami a tejnek egvenesen a termelőktől való felvásárlását illeti, ez körülbelül 1 millió szeményt érint és komoly hiányok mutatkoznak itt. A helyi nemzeti bizottságok még a személy szerinti szétirást nem teljesítették. A tojásfelvásárlást fokozni kell. Április 30-ig 48 millió darabot kellett volna felvásárolni, az egész mennyiség azonban ezideig csupán 30 milliót tesz ki. A zöldségfélékkel való élelmezés is akadozó. Főleg a piacokra való szállítás nem elég folyamatos és a minőség sem felel meg a kívánalmaknak. Ezeket a hiányokat gyorsan távolítjuk el. Beszéde zárórészében Dr. Soltész megemlékezett az aratási és cséplési munkálatokra való előkészületekről. Gondoskodni kell megfelelő r?ktárhelyiségekről, szállító eszközökről, hajtóanyagokról, zsákokról stb. A mi parasztunk azt mondja, hogy csak az a biztos, ami a magtárban van és az a-atás meg e'őttünk áll. De az időjárás és a növényzet fejlődése kedvező. Ezért optimisták vagyunk. És ha elhatározzuk magunkat arra, hogy az aratási munkákat jól beszervezzük, ennek *ó*ékorv határa csakhamar megm" f'tkozik majd. A szlovák Nemzeti Tanács ülése a konstruktív építő munka jegyében folyt le. Sok hozzászóló megköszönte az eddig elvégzett munkát és annak a reménynek adott kifejezést, hogy a jó termés e.eész dolgozó társadalmunk élelmezési helyzetét jelentősen megjavítja 11 Megbízottak Testületének ütéséről A Megbízottak Testülete június 9-én 48. rendes közgyűlését tartotta, melyen dr. Husák elnökölt. Az iparügyi megbízott részletesen beszámolt a szabad piacon végbemenő üzleteseményekről, a szabad áruk iránti keresletről, a felszabadított pontok nagy jelentőségéről és az árleszállítással kapcsolatos előnyökről, melyhez a munkások ezáltal hozzájutottak. A technikaügyi megbízott beszámolója után, melyben az útépítést ismertette, elhatározták, hogy több munkaerőt toboroznak és meggyorsítják Szlovenszkó jó utakkal való behálózását. A belügyi megbízott javaslatára elhatározták, hogy Malv Bysterec, Msdzihradné és Záskalie községeket egyesítik Dolny Rubinnal. A földművelésügyi megbízott az elkobzott birtokok fokozottabb megműve'ésére és rentabilisabb kihasználására tett javaslatot. VisinszkiJ javaslatát fogadta el a Tanács Schumsn a berlini pénznem kérdéséről nem akart tárgyalni Párizsban — javaslatot terjesztett elö, hogy a Tanács térjen át a 3. pont tárgyalására Kilencedikén a külügyminiszterek folytatták tanácskozásaikat Párizsban. A délelőtti ülésen Angliát lord Henderson képviselte, de a délutáni folytatólagos üléseken már Bevin jelent meg, aki ekkorra visszatért Párizsba a blackpoli munkáspárti konferenciáról. A csütörtöki ülésen mindenekelőtt Acheson amerikai külügyminiszternek a négy berlini megs? állóhatalom meg bízottjához irtézendő javaslatáról kezdték meg a vitát amely szerint fel kell szólítani a nagyhatalmak berlini megbízottait, hogy azok a berlini közlekedés és kereskedalem kérdéseiről folyó tárgyalásaikat a leggyorsabban és lehetőség szerint kedvezően fejezzék be és az eredményekről még június 13-ig tegyenek jelentést a külügyminiszterek tanácsának. Visinskij szovjet külügyminiszter az amerikai külügymnisztemek javaslatával szemben kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogv ez a közbelépés felesleges,, mert hUzen a berlini szovjetképviselők a tárgyalások során a megegyezésre törekszenek és amennyiben megegyezés még sem jönne létre, úgv az nem a szovjet megbízottakon fog múlni. Visinskij ennek ellenére felajánlotta, hogy felkéri a berlini szovjet megbízottat, hogy tegyen jelentést június 13-ig a tárgyalások eredményeiről. Schuman francia külügymlnisztei Visinskij felszólaiása után oly értelmű javaslatot terjesztett elő, mely szerint a négyek tanácsa térjen át a 3. pont megvitatására, mert véleménye szerint a második pont körül felmerülhető kérdéseket már letárgyalták, még pedig anélkül, hogy eredményt értek volna el. Visinsk'j külügyminiszter Schuman ajánlatával kapcsolatban figyelmeztette a tanácsot, hogy a második pont témakörét a tárgyalások során még nem merítették ki, mert a pénznem kérdéséről még nem tárgyaltak. A nyugati külügyminiszterek ezzel szemben azt a kifogást emelték, hogy a pénznem kérdésében egyezség nem jöhet létre, amennyiben Berlin egységes közigazgatása meg nem valósul. Visinskij ezzel szemben hangsúlyozta hogy a ké rdést nagyon egyszerűen lehetne megoldani: egész Berlin területén a keleti márkát kell bevezetni! Élénk vita fejlődőt kl ezekután, vájjon a pénteki tárgyaláson a második pont megvitatását tolytassák-e, vagy Schumann javaslatának adjanak helyet. Visinskij ismételten hangsúlyozta, hogy a harmadik pontra mindaddig nem lehet áttérni (az Ausztriával kötendő államszerződés előkészítése), amíg a második pont teljes anyagát meg nem vitatták. A hosszan elhúzódó vita során a külügyminiszterek végül úgy döntöttek, hogy Visinskij szovjet külügyminiszter javaslatát fogadják el és a pénteki ülésen továbbra is Berln és a berlini pénznem kérdését fogják tárgyalni, Siroky elvtárs levele Lazik Mária éinfunkásnéhöz A Pravda, a KSS központi l aPj«, pénteki számában Siroky elvtárs levelét közli, amelyet Lazik Márianak, a trnavai Kovosmait élmunkásnöjének küldött, aki a megszorított normát túllépte és a norma ujabb emelését kéri. Úgy véljük, a levél a csehszlovákiai magyar dolgozót is érdekelni fogja és ezért teljes egészében leközöljük: Kedves Lazik elvtársnő.' Feleletül a párt IX. kongresszusának határozatára azzal a kéréssel fordultál a trnavai Kovosmait üzemigazgatósagához, hogy munkanormádat 22 százalékkal emelje. Ez az elhatározásod annál jelentőségteljesebb, mert olya n üzemben végzed munkádat, amelyben már bevezették a munkabérek állami katalógusát es ahol úgynevezett kemény normákat állapítottak meg. Az élmunkás gyönyörű magatartásával lépsz fel, amikor önkéntesen kéred, hogy a megál.apított horos norma még szorosabb legyen és nem kételkedünk abban, hogy eszed és szorgalmad segítségével ezt a magasabb normát is teljesíteni fogod. Lépésedet, mint munkásosztályunk öntudatos tagjának megnyilatkozását, mint az igazi hazafiasság és népi demokratikus hazánk iránti szeretet megnyilatkozását értékelem és nagyrabecsülöm. Példát mutattál, amelyet követni kell! Kedves Elvtársnő, sok sikert munkádhoz és életedhez. V. SÍROK?. Pénzünk, a csehszlovák korona szilárd alapokon áll Kabe§ pénzügyminiszter parlamenti előterjesztése A parlarhent költségvetési bizottságának ülésén Jaroslav Kabes pénzügyminiszter elmondotta első parlamenti expozéját az állami pénzügyek és az állami és vállalati gazdálkodás fejlődéséről. A miniszter expozéjának jelentős részében állami gazdaságunk felfelé irányuló tendenciájával foglalkozott. Az állami gazdálkodás fejlődésében jelentős szerepet játszott az általános adó bevezetése. Ez az adó kétség kívül az állampénztárba olyan jelentős összeget hoz — mondotta Kabes miniszter, — hogy május végén a kimutatott készpénz összege 15 milliárd Kcs-ra rúgott és a bratislavai pénztárba közel 3 milliárd Kcs futott be. A jövő feladatai közt nagy jelentősége van a pénzügyi kérdéseknek. Ami pénznemünket illet — mondotta — mindenki előtt aki' a tervezett gazdálkodás gondolatába behatol, világos és érthető, hogy pénznemünk szilárdságának megóvása egyike legfőbb követelménye államvezetésünknek, és természetes továbbá, hogy a jövőben is ragaszkodunk ehhez az alapelvhez! Bizonyára már nem is emlékeznek arra, mondotta Kabes miniszter, hogy az 1945-ban megvalósított pénzrefor munk óta hányszor keringtek különböző formákban biztos forrásból származó álhírek a pénzlebélyegzéséről, pénz kicseréléséről stb. Ezek az állhírek belső és külső ellenségeink képzeletében vad összevissszasággal bukkantak fel újra és újra és főleg 1948. februárjóban árasztották el a nyilvánosságot. Azonban a valóság ezekre a hírekre alapjukban cáfolt rá. Ezek az emberek nem érthetik meg, hogy polgárainkat nem tesszük ki a kapitalista gazdasági élet visszáságainak kénye-kedvére, de tervezett gazdálkodással erősen megra gadjuk a gazdasági* fejlődés mozgató erőit és soha «em engedjük meg, hogy kezünkből kiragadják Azzal, hogy a tőkés rendszert túlhaladtuk és ráléptünk a tervgazdálkodás és a szocializmus útjára, nemcsak egész gazdasáhi rendszerünknek erős alapjait raktuk le, de pénzünk szilárdságát is megalapoztuk. Éppen azok, akik átélték az első vagy pedig mindkét világháborút az inflációval és a pénzreformokkal együtt, tanúi voltak annak, hogyan fizettek rá a háborű következményeire azzal, hogy ugyanolyan összegű pénzzel nem vásárolhattak annyit, mint a háború előtt. Ha azonban ezt a kérdést vizsgáljuk, állapítsuk meg, akkor miféle tényezők okozzák és segítik elő a pénznem megszilárdságát? Mik azok a tényezők, amelyek az emberek bizalmát saját pénzük iránt megerősítik? Marx.lenini szemléletünk megállapításai szerint ezek a főtényezők: az ár, a bér. és a termelés. Ha ezeket az elemeket uraljuk, ha az árakat, béreket és a termelést előre meg tudjuk tervezni a pénznemet is szilárdan kezünkben tartjuk. Gazdasági életünk fejlődésének kézzelfogható bizonyítéka az a tény Is, hogy jelentős mennyiségű árukészleteket tartalékolhatunk, amelyeket most bocsátunk piacra Pénznemünk szilárdságát biztosítja az a tény, hogy a pénzt teljes egészében áruvá változtathatjuk. Meg kell azonban Jegyeznünk, — mondotta beszéde zárórészében Kabeá pénzügyminiszter, — hogy a termelékenység emelkedésével a pénz szilárdsága is növekszik éa mivel termelőképességünket minden erőnkkel emeljük, ezzel pénzünk szilárdságát is fokozzuk. Ez az az egyenlet, amely legjobban megvilágítja a pénz problémáját, választ ad azoknak, akik suttogó propagandájukkal ellenkező véleményt akartak elérni a tömegek között és amely a legerősebben megszilárdítja tömegeink bizalmát a pénznem kérdésében. A szabadpiac kiterjesztéj^vel mindenkinek lehetőséget adunk arra hogy ne csak annyit vásároljon, amennyire szüksége van, de annyit költsön, amennyire telik. Az okos gazda azonban nem dobálja ki fölöslegesen az ablakpn a pénzt. Minél tovább haladunk, annál jobban fogunk élni és pénzünk napról-napra szilárdabb lesz, egyre több és több árúcikket kap a vásárló a munkájával megszerzett pénzéért és az egész nép meg fogja érteni, hogy amikor dolgozik, munkája az egész ország, az egész dolgozó nép boldog szocialista jövendőjét szolgálja. Grammos hegység a demokratikus hadsereg birtokában A demokratikus görög haderőparancsnokság jelentése szerint június 8-án a görög demokratikus hadsereg Grammos hegységét és annak vidékét felszabadította. A hegység birtokba vételéért folyó harcot még április 1-én Indították meg. Június 8-án az ellenség ellenállását teljesen felszámolták és ezzel az egész vidéket is felszadították a görög monarchofasisz-, ta rendszer rémuralma alól. „Békét, barátságot, kereskedelmet a Szovjetunióval!" Kétmillió angol dolgozó kongresszust rendez Londonban, az angol-szovjet jóviszony előmozdítására A londoni St. Pancrace kerü letben „Béke, kereskedelem és barátság a Szovjetúnióval!" jeligével kongresszust rendeznek, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Huszonkilenc szakszervezeti tanács, tíz szakszervezeti kerületi bizottság és negyvenegy szövetkezeti szervezet választott képviselők,^ a kongresszusra, amelyen körülbelül 2,000.000 személy megb'zásából 440 küldött jelenik meg. Lord Boy Orr, a világhírű élei, mezési szakértő a rendezőséghez intézett táviratban „a legszebb sikert kívánja a kongresszusnak, valamint minden törekvésnek, amelynek célja a kereskedelem és barátság előmozdítás^ a Szovjetúnióval",