Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-11 / 52. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 június 11, szombat 3 Kcs II. évfolyam, 52. szám % Jelentős törvények a szlovák Nemzeti Tanács előtt Br. Pavlifc és dr. Soltész megbízottak beszédei A szlovák Nemzeti Tanács plénu­mának csütörtöki ülése két jelen­tős törvény megszavazásának jegyé­ben állott. Az egyik törvény a kép­ző- és zeneművészeti főiskola felállí­tását rendeli el Bratislava szék­hellyel. A képzőművészeti főiskolá­nak három szakosztálya lesz és pe­dig festészeti, grafikai és szobrá­szati. A zeneművészeti főiskolán pe­dig zenei, drámai, tánc- és filmosz­tályokat létesítenek. Novomesky iskolaügyl megbízott képviseletében, aki a Puskin-tlnnep­ségekre Moszkvába utazott, dr. Pav­lik tájékoztatásügyi megbízott mon­dott nagyjelentőségű beszédet. Pav­lik megbízott expozéjában a szlo­veszkói főiskolák történelmével fog­lalkozott és megállapította hogy az első csehszlovák köztársaság ideje alatt a főiskolai iskoláztatás nem tudott kifejlődni Szlovenszkón. Csu­pán a felszabadulás után, 1945-ben kezdődött a szlovenszkói főiskolák igazi és minden irányú fejlődése. A februári győzelem soha nem látott fejlődést indított meg, amelynek egyik jelentős állomásához érkez­tünk a két főiskola megszervezésé­vel. A KoSicén felállított önálló me­zőgazdasági és erdömérnöki főisko­lán kívül a természettani fakultást, élettani és növénytani intézettel szé­lesítették ki, azonkívül meteorológiai kutató intézetet is fejállítottak. A következő iskolaévben megindul az állatorvosi főiskola, amelynek lé­tesítését mezőgazdaságunk nagyará­nyú fejlődése követelte meg. Pavlik az építő kritika hangján emlékezett meg a mai föiskoláztatás néhány hiányosságáról, melyeket a legköze­lebbi időben el kell távolítani. A fő­iskolai tanárok között még mindig akadnak olyanok, akik nem tudják, hogy tudományos munkájuk meg­követeli a dialektikus materializmus világnézetének elsajátítását. Néhá­nyan a dialektikus materializmust pártpolitikai ügynek tekintik. A tu­dományos szocializmus, a marxiz­mus-leninizmus a tudomány és az emberi felismerés feilödésének koro­nája. Ha valaki a főiskolán a mar­xizmus-leninizmus ismerete nélkül ad elő és nevel, a tudós alapvető tulojdonságai ellen vétkezik, mert nem áll a korszerű tudomány és az emberi megismerés szí-vonalán. Beszéde további részében dr. Pav­Iik a főiskolai hallgatók számának emelkedését jelezte. A Nemzeti Tanács plénuma meg­hallgatta azután dr. Soltész beszé­dét, aki dr. Husák expozéját mél­tatta az élelmezési kérdésekkel kap­csolatban. Többek között ezeket mondotta: — Okunk van rá, hogy optimis­ták legyünk, mert az élelmezési helyzet mai legsürgetőbb szektorán ban, a húsbeszolgáltatásban a hely­zet javuló irányzatot mutat. A ja­nuártól májusig terjedő hónapokban a szarvasmarha beszolgáltatás da­rabszámban 105 százalékban és élsösúlyban 101 százalékban teljesí­tették. Az eredmény azonban az át­lagos élősúlyt tekintve, még nem kielégítő, miután az egy darabra eső átlag a 400 kg-ot nem éri még el, ami természetesen a hús minő­ségére is kihatással van. Ez a tény kedvezőtlen befolyással van magára a földműves is, aki a szarvasmar­ha árát a súly és a minőség sze­rint megállapított fokozatnak meg­felelően kapja. örvendetes az is, hogy a nagy sertéshizlaldák, amelyeknek 1949 május 31-ig 100—110 kg-os súlyt írtunk elő, elérték, sőt részben túl is haladták. Az általános húsbeszol­gáltatás azonban éppen a sertéshús csekély felvásárlása következtében nem érte el a» kívánt eredményt. Ami a tejfelvásárlást illeti, dr. Soltéi megbízott kijelentette. ho«- a felvásárlás a tejcsarnokokon keresz­tül eléri a kívánt mértéket, azonban a vaj gyűjtése alacsony színvonalon mozog és minőségileg szintén nem a legjobb. Ami a tejnek egvenesen a termelőktől való felvásárlását illeti, ez körülbelül 1 millió szeményt érint és komoly hiányok mutatkoznak itt. A helyi nemzeti bizottságok még a személy szerinti szétirást nem telje­sítették. A tojásfelvásárlást fokozni kell. Április 30-ig 48 millió darabot kellett volna felvásárolni, az egész mennyi­ség azonban ezideig csupán 30 milliót tesz ki. A zöldségfélékkel való élelmezés is akadozó. Főleg a piacokra való szállítás nem elég folyamatos és a minőség sem felel meg a kívánal­maknak. Ezeket a hiányokat gyor­san távolítjuk el. Beszéde zárórészében Dr. Soltész megemlékezett az aratási és cséplési munkálatokra való előkészületekről. Gondoskodni kell megfelelő r?ktár­helyiségekről, szállító eszközökről, hajtóanyagokról, zsákokról stb. A mi parasztunk azt mondja, hogy csak az a biztos, ami a magtárban van és az a-atás meg e'őttünk áll. De az idő­járás és a növényzet fejlődése ked­vező. Ezért optimisták vagyunk. És ha elhatározzuk magunkat arra, hogy az aratási munkákat jól beszervez­zük, ennek *ó*ékorv határa csakha­mar megm" f'tkozik majd. A szlovák Nemzeti Tanács ülése a konstruktív építő munka jegyében folyt le. Sok hozzászóló megköszönte az eddig elvégzett munkát és annak a reménynek adott kifejezést, hogy a jó termés e.eész dolgozó társadalmunk élelmezési helyzetét jelentősen meg­javítja 11 Megbízottak Testületének ütéséről A Megbízottak Testülete június 9-én 48. rendes közgyűlését tar­totta, melyen dr. Husák elnökölt. Az iparügyi megbízott részle­tesen beszámolt a szabad piacon végbemenő üzleteseményekről, a szabad áruk iránti keresletről, a felszabadított pontok nagy jelen­tőségéről és az árleszállítással kapcsolatos előnyökről, melyhez a munkások ezáltal hozzájutot­tak. A technikaügyi megbízott be­számolója után, melyben az út­építést ismertette, elhatározták, hogy több munkaerőt toboroznak és meggyorsítják Szlovenszkó jó utakkal való behálózását. A belügyi megbízott javaslatá­ra elhatározták, hogy Malv Bys­terec, Msdzihradné és Záskalie községeket egyesítik Dolny Ru­binnal. A földművelésügyi megbízott az elkobzott birtokok fokozottabb megműve'ésére és rentabilisabb kihasználására tett javaslatot. VisinszkiJ javaslatát fogadta el a Tanács Schumsn a berlini pénznem kérdéséről nem akart tárgyalni Párizsban — javaslatot terjesztett elö, hogy a Tanács térjen át a 3. pont tárgyalására Kilencedikén a külügyminiszterek folytatták tanácskozásaikat Párizsban. A délelőtti ülésen Angliát lord Hen­derson képviselte, de a délutáni foly­tatólagos üléseken már Bevin jelent meg, aki ekkorra visszatért Párizsba a blackpoli munkáspárti konferenciáról. A csütörtöki ülésen mindenekelőtt Acheson amerikai külügyminiszternek a négy berlini megs? állóhatalom meg bízottjához irtézendő javaslatáról kezdték meg a vitát amely szerint fel kell szólítani a nagyhatalmak berlini megbízottait, hogy azok a berlini köz­lekedés és kereskedalem kérdéseiről folyó tárgyalásaikat a leggyorsabban és lehetőség szerint kedvezően fejez­zék be és az eredményekről még jú­nius 13-ig tegyenek jelentést a kül­ügyminiszterek tanácsának. Visinskij szovjet külügyminiszter az amerikai külügymnisztemek javaslatá­val szemben kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogv ez a közbelépés felesleges,, mert hUzen a berlini szovjetképviselők a tárgyalások so­rán a megegyezésre törekszenek és amennyiben megegyezés még sem jön­ne létre, úgv az nem a szovjet meg­bízottakon fog múlni. Visinskij ennek ellenére felajánlotta, hogy felkéri a berlini szovjet megbízottat, hogy te­gyen jelentést június 13-ig a tárgya­lások eredményeiről. Schuman francia külügymlnisztei Visinskij felszólaiása után oly értel­mű javaslatot terjesztett elő, mely sze­rint a négyek tanácsa térjen át a 3. pont megvitatására, mert véleménye szerint a második pont körül felme­rülhető kérdéseket már letárgyalták, még pedig anélkül, hogy eredményt értek volna el. Visinsk'j külügyminiszter Schuman ajánlatával kapcsolatban figyelmeztet­te a tanácsot, hogy a második pont témakörét a tárgyalások során még nem merítették ki, mert a pénznem kérdéséről még nem tárgyaltak. A nyugati külügyminiszterek ezzel szem­ben azt a kifogást emelték, hogy a pénznem kérdésében egyezség nem jöhet létre, amennyiben Berlin egysé­ges közigazgatása meg nem valósul. Visinskij ezzel szemben hangsú­lyozta hogy a ké rdést nagyon egy­szerűen lehetne megoldani: egész Ber­lin területén a keleti márkát kell be­vezetni! Élénk vita fejlődőt kl ezekután, vájjon a pénteki tárgyaláson a máso­dik pont megvitatását tolytassák-e, vagy Schumann javaslatának adjanak helyet. Visinskij ismételten hangsú­lyozta, hogy a harmadik pontra mind­addig nem lehet áttérni (az Ausztriá­val kötendő államszerződés előkészíté­se), amíg a második pont teljes anya­gát meg nem vitatták. A hosszan el­húzódó vita során a külügyminiszterek végül úgy döntöttek, hogy Visinskij szovjet külügyminiszter javaslatát fo­gadják el és a pénteki ülésen továbbra is Berln és a berlini pénznem kérdését fogják tárgyalni, Siroky elvtárs levele Lazik Mária éinfunkásnéhöz A Pravda, a KSS központi l aPj«, pénteki számában Siroky elvtárs levelét közli, amelyet Lazik Márianak, a trnavai Kovosmait élmunkás­nöjének küldött, aki a megszorított normát túllépte és a norma ujabb emelését kéri. Úgy véljük, a levél a csehszlovákiai magyar dolgozót is érdekelni fogja és ezért teljes egészében leközöljük: Kedves Lazik elvtársnő.' Feleletül a párt IX. kongresszusának határozatára azzal a kéréssel fordultál a trnavai Kovosmait üzemigazgatósagához, hogy munkanormádat 22 százalékkal emelje. Ez az elhatározásod annál jelentőségteljesebb, mert olya n üzemben végzed munkádat, amelyben már bevezették a munka­bérek állami katalógusát es ahol úgynevezett kemény normákat állapítot­tak meg. Az élmunkás gyönyörű magatartásával lépsz fel, amikor önkén­tesen kéred, hogy a megál.apított horos norma még szorosabb legyen és nem kételkedünk abban, hogy eszed és szorgalmad segítségével ezt a ma­gasabb normát is teljesíteni fogod. Lépésedet, mint munkásosztályunk öntudatos tagjának megnyilatko­zását, mint az igazi hazafiasság és népi demokratikus hazánk iránti szeretet megnyilatkozását értékelem és nagyrabecsülöm. Példát mutattál, amelyet követni kell! Kedves Elvtársnő, sok sikert munkádhoz és életedhez. V. SÍROK?. Pénzünk, a csehszlovák korona szilárd alapokon áll Kabe§ pénzügyminiszter parlamenti előterjesztése A parlarhent költségvetési bizottsá­gának ülésén Jaroslav Kabes pénz­ügyminiszter elmondotta első parla­menti expozéját az állami pénzügyek és az állami és vállalati gazdálkodás fejlődéséről. A miniszter expozéjának jelentős részében állami gazdaságunk felfelé irányuló tendenciájával foglal­kozott. Az állami gazdálkodás fejlődésében jelentős szerepet játszott az általános adó bevezetése. Ez az adó kétség kí­vül az állampénztárba olyan jelentős összeget hoz — mondotta Kabes mi­niszter, — hogy május végén a ki­mutatott készpénz összege 15 milliárd Kcs-ra rúgott és a bratislavai pénztár­ba közel 3 milliárd Kcs futott be. A jövő feladatai közt nagy jelentősége van a pénzügyi kérdéseknek. Ami pénznemünket illet — mondotta — mindenki előtt aki' a tervezett gazdál­kodás gondolatába behatol, világos és érthető, hogy pénznemünk szilárdsá­gának megóvása egyike legfőbb kö­vetelménye államvezetésünknek, és természetes továbbá, hogy a jövőben is ragaszkodunk ehhez az alapelvhez! Bizonyára már nem is emlékeznek ar­ra, mondotta Kabes miniszter, hogy az 1945-ban megvalósított pénzrefor munk óta hányszor keringtek külön­böző formákban biztos forrásból szár­mazó álhírek a pénzlebélyegzéséről, pénz kicseréléséről stb. Ezek az állhírek belső és külső el­lenségeink képzeletében vad össze­vissszasággal bukkantak fel újra és újra és főleg 1948. februárjóban árasz­tották el a nyilvánosságot. Azonban a valóság ezekre a hírekre alapjukban cáfolt rá. Ezek az emberek nem ért­hetik meg, hogy polgárainkat nem tesszük ki a kapitalista gazdasági élet visszáságainak kénye-kedvére, de ter­vezett gazdálkodással erősen megra gadjuk a gazdasági* fejlődés mozgató erőit és soha «em engedjük meg, hogy kezünkből kiragadják Azzal, hogy a tőkés rendszert túl­haladtuk és ráléptünk a tervgazdálko­dás és a szocializmus útjára, nemcsak egész gazdasáhi rendszerünknek erős alapjait raktuk le, de pénzünk szilárd­ságát is megalapoztuk. Éppen azok, akik átélték az első vagy pedig mind­két világháborút az inflációval és a pénzreformokkal együtt, tanúi voltak annak, hogyan fizettek rá a háborű következményeire azzal, hogy ugyan­olyan összegű pénzzel nem vásárolhat­tak annyit, mint a háború előtt. Ha azonban ezt a kérdést vizsgál­juk, állapítsuk meg, akkor miféle té­nyezők okozzák és segítik elő a pénz­nem megszilárdságát? Mik azok a té­nyezők, amelyek az emberek bizalmát saját pénzük iránt megerősítik? Marx.­lenini szemléletünk megállapításai sze­rint ezek a főtényezők: az ár, a bér. és a termelés. Ha ezeket az elemeket uraljuk, ha az árakat, béreket és a termelést előre meg tudjuk tervezni a pénznemet is szilárdan kezünkben tartjuk. Gazdasági életünk fejlődésének kéz­zelfogható bizonyítéka az a tény Is, hogy jelentős mennyiségű árukészle­teket tartalékolhatunk, amelyeket most bocsátunk piacra Pénznemünk szilárd­ságát biztosítja az a tény, hogy a pénzt teljes egészében áruvá változ­tathatjuk. Meg kell azonban Jegyeznünk, — mondotta beszéde zárórészében Ka­beá pénzügyminiszter, — hogy a ter­melékenység emelkedésével a pénz szilárdsága is növekszik éa mivel ter­melőképességünket minden erőnkkel emeljük, ezzel pénzünk szilárdságát is fokozzuk. Ez az az egyenlet, amely legjobban megvilágítja a pénz prob­lémáját, választ ad azoknak, akik sut­togó propagandájukkal ellenkező vé­leményt akartak elérni a tömegek között és amely a legerősebben meg­szilárdítja tömegeink bizalmát a pénznem kérdésében. A szabadpiac kiterjesztéj^vel min­denkinek lehetőséget adunk arra hogy ne csak annyit vásároljon, amennyire szüksége van, de annyit költsön, amennyire telik. Az okos gazda azonban nem dobálja ki fölös­legesen az ablakpn a pénzt. Minél tovább haladunk, annál jobban fo­gunk élni és pénzünk napról-napra szilárdabb lesz, egyre több és több árúcikket kap a vásárló a munkájá­val megszerzett pénzéért és az egész nép meg fogja érteni, hogy amikor dolgozik, munkája az egész ország, az egész dolgozó nép boldog szocia­lista jövendőjét szolgálja. Grammos hegység a demokratikus hadsereg birtokában A demokratikus görög haderő­parancsnokság jelentése szerint június 8-án a görög demokratikus hadsereg Grammos hegységét és annak vidékét felszabadította. A hegység birtokba vételéért folyó harcot még április 1-én Indítot­ták meg. Június 8-án az ellenség ellenállását teljesen felszámolták és ezzel az egész vidéket is felsza­dították a görög monarchofasisz-, ta rendszer rémuralma alól. „Békét, barátságot, kereskedelmet a Szovjetunióval!" Kétmillió angol dolgozó kongresszust rendez Londonban, az angol-szovjet jóviszony előmozdítására A londoni St. Pancrace kerü letben „Béke, kereskedelem és barátság a Szovjetúnióval!" jeli­gével kongresszust rendeznek, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Huszonkilenc szakszervezeti ta­nács, tíz szakszervezeti kerületi bizottság és negyvenegy szövet­kezeti szervezet választott kép­viselők,^ a kongresszusra, ame­lyen körülbelül 2,000.000 sze­mély megb'zásából 440 küldött jelenik meg. Lord Boy Orr, a világhírű élei, mezési szakértő a rendezőséghez intézett táviratban „a legszebb sikert kívánja a kongresszusnak, valamint min­den törekvésnek, amelynek cél­ja a kereskedelem és barátság előmozdítás^ a Szovjetúnióval",

Next

/
Thumbnails
Contents