Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-11 / 52. szám, szombat

2. UJ SZ0 1949 június II Visinszkij a német nép és az egész világ békeszerető dolgozóinak érdekében harcol Párizsban Miről tárgyalnak a külügyminiszterek Párizsban A Párizsban tartott legutóbbi külügyminiszteri értekezleten Visinskij szovjet külügyminiszter elnökölt. A tárgysorozaton továbbra is a berlini kérdés és a pénznem ügye szerepelt Bevin az ülésen nem volt jelen, öt Henderson lord képviselte. A 8-i ülésen elsőnek Visinskij külügyminiszter emelkedett szólásra, aki a nyugati nagyhatalmak megbízottainak előző napi megjegyzéseire válaszolt Visinskij miniszter beszédének bevezető részében megemlítette, hogy Acheson véleménykülönbséget jelentett be & Szovjetúnió javaslatával szemben, amelyben a Szovjetúnió a berlini választási bizottság megalakítását javasolta a paritás elvének leszögezésével. Tehát, hogy a szovjet megszállási övezet német polgárai egyenlő képviseletet kapjanak a nyugati szektor lakóival. Acheson, Bevin és Schuman a kérdést úgy akarják megoldani, hogy minden egyes megszállási övezet egyforma számú képviselőt adjon. — Azt hiszem, nem különösen nehéz meggyőzni valakit arról •— állapította meg Visinskij —, hogy ez a nyugatiak által képviselt álláspont helytelen. A választási bízottságot úgy kell összeállítani, bogy azok a német lakosságot képviseljék és ne a megszálló hivatalok képviselőit. Ami a megszálló szervek egyenlőségének elvét illeti, a Szovjetúnió szükségesnek tartja a négyoldali alap betartását minden esetben, ha a német igazgatásról van szó. A mostani esetben azonban egészen másról van szó, a németek képviseletéről és itt nem vagyunk kötve a nésyoldali alap elvéhez. Éppen ezért javasoljuk, hogy a választási bizottságok megalakításánál a paritás elvét fogadják el és amikor ezt a javaslatot megindokoltam, megállapítottam és leszögeztem, hogy Berlin tulajdonképpen két részre van felosztva és hogy ezzel a ténnyel számolni kell mindenkor. A külügyminiszterek azt állították folytatta Visinskij beszédét, —, hagy a nyugati berlini övezet lakói egy gazdasági és közigazgatási oszthatatlan egységet képeznek. Köztudomású, hogy ezen megszállási övezetben egységes rendőrség, egységes pénzügy, egységes közlekedés van bevezetve. Egységes itt a közigazgatás vezetése is és a nyugati övezetben a választások során a három nyugati megszállási övezet egységes listával indult. Éppen ezért jogtalan az a követelése a nyugati hatalmaknak, hogy az egész berlini választási bizottság összetétele a négy szektor egyenlő elosztású képviselőiből alakuljon. A legfontosabb feladatot és a legnagyobb felelősséget a politikai pártoknak kell a választásokkal kapcsolatosan viselni. De ha helyesen akarjuk értékelni a berlini választások hivatását, úgy nem lehet megtiltani a közszervezeteknek aktív befolyását és részvételét e választásokon. Éppen ezért nemcsak a szabad felvonulásokat, a zászlók és jelvények alatti felvonuló tömegek megmozdulását kell engedélyezni, de meg kell adni e szervezeteknek jogát ahhoz is, hogy képviselőit a városi tanácsba jelölhessék. Mert e szervezeteknek javaslatba hozott vezetői, illetőleg képviselői ismeretükkel és tudásukkal a város új életének a legkiválóbb fejlesztői és építői lehetnek. Visinskij külügyminiszter nyosért teljes volt az egyenetlenség. Ez az egyenetlenség az egész szervezetet és magát a Marshall-tervet ls fenyegeti... Nyugat-Németországban egyre nő a munkanélküliség" stb. Az imperialisták álláspontjának belső ellentmondásait legjobban a Times szerdai vezércikke tükrözi, mely azt javasolja, hogy a külügyminiszterek fogadják el Németországot úgy, ahogy van, kettészakítva, de ugyanakkor szervezzék meg „valahogyan" a gazdasági együttműködést a két fél-Németország között. Valami hasonlót vet fel szerdán a New York Herald Tribüné párizsi tudósítása is, amelyet állítólag J. F. Dulles úr sugalmaz: „Meg van a lehetősége annak — írja a lap —, hogy az értekezlet létrehoz vamatékosan kijelentette, hogy a szov- • lami olyan német gazdasági szervejet delegáció í zetet, amely a Kelet-Németország és a szövetséges parancsnokság meg- Nyugat-Németország közötti gazdaújítását javasolta és újból is ja- sági kapcsolatokkal foglalkozik és vasolja, azokat segít helyreállítani." még pedig azon elvek leszögezésé- j Ezzel szemben a tény az, hogy a nek figyelembevételével, amelyeket : párizsi tárgyalásokon a nyugati 1946-ban a négy nagyhatalom kö- nagyhatalmait nem mutatkoztak zösen állapított meg és amely a gyakorlatban is helyesnek bizonyult. A szovjet delegáció az egész Berlinre kiterjedő egységes magisztrátus felállítását javasolta és javasolja. Az új választási rend szerint foganatosított választások lefolyása mellett száll síkra, amelyet az 1946-ban meghozott új választási rend szerint, de az előterjesztett változtatásokkal kell végrehajtani. A szovjet delegáció meg van győződve arról, — állapította meg Visinskij —, hogy amennyiben a három nyugati nagyhatalom elfogadja a szovjet delegáció javaslatát úgy a berlini kérdés is elsimul és közelebb hozza a Németországgal kötendő békeszerződés lehetőségét és egyben biztosítaná mindazon feladatoknak meggyorsítását amely Németország békeszerető és demokratikus átalakulásához vezetne. Fzt követően Acheson, Schuman és lord Henderson, aki a távollevő Bevint helyettesíti, szólaltak fel, majd a három külügyminiszter beszéde után ismét Visinskij szovjet külügyminiszter válaszolt a nyugati megbízottak fejtegetéseire. Ügy vélem — állapította meg ezek során Visinskij —, hogy a béke, amelyet a nyugati hatalmak kívánnának Németország számára, az nem felel meg a német népnek. Ügy vélem, hogy nekünk Németország részére egy demokratikus békét kellene kidolgoznunk, amely az összes békeszerető népek és egyben a német nép érdekeit is szolgálja, mert másképpen ezt a kérdést megoldani nem lehet hajlandóknak Visinskij első javaslatáról érdemben tárgyalni, mely a német államtanács felállításával foglalkozott. Miért nem jött létre ez az államtanács, amely az egyes megszállási övezetekben működő gazdasági szervezetek képviselőiből állott volna. A nyugati sajtó jelentős része — a Tlmestől a Mondeig — ebben a javaslatban látta a tárgyalási alapot. Miért nem tárgyalták hát Achesonék? Igaz, hogy még tárgyalhatják, mert a megállapodás szerint vissza lehet térni erre a javaslatra. De egyelőre inkább zsarolási kísérletek és provokációk vannak napirenden. Ilyennek szánták — mint ezt a „New York Herald Tribüné nyíltan Tnegirja — az amerikai szenátus külügyi bizottságának határozatát az Atlanti Szerződésről, ilyen a közös amerikai-angol-francia hadgyakorlatok híre, stb. Miért provokál az imperialista sajtó ugyanakkor, amikor azt hajtogatja, hogy a nyugatnak gazdasági megegyezésre van szüksége? Conally szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a párizsi értekezlet kudarca siettetné az Atlanti Szerződés ratifikálását. Igen, de gazdasácri megállapodás esetén „nem lehetne a konferencia kudarcáról beszélni" — írja az Economist. Más szóval: a korlátozott gazdasági megállapodás is komoly veresége volna a legagresszívebb csoportnak az imperialisták vezető körein belül. Összeül! a Német Gazdasági Bizottság eiső értekezlete Miről tárgyalnak a kiilügvmmísztersk Párizsban? Milyen legyen a berlini bizottság i amerikaiak német tervétől. Az imösszetétele* Milyen szervezeteknek perialisták Németországnak szanlecryen joguk jelölteket állítani! Mi ] ják Európa lőporos hordójanak szelegyen a demokratikusan megvá- repét és Berlint akarjak megtenni Ö

J . ... , •• _ o l^n^^^a hrtrrlmnvn lasztott városi tanács hatásköre Mi legyen a városi tanács viszonya Németország lőporos hordójává. Acheson, Bevin és Schuman nyilhogy a a megszálló hatalmakhoz, illetőleg a > ván egy percig sem hitték közös katonai I Szovjetúnió ehhez hozzájárul. A ' New York Herald Tribüné szerdán ismét bevallotta, hotry az imperialisták nem akartak éw nem vártak messzebbmenő megegyezést a párizsi értekezlettől. Miért, jöttek mégis Párizsba? Mindenekelőtt azért, mert a Szovjetúnió külpolitikája s a Szovjetúnió vezetésével tömörülő béketábor olyan helyzetbe kénvszerítette bele Achesonékat, amelyben lehetetlen volt kitárni a német kérdés megvitatása elöl. Az imperialisták e»i"=zerüen elé" erősek a'i'ioz, hoT saját nénolk fe'A nvíitan v*l'r>'hassák a felelősséget a hidegháborúért. Ezenkívül: a hidegháború srazdasárri következményei az imperialisták táboriban io-en komolyak és valamiféle gazdasási Tnecre<ryezés szükségesséT az amerikaiak és csatlósaik szamára egvre pa'-anesolóbbá vált. Ezen n téren lénveges változás nem is következett *>e. Ellenkezőleg-, a jobboldali saitó is fokozottan hangsúlyozza a nvugsti államok óhaját, hane-súl^ozza a eazdasásd meo-egrezé.s szükségszerűségét. A Franc Tireur erről írt. de hasonló haniron ír a szélsőjobboldali Francé Soir is. ,.A nviurat gazdaság megszervezése igen nagv nehézségekbe ütközik.... Az európai frazdasági együttműködés szervezetének mostani ülémegszálló csapatok főparancsnokságához? Mi legyen a szövetséges főparancsnokság hatásköre? Hogyan hozza határozatait: egyhangúan vagy szótöbbséggel? Ezekről a kérdésekről folyik a vita Párizsban. De a berlini kérdés körül forgó vita tulajdonképpen sok tekintetben a német kérdés megismétlése. A Szovjetúmó Berlinre vonatkozó javaslatainak lényege: megteremteni a négyhatalmi együttműködést, a berlini Kommandaturát; az egyhangúság elvének alkalmazásával lehetetlenné tenni a diktálást, a paranesolgatást a Kommandaturán belül; új választásokkal lerakni a berlini önkormányzat alapjait, bevonni a demokratikus tömegszervezeteket a város politikai életébe; megszabni a városi tanács és a Kommandatura hatáskörét, biztosítani, hogy a vé<rső ellenőrzés szilárdan a megszálló hatalmak kezében legyen. Az amerikai javaslat lényege: megnyirbálni a Kommandatura jogkörét, diktálni a Kommandaturán belül,' megfosztani a politikai jogoktól a tömegszervezeteket és a reakció erőire támaszkodva kormányozni a városban. Acheson berlini terve tehát nem sokban különbözik az Berlin keleti övezetében szerdán dé.előtt ö£s-e"lt a Német Grzd-s gi Bizottság első értekezlete. Heinrich Rau, a bizottság elní'ke beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság munkájának elő ke 1 segítenie az 1949. évi terv túlteljesítését. Rámutatott, hogy a legutóbbi rendelkezések, amelyeknek célja az élelmiszeradagolás teljes felszámolása, a keleti övezet lakossága életszínvonalának emelkedését mutatja. A nyugat németországi munkanélküliségről szólva rámutatott: a frankfurti gazdasági hatóságok megszakították Kelet-Németországgal a gazdasági kspcsolatot, holctt az létfontosságú lenne a nyugati részek számára. Nyugat-Németország gazdasági helyzetéről írva az - Izvesztija hangsúlyozza, hogy az imperialisták meg akarják fojtani a német béke-ipart s ugyanakkor elősegítik a hadiipar újjászületését. A brit hatóságok utasítására szerdán meg akarták kezdeni tizenegy szén "eldolgozó üzem leszerelését. A leszerelés eFeni tiltakozásul Kastorpban 7000 munkás szt-ájkba lépett. Wanne-Eickelben a város válamenhyi közülete és hivatala bezárt. Két műbenzínt előállító dortmundi gyár leszerelését a munkások megakadályozták. A munkások elállták a gyár kapuját és meggátolták a leszereléssel megbízott munkásáru'óknak és a brit tiszteknek behatolását. S Itt nemcsak az amerikaiakról van szó. Súlyos veresége volna a gazdasági megegyezés Bevinnek is. „Az értekezlet sikerének gondolata sohasem okozott örömöt az angol külügyminisztériumnak" — állapítja meg a harmadikutas francia Combat. A világ dolgozó népe az utóbbi hónapokban számtalanszor kifejezésre juttatta hatalmas manifesztációk keretében, hogy a béke, az emberi haladás zászlaja mögött sorakozik fel. A béke, a munka, a nagyobb darab kenyér, az életszínvonal emelkedése: ez a dolgozó népek követelményeinek kategorikus inaperativisza. Szemben áll velük az imperialisták táborának törekvése, amely százados kizsákmányoló polikájáról nem akar lemondani. Németország népe ugyanúgy, mint a vüág összes dolgozó^ népei, a békét a munkát és a háborús nyomor felszámolását kívánja. Forduljon a párizsi külügyminiszterek tanácsának tárgyalási menets kedvező irányba vagy akár kedvezőtlenbe, már ma le lehet szögezni, hogy a párizsi külügyminiszterek tárgyalása egy pozitív eredményt hozdtt: a Szovjetúnió békepolitikája mögött még szélesebb tömegek sorakoztak fel és a harcban, amely a békét van hivatva megvédeni és megőrizni, a dolgozók még egységesebben és lelkesebben vesznek részt. Bevin angol külügyminiszter, ahogyan azt jelentettük, a szerdai és csütörtöki külügyminiszteri tanácskozáson nem vett részt, mert külön repülőgéppel Londonba indult, hogy az anaol munkáspárt politikai programjának vitájában résztvegyen. Bevin a kiküldöttekkel zsúfolt teremben a szokásos öndicsérettől túltengő beszédében vázolta a háború, utáni élet fejlődését és a Labourparty jövő külpolitikájának irányelveit, leszögezve, hogy azt nem lehet mint a belpolitikát, előre tervezni. A Marshall-tervről megállapította: „Nagyon könnyű a külügyminisztert kritizálni, de látni szeretném hogy helyettem ki végezte volna el ezt jobban." A párizsi konferenciával kapcsolatban Bevin kijelentette, hogy bízik abban, hogy modus vívendit tudnak kötni. A görög kérdéssel kapcsolatban szükségesnek véli Bevin, hogy a görög kormánynak lehetővé tegyék, hogy saját házában „rendet csináljon". Kína kérdésével foglalkozva az angol külügyminiszter kijelentette, hogy Anglia sohasem avatkozott bele Kína belpolitikájába és továbbra is fenn kívánja tartani Kínával kereskedelmi kapcsolatait. Ifjúságunk új szellemben nevelkedik Június 17,18 és 19-e között tartják meg az ifjúsági képességi verseny döntőit Egész életberendezésünk szociálisabb, igazságosabb alapokra va'ó fektetésénél nagy gondot ke l fordítanunk az ifjúság nevelésére, hiszen a most felnövő nemzedékünk lesz az, mely a jövőben tovább folytatja munkánkat és tevékenyen vesz részt a szocializmus teljes felvirágoztatásában. Ehhez oly alapokra van szüksége, melyek mukájánál kellően útbaigazítják. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség sz'ovenszkói szervezete ennek érdekében egész Szlovenszkót behálózó szervezési munkába fogott és 1949 január elsejével kezdődő'eg ifjúsági képességi versenyt indított, ami lehetővé tette az ifjúságnak, hogy teljes erővel bekapcsolódhasson a dolgozók nagy szoc

;ál's munkaversenyébe, amely számunkra az új és jobb életlehetőségeket biztosítja. Az ifjúság képességi versenye négy ré-zre oszlik — munka, kultúra, brigád és testnevelési tagozatokra, me'yekbe a 15 éven alu'iak, tehát az I. és II. fokú iskolák tanulói is bekapcsolódtak. A képességi verseny alapját a munkaverseny alkotja. Most azonban a verseny kulturális része lépett előtérbe, ugyanis a jövő héten mérik össze tudásukat Bratislavában a legjobb ifjúsági kultúr együttesek. A kulturális verseny két részre oszlik, előadó és alkotó csoportokra. Az előbbihez ének, tánc, szavalat, zene és sdnház tartozik, az utóbbiak között pedig az irodalomban, képzőművészetben, zeneszerzésben és fényképezésben versengenek az ifjak. Az ifjúság kulturális versengésében új út nyílik nevelési rendszerünkben. Maga az ifjúság akarja és követeli, hogy új alapokra fektessük az összes nevelési módozatokat. Nem bolygatja már őket a kapitalista időszak lélekmérgező sláger és kabaré posvány müvei. A népművészetet karolják fel, amely a nép mély és eleven forrásából táplálkozik. A népművészet az,. amire a kultúrmunkások mindig bizalommal támaszkodhatnak. Szlovenszkó ifjúsága megértette vezetőinek célkitűzéseit és nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a nagy képességi versenybe. Az egész versenyben 156.746-an, a kulturális versenyben 821 együttes, illetve 16.459 en vesznek részt. Május elején a járási, a hó végén pedig a kerületi ifjúsági képességi versenyek zajlottak le, melyek az ifjúság magas színvonaláról tettek tanúságot. A legjobb együttesek június 17—19-®' között mérik ossza tudásukat. A verseny győztesei közül együttesek résztvesznek majd az ostravai és a budapesti ifjúsági fesztiválon is. Ezeken a napokon az ifjúsághoz beszédet intéz dr. Pavlik megbízott és Sykora, az SCM központi bizottságának elnöke. Ez a képességi verseny nagy hatá

rsal van az ifjúságra, főkép az első- és másodfokú iskolák diákjai között észlelhető az izgalom. A nevelők megállapítása szerint az iskolákban 200 százalékos javulás tapasztalható a tanulók előmenetelében. 627 iskola kapcsolódott be a versenybe 131 ezer diákk>al. A kulturális tevékenységen kívül, a tanuló ifjúság nagyszabású brigádmunkálatokat is végez. Pl. a királyhelmeci iskola diákjai 24.000 munkaórát dolgoztak le és többek között 100.000 kisfát ültettek ki. A mostani döntőversenyben az I. és II. fokú iskolák 45 együttessel 2200 gyermekszereplővel vesznek részt. Az ifjúság új útra lépett, a dolgozók mellett ők is tevékenyen veszik ki részüket a szocializmus építömunká j ában. Ez az új szellem, mely ma az ifjúság körében uralkodik, az ifjúság előrehaladását és egyben a szociális kultúra teljes kifejlődését biztosítja.