Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-11 / 52. szám, szombat

2. UJ SZ0 1949 június II Visinszkij a német nép és az egész világ békeszerető dolgozóinak érdekében harcol Párizsban Miről tárgyalnak a külügyminiszterek Párizsban A Párizsban tartott legutóbbi kül­ügyminiszteri értekezleten Visinskij szovjet külügyminiszter elnökölt. A tárgysorozaton továbbra is a berli­ni kérdés és a pénznem ügye szere­pelt Bevin az ülésen nem volt jelen, öt Henderson lord képviselte. A 8-i ülésen elsőnek Visinskij külügymi­niszter emelkedett szólásra, aki a nyugati nagyhatalmak megbízottai­nak előző napi megjegyzéseire vá­laszolt Visinskij miniszter beszédének be­vezető részében megemlítette, hogy Acheson véleménykülönbséget jelen­tett be & Szovjetúnió javaslatával szemben, amelyben a Szovjetúnió a berlini választási bizottság meg­alakítását javasolta a paritás elvé­nek leszögezésével. Tehát, hogy a szovjet megszállási övezet német polgárai egyenlő képviseletet kap­janak a nyugati szektor lakóival. Acheson, Bevin és Schuman a kér­dést úgy akarják megoldani, hogy minden egyes megszállási övezet egyforma számú képviselőt adjon. — Azt hiszem, nem különösen ne­héz meggyőzni valakit arról •— ál­lapította meg Visinskij —, hogy ez a nyugatiak által képviselt álláspont helytelen. A választási bízottságot úgy kell összeállítani, bogy azok a német lakosságot képviseljék és ne a megszálló hivatalok képviselőit. Ami a megszálló szervek egyenlő­ségének elvét illeti, a Szovjetúnió szükségesnek tartja a négyoldali alap betartását minden esetben, ha a német igazgatásról van szó. A mostani esetben azonban egészen másról van szó, a németek képvise­letéről és itt nem vagyunk kötve a nésyoldali alap elvéhez. Éppen ezért javasoljuk, hogy a választási bizottságok megalakítá­sánál a paritás elvét fogadják el és amikor ezt a javaslatot meg­indokoltam, megállapítottam és leszögeztem, hogy Berlin tulajdon­képpen két részre van felosztva és hogy ezzel a ténnyel számolni kell mindenkor. A külügyminiszterek azt állították folytatta Visinskij beszédét, —, hagy a nyugati berlini övezet lakói egy gazdasági és közigazgatási oszt­hatatlan egységet képeznek. Köz­tudomású, hogy ezen megszállási övezetben egységes rendőrség, egy­séges pénzügy, egységes közlekedés van bevezetve. Egységes itt a köz­igazgatás vezetése is és a nyugati övezetben a választások során a há­rom nyugati megszállási övezet egy­séges listával indult. Éppen ezért jogtalan az a követelése a nyugati hatalmaknak, hogy az egész berlini választási bizottság összetétele a négy szektor egyenlő elosztású kép­viselőiből alakuljon. A legfontosabb feladatot és a leg­nagyobb felelősséget a politikai pártoknak kell a választásokkal kapcsolatosan viselni. De ha helyesen akarjuk értékelni a berlini választások hivatását, úgy nem lehet megtiltani a közszerveze­teknek aktív befolyását és részvéte­lét e választásokon. Éppen ezért nemcsak a szabad felvonulásokat, a zászlók és jelvények alatti felvonuló tömegek megmozdulását kell enge­délyezni, de meg kell adni e szer­vezeteknek jogát ahhoz is, hogy képviselőit a városi tanácsba jelöl­hessék. Mert e szervezeteknek ja­vaslatba hozott vezetői, illetőleg képviselői ismeretükkel és tudásuk­kal a város új életének a legkivá­lóbb fejlesztői és építői lehetnek. Visinskij külügyminiszter nyo­sért teljes volt az egyenetlenség. Ez az egyenetlenség az egész szerveze­tet és magát a Marshall-tervet ls fenyegeti... Nyugat-Németország­ban egyre nő a munkanélküliség" stb. Az imperialisták álláspontjának belső ellentmondásait legjobban a Times szerdai vezércikke tükrözi, mely azt javasolja, hogy a külügy­miniszterek fogadják el Németorszá­got úgy, ahogy van, kettészakítva, de ugyanakkor szervezzék meg „va­lahogyan" a gazdasági együttmű­ködést a két fél-Németország kö­zött. Valami hasonlót vet fel szer­dán a New York Herald Tribüné párizsi tudósítása is, amelyet állító­lag J. F. Dulles úr sugalmaz: „Meg van a lehetősége annak — írja a lap —, hogy az értekezlet létrehoz va­matékosan kijelentette, hogy a szov- • lami olyan német gazdasági szerve­jet delegáció í zetet, amely a Kelet-Németország és a szövetséges parancsnokság meg- Nyugat-Németország közötti gazda­újítását javasolta és újból is ja- sági kapcsolatokkal foglalkozik és vasolja, azokat segít helyreállítani." még pedig azon elvek leszögezésé- j Ezzel szemben a tény az, hogy a nek figyelembevételével, amelyeket : párizsi tárgyalásokon a nyugati 1946-ban a négy nagyhatalom kö- nagyhatalmait nem mutatkoztak zösen állapított meg és amely a gyakorlatban is helyesnek bizonyult. A szovjet delegáció az egész Ber­linre kiterjedő egységes magisztrá­tus felállítását javasolta és javasol­ja. Az új választási rend szerint fo­ganatosított választások lefolyása mellett száll síkra, amelyet az 1946-ban meghozott új választási rend szerint, de az előterjesztett változtatásokkal kell végrehajtani. A szovjet delegáció meg van győ­ződve arról, — állapította meg Visinskij —, hogy amennyiben a há­rom nyugati nagyhatalom elfogadja a szovjet delegáció javaslatát úgy a berlini kérdés is elsimul és köze­lebb hozza a Németországgal kö­tendő békeszerződés lehetőségét és egyben biztosítaná mindazon felada­toknak meggyorsítását amely Né­metország békeszerető és demokra­tikus átalakulásához vezetne. Fzt követően Acheson, Schuman és lord Henderson, aki a távollevő Bevint helyettesíti, szólaltak fel, majd a három külügyminiszter be­széde után ismét Visinskij szovjet külügyminiszter válaszolt a nyugati megbízottak fejtegetéseire. Ügy vélem — állapította meg ezek során Visinskij —, hogy a bé­ke, amelyet a nyugati hatalmak kí­vánnának Németország számára, az nem felel meg a német nép­nek. Ügy vélem, hogy nekünk Németor­szág részére egy demokratikus békét kellene kidol­goznunk, amely az összes békesze­rető népek és egyben a német nép érdekeit is szolgálja, mert másképpen ezt a kérdést meg­oldani nem lehet hajlandóknak Visinskij első javasla­táról érdemben tárgyalni, mely a német államtanács felállításával fog­lalkozott. Miért nem jött létre ez az államtanács, amely az egyes meg­szállási övezetekben működő gazda­sági szervezetek képviselőiből állott volna. A nyugati sajtó jelentős része — a Tlmestől a Mondeig — ebben a javaslatban látta a tárgyalási ala­pot. Miért nem tárgyalták hát Ache­sonék? Igaz, hogy még tárgyalhat­ják, mert a megállapodás szerint vissza lehet térni erre a javaslatra. De egyelőre inkább zsarolási kísérle­tek és provokációk vannak napiren­den. Ilyennek szánták — mint ezt a „New York Herald Tribüné nyíltan Tnegirja — az amerikai szenátus külügyi bizottságának határozatát az Atlanti Szerződésről, ilyen a közös amerikai-angol-francia hadgyakorla­tok híre, stb. Miért provokál az im­perialista sajtó ugyanakkor, amikor azt hajtogatja, hogy a nyugatnak gazdasági megegyezésre van szüksé­ge? Conally szenátor, az amerikai sze­nátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a párizsi értekez­let kudarca siettetné az Atlanti Szerződés ratifikálását. Igen, de gazdasácri megállapodás esetén „nem lehetne a konferencia kudarcáról be­szélni" — írja az Economist. Más szóval: a korlátozott gazdasági megálla­podás is komoly veresége volna a legagresszívebb csoportnak az im­perialisták vezető körein belül. Összeül! a Német Gazdasági Bizottság eiső értekezlete Miről tárgyalnak a kiilügvmmísztersk Párizsban? Milyen legyen a berlini bizottság i amerikaiak német tervétől. Az im­összetétele* Milyen szervezeteknek perialisták Németországnak szan­lecryen joguk jelölteket állítani! Mi ] ják Európa lőporos hordójanak sze­legyen a demokratikusan megvá- repét és Berlint akarjak megtenni Ö J . ... , •• _ o l^n^^^a hrtrrlmnvn lasztott városi tanács hatásköre Mi legyen a városi tanács viszonya Németország lőporos hordójává. Acheson, Bevin és Schuman nyil­hogy a a megszálló hatalmakhoz, illetőleg a > ván egy percig sem hitték közös katonai I Szovjetúnió ehhez hozzájárul. A ' New York Herald Tribüné szerdán ismét bevallotta, hotry az impe­rialisták nem akartak éw nem vártak messzebbmenő megegye­zést a párizsi értekezlettől. Miért, jöttek mégis Párizsba? Min­denekelőtt azért, mert a Szovjet­únió külpolitikája s a Szovjetúnió vezetésével tömörülő béketábor olyan helyzetbe kénvszerítette bele Ache­sonékat, amelyben lehetetlen volt kitárni a német kérdés megvitatása elöl. Az imperialisták e»i"=zerüen elé" erősek a'i'ioz, hoT sa­ját nénolk fe'A nvíitan v*l'r>'has­sák a felelősséget a hidegháború­ért. Ezenkívül: a hidegháború srazdasárri következményei az imperialisták tá­boriban io-en komolyak és valamifé­le gazdasási Tnecre<ryezés szükséges­séT az amerikaiak és csatlósaik szamára egvre pa'-anesolóbbá vált. Ezen n téren lénveges változás nem is következett *>e. Ellenkezőleg-, a jobboldali saitó is fokozottan hang­súlyozza a nvugsti államok óhaját, hane-súl^ozza a eazdasásd meo-egre­zé.s szükségszerűségét. A Franc Ti­reur erről írt. de hasonló haniron ír a szélsőjobboldali Francé Soir is. ,.A nviurat gazdaság megszerve­zése igen nagv nehézségekbe ütkö­zik.... Az európai frazdasági együtt­működés szervezetének mostani ülé­megszálló csapatok főparancsnokságához? Mi legyen a szövetséges főparancsnokság hatás­köre? Hogyan hozza határozatait: egyhangúan vagy szótöbbséggel? Ezekről a kérdésekről folyik a vi­ta Párizsban. De a berlini kérdés körül forgó vita tulajdonképpen sok tekintetben a német kérdés megis­métlése. A Szovjetúmó Berlinre vonatkozó javaslatainak lényege: megteremteni a négyhatalmi együttműködést, a berlini Kom­mandaturát; az egyhangúság elvé­nek alkalmazásával lehetetlenné tenni a diktálást, a paranesolga­tást a Kommandaturán belül; új választásokkal lerakni a berlini önkormányzat alapjait, bevonni a demokratikus tömegszervezeteket a város politikai életébe; megszab­ni a városi tanács és a Komman­datura hatáskörét, biztosítani, hogy a vé<rső ellenőrzés szilárdan a megszálló hatalmak kezében le­gyen. Az amerikai javaslat lényege: meg­nyirbálni a Kommandatura jogkö­rét, diktálni a Kommandaturán be­lül,' megfosztani a politikai jogok­tól a tömegszervezeteket és a reak­ció erőire támaszkodva kormányoz­ni a városban. Acheson berlini ter­ve tehát nem sokban különbözik az Berlin keleti övezetében szer­dán dé.előtt ö£s-e"lt a Német Grzd-s gi Bizottság első értekez­lete. Heinrich Rau, a bizottság el­ní'ke beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság munkájának elő ke 1 segítenie az 1949. évi terv túlteljesítését. Rámutatott, hogy a legutóbbi rendelkezések, ame­lyeknek célja az élelmiszeradago­lás teljes felszámolása, a keleti övezet lakossága életszínvonalá­nak emelkedését mutatja. A nyu­gat németországi munkanélküli­ségről szólva rámutatott: a frank­furti gazdasági hatóságok meg­szakították Kelet-Németországgal a gazdasági kspcsolatot, holctt az létfontosságú lenne a nyugati ré­szek számára. Nyugat-Németország gazdasági helyzetéről írva az - Izvesztija hangsúlyozza, hogy az imperialis­ták meg akarják fojtani a német béke-ipart s ugyanakkor elősegí­tik a hadiipar újjászületését. A brit hatóságok utasítására szer­dán meg akarták kezdeni tizen­egy szén "eldolgozó üzem leszere­lését. A leszerelés eFeni tiltakozá­sul Kastorpban 7000 munkás szt-ájkba lépett. Wanne-Eickel­ben a város válamenhyi közüle­te és hivatala bezárt. Két műbenzínt előállító dortmundi gyár leszerelését a munkások megakadályozták. A munkások elállták a gyár kapuját és meg­gátolták a leszereléssel megbízott munkásáru'óknak és a brit tisz­teknek behatolását. S Itt nemcsak az amerikaiakról van szó. Súlyos veresége volna a gazda­sági megegyezés Bevinnek is. „Az értekezlet sikerének gondolata soha­sem okozott örömöt az angol kül­ügyminisztériumnak" — állapítja meg a harmadikutas francia Combat. A világ dolgozó népe az utóbbi hónapokban számtalanszor kifeje­zésre juttatta hatalmas manifesztá­ciók keretében, hogy a béke, az em­beri haladás zászlaja mögött sora­kozik fel. A béke, a munka, a na­gyobb darab kenyér, az életszínvo­nal emelkedése: ez a dolgozó népek követelményeinek kategorikus inape­rativisza. Szemben áll velük az im­perialisták táborának törekvése, amely százados kizsákmányoló poli­kájáról nem akar lemondani. Né­metország népe ugyanúgy, mint a vüág összes dolgozó^ népei, a békét a munkát és a háborús nyomor fel­számolását kívánja. Forduljon a párizsi külügyminisz­terek tanácsának tárgyalási menets kedvező irányba vagy akár kedve­zőtlenbe, már ma le lehet szögezni, hogy a párizsi külügyminiszterek tárgyalása egy pozitív eredményt hozdtt: a Szovjetúnió békepolitikája mögött még szélesebb tömegek so­rakoztak fel és a harcban, amely a békét van hivatva megvédeni és megőrizni, a dolgozók még egysé­gesebben és lelkesebben vesznek részt. Bevin angol külügyminiszter, aho­gyan azt jelentettük, a szerdai és csütörtöki külügyminiszteri tanács­kozáson nem vett részt, mert külön repülőgéppel Londonba indult, hogy az anaol munkáspárt politikai pro­gramjának vitájában résztvegyen. Bevin a kiküldöttekkel zsúfolt te­remben a szokásos öndicsérettől túl­tengő beszédében vázolta a háború, utáni élet fejlődését és a Labour­party jövő külpolitikájának irány­elveit, leszögezve, hogy azt nem lehet mint a belpolitikát, előre ter­vezni. A Marshall-tervről megálla­pította: „Nagyon könnyű a külügy­minisztert kritizálni, de látni sze­retném hogy helyettem ki végezte volna el ezt jobban." A párizsi konferenciával kapcso­latban Bevin kijelentette, hogy bí­zik abban, hogy modus vívendit tud­nak kötni. A görög kérdéssel kap­csolatban szükségesnek véli Bevin, hogy a görög kormánynak lehetővé tegyék, hogy saját házában „rendet csináljon". Kína kérdésével foglal­kozva az angol külügyminiszter ki­jelentette, hogy Anglia sohasem avatkozott bele Kína belpolitikájá­ba és továbbra is fenn kívánja tar­tani Kínával kereskedelmi kapcsola­tait. Ifjúságunk új szellemben nevelkedik Június 17,18 és 19-e között tartják meg az ifjúsági képességi verseny döntőit Egész életberendezésünk szo­ciálisabb, igazságosabb alapokra va'ó fektetésénél nagy gondot ke l fordítanunk az ifjúság neve­lésére, hiszen a most felnövő nem­zedékünk lesz az, mely a jövő­ben tovább folytatja munkánkat és tevékenyen vesz részt a szo­cializmus teljes felvirágoztatásá­ban. Ehhez oly alapokra van szüksége, melyek mukájánál kel­lően útbaigazítják. A Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség sz'ovenszkói szervezete ennek érdekében egész Szlovenszkót be­hálózó szervezési munkába fogott és 1949 január elsejével kezdő­dő'eg ifjúsági képességi versenyt indított, ami lehetővé tette az ifjúságnak, hogy teljes erővel be­kapcsolódhasson a dolgozók nagy szoc ;ál's munkaversenyébe, amely számunkra az új és jobb életle­hetőségeket biztosítja. Az ifjúság képességi versenye négy ré-zre oszlik — munka, kultúra, brigád és testnevelési ta­gozatokra, me'yekbe a 15 éven alu'iak, tehát az I. és II. fokú is­kolák tanulói is bekapcsolódtak. A képességi verseny alapját a munkaverseny alkotja. Most azonban a verseny kulturális ré­sze lépett előtérbe, ugyanis a jö­vő héten mérik össze tudásukat Bratislavában a legjobb ifjúsági kultúr együttesek. A kulturális verseny két részre oszlik, elő­adó és alkotó csoportokra. Az előbbihez ének, tánc, szavalat, ze­ne és sdnház tartozik, az utób­biak között pedig az irodalom­ban, képzőművészetben, zeneszer­zésben és fényképezésben versen­genek az ifjak. Az ifjúság kulturális versengé­sében új út nyílik nevelési rend­szerünkben. Maga az ifjúság akarja és követeli, hogy új ala­pokra fektessük az összes neve­lési módozatokat. Nem bolygatja már őket a kapitalista időszak lé­lekmérgező sláger és kabaré pos­vány müvei. A népművészetet karolják fel, amely a nép mély és eleven forrásából táplálkozik. A népművészet az,. amire a kul­túrmunkások mindig bizalommal támaszkodhatnak. Szlovenszkó ifjúsága megértet­te vezetőinek célkitűzéseit és nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a nagy képességi versenybe. Az egész versenyben 156.746-an, a kulturális versenyben 821 együttes, illetve 16.459 en vesz­nek részt. Május elején a járási, a hó vé­gén pedig a kerületi ifjúsági ké­pességi versenyek zajlottak le, melyek az ifjúság magas színvo­naláról tettek tanúságot. A legjobb együttesek június 17—19-®' között mérik ossza tu­dásukat. A verseny győztesei kö­zül együttesek résztvesznek majd az ostravai és a budapesti ifjúsá­gi fesztiválon is. Ezeken a napo­kon az ifjúsághoz beszédet intéz dr. Pavlik megbízott és Sykora, az SCM központi bizottságának elnöke. Ez a képességi verseny nagy hatá rsal van az ifjúságra, főkép az első- és másodfokú iskolák diákjai között észlelhető az izga­lom. A nevelők megállapítása szerint az iskolákban 200 százalé­kos javulás tapasztalható a ta­nulók előmenetelében. 627 iskola kapcsolódott be a versenybe 131 ezer diákk>al. A kulturális tevé­kenységen kívül, a tanuló ifjúság nagyszabású brigádmunkálatokat is végez. Pl. a királyhelmeci is­kola diákjai 24.000 munkaórát dolgoztak le és többek között 100.000 kisfát ültettek ki. A mos­tani döntőversenyben az I. és II. fokú iskolák 45 együttessel 2200 gyermekszereplővel vesznek részt. Az ifjúság új útra lépett, a dolgozók mellett ők is tevéke­nyen veszik ki részüket a szocia­lizmus építömunká j ában. Ez az új szellem, mely ma az ifjúság körében uralkodik, az ifjúság előrehaladását és egyben a szo­ciális kultúra teljes kifejlődését biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents