Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-09 / 50. szám, csütörtök

1 UJSI0 Rz állami gazdaságok felkészülnek az aratásra 1949 június 9 Az állami gazdaságok, mint a célszerű mezőgazdasági termelés irányítói és kezdeményezői, a mezőgazdaság tervszerűsítésével nagy feladatok elé kerültek. Gottwald köztársasági elnök programja második pontjának megvalósításával alapvetően akarunk segíteni az állami gazdaságok: a ? összes dclgozók számára biztosítani az ellátást Feladataikat t Ízesíteni csak akkor tudják, ha kel ő számú és szakszerű iskolázottsággal rendelkező alkalmazctt'kkal és mégfelelő gépi berendezésekkel fognak rendelkr ?n\ A í állami gazdaságok a felszab ^ulás után katasztrofális helyzetben voltak. A gépeknek csak ki

s hányadai maradtak meg és az k is erősen megrongált állapótban. A munkát és az építést az alapoknál kellett megkezdeni és a legtöbb esetben igen kedvező'len körülmények között, öszszeren 25 megrongált traktorral és 40 gőzgéppel rendelkeztek az állami birtokok. A kisegítő mezőgazdasági gépek majdnem használhatatlan állapotban volt?k. De a kétéves terv befejezésének idejében a gépi berendezés a milliós beruházásokkal alapvető emelkedést mutatott fel, s a gépállomány már 520 traktort, 48 tehera tót, 47 gőz-szántógépet és 2 k^mbajt tett ki. Ezeket a gépeket ma százszázalékosan kihasználják és a bekövetkező nyári munkák idejére már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy főleg a nagy gépeket a délvidék mezőgazdasági munkáinak befejeztével északra fekvő vidékekre szállítsák. Az állami birtokek még állandóan munkaerőhiányban szenvednek. Különösen az idénymunkák elvégzése kUzdött eddig nehézségekkel. örömmel állapíthatjuk meg azonban, hogy a lakossághoz intézett felhívásunk nagy megértésre találtak. A mult hét végén a bratislavai I. áll. gimnázium 32 tanulója kétnapos brigádmunkára jelentkezett. Hasonlóan a Matadorka tanulói is példát mutattak Szlovenszkó ifjúságának, amikor mezőgazdasági brigádmunkára vállalkoztak. Gyomok irtása A kedvező időjárás nemcsak a termelt növényre, hanem annak legnagyobb ellenségére, a gyomra is növelően hat. Ahhoz, hogy a termést biztosítsuk, a termelő idejében való beavatkozására van szükség. Tudnunk kell, melyik növényfajtát mikor, hogyan és hányszor kell megkapálni, illetőleg a gyomtól más módon mentesíteni. Ml A GYOM? Minden olyan növény, amely vetéseinkben akaratunk ellenére fordul elő, gyom. A gyomok mivel élelmesebbek, mint termesztett növényeink, elvonják előlük a talaj nedvességét és tápláióanyagait. Magvaik belekeveredve a termelt növények magvai közé, azok értékét csökkentik. Ellenük védekeznünk kell. A védekezás elsősorban a termelő éredeke, mert több termést várhat. Nagy jelentősége van azonban nemzetgazdasági szempontból is. Hogyan védekezzünk a gyomok ellen. Elsősorban tiszta és gyommentes vetőmagok használatával. Másik védekezési mód a vetésforgó szerinti gazdálkodás, melynek során a gyomnevelő növényeket gyomirtók követik. Harmadik mód i. rendszeres gyomirtás, ami többféleképpen végrehajtható. Így a gabonafélékben fogasolással, gyomlálással, virágzatuk lesarlózásával. Kapásokat helyes és idejében való kapálással. A mesgyéket, árokpartokat többszöri kaszálással tartsuk gyommentesen Hasonlóan a pásztorok és csőszök is irtsák a legelón lábrakelő gyomokat. Vannak egyéves és évelő gyomok. Az utóbbiak veszélyesebbek. Az egyéveseket jól irthatjuk azzal, hogy nem engedjük őket magot kötni. Az évelőket azonban csak ismételt gondos talajmüveléssel valósággal be kell fojtani a földbe. Mihelyt a gyomok kizöldülnek és magukhoz térnek, azonnal irtsuk azokat, (szántás, kapálás, fogasolás), mert a lombozatától megfosztott növény nem tud táplálkozni, lélekzeni, minek következtében mihamar elpusztul. Ha ez az irtás szárazabb időben történik, úgy leghatásosabb. LEGGYAKORIBB GYOMNÖVÉNYEK. Az acat (népi nyelven aszatnal^ aszotkának nevezik) az egyik legveszedelmesebb évelő gyomnövény. Nemcsak magja útján, hanem a föld szine alatt 15 cm-rtyire lévő száraival is szaporodik. Ügy védekezünk ellene, hogy a föld feletti részét acatolással, (acatgyomlálassal) ismételt szántásokkal, kapálással, amint kihajtott, eltávolítjuk. A földalatti rész ezután elsorvad. Mélyszántáskor tanácsos a földalatti acatszárakat jól kiboronálni és azt rakásia gyűjteni, megszáradás után pedig elégetni. A tarackbúza vagy perje veszedelmes gyomnövény Ha nagyon elhatalmasodik, minden táplálóanyagot elvon a termény elöl A talajmunkák során felszínre kerülő perje összeszedésével és elégetésével, továbbá kapások termelésével és azok kifogástalan művelésével, valamint sűrűn vetett takarmánynövény (pl. zabösbükköny) termelésével jól kiírthatjuk. A vadrepce egyéves, igen elterjedt gyomnövény. Különösen a tavaszi gabonafélékben és a lenben tesz nagy kárt. Magja a talajban évekig eláll és csak akkor csírázik ki. hogyha a legfelső rétegbe jut. Ha ősszel kikél, télen kifagy. Tavaszi terményt vadrepcés földbe csag úgy vessünk, ha azt ősszel felszántottuk. Az ilyen őszi szántást tavaszkor csak sekélyen szántsuk, hogy a mélyebb rétegekből vadrepcemagot ne hozzunk fel. A vetőmagtisztításra nagy gondot fordítsunk. Fiatal vetésben sekély fogasolással (boronálással) sok repcet tönkretehetünk A vadreneés vetést később gyomlá'ni kell. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy a tarlót, melyben vadrepce volt, leforgassuk. Ennek az a jelentősége, hogy az esetleg kineigett repcemag kikel és ismételt szántással teljesen megsemmisül. A gyermekláncfű évelő, magjával szaporodó gyomnövény, amely különösen évelS vetésekben (lucerna) szaporodik el. Irtani kell a gyepen, mesgyéken és útszélen is, mert a szél a gyermekláncfű repülő magját a meszszefekvő szántásokra is elviszi. Esö lilán gyökerestűi is kitéphető, különben acatolással irtsuk. Gyökerét jó mélyen vágjuk el, nehogy újból kihajtson. Sárga virágját ne tűrjük sehol, mert mint minden gyom, ez is nagyon kiéli a talajt. A búzavirág kétéves, magról szaporodó növény, mely különösen az 5szí gabonavetésekben gyakori. Rendszeres tarlószántással és vetőmagtisztítással irtható. Előfordulása nem oly gyakori, mint a repce vagy gyermekláncfű. A pipacs egyéves növény, mely különösen a gabonafélékben fordul elő. Fiatal lucernásokban is gyakori. Apró magvát gondosan távolítsuk el a vetőmagból. Gyomlálással, kapálással és tarlószántással írthatjuk. A folyondár évelő gyom, mely a vetett növényen szárára felkúszik. Irtani úgy kell, mint a perjét. A talajt erősen beárnyékoló növények (bükköny) alatt elpusztul. Amint látjuk, vetett növényeinknek rengeteg növényi eredetű ellensége van, melyek néha csak jelentéktelen késés következtében is tönkre tehetik egész évi fáradságos munkánk eredményét. Ezzel azonban nemcsak magunknak ártunk. Mezőgazlasági munkásaink éberségére és odaadó munkájára van szükség, hogy a termést biztosítsuk. Hisszük, hogy mezőgazdasági munkatársaink lelkiismeretességére támaszkodhatunk s a jövőben minden asztalon bőven lesz kenyér. 25%-al iohb termés mutatkozik, mint tavaly Az egész ország területén kedvező időjárás uralkodik, melynek eredményeképpen a termés az elmúlt 10 év átlagtermésénél jobbnak mutatkozik. A takarmányfélék jó minősége folytán javul a tejbeszolgáltatás is. A szabad piacon mindig több és több tojást látunk. Az esőzések következtében az eszi búza, az árpa és a zab 15

l

l/o-al jobbak az átlagtermésnél. A takarmányfélék kb. 10 százalékkal jobbak, mint tavaly. A répa megk:pá ása az esőzések következtében késett. Hasonló jó termés mutatkozik gyümölcsös kertjeinkben is, különösen ott, ahol a május elején jelentkezett fagy nem éreztet e hatását. Az állattenyésztés, melynek a mezőgazdasági termés az életfeltétele, szintén nasy virágzásnak indult, különcs?n a sertéstenyésztés javul. Csehországban már érezhető is e^nak a hatása, mert a fogyasztók húsadaguk 60 százalékát sertéshúsban kapják. A csillagvizsgáló intézet jelentése szerint az időjárás továbbra is meleg marad, ami lehetővé teszi, hogy a szarvasmarhák számára jó takarmányt biztosítsunk. Irta: Szabó Béla. Az özvegy, mint blrtokosnő, oly tökéletes volt, hogy nem jutottam szóhoz, itt minden a legnagyobb rendben volt nem lehetett sem hozzátenni, sem elvenni. Ám még ha kedvem is lett volna válaszolni, akkor sem lehetett, mert váratlanul betoppant Pista édesanyja. Az öregasszony pár lépésnyire az asztaltól megállt, öreg szemében különös, ellenséges fény villant fel, amint meglátta a bö ebéd csontos roncsait. A kép megdöbbentő volt, a gömbölyű, zsírosorcú fiú telt hassal és a száraz, vézna, ráncosképü anyja, ahogy ott állt, kopottan, Idegenül, talán éhesen is, a bőség maradványaitól roskadozó fia asztala előtt. A jelenet élesen vésődött emlékezetembe, a bor, mintha Pistára is hatott volna, ő is megérezte a helyzet tarthatatlan fonákságát. Az öregasszonyt azonban semmi sem zavarta, magatartása nem változott, állt mozdulatlanul, nézte feszülten és némán a letarolt asztal zsíros maradékait, nézte ... nézte ... úgy, mintha vádolna. A vádnak nem volt hangja, nem volt pontosan me.gfogalmazva, de határozottan és félreérthetetlenül jelen volt. A helyzet az én jelenlétem miatt is kínos volt. Pista puffadt arca színeket váltott szerette volna, ha anyja végre szólna valamit, akkor igen... akkor válaszolhatott volna, de így, hogy némán állt azokkal a szegény, nedves szemrehányó szemekkel... hát erre lehetetlen volt válaszolni... A feszültséget már nem bírtam tovább, hirtelen felálltam és megkínáltam ülőhellyel. Az öregasszony azonban ridegen visszautasította a széket, makacsul állva maradt; úgy tetszett, mintha rám is neheztelne, mintha engem is vádolna. Mély szégyenérzet fogott el, szerettem volna bocr-ánatitéröen, komoly magyarázatokba bocsátkozni, hogy hát az egészről nem tehetek ... hogy csak Idegen vagyok ... csak vendég ... de nem lehetett szólni... az ellentét anya és fia között oly óriási volt, hogy szavakkal lehetetlen volt hidat verni... Pista végre megszólalt borittas hangjáben forrt a düh, ridegen azt kérdezte az anyjától, hogy mit akar és hogy miért lábatlankodik nála még vasárnap is. Nem elég talán, hogy a múlt héten tüzelőt vett neki télire ... és hogy a lakást fizeti neki havonta ? ... Miért nem megy a másik fiához kéregetni, miért jön mindig hozzá?... Igenis, miért? — Pista szavai már tisztán a düh és harag jegyében zajlotttik ie. Az anyja, mintha hírtelen megérezte volna, hogy fiából nemsokára a gyűlölet piszkos lángja robban ki, lassan, reszketve megfordult és némán elhagyta fia szobáját. Pista zsíros száján a gyűlölet szinte megfagyott mert anyja némaságában, ahogy elment, határozott félelem reszketett. Az öregaszszony mozdulataiban komoly igyekvés élt, hogy meggyorsítsa lépteit de nem bírta, öreg, rokkant évei gátolták a mozgásban és az előszoba küszöbénél vak, tétova menekülésében megbotlott és elesett. Segítőkészségemet makacs szívóssággal, némán hárította el, egyedül állt talpra, majd tovább biccegett reszkető vén csontjaival és egyetlen mozdulattal sem fordult vissza felénk ... Szédillö aggyal maradtam a küszöbön, olyan lesújtó lelkiállapotben voltam, hogy pillanatnyilag lehetetlennek tartottam a Pistával való együttlétet. Gyűlölete, amit anyjával szemben érzett, annyira tisztátalan volt, hogy szinte bűzlött és számomra egyszerűen elviselhetetlen volt. Lehetetlennek tartottam, hogy ezzel az emberrel egy fedél alatt lakjak. Kint a küszöbön tökéltem el magamban, hogy új lakást keresek, mindenesetre óvatosan kell ezt értésére adnom, nehogy magamra vonjam állati dühét. Az öregasszony vékony, törékeny alakja már ttinedezöben volt, de a részvét csak most kezdett bennem igazán működni. Elkeseredésemben arra gondoltam, hogy kétféle ember van a világon, a németek és azok ellenfelei. A németek és cinkosaik minden gazságra kaphatók, a kínzásban és gyilkolásban oly tapasztalatokra tettek szert, hogy direkt élvezik már... és Pistát a németek csoportjához kellett soroznom. Ezt az osztályozást keserves egyszerűsítést, súlyos tapasztalataim határozták meg, saját bőrömön éreztem a német ököl simogatását, ezért minden kegyetlenség a németek magatartását Juttatta eszembe... Amikor később Pista kijött hozzám a küszöbhöz, már heves, elszánt ellensége voltam. Pista természetesen nem volt teljesen ostoba, valamit kétségtelen észrevett rajtam, mert amikor megkért, hogy kövessem a szobájába, hangjában későbbi vallomásának a feszültsége lüktetett. Vallomása lelke odvas mélyéből tört fel, arca verejtéket izzadott és szava egyre inkább a gyónás erejével hatott. Lehetetlen volt kitérnem, kellett hogy meghallgassam. így kezdte ... — Apám favágó volt anyám házakba járt mosni, mindig mások szennyesét takarította, bennünket evett a piszok, keze olyan volt, mint a súrolókefe, mindig lúg- és szappanszaga volt. Hárman voltunk gyerekek, egész nap felügyelet nélkül csavarogtunk, mindegyikünk azt ette, amit csavargás és kéregetés közben szerzett. Este, amikor hazajöttünk, pálinkabüzzel volt tele a szoba, apa ls, mama is keresetük nagy részét megitták a szomszéd kocsmában. Én voltam a legidősebb, főleg az állomás körnvékén tanyáztam. Az első világháború katonái jöttek, mentek ott, többnyire hullajtottak is valamit számomra egv-egy kisebb szolgálatért. Ezenkívül a kalandvágy is fogva tartott az állomásnál, szerettem volna utazni valahová messzire, egy szebb és jobb vidékre, ahol nincs annyi büz és piszok, mint a mi otthonunkban. Tizenlcétéves voltam, amikor végre a kaland megvalósult, Egy sebesült katonának segítettem a hátizsákját a vonatra szállítani, még a vonaton motoszkáltam, amikor elhangzott a fütty s a vonat elindult. A sebesült katona maga mellé ültetett és vigasztalt, hogy ne féljek, nem kerülök Pestre, a legközelebbi állomásnál majd leszállok és ö intézkedik, hogy újra hazajussak. Így tudtam meg, hogy a vonat Pestre megy és hirtelen elhatározással azt hazudtam, hogy szüleim Pesten laknak és haza szeretnék jutni. A katona elhitte, mert egy utcát ls bemondtam, azonkivül mint csavargónak, kéregetőnek, komoly gyakorlatom is volt a hazugság műfajában. Csak Pesten derült ki, hogy nincs hová mennem, de számításom bevált, a sebesült katona nem hagyott cserben, szánalomból magával vitt a szüleihez. Ott nagy öröm volt, hogy a fiú élve hazaérkezett a frontról és az öröm közepette nekem is helyet szorítottak szűk otthonukban. Miután a családfő szabómester volt, engem befogtak inasnak. Szüleim nemsokára ^értesültek inaskodásomról, de ők, legnagyobb fájdalmamra, nem hallattak magukról. Közben a háború is végetért, határ választott el otthonomtól, izzadva írtam nekik néha képeslapokat de ők nem válaszoltak. Inaséveim harmadik évében jártam, gondjaim voltak a ruházkodással, megkomolyodtam, a műhelyben már a segéd méltóságával inaskodtam, a borravalót félreraktam, minden garast a fogamhoz vertem. Ha inget vagy zoknit vásároltam, megmutattam a segédeknek, azt hazudtam, hogy a szüleim küldték egy szomszéddal, aki tegnap Pesten járt. Mindent elkövettem, hogy leplezzem szüleim közönyös viselkedését, mert már eleinte felvágtam azzal, hogy- szép tanyánk van otthon. (Vége következik.)] • A SZINKRON ÉBRESZTŐÓRÁK TÖMEGES GYÁRTÁSA. A budapesti Óragyár NV üzemében a közeljövőben megkezdik a szinkron ébresztőóra tömeges gyártását. Feltalálója Kuhar István fiaI tal technikus, akinek sikerült ultramodern ébresztőórát konstruálnia. A szinkron ébresztőórát nem kell felhúzni, hanem egyszerűen csak be kell kapcsolni a konnoktorba és villanyra jár. Miután elindítottuk — egy mozdulattal — korlátlan ideig működik, tehát örökjáró óra. Nem kell külön felhúzni az ébresztőrúgót sem, mindössze a kívánt időre kell beállítani és hosszú ideig hal'atszik éles csengetése. A tet zetős óra nem lesz drágább a rendes ébresztőóránál. • HALÁLRACSlPTÉK A MÉHEK. Különös szerencsétlenség történt a magyarországi Kismányokon. Schöffer Konrád kismányoki lakos méhkasokat akart magasabbra helyezni, közben azonban megcsúszott, a kasokat leejtette, azok összetörtek és a kasokból kiözönlő méhek halálra csípték. • SZAKADATLANUL Nö AZ INFLÁCIÓ AZ USA-BAN. Cachcn az Humanitében foglalkozik az amerikai válsággal és azt írja, hogy a kínai néphadsereg győze'me véget vet Kína gyarmatosításának és az amerikai imperialistákat Kínában minden vonatkozásban hatalmas csapás érte. Magában az USA-ban az infláció folytonosan nő. Az államháztartás adóssága 252 milliárd dollárra emelkedett. A textil, gumi és gépipari termelés csökkent. A belső beruházási programot húsz százalékkal leszállították. A nagy áruházak forgalma állandóan esik. A kivitel csökkent, a csődök szama ugrásszerűen emelkedett. 1945 óta az árak 37 százalékkal emelkedtek, a bérek csak 13 százalékkal. A munkanélküliek száma állandóan nő. • DÉLAMERIKAI SPORTESEMÉNY: BOTRÁNY, VEREKEDÉS, VÉR... A brazíliai portyán lévő Arzenál ^ labdarúgó csapata JÓ Rio de Janeiroban a Flamengo csapatával mérkőzött és attól 3:1 arányú vereséget szenvedett, zés második félidejének 10. percében, amikor a Flamengo 2:l-re megszerezte a vezetést, botrány tört ki a pályán. Jones, az Arzenál sokszoros válogatott játékosa, megtámadta és földre lökte a góllövőt, mire általános verekedés támadt a játékosok és a nézők között. A botrány során több játékos vérző fejjel hagyta el a pályát. • SÚLYOS GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK TÖRÖKORSZÁGBAN. Törökországban az utclsó hetekben országos méretű tiltakozási mozgalom indult az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. A mozgalom — bár a kormány által megtűrt és azt kiszolgáld demokrata párt indította — kifejezi a hallatlanul elszegényedett és elkeseredett török néptömegek elégedetlenségét. Az egyik török lap jelentése szerint a* árak növekedése következtében az amúgyis alacsony húsfogyasztás negyedére csökkent. A gyors rendszabályok foganatosítására kivételes hatalommal felruházott isztambuli kormányzó kijelentette, hogy a kivételes hatalom „nem kötelezi őt a megélhetési költségek csökkentésére." s )% A mérkő-