Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-09 / 50. szám, csütörtök

1 UJSI0 Rz állami gazdaságok felkészülnek az aratásra 1949 június 9 Az állami gazdaságok, mint a célszerű mezőgazdasági termelés irányítói és kezdeményezői, a mezőgazdaság tervszerűsítésével nagy feladatok elé kerültek. Gott­wald köztársasági elnök prog­ramja második pontjának meg­valósításával alapvetően akarunk segíteni az állami gazdaságok: a ? összes dclgozók számára biz­tosítani az ellátást Feladataikat t Ízesíteni csak akkor tudják, ha kel ő számú és szakszerű iskolá­zottsággal rendelkező alkalma­zctt'kkal és mégfelelő gépi be­rendezésekkel fognak rendel­kr ?n\ A í állami gazdaságok a felsza­b ^ulás után katasztrofális hely­zetben voltak. A gépeknek csak ki s hányadai maradtak meg és az k is erősen megrongált álla­pótban. A munkát és az építést az alapoknál kellett megkezdeni és a legtöbb esetben igen kedve­ző'len körülmények között, ösz­szeren 25 megrongált traktorral és 40 gőzgéppel rendelkeztek az állami birtokok. A kisegítő mező­gazdasági gépek majdnem hasz­nálhatatlan állapotban volt?k. De a kétéves terv befejezésének ide­jében a gépi berendezés a milliós beruházásokkal alapvető emelke­dést mutatott fel, s a gépállo­mány már 520 traktort, 48 teher­a tót, 47 gőz-szántógépet és 2 k^mbajt tett ki. Ezeket a gépeket ma százszázalékosan kihasználják és a bekövetkező nyári munkák idejére már megtették a szüksé­ges intézkedéseket, hogy főleg a nagy gépeket a délvidék mező­gazdasági munkáinak befejez­tével északra fekvő vidékekre szállítsák. Az állami birtokek még állan­dóan munkaerőhiányban szen­vednek. Különösen az idénymun­kák elvégzése kUzdött eddig ne­hézségekkel. örömmel állapíthat­juk meg azonban, hogy a lakos­sághoz intézett felhívásunk nagy megértésre találtak. A mult hét végén a bratislavai I. áll. gim­názium 32 tanulója kétnapos bri­gádmunkára jelentkezett. Hason­lóan a Matadorka tanulói is pél­dát mutattak Szlovenszkó ifjúsá­gának, amikor mezőgazdasági brigádmunkára vállalkoztak. Gyomok irtása A kedvező időjárás nemcsak a ter­melt növényre, hanem annak legna­gyobb ellenségére, a gyomra is növe­lően hat. Ahhoz, hogy a termést bizto­sítsuk, a termelő idejében való beavat­kozására van szükség. Tudnunk kell, melyik növényfajtát mikor, hogyan és hányszor kell megkapálni, illetőleg a gyomtól más módon mentesíteni. Ml A GYOM? Minden olyan növény, amely ve­téseinkben akaratunk ellenére fordul elő, gyom. A gyomok mivel élelme­sebbek, mint termesztett növényeink, elvonják előlük a talaj nedvességét és tápláióanyagait. Magvaik belekevered­ve a termelt növények magvai közé, azok értékét csökkentik. Ellenük vé­dekeznünk kell. A védekezás elsősor­ban a termelő éredeke, mert több ter­mést várhat. Nagy jelentősége van azonban nemzetgazdasági szempont­ból is. Hogyan védekezzünk a gyomok el­len. Elsősorban tiszta és gyommentes vetőmagok használatával. Másik véde­kezési mód a vetésforgó szerinti gaz­dálkodás, melynek során a gyomneve­lő növényeket gyomirtók követik. Harmadik mód i. rendszeres gyom­irtás, ami többféleképpen végrehajtha­tó. Így a gabonafélékben fogasolással, gyomlálással, virágzatuk lesarlózásá­val. Kapásokat helyes és idejében való kapálással. A mesgyéket, árokparto­kat többszöri kaszálással tartsuk gyommentesen Hasonlóan a pászto­rok és csőszök is irtsák a legelón láb­rakelő gyomokat. Vannak egyéves és évelő gyomok. Az utóbbiak veszélye­sebbek. Az egyéveseket jól irthatjuk azzal, hogy nem engedjük őket magot kötni. Az évelőket azonban csak ismé­telt gondos talajmüveléssel valósággal be kell fojtani a földbe. Mihelyt a gyomok kizöldülnek és magukhoz térnek, azonnal irtsuk azokat, (szán­tás, kapálás, fogasolás), mert a lom­bozatától megfosztott növény nem tud táplálkozni, lélekzeni, minek kö­vetkeztében mihamar elpusztul. Ha ez az irtás szárazabb időben történik, úgy leghatásosabb. LEGGYAKORIBB GYOMNÖVÉNYEK. Az acat (népi nyelven aszatnal^ aszotkának nevezik) az egyik legve­szedelmesebb évelő gyomnövény. Nemcsak magja útján, hanem a föld szine alatt 15 cm-rtyire lévő száraival is szaporodik. Ügy védekezünk ellene, hogy a föld feletti részét acatolással, (acatgyomlálassal) ismételt szántások­kal, kapálással, amint kihajtott, eltá­volítjuk. A földalatti rész ezután el­sorvad. Mélyszántáskor tanácsos a földalatti acatszárakat jól kiboronálni és azt rakásia gyűjteni, megszáradás után pedig elégetni. A tarackbúza vagy perje veszedel­mes gyomnövény Ha nagyon elhatal­masodik, minden táplálóanyagot el­von a termény elöl A talajmunkák során felszínre kerülő perje össze­szedésével és elégetésével, továbbá kapások termelésével és azok kifogás­talan művelésével, valamint sűrűn ve­tett takarmánynövény (pl. zabösbük­köny) termelésével jól kiírthatjuk. A vadrepce egyéves, igen elterjedt gyomnövény. Különösen a tavaszi ga­bonafélékben és a lenben tesz nagy kárt. Magja a talajban évekig eláll és csak akkor csírázik ki. hogyha a legfelső rétegbe jut. Ha ősszel kikél, télen kifagy. Tavaszi terményt vad­repcés földbe csag úgy vessünk, ha azt ősszel felszántottuk. Az ilyen őszi szántást tavaszkor csak sekélyen szántsuk, hogy a mélyebb rétegekből vadrepcemagot ne hozzunk fel. A ve­tőmagtisztításra nagy gondot fordít­sunk. Fiatal vetésben sekély fogaso­lással (boronálással) sok repcet tönkretehetünk A vadreneés vetést később gyomlá'ni kell. Nélkülözhetet­lenül fontos, hogy a tarlót, melyben vadrepce volt, leforgassuk. Ennek az a jelentősége, hogy az esetleg kinei­gett repcemag kikel és ismételt szán­tással teljesen megsemmisül. A gyermekláncfű évelő, magjával szaporodó gyomnövény, amely külö­nösen évelS vetésekben (lucerna) sza­porodik el. Irtani kell a gyepen, mes­gyéken és útszélen is, mert a szél a gyermekláncfű repülő magját a mesz­szefekvő szántásokra is elviszi. Esö lilán gyökerestűi is kitéphető, kü­lönben acatolással irtsuk. Gyökerét jó mélyen vágjuk el, nehogy újból ki­hajtson. Sárga virágját ne tűrjük se­hol, mert mint minden gyom, ez is na­gyon kiéli a talajt. A búzavirág kétéves, magról sza­porodó növény, mely különösen az 5szí gabonavetésekben gyakori. Rend­szeres tarlószántással és vetőmagtisz­títással irtható. Előfordulása nem oly gyakori, mint a repce vagy gyermek­láncfű. A pipacs egyéves növény, mely kü­lönösen a gabonafélékben fordul elő. Fiatal lucernásokban is gyakori. Apró magvát gondosan távolítsuk el a ve­tőmagból. Gyomlálással, kapálással és tarlószántással írthatjuk. A folyondár évelő gyom, mely a vetett növényen szárára felkúszik. Ir­tani úgy kell, mint a perjét. A talajt erősen beárnyékoló növények (bük­köny) alatt elpusztul. Amint látjuk, vetett növényeinknek rengeteg növényi eredetű ellensége van, melyek néha csak jelentéktelen késés következtében is tönkre tehetik egész évi fáradságos munkánk ered­ményét. Ezzel azonban nemcsak ma­gunknak ártunk. Mezőgazlasági mun­kásaink éberségére és odaadó munká­jára van szükség, hogy a termést biz­tosítsuk. Hisszük, hogy mezőgazdasá­gi munkatársaink lelkiismeretességére támaszkodhatunk s a jövőben minden asztalon bőven lesz kenyér. 25%-al iohb termés mutatkozik, mint tavaly Az egész ország területén ked­vező időjárás uralkodik, mely­nek eredményeképpen a termés az elmúlt 10 év átlagtermésénél jobbnak mutatkozik. A takar­mányfélék jó minősége folytán javul a tejbeszolgáltatás is. A szabad piacon mindig több és több tojást látunk. Az esőzések következtében az eszi búza, az árpa és a zab 15 l l/o-al jobbak az átlagtermésnél. A ta­karmányfélék kb. 10 százalékkal jobbak, mint tavaly. A répa meg­k:pá ása az esőzések következté­ben késett. Hasonló jó termés mutatkozik gyümölcsös kertjeink­ben is, különösen ott, ahol a má­jus elején jelentkezett fagy nem éreztet e hatását. Az állatte­nyésztés, melynek a mezőgazda­sági termés az életfeltétele, szin­tén nasy virágzásnak indult, kü­löncs?n a sertéstenyésztés javul. Csehországban már érezhető is e^nak a hatása, mert a fogyasz­tók húsadaguk 60 százalékát ser­téshúsban kapják. A csillagvizs­gáló intézet jelentése szerint az időjárás továbbra is meleg ma­rad, ami lehetővé teszi, hogy a szarvasmarhák számára jó takar­mányt biztosítsunk. Irta: Szabó Béla. Az özvegy, mint blrtokosnő, oly tökéletes volt, hogy nem jutottam szóhoz, itt minden a legnagyobb rendben volt nem lehetett sem hoz­zátenni, sem elvenni. Ám még ha kedvem is lett volna válaszolni, ak­kor sem lehetett, mert váratlanul betoppant Pista édesanyja. Az öreg­asszony pár lépésnyire az asztaltól megállt, öreg szemében különös, el­lenséges fény villant fel, amint meg­látta a bö ebéd csontos roncsait. A kép megdöbbentő volt, a gömbölyű, zsírosorcú fiú telt hassal és a szá­raz, vézna, ráncosképü anyja, ahogy ott állt, kopottan, Idegenül, talán éhesen is, a bőség maradvá­nyaitól roskadozó fia asztala előtt. A jelenet élesen vésődött emléke­zetembe, a bor, mintha Pistára is hatott volna, ő is megérezte a hely­zet tarthatatlan fonákságát. Az öregasszonyt azonban semmi sem zavarta, magatartása nem változott, állt mozdulatlanul, nézte feszülten és némán a letarolt asztal zsíros maradékait, nézte ... nézte ... úgy, mintha vádolna. A vádnak nem volt hangja, nem volt pontosan me.g­fogalmazva, de határozottan és fél­reérthetetlenül jelen volt. A hely­zet az én jelenlétem miatt is kínos volt. Pista puffadt arca színeket váltott szerette volna, ha anyja végre szólna valamit, akkor igen... akkor válaszolhatott volna, de így, hogy némán állt azokkal a szegény, nedves szemrehányó szemekkel... hát erre lehetetlen volt válaszolni... A feszültséget már nem bírtam to­vább, hirtelen felálltam és megkí­náltam ülőhellyel. Az öregasszony azonban ridegen visszautasította a széket, makacsul állva maradt; úgy tetszett, mintha rám is neheztelne, mintha engem is vádolna. Mély szé­gyenérzet fogott el, szerettem vol­na bocr-ánatitéröen, komoly magya­rázatokba bocsátkozni, hogy hát az egészről nem tehetek ... hogy csak Idegen vagyok ... csak vendég ... de nem lehetett szólni... az ellen­tét anya és fia között oly óriási volt, hogy szavakkal lehetetlen volt hidat verni... Pista végre meg­szólalt borittas hangjáben forrt a düh, ridegen azt kérdezte az anyjá­tól, hogy mit akar és hogy miért lábatlankodik nála még vasárnap is. Nem elég talán, hogy a múlt héten tüzelőt vett neki télire ... és hogy a lakást fizeti neki havonta ? ... Miért nem megy a másik fiához kéregetni, miért jön mindig hozzá?... Igenis, miért? — Pista szavai már tisztán a düh és harag jegyében zajlotttik ie. Az anyja, mintha hírtelen meg­érezte volna, hogy fiából nemsokára a gyűlölet piszkos lángja robban ki, lassan, reszketve megfordult és né­mán elhagyta fia szobáját. Pista zsíros száján a gyűlölet szinte megfagyott mert anyja né­maságában, ahogy elment, határo­zott félelem reszketett. Az öregasz­szony mozdulataiban komoly igyek­vés élt, hogy meggyorsítsa lépteit de nem bírta, öreg, rokkant évei gá­tolták a mozgásban és az előszoba küszöbénél vak, tétova menekülésé­ben megbotlott és elesett. Segítő­készségemet makacs szívóssággal, némán hárította el, egyedül állt talpra, majd tovább biccegett resz­kető vén csontjaival és egyetlen mozdulattal sem fordult vissza fe­lénk ... Szédillö aggyal maradtam a kü­szöbön, olyan lesújtó lelkiállapot­ben voltam, hogy pillanatnyilag le­hetetlennek tartottam a Pistával va­ló együttlétet. Gyűlölete, amit any­jával szemben érzett, annyira tisz­tátalan volt, hogy szinte bűzlött és számomra egyszerűen elviselhetet­len volt. Lehetetlennek tartottam, hogy ezzel az emberrel egy fedél alatt lakjak. Kint a küszöbön tö­kéltem el magamban, hogy új la­kást keresek, mindenesetre óvatosan kell ezt értésére adnom, nehogy ma­gamra vonjam állati dühét. Az öregasszony vékony, törékeny alakja már ttinedezöben volt, de a részvét csak most kezdett bennem igazán működni. Elkeseredésemben arra gondoltam, hogy kétféle em­ber van a világon, a németek és azok ellenfelei. A németek és cin­kosaik minden gazságra kaphatók, a kínzásban és gyilkolásban oly ta­pasztalatokra tettek szert, hogy direkt élvezik már... és Pistát a németek csoportjához kellett soroz­nom. Ezt az osztályozást keserves egyszerűsítést, súlyos tapasztalataim határozták meg, saját bőrömön éreztem a német ököl simogatását, ezért minden kegyetlenség a né­metek magatartását Juttatta eszem­be... Amikor később Pista kijött hoz­zám a küszöbhöz, már heves, el­szánt ellensége voltam. Pista termé­szetesen nem volt teljesen ostoba, valamit kétségtelen észrevett raj­tam, mert amikor megkért, hogy kövessem a szobájába, hangjában későbbi vallomásának a feszültsége lüktetett. Vallomása lelke odvas mé­lyéből tört fel, arca verejtéket izza­dott és szava egyre inkább a gyó­nás erejével hatott. Lehetetlen volt kitérnem, kellett hogy meghallgas­sam. így kezdte ... — Apám favágó volt anyám há­zakba járt mosni, mindig mások szennyesét takarította, bennünket evett a piszok, keze olyan volt, mint a súrolókefe, mindig lúg- és szap­panszaga volt. Hárman voltunk gye­rekek, egész nap felügyelet nélkül csavarogtunk, mindegyikünk azt ette, amit csavargás és kéregetés közben szerzett. Este, amikor haza­jöttünk, pálinkabüzzel volt tele a szoba, apa ls, mama is keresetük nagy részét megitták a szomszéd kocsmában. Én voltam a legidősebb, főleg az állomás körnvékén tanyáz­tam. Az első világháború katonái jöttek, mentek ott, többnyire hullaj­tottak is valamit számomra egv-egy kisebb szolgálatért. Ezenkívül a kalandvágy is fogva tartott az állo­másnál, szerettem volna utazni va­lahová messzire, egy szebb és jobb vidékre, ahol nincs annyi büz és pi­szok, mint a mi otthonunkban. Tizenlcétéves voltam, amikor vég­re a kaland megvalósult, Egy sebe­sült katonának segítettem a háti­zsákját a vonatra szállítani, még a vonaton motoszkáltam, amikor el­hangzott a fütty s a vonat elindult. A sebesült katona maga mellé ül­tetett és vigasztalt, hogy ne féljek, nem kerülök Pestre, a legközelebbi állomásnál majd leszállok és ö in­tézkedik, hogy újra hazajussak. Így tudtam meg, hogy a vonat Pestre megy és hirtelen elhatározással azt hazudtam, hogy szüleim Pesten lak­nak és haza szeretnék jutni. A ka­tona elhitte, mert egy utcát ls be­mondtam, azonkivül mint csavargó­nak, kéregetőnek, komoly gyakorla­tom is volt a hazugság műfajában. Csak Pesten derült ki, hogy nincs hová mennem, de számításom be­vált, a sebesült katona nem hagyott cserben, szánalomból magával vitt a szüleihez. Ott nagy öröm volt, hogy a fiú élve hazaérkezett a frontról és az öröm közepette nekem is he­lyet szorítottak szűk otthonukban. Miután a családfő szabómester volt, engem befogtak inasnak. Szü­leim nemsokára ^értesültek inasko­dásomról, de ők, legnagyobb fájdal­mamra, nem hallattak magukról. Közben a háború is végetért, határ választott el otthonomtól, izzadva írtam nekik néha képeslapokat de ők nem válaszoltak. Inaséveim har­madik évében jártam, gondjaim vol­tak a ruházkodással, megkomolyod­tam, a műhelyben már a segéd mél­tóságával inaskodtam, a borravalót félreraktam, minden garast a fo­gamhoz vertem. Ha inget vagy zoknit vásároltam, megmutattam a segédeknek, azt hazudtam, hogy a szüleim küldték egy szomszéddal, aki tegnap Pesten járt. Mindent el­követtem, hogy leplezzem szüleim közönyös viselkedését, mert már eleinte felvágtam azzal, hogy- szép tanyánk van otthon. (Vége következik.)] • A SZINKRON ÉBRESZTŐ­ÓRÁK TÖMEGES GYÁRTÁSA. A budapesti Óragyár NV üzemé­ben a közeljövőben megkezdik a szinkron ébresztő­óra tömeges gyár­tását. Feltalálója Kuhar István fia­I tal technikus, aki­nek sikerült ultra­modern ébresztőórát konstruál­nia. A szinkron ébresztőórát nem kell felhúzni, hanem egy­szerűen csak be kell kapcsolni a konnoktorba és villanyra jár. Mi­után elindítottuk — egy mozdu­lattal — korlátlan ideig műkö­dik, tehát örökjáró óra. Nem kell külön felhúzni az ébresztőrúgót sem, mindössze a kívánt időre kell beállítani és hosszú ideig hal'atszik éles csengetése. A tet zetős óra nem lesz drágább a rendes ébresztőóránál. • HALÁLRACSlPTÉK A MÉ­HEK. Különös szerencsétlenség történt a magyarországi Kismá­nyokon. Schöffer Konrád kismá­nyoki lakos méhkasokat akart magasabbra helyezni, közben azonban megcsúszott, a kasokat leejtette, azok összetörtek és a kasokból kiözönlő méhek halálra csípték. • SZAKADATLANUL Nö AZ INFLÁCIÓ AZ USA-BAN. Ca­chcn az Humanitében foglalko­zik az amerikai válsággal és azt írja, hogy a kínai néphadsereg győze'me véget vet Kína gyar­matosításának és az amerikai im­perialistákat Kínában minden vonatkozásban hatalmas csapás érte. Magában az USA-ban az infláció folytonosan nő. Az ál­lamháztartás adóssága 252 mil­liárd dollárra emelkedett. A tex­til, gumi és gépipari termelés csökkent. A belső beruházási programot húsz százalékkal le­szállították. A nagy áruházak forgalma állandóan esik. A kivi­tel csökkent, a csődök szama ugrásszerűen emelkedett. 1945 óta az árak 37 százalékkal emel­kedtek, a bérek csak 13 száza­lékkal. A munkanélküliek száma állandóan nő. • DÉLAMERIKAI SPORTESE­MÉNY: BOTRÁNY, VEREKE­DÉS, VÉR... A brazíliai por­tyán lévő Arzenál ^ labdarúgó csapata JÓ Rio de Janeiroban a Flamengo csapa­tával mérkőzött és attól 3:1 arányú vereséget szenvedett, zés második félidejének 10. per­cében, amikor a Flamengo 2:l-re megszerezte a vezetést, botrány tört ki a pályán. Jones, az Arze­nál sokszoros válogatott játéko­sa, megtámadta és földre lökte a góllövőt, mire általános vereke­dés támadt a játékosok és a né­zők között. A botrány során több játékos vérző fejjel hagyta el a pályát. • SÚLYOS GAZDASÁGI NE­HÉZSÉGEK TÖRÖKORSZÁG­BAN. Törökországban az utclsó hetekben országos méretű tilta­kozási mozgalom indult az egy­re súlyosbodó gazdasági helyzet miatt. A mozgalom — bár a kor­mány által megtűrt és azt kiszol­gáld demokrata párt indította — kifejezi a hallatlanul elszegénye­dett és elkeseredett török néptö­megek elégedetlenségét. Az egyik török lap jelentése szerint a* árak növekedése következtében az amúgyis alacsony húsfogyasz­tás negyedére csökkent. A gyors rendszabályok foganato­sítására kivételes hatalommal fel­ruházott isztambuli kormányzó kijelentette, hogy a kivételes ha­talom „nem kötelezi őt a megél­hetési költségek csökkentésére." s )% A mérkő-

Next

/
Thumbnails
Contents