Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-30 / 68. szám, csütörtök

\ 1949 június "lí UJSZÖ Friss zöldséget a város dolgozóinak Szlovenszkó fővárosának egyik legnagyobb problémája a zöldség­fé'éknek friss állapotban való fel­vásárlása és a városi fogyasztók­hoz való gyors eljuttatása. A fő­város vezetősége mindent meg­tel, hogy a zöldségszállítás za­vartalan menetét biztosítsa, mégis a ház'asszonyok körében ma is elégedetlenséget és panaszokat ta­pasztalunk. Ha esetleg történnek is hibák a felvásárlásnál, ezek mind múlók, mivel a gyakorlatban azonnal ör­ve solják őket. Hegy én is hezzá tudjak szólni ehhez a problémához, ellátogat­tam egy, a fővároshoz közeleső ál­lami gazdaságba, ahol zöldségter­meléssel is foglalkoznak. Ez a gazdaság nagyban hozzájárul a főváros zöldségellátásához. Ezt az él'ami gazdaságot Gül-major né­ven Ismerik. Mintegy 450 ka­tasztrális holdból álló birtoktest, m&ly kb. 75 embert foglalkoztat. Felkerestem a gazdaság vezető­jét, akivel közöltem jövetelem célját, hogy a gazdaságban dolgo­zó magyar munkásnőkkel szeret­nék elbeszélgetni a termelésről. A gondnok készségesen tett eleget kérésemnek. Hosszabb út után el­jutottam a munkásnőkhöz, akiket egytöl-egvig serény munkában ta­lá tam. Ügy negyvenen voltak. Éppen a napraforgó végellátha­tat'an sorain dolgoztak szorgalma­san, jókedvűen. Kedvesen fogad­tak és azonnal sikerült a beszél­ge é t megindtani. A munka menetéről kezdtem ér­deklődni — egyszerre válaszoltak mindnyájan. Így nem érünk el semmit, men­doít::m és kiválasztottam egyet közülük. Máris Margitnak hívnak, mutat­kozott be. Huszonkét éves, jókai születésű vagyok és csak kérdez­zen. Feltettem az első kérdést: — Hogyan folyik a zöldség ki­termelése a gazdaságban? — A zöldségkitermelés igen nagy és fáradiságcs munkát je­lent. Heggel 5 órakor, a harmat beállta előtt már megkezdjük a zö dségek kiszedését. Ezzel sike­rül elérnünk azt, hogy a zöldség nem fonnyad el a kiszedés közben. A levegő hajnalban ugyanis még elég hűvös. A kiszedés után a zö'dségeket azonnal csomagoljuk. Természetesen az előírás szerint. Az egész munka igen gyors tem­p 'ban foly k, úgyhogy már reggel 6 órakor a zölc-sége'-et saját ko­csijainkon a már előzőleg kijelölt gyűjtőhelyre szállítjuk. — Kedves Mária, megtudná azt is mond~n ;, hogy miért előnyö­sebb a zöldséget a vára.hcz kózel termelni? — Elsősorban azért, hangzik a felelet, mert a szállítás a kis tá­volság miatt rövid idő alatt lebo­nyo'ítható, így a kitermelt zöld­ség friss, egészséges állapotban kerül a városi dolgozókhoz. Nem á l fenn az a veszély, hogy a zöldség fannyadt, esetleg romlott állapotban kerül eladásra. — Még egy dolog érdekel. Kell ehhez a munkához valami szak­képzettség? — Nem, válaszolja Máris Mar­g t, — az egész munka nagyon egyszerű, mindenki elsajátíthatja, c upán meg kell szeretnie a mun­kát, mert csak abban az esetben lehet a termelésben eredményt el­érni, ha az embernek meg van a munkához a kedve. — Ez nagyon szépen hangzott kedves Mária, ehhez nincs is hoz­záfűzni valóm. De most a gondnok veszi át a szót. Elmondja, hogy minden nap kapnak segítséget a gazdaságba. Önkéntes brigádisták jönnek a kü önböző munkálatok elvégzésé­re. Iskolák növendékei, a „2ive­na" tagjai, hivatalnokok, stb., se­gít'k a tormelés menetét. Kúlön ha. g.úlyozta a Szlovenszkói Asz­szo yszövetség tagjai által elért s.ép eredményeket és azt a megértést, amelyet az Asz­szonyszövetség az állami gaz­dasággal szemben tanúsít: min­den munkanap délutánján egy önként-s női brigádot küldenek a gazdaságba. Az egyes iskolák nö­vendékei is szép eredményt értek el, a legjobbat az összes eddigi ön­kéntes brigádcsoportok közül a bratislavai Lenin-gimnázium 50 diákiából álló önkéntes brigádis­ták érték eL Az itt elmondottak is igazolják, hogy az állami gazdaságok min­dent elkövetnek a termelés gyors menetének és a városi dolgozóink élelmezésének zavartalan biztosí­tása érdekében. De igazolja a falu és a város egymásra utaltságát is. Időm lejárt, elérkezett a búcsú­zás ideje. Megköszönöm a gond­noknak és Máris Máriának a szí­ves felvilágosítást és már indulok is hazafelé. Utokó pillanatban azonban Máris Mária kéréssel fordul hoz­zám. Félszegen kezdi el szavait, de a végén már egészen beleme­legszik kérése tolmácsolásába. — Nagyon szeretnék egy ma­gyarnyelvű gazdesági szaktanfo­ly.mon résztvenni. Szeretnék to­vítb tanu'ni, fejlődni, de sajnos, eddig még nem volt rá alkalmam. A szccialsta társadalom mindenki számára biztosítja a továbbképzés lehetőségét és én s nagyon szeret­ném kivenni a részemet mind­e ékből. Kérem, tolmácsolják az „Uj Szó" hasábjain kérésemet az illetékesekkel. Mi a kérésnek eleget teszünk. Leközöljük Máris Margit kívánsá­gát és reméljük, hogy az illeté­kes helyen ennek a szorgalmas magyar öolgozóncnek kérése meg­hallgatásra talál, s rövidesen hall­gatója lehet egy magyarnyelvű mezőgazda á"»i szaktanfolyamnak. A viszont'átásra a tanfolyamon! Huszti Edit. fl csebszlavák-magvar viszony Beköszöntött az aratás ideje egykor most Az aVatás Ideje beköszöntött, el­érkeztünk Péter-Pál napjához. A hi­degebb időjárás ellenére is a gabona oly gyors iramban érik be, hogy a Csallóköz, Mátyusföldje, Léva, Lo­sonc és az ország délkeleti vidédein majdnem mindenütt megkezdtük az az őszibúza aratását, amelyet majd a tavaszi gabonanemüek, az árpa és rozs fognak követni. Elérkeztünk tehát a mezőgazda­sági munka minden értelemben leg­forróbb munkaidejéhez. Mi sem ter­mészetes, hogy ilyenkor önként fel­vetődik a kérdés: milyen a termés? A pontos választ erre a felvetődő kérdésre csak a cséplési eredmények fogják megadni, de már ma is álta­lánosságban megállapítható, hogy a száraz téli és koratavaszi időjárás ellenére a termés várakozáson felül jónak Ígérkezik. A gyakori májusi előzések, a váltakozó meleg időjá­rás annyira megjavította a termési lehetőségeket, hogy nem túlzás, ha megállapítjuk, Szlovenszkón a ta­valyinál is jobb termés várható. Na­gyon szén a termés a Csallóközben, a Vágvölgyében, a nyitrai gabona­termő földterületeken. Sajnos, ezek a kilátások Kelet-Szlovenszkó járá­saiban és Közép-Szlovenszkó déli vi­dékein már nem olyan jók, ezeken a területeken a gebona gyöngébb és meglehetősen ritka. A közmondás azonban ügy mond­ja, hogv a gazda csak akkor mond­l^atia termését saj^tlának, ha már az udvarán fedél alatt van. És bi­zony ez a mondás megállja helyét. Mert hiába Ígérkezik a termés szép­nek, ha azt időben nem tudjuk le­aratni. behordani, kierénelni. A nvá­ri munkálatok nagyfokú készenlétet kívánnak meg s ha a munkákat időben nem fejezzük be, ez a ter­més eredményeire raarvon nagy ká­rokat jelenthet. A kérdést " tehát nemcsak ú"-y kell feltenni, milyen lesz a termés, de 'hogv felkérvriil­tl'nlr-e minden tekintetben az ara­tásra. Ami sz ara^á^a elkésetett,mezö­"•pzdasfTl géni berendezést i^eti. e téren az állam mindent elkövetett, hó*™ a munka legforróbb ideién a legtökéletesebb rendben álljanak me­zőgazdáink rendelkezésére. Tekintet­tel arra. hogy a északibb vidékeken az aratási munkálatokra csak ké­sőbben keWji so r, minden intézkedés megtörtént, hogy a csehországi, morvaorszá-ri, valamint az észak­szloven^zTkó! á'lami b'ri.okok mező­gazdászéi généi a mutatkozó szik­ség szerint Dél-Szlovenszkón legVe­nek az ara^n ramk-siatokba be­vetve. A gének és haitőaT"8°T>k te­kintetében tehát me^enet.ések nem érhetnek. A gének telies mérvű k'­hp°7,nál ása azonban e<?ak száraz, jó időben lehetséges. Amennyiben sz elkövetkező hetek s^rán esős idő állna be. tehát olv idő kös^ntene ránk. amelv a «réni erővel való ka­szálári munkálatokat nVadáWo'ná, útv lényeges munkaerőhiánnyal kel­lene megküzdenünk. Első esetben történik, hogy Szlo­venszkón a mezőgazdasági munká­sokban hiány mutatkozik. Ha azon­ban országunkat iparosítani akar­juk. ha az építészetben a megkez­dett és^ tervezett munkálatokat mi­előbb befejezni és a tervek szerinti feladatokat megoldani kívánjuk, úgy a mezőgazdasági helyzetben mutat­kozó nehézségekkel meg kell bir­kóznunk, még pedig olyképpen, hogy a mezőgazdasági fömunkálatok ide­jén a mvtatkozó munkáshiínvokat kisegítő munkaerőkkel kell pótolni. Az aratási és csépiéért munkálatok rendes menetét tehát úgy kell biz­tosítani, hogy mozgósítanunk kell mindazokat az erőket, illetőleg em­bereket, akiket az aratás és cséplés idejére rendes munkahelyükön nél­külözhetünk anélkül, hogy igénybe­bevételük káros hatással lenne gazdasági tervünk kivitelezésére. A közelmúlt példájaként most is moz­gósítanunk kell a falu megsegítésé­re a városok és gyárak rohamcso­portjait. A falvak lakói pedig a szomszédi megsegítés elvéből fognak kiindulni s ott, ahol-erre szükség és mód mutatkozik, maguk fognak földmüvestestvéreik megsegítésére sietni. Az aratás nem lehet csupán annak egyedüli gondja, akié a ter­més, de valamennyiünk ügye, akik jobb közellátást akarunk, mert e termés eredményétől függ a na­gyobb kenyér lehetősége. A munkaerők hiányát leginkább a nagy gazdaságokban, tehát az álla­mi birtokokon fogjuk észlelni. A bri­gádmunkákat tehát főként az álla­mi birtokokon kell összpontosítani. A mur.káskérdés megoldását célozza a Csehszlovákiai Ifjúság Szövetsége is. amely 2000—3500 létszámú idő­sebb diákokból álló rohamcsoportot összpontosít. Nem szabad megfeled­keznünk arról, hogy az első bevetés során az aratás és cséplés sikeres lebonyolítása érdekében elsősorban a mezőgazdasági üzemek munkásai fognak a munkába bekapcsolódni. A népjóléti megbízotti hivatal 518. sz. rendelete értelmében, ha a közérdek úgy kívánja — az aratási és csép­lési munkálatokat pedig annak kell tekinteni — az összes mezőgazdasá­gi ágban foglalkoztatott alkalmazot­tak a törvényben megállapított mun­kaidőn, tehát a napi 8 órai munkán felül is dolgozniok kell. Nagyon sür­gős esetekben az éjszakai munkát, a vasírnaoi és ünnennapi munkát is engedélyezi a népjóléti megbízott fentebb említett rendelkezése. Ter­mészetesen ilyen esetekben a mun­kásokat túlóra, valamint éjjeli és ürnepnzni pótdíj illeti meg. Ez any­nyit jelent, hogy a havi fizetéses, deputációs vagy naDszámos, ha a törvény által megállapított munka­időn túlmenően dolgozik, úgy a túl­teljesítménveiért hétköznapokon 25 Cc -os órabértöbbletet és amennyiben a munkát éjjel, vasár- vagy ünnep­napon végzi, minden ledolgozott óra után 509r-os pótdijat kap. Ha a me­zőgazdasági munkálatok különös­képpen megkívánják, úgy a deputá­ciós munkások és napszámosok mun­kaképes családtagjai is igénybe ve­hetők, de mezőgazdasági munkákba sorozhatók a gazdaságban foglalkoz­tatott tanyások, kézművesek és ker­tészek is. Szükségesnek tartjuk, hogy az ara­tási munkálatokkal járó fizetéssel megismertessük olvasóinkat. Az idénymunkásokat, akik egy és ugyanazon munkaadónál kötelezték magukat a tavaszi, nyári és őszi munkálatok elvégzésére és ha ezen munkálatok legalább 3 hónapig tar­tanak, úgynevezett részbér illeti meg. A részbéren kívül, amelyet a hirdetmény aszerint állapít meg, vájjon a munkás milyen módon vett részt az aratásban, minden arató párnak 6 q ősziszalmára vagy an­nak ellenértékére van igényjogosult­sága, Az aratás é3 cséplés idejére az idénymunkások személyenként élelmezés címén 20 kg rozsot, 13 kg búzát, 2 kg hüvelyes terményt, 14 ' kg burgonyát, 1 kg húst, 1 kg disz­1 nózsírt, J/ 2 kg sót, 1.20 kg cukrot, 80 dkg lekvárt, \ kg szalonnát, 14 liter fölözetlen tejet, 1 kg mákot és 70 korona készpénzt kapnak. A fő­zés céljaira a munkaadó köteles munkáspáronként egy köbméten fát adni. Az aratási részt a munkaadó csak a munkás és családtagjai fej­adagja erejéig (személyenként 252 kg) adhatja ki, a többletet kész­pénzben kapja meg a munkás, mert a többbletgabonát a közellátás cél­jaira kell beszolgáltatni. A munkasoKna K igényük van ren­des aratási pótlékra és további pót­lékokra. így az iga mellé beosztott munkások, a zsákolok, a kaszások, a kévehordók és az adogatok, a csép­lésnél foglalkoztatottak, ha be nem dolgozott munkások, óránként 20 fil­lért, ha pedig bedolgozott munkások, óránként 50 filéres pótdíjat kapnak, a fekvőgabonának kézikaszálásóért az aratót 2.50 Kös-es óránkénti pótdíj, cséplésnél a z etetőket 50 százalékos pótdíj illeti meg. Minden munkást, aki mint állandó munkás vesz részt az aratási munkálatokban, 18 éves korig 315.—, 18 éven felül 475.— Kis egyszeri aratási pótdíj illet meg. A kézműveseknél és kertészeknél ez a pótilletménv a korhatárra való te­kintetei 400, illetőleg 330 Kés. 1.13—0.90, azaz 0.65 Kcs óránkénti pótdíj jár azoknak a munkásoknak, akik nem tarthatnak igényt az egv­szeri aratási pótilletményre. Az itt felsoro't pótjuttatások férfit és nőt egyaránt megilletnek. Amennyiben a munkások akkordban dolgoznak, úgy az akkordbér után kell a meg­felelő 25 illetve 50 százalékos túl­óradíjat fizetni. Az 518. számú, 1949 május 1 fl-ről keltezett és a néDió'éti megbízott által kiadott hirdetmény szerint ugyanis a munkaadó és mun­kások közötti megál'apodás alapján a munkások akkordban is véaezhe­tik az. aratási munkálatokat: Az ko'-dbér megállapításánál szem e'őtt kell tartani, hogv rendes munkafel­tételek és normáb's teliesítmépvm" 1­let a n^nH?, aHrordmunkában ?o százo'ékkal többet k"resse«. m :"t az órabérben elvégzett munkáé»*t. Ke'—­setí lehetősége nem sá*olható a +'"' 1­Mi estté* ecetében. de az akkord^-'­res mi'nk'telíesítménvnek sobas-m czsb-íd az órabérben előírt munkatel­1esf'm Anv a'á csökkennie. A ki®- és közAnoaresztok. a nr" 5;­"Szdaságl murvások ma már tiszai­ban vannak, hogv a be*zelg5!tat4= ! mekkora Ami a* "Wrt. UVMeg a szerződésben m""­M!»oí*ot+ hánvpdon felfll m'rsd, azo'— '-al a terménvekkel szabadon r-nd-'­Leffsa'^t^bb érdekük te­hof^' az aratást a rebben r^^rt nvn* 1 fiinak bn.taV'pri + DnÍ. ann^i np­»voh fotpe'oCTiík mars*! az ?!í'-t bc­A ^ake'ós prn^lv nv n­pV«oT Vomolv rnn^'-s i-flTi jí-.'fpU^flpberi. cT.Arpo'Mq a prnkna 1-- rt^rti^nrlt fn-^V.Q'verpecq T-V 1 1­»—Verj h^e bo^ mí^íl Ff ^''^TTI I^-^R VFLRJ YAR) R, ^^C^Í­1­ot csekken****** M'vwtnt. A árakban a tavalyihoz viszonvítva ár­különbség nem lesz. A földművesek tisztán látfíatják. az államot az a cél vezette, hogy azokat a földműveseket támogassa, akik a kontingensü­ket teljesítették, akik a szerződések­ben leszögezett kötelezettségeiknek eleget tettek. Jutalmazzák a mezőgazdasági túlteljesítést A népi demokratikus állam egyik fótörekvése, hogy biztos jövőt te­remtsen dolgozóinak. Ezt a célt tűz­te maga elé Csehszlovákia is. A mezőgazdaságban azokat a terme­lőket, akik kötelezettségüknek ele­get tesznek, különböző előnyben ré­szesítik. Biztosítják számukra az olcsó ruházati cikkeket, gazdasági felszereléseket stb. Mint mindenütt, a mezőgazdasági­termelésben is előtérbe kerül az az irányelv, hogy a földművesek nagy súlyt fektessenek a termékek minő­ségére. A termelők a múltban azt hitték, hogy a hazai piacok kevésbbé jó termékekkel is megelégedhetnek. Üj termelési politikánk azonban ki akarja küszöbölni ezt a régi nagy­birtokos betegséget. Az ilyen ter­melés azt eredményezi, hogy a dol­gozók pénzükért gyenge minőségű árut kapnak, ami természetesen a péns reális értékének csökkenését jelenti. Legyen minden termelőnek szív­ügye a termelés fokozásának és mi­nőségének kérdése. E*zel nemcsak a társadalomnak, hanem saját ma­gának is használ. A közélelmezési megbízotti hiva­tal a közeljövöben két hirdetményt ad ki. Ezeknek értelmében azok a termelök, akik az előirt kötelezett­séget túlteljesitik, különbözö elő­nyökben részesülnek, még pedig kü­lönbözö felpénzekben, melyeket a vételárhoz számítanak vagy termé­szetbeni kiutalások formájában jut­tatnak a gazdáknak. Az első rendelet értelmében a földművesek, a közhízlaldák, nem­zeti üzemek, az állami birtokok, ál­lami erdők és más köztestületek, melyeknek saját mezőgazdasági tel­kük van, külön jutalékban részesül­nek, amennyiben túlteljesítik tör­vényesen előírt beszolgáltatás! köte­lezettségüket. A felpénzek össze­gét fokozatszerüen állapítják meg a beszolgáltatás időpontjától függően. A januártól májusig beszolgáltatott szarvasmarhahúst kg-ként 10 koro­nával fizetik túl. Ez természetesen csak a túlteljesitményre vonatkozik. Továbbá a júniusi túlteljesitményt 12, a júliusit 11, az augusztusit 10, a szeptemberit 9 és az október, no­vember, decemberit 7 koronával fi­zetik túl kg-ként,. Az előirt meny­nyiségen felül beszolgáltatott sertés­húst januártól májusig 15, június­ban és júliusban 21. augusztusban 18, szeptemberben 15, október, no­vember és december hónapokban 8 koronával fizetik túl kg-ként. A ki­logramok élősúlyban értendők. A fenti adatokból kitűnik, hogy nemcsak azokat jutalmazzák meg, akik szervező munkájukkal hozzá­járulnak a közélelmezési viszonyok megjavításához, hanem mindazokat a földműveseket., illetőleg termelöket is, akik ebben tevékenyen résztvesz­nek. A felpénzt egyszerre fizetik ki az egész év folyamán történt túl­teljesítésért. Az alapfeltétel termé­szetesen világos. Felpénzre csak annak van joga, aki mind szarvas­marhahús, mind sertéshús, mind pe­dig tejbeszolgáltatási kötelezettségé­nek eleget tett. Aki e kötelezettsé­gek teljesítését rögtön a túlteljesí­tésnél igazolni tudja, annak a túl­teljesítésért járó felpénzt azonnal kifizetik. A termelőnek akkor is van joga felpénzre, ha némely kö­telezettséget a túlteljesítés után telje­sít. Ezt úgy kell értelmezni, hogyha pl. egy termelő húsból többet szol­gáltat be, mint amennyit előírtak és tejbeszolgáltatási kötelezettségének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents