Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-30 / 68. szám, csütörtök

1949 június 30 JOGI ROVAT Ui SZO fcsak később tesz eleget, felpénzre Ilyenkor is van joga. Azokért a kötelezettségekért járó felpénzt, melyeket január 1-töl napjainkig teljesítettek, július végére kifizetik. Felpénzre azok is jogosultak, akik semminemű beszolgáltatásra nem voltak kötelezve és ennek dacára szolgáltattak be húst vagy tejet. A felpénzkifizetéskor csak azok a beszolgáltatott sertések jöhetnek számításba, amelyeket közvetlen fogyasztási célokra dolgoznak fel. A tenyészsertések (malacok) tehát nem. Azt a tényt, hogy a termelő teljesítette beszolgáltatási kötelezettségeit, a helyi nemzeti bizottság (MNV) igazolja. A kötelezettségek túlteljesítése •setén kifizetett felpénzek csak egyik módját jelentik a kormány segítségének Másik előnye például, hogy azok a tenyésztők, akik a felvásárló szövetkezettel szerződéses viszonyba lépnek, melyek alapján beszolgáltatási kötelezettségüket egy meghatározott időpontban teljesítik, köthet a gazda olyértelmü szerzdődést is, hogy a kontingem. teljesítése után fennmaradó sertését szintén a szövetkezetnek adja el. Ezt úgy értelmezzük, hogyha a tenyésztőnek a sertéseladásnál nehéz problémái volnának, úgy ezeket az előzetes szerződéskötéssel megoldhatja, a szövetkezet biztos vevőt jelent. Azok a sertéstenyésztők, akik kötelezik magukat, hogy a kontingensen kívül június 1-töl szeptember 30-ig 90 kg-on felüli sertést szolgáltatnak be, júniusban és júliusban a hivatalos vételáron kívül 17 Kő s-t, augusztusban 14 Kcs-t és szeptemberben 11 Kős-t kapnak felpénz gyanánt. A kilogrammok itt is élősúlyban értendők. Az ilyen szerződés megkötésének még az az előnye, hogy amint a tenyésztő aláírja a szerződést, a Földműves Raktárszövetkezet (RSD) 200 kg kukoricát utal kl minden sertés számára. A kukorica ára hozzáférhető, 400 Kcs mázsánként. Azok a tenyésztők, akik szerződéses viszonyba léptek és kötelezettségüknek nem tettek eleget, kötelesek a kukorica leszállított és hivatalos ára közti különbséget a szövetkezetnek megtéríteni (210 Kés q-ként) és azonkívül minden mázsa kukorica után, amit a szövetkezettől kaptak, 25 kg-mal növekszik a beszolgáltatandó kötelezettség. Abban az esetben, ha a tenyésztő a szerződésben vállalt húsbeszolgáltatási kötelezettségének az állat elpusztulása miatt nem tett eleget, csak a vételárkülönbséget téríti meg. Ilyenkor áll fenn az az eset, hogy minden métermázsa kukorica után 25 kg-mal nő húsbeszolgáltatási kötelezettsége. Minden termelő igyekezzen először előírt beszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni és csak aztán gondoljon túlteljesítésre. Abban az esetben, ha a tenyésztő túlteljesítésre kötelezi ma| gát, anélkül, hogy előírt beszolgálI

tatási kötelezettségének eleget tett volna, a kedvezményes áron kapott kukoricán felnevelt sertés beszol) gáltatásakor először az előirt köteí lezettségének tesz eleget és csak a : fennmaradt részt fizetik magasabu | áron. Pl. ha egy sertéstenyésztő be' szolgáltatási kötelezettsége 50 kg és | ö anélkül, hogy e kötelezettségének ; eleget tett volna, két sertés felnevelésére kukoricát kér a szövetkezettől s ezen két darab 100 kg-os sertést nevel, melyeket később beszolgáltat, 200 kg helyett csak 150 kg-ot fizetnek drágábban, amennyiben 50 kg-ot leszámítanak az előírt kötelezettségek teljesítésére. Magától értetődik, hogy ezt normális, hivatalos áron fizetik. A kormány a szükséges kukoricát külföldön szerezte be. Célja az volt, hogy a nyári hónapokban is rendes kerékvágásban haladjon a sertésbeszolgáltatás. A múltban szerzett tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a nyári hónapokban csökken a húsbeszolgáltatás. Reméljük, hogy földműveseink méltányolni fogják a kormány törekvéseit, amennyiben olcsó kukoricán aránylag drágábban értékesíthető sertéseket nevelhetnek. Négy és félmilliárd rubel értékű gépet kap az ú] ötéves tervben a szovjet mezőgazdaság, a világ leghaladottabb mezőgazdasága Hatalmas géphadsereggel várja a Szovjetúnió az aratást és a cs plést. A szovjet mezőgazdaság ugyanis ma a világ technikailag legjobban felszerelt mezőgazdasága. Így például háromszor annyi trakto ral rendelkezik, mint az Egyesült Államok. 1930 ban, a mezőgazdaság töm.ges kollektivizálásának megk zdcsekor a kolhozok és szovhozok 72.100 t. aktorral, 1700 kombaj nal, több mint 2000 teher1 autóval rendelkeztek. Tíz év múlva, lD40-ben a gépállcmány már a következő képet mutatta: több . mi t 530.000 traktor, több mint 182.0C0 kombájn, 228.000 teherr.utomob

:l és 150.000 cséplőgép. T rmészetesen egyéb mezőgazdas'gi g pekfcen, felszerelésekben h s nló vo't a szaporulat. A má od k világháború előtt a fl micsurini eímé!es alkalmazásának eredménye: Hektáronként 24 mázsa gabona, 37 mázsa búza Ukralnában Rabszolgasorba slsüved az amerikai kisbirtokos és mezőgazdasági munkás A kapitalista földművelés fejlődési. az a körülmény jellemzi, hogy a kapitalisták nyereséghajhászásukban erősen idényjellegű, egyoldalú gazdálkodást folytatnak. Ezeknek a gazdaságoknak ennek megfelelően szükségük van a kis parcellával rendelkező napszámos személyében jelentkező munkaerőre. Ezek a napszámosok jellegzetes tartozékai valamenynyl kapitalista állam mezőgazdaságánrk. Mac Williams megállapítása s'-rlnt a mezőgazdasági „vándorok" létezésében is az agrár túlnépesedés rm.2 formája jelentkezik. A nagybirtokosok évek hosszú sora óta arra törekedtek, hogy a munkanélküliek száma ne csökkenhessen, az idényszerű munkaerőszükségletüket állandóan fedezhessék, A Kaliforniába érkezett vándorok, akik előtt az amerikai sajtó az országot a mesék birodalmának tüntette fel, a terméketlen peremföldeken teleoednek le. A kis, terméketlen parcella 200 dollárnál olcsóbban nem vásárolható meg. Ilymódon oh-an telepek keletkeznek, amelyek lakóinak száma 4000—8000 között ingadozik. Ezeken a telepeken a legkülönbözőbb lakóhelyek vannak: sátrak, kocsik, bádoglemezből összeeszkábált kunyhók és kis 1— 2szobás házak. Ezeken a lebuiokhen a legelemibb egészségügyi feltételek is hiányoznak. A vízért gvakran valóságos közelharc folvik. Gyümölcsöt és zö'dsége* a t-rméketlen talajon nem lehet term

vni. A többi nyugati államban, ahová a tönkrement farmerek tódulnak, ugyan'Íven a helvzet. Oregon államba például 200.000-nél több tönkrement mezőgazda érkezett. Ezek a farmerek személyenként nem rendelkeztek 100 dollárnál nagyobb összeggel. Már ez a körülmény is a farmerek proletarizálódásáról tanúskodik. A komló és egyéb termékek betakarítására érkezett vándorok a fairtások helyén telepedtek le. Itt többezer k"cskefarm keletkezett, olvan kis földterületű parce'lák, amelveken c?ak kecskét lehetett tertani. A parcellákon lévő nyomorúságos házacskákban nincs semilyen bútor s székek helyett ládákat használnak. Az emerika! farmerek proletar!zá-_ lódása és elszegényedése különösen a volt rabszolgatartó déli államokban. Tersi és OVahoma gvaootterrn»!ő területein öltött nagyobb méret^t. A

?' farmerek elszeaénnedése a kizsákmányolás iendális-johhnwi formáinak elterjedésével egyidejűJen történik. A kpoita'is'a evapottermelés és gépesítés széleskörű alkalmazása következtében nagyszámú vándormunká&t alkalmaz. A mezőgazdasági napszámos helyzete még a bérlőnél is rosszabb. A bérlő jövedelme évenként 800 dollár, a mezőgazdasági napszámos munkabére pedig a legjobb esetben is csak 250 dollár körül mozog. Texaszban a más államokból érkezett vándorfarmerek helyzete a néger bérlők és a mexikói munkások olcsó munkaerejére való tekintettel még rosszobb, mint az Egyesült Államok bármely más területén. Mac Williams megrázó színekkel ecsetelte a texaszi mezőgazdasági napszámosok helyzetét, amely alig különbözik a rabszolgák életétől. Ezek a munkások földkunyhókban laknak, amelyek mélysége nem haladja meg a 3 lábat. Más helyen a mezőgazdasági napszámosok szérűkben, istállókban, garázsokban vagy egyszobás kunyhókban laknak 12— 16-an egy sorban. A gyapotülte

fvényeken a munkás a hathónapig tartó idény alatt nem keres többet 37.5 dollárnál. Nem véletlen tehát, hogy a halálozások 75 százaléka ezeken a helyeken az éhezés következtében áll be. A nagy síkság területéről ide vándorolt „fehér amerikaiak", akiknek ősei a rabszolgatartó Dél ellen folytatott harcban a „szabadság, egyenlőség és testvériség" elveiért küzdöttek, egyébként a négerekhez és mexikói munkásokhoz hasonló helvzetben vannak. A kizsákmányolás rabszol gaiobbágyi formái itt a legundorítóbb legkegyetlenebb módon nyilvánulnak meg. A vállalkozóval kötött munkaszerződés értelmében a mezőgazdasági munkások más munkát mindaddig nem vállalhatnak el. amíg teliesen le nem számoltak oazdáftikkal, nem fizették meg minden adósságukat, s nem műveljék meg a részükre kijelölt parcellát. ..A farmerprobléma esetleg hamarább is megoldható, olvmódon. hogv a farmerek kipusztulnak s helyüket a lobbáevosztá'v foslaHa el" — áttanította meg könyvében Mac Williams. „Az ipart rabság" egyébként nem csupán Texasz államra lellemző Nincs az Egyesült Államoknak egvetlen olyan sarka sem. ahol ne a nagvkapltallsta vállalkozók töltenék be az uralkodó szerepet s ki ne zsákmányolnák azokat a mezőTPzd's^crj bérmunkásokat. ak'k borbár életviszonyok között élnek Pontosan ik-pn a helvzet a coloradói cukor'-éna. az óhió' haevma. si ind'ai raranc-. a forldai málna £s a nev/jersey-i gyümölcsültetvényeken. Ukranájban Micsurinnak, a természet nagy átalakítójának, már több tízezer követője van, akik elméletét a gyakorlatba ültetik át. Számos új növényt termelnek ki és megjavították az étidig termelt növények minőségét. A köztársaságban széles laboratóriumi hálózatot létesítettek, amely népszerűsíti az élenjáró szovjet agrotechnika vívmányait. Kiváló eredményeket ért el ezen a téren ,.A május elseje" nevű kolhói laboratóriumának munkatársa, Mihail Javorszkij. Keresztezés révén olyan rozsíajtát termelt ki, amely még a száraz 1046-os évben is 24 métermázsa gobanát adott hektáronként. Az általa kitermelt búza hozama ^pedig 37 mázsa volt. Cirigorij Vleh, a „Győzelem" nevű kolhoz laboratóriumának Állattenyésztésünket csaknem évről-évre a takarmányhiány, vagy legalább a takarmányszegénység jellemzi. Ennek oka az, hogy részint takarmánynövényeink vetésterülete az állatállományhoz viszonyítva kevés, részint a meglévő takarmányok felhasználása nem okszerű. A szálastakarmányok etetésénél a nyári és téli takarmányozási idényben szintén nagy eltolódások mutatkoznak. Ugyanis, amíg a nyári takarmányozási idényben állataink a zöldtakarmányokból legtöbbször feleslegesen nagy mennyiséget vesznek fel, addig a téli idényben csaknem kizárólag száraz, nehezen emészthető sok szalma tengeriszár stb. etetése mellett, a legszakszerütlenebb takarmányozásban részesülnek. Takarmánygazdálkodási módszereink megjavításával olyan lehetőséget biztosíthatunk, amellyel állatállományunk okszerű és szakszerű takarmányozását elérhetjük. Ilyen lehetőség kínálkozik a silózásban. A silózásnak többféle módja van. Az ároksilótól kezdve a téglafalú vagy cementsilóig mind alkalmas arra, hogy eddigi takarmányozási rendszerünket alapjaiban átalakítsa és biztosítsa a tervgazdálkodás keretében egyre jobban fejlődő állatállományaink téli eltartását. A silókészítésnek vannak olyan módjai, amelyeket csaknem költség nélkül végezhetünk el és ebben az esetben ls biztosíthatjuk a ailózás előnyeit s ez az ároksiló. Aroksiló készítésével — monhatni minden költség nélkül — tudunk takarmányokat silóznt. Ennél igen fontos az, ho°y a létesítendő ároksilónk helyét jól válasszuk meg. Aroksilónk lehetőleg az istállóhoz közel, emelkedett helyen legyen, ahol a hólé és esővíz nem áll meg, hanem onnan könnyen leszalad. Vigyázni kell a talajvíz magasságára és olyan mélyre sohasem szabad ásni, hogy fenekét a talajviz elérje. Falai rézsútosak, ferdén levágottak legyenek. Legcélszerűbb 2—3 számosállat esetében az, ha ároksilónk felsöszélessége 2 m, fenékszélessége 1.25 m, mélysége pedig 1.5 m. Szovjrtúliéban már több mint 7000 gépállomás volt és a gépállomány a kolhozok vetésterületének több mint S4 százalékát művelte mg. A gépesílés óriási mértékben megkönnyítette a szovjet parasztok munkáját és megnövelte a m nka termelékenységét. A s ovjet mezőgazdaság már teljesen gép s tve várta az aratást. A gyöze'em utáni ötéves terv újra hatalm s lendüleetet ad a vlóg lrg ej

1lettebb mezőgazdaságának. A t ak o gyá- tás három és félsz resére emelkedik a háborúelőttihez k-lpest. 1950-ben 133 ezer traktort gyárt majd a szovjet ipar. Az ötéves terv során 4 és félmilliárd rubel értékű mezőgazdasági g.'pet bocsátanak a mezőgazdrsl.g rendelkezésére, két és félszer többe'-, mint a második világháború előtt. tagja igen termékeny búzafajtát termelt ki. A „Sztálinról" elnevezett kolhóz laboratóriumának kísérleti telepén a mult évben 30 különböző fajtájú tavaszi növényt és fűiajtát termeltek, Liszenko módszere szerint. Az ukrajnai Gyümölcstermelési Tudományos Kutatóintézet a micsurini módszerek szerint számos kitűnő gyümölcsfa jtát termelt és a kolhozokat 19 újfajtájú cseresznye-, alma-, körte- és más gyümölcsfával látta el. Hatszáznál több ukrajnai kolhóz- és szovhoz dolgozó a micsurini termelési módszer alkalmazásával a mult évben rekordmenyiségű gabonát és ipari növényt takarítottak be és megkapták a „Szocialista Munka Hősének" címét. | Minthogy 1 számosállatra 7 köb. méter silóür kell, az ilyen méretű ! ároksilóból számosállatonként kereken 3 folyóméter kell ahhoz, hogy a téli eltartáshoz szükséges silótakarmány beleférjen. Az ároksilóban ugyanolyan takarmányok tarthatók el, mint bármely más silóban. Silókukorica, kukorica és napraforgócsalamádé, roszszul beért kukorica, közvetlenül törés utáni kukoricaszár, répalevél, répafej stb. tartósítására egyaránt felhasználható. A silózott takarmány lehet esőtől nedves, de ne legyen sáros, mert ez hasmenést okozhai. Az ároksilóban silózásra kerülő takarmányokat meg kell szecskázni, kivéve a répalevelet és répafejet. Ha nedves szeletet akarunk besilózni, azt keverni kell egy kis pelyvával, meri túl leveses. A takarmányt 20—30 cm vastag rétegekben kell állandó taposás mellett egymásra rakni. Nagyon fontos az állandó taposás, különösen a szélén. A taposással kell a takarmány közül a levegőt kiszorítani. Ha csak lazán rakjuk be, rosszul savanyodik és penészedik. Az ároksilóban Így felrakott takarmányt legalább 30 cm vastagon leföldeljük és arra nagyon vigyázzunk, hogy e földrétegen repedés ne keletkezzék. Az ároksilóbői a besilózott takarmányok fogyasztása a szalmakazal rétegenként! levágásához hasonlóan történik. Egy-egy levágással esetleg több napra való silótakarmányt is lemetszhetünk, a legtökéletesebb azonban az, ha egy napra valót vágunk le egyszerre. Az ároksilőn kívül kisebb-nagyobb költség-Erei tégla-, terméskő- vagy betonsilót is építhetünk. Ezek építési módja a kút készítéséhez nagyon hasonlít. A silóknak az alakja hengeres és félig a földbe vannak süllyesztve. Az ilyen állandó silók fölé célszerű kis tetőt építeni. Ezekbe a silókba ls ú<ry rakjuk be a takarmányt, mint az ároksilókba. A silőzás lehetőségeinek kihasználásával és elterjesztésével aszályosabb években is megszűnnek takarmányozási gondjaink és biztosítani ! tudjuk állataink okszerűbb és szakszerűbb takarmányozását (Közöljük lapunk csütörtöki számában) Vezeti: dr. Balog-Dénes Árpád. Kulák — zsíros paraszt. H. I.: Nem helyes az álláspontja, mert az a körülmény, hogy a 15 hektárnál több szántófölddel bíró gazdák nem kapnak ruhajegyet, nem jelenti azt, hogy a kormány velük szemben ellenseges álláspontot foglal el. Erre a lépésre a kormány azért határozta el magát, mert még nincs eiegendő ruhanemű az összlakosság részére és így a meglevő mennyiséget elsősorban az arra legjobban szorulók között igazságosan ossza el. Ezen okból az iparosok, kereskedők, ügyvédek, orvosok és egyéb önálló keresettel bíró sem kapnak ruhajegyei, mert azoknak a múltban több lehetőségük volt kisebb-nagyobb tartalékokra szert tenni. A ruha jegy-rendszer különben is csak átmeneíi jellegű, mert megszűnik az, amint elegendő áru lesz a belső piac megnövekedett igényeinek kielégítésére. Aggkori segély: Az ilyen segélyek iránli kérvények elintézése azért olyan lassú, mert á kérvények ezreit az illetékes hivatalok nem bírjak oly rövid időn belül elintézni. Károsodás így se ér senkit, mert a segélyt visszamenőleg adják. M. P-ová, Bratislava: Kiskorú ismerősének nem kellett letenni a fogadalmat. Elegendő ha a szülei letették a fogadalmat és kiskorú gyermeküket bejelentették a fogadalom előtt vagy letételekor. Szülői Járadék: 1943-ban elesett fia után igénye van járadékra, amennyiben fia tartotta el, vagy legalább tetemesen hozzájárult létfenntartásához. A kérvényt f Hadigondozó Hivatalhoz (Ürad pre vojnovych poskodencov, Bratislava, Vajnorská cesta) kell beadni. Reemigráns: Egyelőre nem látogathatja meg Magyarországon élő öreg szüleit, mert erre a célra nem adnak útlevelet. Gyógykezelési Igény: Tekintet nélkül arra, hogy munkaadója bejelentette-e a Nemzeti Biztosítónál, igénye Van gyógykezelésre, ha tényleg szolgálati viszonyban volt a megbetegedéskor. Ezt az igényét az illetékes Jáj rási Nemzeti Biztosítónál (Okresná Národná Poist'ovna) érvényesítse. Sp. N. Ves: öregségi járadéka (nyugdíja) kifizetését a bratislavai Nemzeti Biztosítónál (Národná Poist'ovna, Bratislava) sürgesse meg. Amerikai csomag: Ha az Amerikából küldött csomag nem érkezett meg, azt csupán az amerikai feladó reklamálhatja. Csak ő kérheti megállapítását annak, hogy ki vette át a csomagot, illetőleg hogy hová tűnt el. Államellenes bűncselekmények: Az ilyen bűncselekményt a legközelebbi csendőrségen (SNB) jelehtheti, ahol kérje, hogy jegyzőkönyvezzék a jelentést. F. B., Háj: öregségi járadékra (nyugdíjra) igénye van reszlovakizácios dekrét nélkül is, ha a fogadalmat letette. Az erről szóló végzést (vemért) küldje be a Nemzeti Biztosítónak, amely minden bizonnyal kedvezően intézi el kérvényét annak alapján. Hazavágyó: Kérje a magyar belügyminisztériumtól a beköltözési engedélyt azzal az indokolással, hogy özvegyanyját és öt öccsét áttelepítették és csupán technikai okokból maradt itt, míg a családnak odaát szüksége van önre mint családfenntartóra. Azután itt kérjen engedélyt az ország elhagyására, amit az itteni hatóságok megadnak. Palkó K„ Muzla: Ozvegyanyjának, aki csupán családja háztartását vezeti, nincs igénye ruhajegyre. Ha több kisgyermekről gondoskodik és emiatt nem tud munkát vállalni, úgy az anyának kivételesen ruhajegyet adhalnak. amennyiben szociális okokból szükségesnek találja a Nemzeti Bizottság. FJvált asszony ruhajegye: Az elvált asszonynak csak akkor van igénye ruhajegyre, ha szolgálati viszonyban van. Ónálló keresettel bíró felesége: nem kaphat ruhajegyet mégha dolgozik is férje üzemében. Csupán akkor van igén ve. ruhajegyre, ha más üzemben, irodában, vagy egyéb helyen dolgozik. Németek állampolgársága: Német nemzetiségű felesége most mái kérheti a csehszlovák állampolgárság visszajuttatását a 119/48. sz. rendelet alapján. Eszerint minden német nemzetiségű volt csehszlovák állampolgár ez év jún. I-től november 30-ig kérheti az állampolgárságot, amennyiben most állandó lakhellyel bír Csehszlovákia területén. A lakóhely szerint illetékes Járási Nemzeti "Bizottságnál kell beadni a kérvényt. Az állampolgárságra senkinek sincs igénye és az ille'ékes hatóság szabad mérlegelésétől függ, hogy a kérvénynek ' helvt ad-e. Az így megadott állampolgárságnak nincsen visszamenő hatálya. Hogyan készítsünk ároksilót?