Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-30 / 68. szám, csütörtök

UJSZG 1949 június 3(5 H EZOGAZ 1)4 Kállai István, a Nemzeti Tanács tagja: Az Egységes Földműves Szövetkezeteké a jövő Gyakran találkozunk a kérdéssel, hogy mire jó az Egységes Földműves Szövetkezet. A dolgozó parasztság előtt még nem áll világosan ennek a kérdésnek a lényege. Beszéljünk tehát arról, hogy miért van a mi kis- és köztpparasztunknak szüksége az EFSz-re. Ahhoz, hogy ezt megvilágítsuk, térjünk visza egy kicsit az ötéves tervhez. Az ötéves terv a mi mezőgazdaságunktól, tehát elsősorban a mi kis- és középparasztunktól sok mindent kíván. Azt kívánja például, hogy egy hektárnyi területen a jövőben 17.7 métermázsa bthát, 14 4 métermázsa rozsot termeljen, hogy a g]rümölcsják számát 13 százalékkal szaporítsa, hogy a szarvasmarhaáVománirt. 81 százalékkal emelje és így tovább. Ezeket a komoly fe'adatokat, amelyek dolgozó parasztságunk előtt állanak, minden körülmények között meg kell oldani. Amikor ua'ianis természetesnek vesszük azt, hogy ipari munkásságunk fokozza a termelést, és mindinkább jobban és jobban látja el a közösséget különféle közszükségleti cikkekkel, egészen természetes ,hogy jogosan megkívánja szövetségesétől, a földművestől, hogy minden erejét latbavetve, emelje a mezőaazdasági termelés színvonalát. De nem volna lehetséges ezeket a feladatokat megoldani, ha munkásosztályunk nem nyújtana segítőkezet dolgozó parasztságunknak. Emelni « termelést természetesen nem lehet akkor, amikor rosszul szántjuk meg és silány vetőmaggal vetjük be a földet, amikor rosszul vagy egyáltalán nem trágyázunk. Világos, hogy nem várhatunk attól a tehéntől, amelyet reggeltől est'g kemény munkára fogunk, se több, se jobbminőségű tejet. Elvárhatjuk-e dolgozó parasztságunktól, hogy több figyelmet szenteljen önművelésére, többet oíi'asson vagy tanuljon, ha látástól vakulásig görnyed a maga primitív ekéje vagy kaszája fölött. Természetesen nem várhatjuk ezt tőle. Munkásosztályunk, amikor segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak, természetesen vigyáz arra, hogy az ve jusson a falusi gazdag, a zsírosparaszt kezébe. Könnyelműség lenne a gépeket a zsírosparaszt kezébe adni. aki a gépek kölcsönzésével ismét kihasználná azokat a tömegeket, amelyeknek a segítségre szükségük van. Azok az EFSz-ek, amelyekben a kis- és középaras^t viszi a szót, kezesség lesz munkásosztáhnmk számára, hogy tényleg annak jut a segítség. akinek az szánva lett. Most pedig végijük sorba mindazt, amivel az Egiisénes Fö'őműnes Szövetkezetek foglalkozni fognak és adjunk feleletet arra, hogy vajion a szövetkezet tényleg jelent-e majd se~ gítséqt a terméshozam eme'ésében. A kisgozda. aki termesz"'e*e^ minden gépet nem vehetett meg, amire szükséges volt, most a saját szövetkezetétől igen előnyös feltételek mellett gépet kölcsönözhet magának, illetve a nagyobb gépek, pl. a traktorok elsősorban az ő rendelkezésére állnak majd. Ha a traktor fogja megszántani a földjét — amint mondottam, előnyös feltételek mellett ,—, jobban lesz a föld megdolgozva és sokkal gyorsabban, mint az eddigi kezdetleges gazdasági eszközökkel. Már pedig minden gazda tudja, hogy jól szántani és többször szántani már magában eredményt jelent. De legyük az egyszerű fűkaszáló génét és feleljünk arra, hogy az hasznot hajte majd a gazdinak. Mindenekelőtt a fűkaszá'ó gépet kikölcsönözheti a földműves szövetkezet tag' egész napra. 80— Kös-ért. A gép, melyen a földműves kényelmesen ülhet, négyszer-ötször anyit kaszál le egy nap alntt, mint az egyszerű k*zikasza. Tehát a kaszálógép segítségével ugyanazt a munkát kényelmesebben. gjfOrsabban lehet elvégezni. Megtakarítja a dolgozó paraszt a napszámnak egy jórészét, ame'yet esetleg idegen munkaerőért kellene kifizetnie, de feltétlenül megtakarítja saját idejének egy részét, amit azután másra fordíthat. Az aratógéppel is ugyanez a hehr zet és jelentőségét még az is emeli, ha az aratást gyorsabban bonyolítjuk le, annál gyorsabban jut a gabona a cséplőgép torkába, annál hamarább juttattuk biztos helyre egész évi munkánknak eredményét. Természetesen akadnak majd kételkedők, akik azt mondják, hogy igen ám, de hogyan lehet kaszálni és aratni olyan gépekkel a mi keskeny parcelláinkon. Ezeknek a'kételkedőknek meg kell mondani, hogy igenis, meg lehet csinálni és az említett gépek szépen, sorban, parcellát parcella után nagj.on szépen le tudnak kaszálni vagy aratni. Azt hiszem, nem kétséges, hogy ez a néhány példa is ékesen szól a gépesítés mellett és világosan mutatja meg azt a segítséget, amelyet a dolgozó parasztságunknak a munkásosztály ezen. a téren nyújt. A földműves szövetkezet gondoskodni fog elsőrendű vetőmagról és nem történhet majd meg, hogy üszkös vagy silány gabona lesz a földműves egész évi fáradozásának eredménye. De gondoskodni fog műtrágyáról is és valószínű, hogy tagjai részére mindezt jutányosabb áron szrezheti be. A szövetkezeti tyúkfarmok és hizlaldák ugyancsak dolgozó parasztságunk érdekeit fogják szolgálni. A földművelésügyi minisztérium elsősorban az Egységes Földműves Szövetkeze'.elt farmjaiba és hizlaldáiba fogja küldeni a

z elsőrendű tenyészbaromfit és tenyészállatokat. A szövetkezet bizonyos feltételek mellett teljesíteni fogja a tagok tojás- és sertéskontingevsét és tagjait növendék fajállatokkal fogja ellátni. Mekkora segítséget jelent majd a szövetkezet tagjának, ha az eddigi parlagi-tyúkjai helyett olyan tyúkállománya lesz, amely kétszerannyi tojást fog évente hozni tulajdonosának, mint eddig és amellett megszűnik a gond a kontingenssel, mert azt a szövetkezet vállalja magára. Tehát kevesebb gond és több jövedelem lesz a kézzelfogható eredménye a tagságnak a földműves szövetkezet működésének P kis szakaszán. A földműves szövetkezet átveszi mindenütt a közös legelőket is. Azok az úrbéres és egyéb legelők, amelyek eddig maidnem semmiféle hasznot nem hajtottak, mert csupa bogáncs és gaz termett rajtuk, a földműves szövetkezet kezében arannyá fognak válni. Fokozatosan felszántják majd — természetesen nem az egészet egyszerre —. az első esztendőben bevetik zabbal, jól megtrágyázzák műtrágyával és azután nemes fűmag kerül a földekbe. A 8—9 m.étermázsa sz*na helyett, amelyet most m/ujt 1 hektáron a közös rét. nyolcszor, tízszer is annyi terem rajta. -főbb minőségű füvet tud maid adni állatainak a szövetkezeti tag és így tehene is több tejet, tehát több jövedelmet forr jelenteni a gazda számára, sőt módiában lesz a takarmányból még a téli hónapokra is félretenni va'ami'. A földműves szövetkezet rétj'-t azok a tanok is ha °z válni fogják, akik nem voltak tu'aidonosai a régi kn^ös-le""'őnek. Ezzel m"0?zűnik a sok r>ana*z, amely a réji állapottal függött össze. Beszélhetnék még a villamrmosodákról is, amely a gazdasszoni/nak fog igen sok munkát megtakarítani. Beszélhetnénk arról is. hogy a község vetéstervét és a be szolgáltatási kötelességeket is a földműves szövetkezet fogja irányítani, amely eddig kizárólag az élelmezési bizottságok kezében volt. A kis- és középparaszt természetesen úgy fogja a beszolgáltatási kötelezettségeket megállapítani— kontingenseket kivetni — hogy jobban megterhelje a kulákot. alci sokkal többet bír el, mint a dolgozó parasztság. Tehát kezességet fog nyújtani a földműves szövetkezet arra, hogy a beszoigáltatási kötelezettség igazságosan legyen kiróva azon elv szerint, hogy kicsinek kisebb, nagynak naayobb a kontingense. A földműves szövetkezetekkel kapcsolatban annak ellenségei mindenféle rágalmat terjesztenek. Céljuk megakadályozni a földműves szövetkezetek megalakítását. Elemi érdeke a zsírosparasztnak, hogy ne legyen földműves szövetkezet, mert hiszen az nagirobb kontingenssel terheli meg és állandóan ellenőrzi. Meg vagyunk győződve arról, hogy dolgoz^ parasztságunk rövidesen átláf. majd a szitán, rövidesen rájön arra, hogy a propagandának mi a tényleges alapja és bizalommal fordul majd a földműves szövetkezetek felé. amely részére re a jobb és boldogabb jövőt jelenti. A „vörös kakas" veszedelme cséplés idején Tűzrendészet! szempontból a cséplés a mezi gazdasági foglalkozások egyik legveszélyesebb fajtája. A legkisebb elővigyázatlanság végzetes következményekkel járhpt, mert a tűz a földműves hos-zú és fáradságos munkájának gyümölcsét úgyszólván percek alatt elhamvaszthatja. Ma, am'kor minden erőnkkel a lakosság élelmiszerellátását akarjuk biztosítani, fokozott óvatossággal, pontosan kell a csépléssel kap-soatos tŰTendészeti előírásokat betartanunk. A cséplőgép üzemi energiáját villanyáram, gőzgép, robbanómótor segítségével állítjuk elő. Ha cséplőgépünket villanyárammal táp'áljuk, akkor a cséplőgépet kü ön engedély nélkül is üzembe állíthatjuk. Azonban ügyelni kell arra, hogy vezeték szigetelése hibátlan legyen és EZ áramkapcsolót i:ülcn elzárható szekrényben kell elhelyezni. A robbanómotorral haj ott cséplőgépet a község belterületén külön engedély nélkül a következő feltételek betartása mel'ett állíthatjuk üzembe: A motor üzemanyagtartályának és az üzemanyag vezetőnek olyannak kell lennie, bony a motor üzem anyaga sem kifolyni, sem elpárologni ne tudjon. A mótor hangfogójának nagynak, tömitettnek kell lennie, hogy a kipuffogó csőből a lángok k'csapódását megakadályozza. Ügyelni kell arra is, hogy a kipuffogócső föl ne forrósodjék, mert ettől a levegőben szállingózó pelyva lángra lobbanhat. Az üzemanyagtartály töltőnyílását biztonsági dróthálóval kell ellátni. A cséplőgép közvetlen közelében tartható üzem- és kenőanyagnak nem szabad az egynapi szükségletét meghaladnia. Tűzálló, jól zárható tartályban, biztos és idegeneknek hozzáférhetetlen helyen kell tartani a motortól, illetőleg a cséplés helyétől legalább 20 m távolságban. Az egynapi szükség'etet meghaladó mennyiséget a kőolaj raktározását szabályozó előírásoknak megfelelően ki 11 tárolni. A mótor tartályának töltésekor az üzemanyagot sem elcsöpögtetni, sem kiönteni nem szabad s éppen ezért kis kéziszivattyú vagy pedig tölcsér segítségével tölt ük át a tartályba. Minden robbanómotornál habvagy portöltetű kézi oltókészüléket, legalább Vi köbméter száraz homokot lapáttal és megfelelő mennyiségű oltóvizet kell készenlétben tartanunk. Ha gőzgéppel hajtott cséplőgépet akarunk a község belterületén üzembe helyezni, akkor engedé'yt kell kérni a helyi Nemzeti Bizottságtól. Az engedély Városi dolgozó, több és jobb kenyeret akarsz? Siess, jelentkezz önkéntes brigádba, az aratási és cséplési munka megsegítésére! Falusi dolgozó, több gépet, textilt és cipőt akarsz? Biztosítsd a termés gyors betakarítását! Több gabonát, több kenyeret; több kenyér több iparcikket jelent számodra !! kiadását a volt Országos hivatal 50.000/1933. számú rendelete alapján kellő megfontolás, sőt szükség esetén helyszíni szemle után engedélyezik. Gőzgéppel hajtott cséplőgéppel engedély nélkül csakis a község belterületén kivül csépelhetünk, az utolsó é:ülettől 200 m távolságra, 60 m távo ságra a legközelebbi kazaltól, 100 m távolságra az erd tői, 15 m távo'ságra az úttesttől és legalább 95 m távolságra a legköze'ebbi vasúttól. Ha a cséplést pajtában akarjuk véje. ni, a helyi Nemzeti Bizottság az előbb emiitett rendelet alapján helyszíni szemlét tart s az engedélyt akkor adhatja ki, ha mind a pajta, mind a szomszédos épületek fedele éghetetlen anyagból van és legalább 50 m körzetben a pajtától szabadon sem szalma, sem gabona nem fekszik. Gőzgépet is használhatunk a cséplőgép hajtására, de csak a következő feltételek mellett: A gőzgép kéményét hibátlanul működő szikJrafogóval kell ellátni. A hamu tartálynak lehetőleg olyannak kell lennie, hogy azt vizzel megtölthessük és hogy a szél a szikrát semmilyen irányból se 'tudja kifújni. Ha a hamutartály nem bírná ki a víz súlyát, akkor begyújtás előtt, a tűzhely alatt árkot ásunk, amelyet vízzel kell átitatni, hogy a tűzhely alatt a föld állandóan nedves legyen. Gőzgép űzembehelyezése esetén megfelelő oltóvizet kell készenlétbe helyezni, merítő edényekkel együtt. Ha egyidőben több gőzgéppel dolgozunk, biztosan működő tűzoltó fecskendőt kell megfelelő tömlőkkel együtt a közelbe elhelyezni, legalább 5 hl víztartalékkal. Cséplésnél ne használjunk aprószemű, vagy porral kevert szenet, faforgácsot és más olyan anyagot, amelyet a szél, illetőleg a huzat még égő állapotban könnyen kihúzhat a kéményből. Az energiát szolgáltató gőzgépet a szél irányába, a gabonával és szalmával ellenkező irányban kell állítani. A gabonát apránkint kell odahozni, míg a szalmát rög ön el kell hordani, mégpedig o'yan távolságra, hogy a gyúlás veszélyét kiküszöböljük. A gőzgép körül nem szabad megtűrni a szalmát, szénát, pelyvát és más könnyen gyúló anyagot. Ugyanez vo^at'-o'ik az olajjal itatott tisztogató rongyokra is. A kiszedett hamut rögtön vízzel kell leönteni. Erős szél esetén gőzgéppel csakis akkor csépelhetünk, ha a szél a gőzgéptől olyan teriTet felé fúj, amelyen a gép középpontjától számítva 45 fok alatt 200 m távolságra nincsen lakóház, gazdasági épület, vagy más könnyen gyúló anyag. Ha a szél irányt változtat, a cséplést azonnal szakítsuk meg s a tüzet a roston oltsuk el. Lőszer- és más robbanóanyagraktár közelében csak 200 méternyi távol-ágra helyezhetjük el a cséplőgépet. A cséplés egész területén a dohányzás szigorúan tilos. A gőzgép tűzhelyét kivéve, minden nyílt lángot tiltsunk el. Valamennyiünk személyes érd ke fűződik a termés hiánytalan betakarításához, tartsunk be tehát minden szükséges tűzbiztonsági iiníézkedést, mert ezzel nemestk a magunk, de az összlakosság életszínvonalát is emeljük és nagyobb darab kenyér jut a falun és a városokban lakó dolgozók a jövő téli asztalára. Hányszor kell a kukoricát kapálni ? Erre a kérdésre a rövid felelet az, hogy sokszor. Ugyanis nemcsak azért kell kapálni, hogy a gaz el ne lepje, hanem azért is, hogy a kkoricaföldet porhanyóan tartsuk s ezzel a talajnedvességet kíméljük. Akinek a kukoricaföldjén a gaz elhatalmasodott, az hűtlen sáfára a földnek s nem csak magát károsítja meg, hanem az egész népgazdaságot. A nagy nyári meleget csak az a kukorica éli át kár nélkül s az fog a legtöbbet teremni, melynek fö.djét gyakori kapálással porha nyósan tartják. A porhanyított föld olyan, mint egy takaró. Védi az alsóbb talajrészt a kiszáradástól. Azonkívül k sebb eső is sokkal könnyebben behatol az olyan talajba, melynek felszíne morzsalékos. Ha a talaj teteje tömődött, akkor az esővíz egy része elfolyik, más része a tetején megáll. A nyári melegben egy-kettőre elpárolog s a nagyobb esőknek is csak a töredéke az, ami leszivároghat mélyebbre, a gyökerekhez. A kapálás tehát a leghatásosabb védekező eszköz a szárazság el| len. Bebizonyított tény, hogy minI den egyes kapálás mázsákkal emeli a termésátlagot. A nagyobb kukoricatermés a sertéshízlalás alapja, de minden egyéb állat takarmányozásánál, eltartásánál egyaránt nagy jelentősége van. A kapá'ás sok kézierőt kívánó munka. Sok helyen csak azért marad a kukorica 1—2 kapálásban, mert nem futja az időből. Mire a második kapálás befejeződne, ott az aratás. Ha azonban lókapát használunk, háromszor négyszer is megkapálhatjuk, aratás előtt a kukoricát, mert kézzel csak a sorokban kell kapálni. A lókapával sok kézimunkát lehet "megtakarítani s megvalósítható a kukorica többszöri kapálása. Aratás utánra annyira "összeborul a kukorica, hogy lókapával már nem járható. Ilyenkor is menjünk végig rajta kézi kapával. Ennek a nyári kapálásnak igen nagy a haszna, nem szabad elmulasztani.