Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-30 / 68. szám, csütörtök

IIj SZ0 1949 június 30 nyunk a vallásoktatást? Egyben m. Hány templomot záratott be, vagy romboltatott le 1945 éta a Csehszlovák Köztársaság népi demokratikus kormánya? Egyet ssm. Mit akar az állam? Az egy­ház és állam közötti összes függő kérdések békés megoldását. Hű­seget az állammal és népi de mokratikus intézményeivel szem­ben. Az állam törvényeinek tiszteletben tartását. Hol itt a vallásüldfcés?" Valaki felvetheti a kérdést: „Mi köze mindennek az aratáshoz?'* Már pedig sok köze van. A szor­galmas kis- és középparaszt arca verítékével szántotta, vetette, bo­ronálta, gyomlálta földjét, hó­napokon át rettegett az időjárás szeszélyeitől, aszálytól, túlsók esőtől, jégveréstől és egyéb elemi csapástól. Munkája gyümölcsét most aratja, hegy biztcsílsa min­dennapíját, hogy elrget tehessen az állammel szemben vállalt be­szolgáltatási kötelezettségének. Mert tudja, nrvel tartozik annak a népi demokráciának, mely egy jobb társadalmi rend, a szocializ­mus útját egyengeti. Ugyanakkor konloolyhintó'k, a népi demokrácia és a szoc'aliz­nvus esküdt ellenségei ugyancsak ..aratásra" készülődnek. Meg ekarják mérgezni a szorgalmas, hazája földjéhez gyermeki szere­tettel ragaszkodó földműves lel­két, hogy ne szeresse szülőföldjét, hogy ne lássa a munkásban osz­tályos társkt, hegy osztályellcn­segként álljcn szemben vele, hegy a szoc'alista építés kártevőinek odaadó szolgájává zülljön. Ilyen „aratást" szeretnének azok a politikai kalandorok, akik céljaik elérésére a legocsmánj abb eszkö­zöktől sem riadnak vissza. Semmi úgy fel nem háborítja őket, mint az ötéves terv sikerei a munkás-pa­rasztszövetség kiszélesítése és kimé­lyülése, a Csehszlovákia és Magyar­ország között megvalósult őszinte baráti kapcsolat, a szlovák és ma­gyar nép testvéri összefogása a nemzetközi szolidaritás alapján és te rmészetesen az a kitűnő termés, íj melynek aratása öröm a gazdának, öröm a munkásnak, öröm a köztár­saság minden hű fiának. A jó termés learatása, betakarítá­sa, kicséplése azonban nemcsak a ^ földműves majánügye. A Kommu- j nista Párt helyi szervezetei, a helyi j és járási bizottságok, a Csehszlová­kiai Ifjúság Szövetségének szerve­zetei, a gép- és traktorállomások, szóval minden arra hivatott szerv, intézmény és szervezet kell, hogy bekapcsolódjék ebbe a hatalmas munkába, melynek sikerétől függ j Csehszlovákia dolgozóinak kenyérrel és egyéb élelmiszerrel való ellátása. Kísérje a nép hálája és szeretete azokat, akik részesei ennek a nehéz, verítékes, nemes és áldozatos mun­kának. i nyugati krízis Megindul az Új Szé előfizető-versenye Szlovenszkó magyar dolgozóinak napilapja egyenesen a magyar dolgozóhoz fordul Nem resteljük többé bevallani, hogy az Uj Szó napilapként való megjele­nését mi magunk, a lap munkaLársai késleltettük. Azt is bevalljuk, féltünk, kételyünk volt, vájjon megbírkózunk-e azzal a súlyos feladattal, amit egy ma­gyar napilap hárít munkatársaira. Oly kevesen voltunk, hogy képtelenségnek tartottuk ily kevés szak- és munka­erővel egy komoly magyar napilap szerkesztését és megindítását vállalni. Az a helyzet ugyanis, hogy az a ke­vés magyar írástudó, aki itt élt ve­lünk Csehszlovákiában és lapot szer­kesztett, az átment Magyarországra, hogy tehetséget és képességét ott fejleszthesse. Ilyen körülmények között az Uj Szó szerkesztőségének új erőket kellett nevelnie és betanítania, holott maguk a tanítók is hosszú évek hallgatása után ragadtak ismét tollat a kezükbe. Habozásunk tehát érthető volt és ha mégis megindítottuk a lapot, ez az­ért tőrtént. mert feladatunkat min­den áron vállalnunk kellett. Népi demo­Lőrincz Gyufa, a Ügy véljük, hogy habozásunk és vonakodásunk mindenki számára ért­hető és nem túlozzunk, ha azt állítjuk, hogy nincs országunkban még egy napilap, amely ilyen kevés munkatárs­sal, ily kényes feladatokat tedjesítené, mint mi, az Uj Szó munkatársai. Hogy mégis némi sikerrel folytathatjuk munkánkat, amely a szerkesztőség minden egyes tagjatói óriási erőfeszí­tést kíván mind technikai, mind szel­lemi téren, ezt főkép Lőrincz Gyula főszerkesztőnek köszönhetjük. Lőrincz Gyula ugyanis a legtürel­mesebb főszerkesztő, aki valaha az újságírás itteni történelmében szere­pelt. Türelemmel meghallgatja mind­annyiunk panaszát külön, külön, majd nyugodtan összeadja és kivonja a pa­naszokat, aztán tárgyilagosan közli velünk az eredményt. Az eredmény mondig rövid, szabatos és pontosan a tárgyhoz szól. Nála nem használ a szóáradat, a mellébeszélés, nem lehet félrevezetni. Ha más valaki lenne a fő­szerkesztőnk. akkor valószínű, hogy vagy a szerkesztőség vagy a fŐszer­kezstő vesztette volna el a fejét abban a feszült munkatempóban, amelyben naponta részünk van. Lőrincz Gyula azonban tartja ben­nünk a le'ket, főleg azzal a meghitt bizalommal, amit velünk szemben ta­núsít és ezzel a magatartásával mun­kakcszségünket és bizalmunkat is tö­kéletesen megnyerte. Eddig még so­sem követe'te, hanem mindig csak kérte tőlünk valamely feladat elvál'alását és mi örömmel teljesí­tettük kérését. Eddig még egy íz­kráciánk megkívánta, hogy magyar szóval gondozzuk a magyar dolgozók szellemét. De eltekintve szerkesztőségünk kis létszámától, vonakodásunknak más és lényegesen fontosabb okai is voltak. Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy egyrészt a magyar urak, a Horthy­rezsím uralma, másrészt a Hlinkaszei­lem és a Tiso féle kormányzat oly mély nyomokat hagyott itt mind a magyarokban, mind a szlovákokban, hogy számolnunk kellett az előttünk tornyosuló akadályokkal, amelyek ké­nyes helyzetünket és komoly feladata­inkat fenyegették. Pontosan tudtuk, hogy szerepünk ki­tartó. szívós harchoz és munkához van kötve, hogy sikerrel legyőzhes­sük a fasizmus és reakció maradvá­nyait. Es működésünk ma nemcsak ab­ban merül ki, hogy a magyar dolgozó szellemét ápoljuk és gondozzuk, ha­nem egyúttal a szlovák doltfozó bi­zalmát is meg keli nyernünk ügyünk­nek. ben sem fordult elő, hogy valaki kö­zülünk fáradtságára vagy kimerült­ségére, hivatkozva, nem vállalta vol­na magára azt a munkát, amit Lő­rincz főszerkesztő kijelölt számára. Lehetetlen tőle bármit is megtagad­ni, mert ő sem ösmer fáradságot cs ha kell, a késői éjjeli órákig is együtt virraszt velünk Lőrincz Gyula becsü­letes és őszinte híve a népi demokrá­ciának és velünk szemben egyetlen kívánsága az volt, hogy munkánknál szem előtt tartsuk a népi demokrácia szocialista irányvonalát. A ncpi demo­kráciának egyetlen célja az építőmun­ka és az építés terén telj?.sen szabad kezet adott nekünk. Szabadságunk korlátlan, a szó legnemesebb értelmé­ben és ő a kulissza mögötti harcairól csak az elért eredményeket közli lürtk. ; - ­Főszerkesztőnknek a 1 a határozott álláspontja, , hogy nem a viszálykodás­ról és ellen tétekföl kell beszámolnia az Uj Szónak, hanem az elért eredmé­nyekről, amelyek a magyar falvakban és községekben naponta kimutathatók. Ezt a szempontot mi teljes egészében a magunkévá téttök. Tövednek pél­dául azok a mapryarok, akik úgy vé­lik, hogy egy korcsmai verekedést nemzeti síkra viszünk és tévednek azok a szlovákok is, akik azt hiszik, hogy ilyesmi sikerülhet nekik. Megva­gyunk győződve arról, hogy ilyen ese­teknél a helyi csendőrség kivizsgálja az iicryet és megtorolja azt a szé­| pyentefjes tényt főleg akkor, amikor I ecy vezető személy résztvesz ilyen • visszataszító korcsmai verekedésben. fa üj Szé szerkesztőségének magatartása Az amerikai termelés az utóbbi félév során 10.7 százalékkal csök­kent. Az Egyesült Államok legfel­ső termelési ellenőrző hivatala je­lenti, hog3 r az amerikai ipari ter­melés továbbra is csökkenő irány­zatot mutat. Az utóbbi hat hónap során ez a csökkenés nem kevesebb, mint 10.7 százalékot tesz ki. A legmélyebb termelési zuhanás az acél és más fémek feldolgozásában észlelhető. Mi nem vagyunk hajlandók helyi csetepatékból közügyet gyártani még akkor sem, ha történetesen ilyen ve­rekedésnél valaki elveszti a szemevi­lágát. Ott a csendőrség teremtsen ren­det és pedig olyan rendet, amely a né­pi demokrácia szellemének megfelel. Lel'.et, hogy magatartásunk sok tájé­kozatlan' magyarnak nem tetszik, aki nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy mi magyarok csakis építőmunkéval győzhetünk le minden eilentállást és akadályt. Viszont mi az álláspontunkból nem engedünk. Sajnos, többízben kaptunk már vidékről olyan levéleket, (termé­szetesen névtelenül), amelyekből kitű­nik, hogy a levél írója legszívesebben azt venné ha az Uj Szó, a régi bul­várlapok mentalitásával jelenne meg. E levélírók nyíltan ellentállnak a népi demokrácia szociális szellemének és az is valószínű, hngv ezek a reakciós lelkek, akiket megfertőzött az urak és méltóságok tekintélytisztelete, nemcsak hogy nem terjesztik az Uj Szót, ha­nem azon mesterkednek, hogy az Uj Szó előfizetötáborát apasszák. E cse­lcdlelkek, akik az urak ideje alatt min­dig jófalatokhoz jutottak piszkos és szennyes szolgálataikért, természete­sen visszakívánják a régi reakciós rendet és ebben az irányban működ­nek. Ezek ellen a reakciós elemek ellen most a magyar munkásság megbíz­ható harcosai közbeléptek cs egyesült erővel megszervezik az Uj Szó előfi­zetőinek táborát. A diószegi Pártisko­la magyar tanfolyamának hallgatói ön­ként vállalták magukra az Uj Szó elő­fizetői versenyének megszervezését. Az előfizetői verseny már is műkö­dik egyes községekben. Mi egyelőre a dunaszerdahleyi Mondok Gábort ke­restük fel, aki a legtöbb előfizetőt sze­rezte az Uj Szónak. valóban díszesebbé és szebbé váljon községe. Mondok mosolyogva fogad bennün­ket és kérdésünkre, hogy mi bírta tu­lajdonképpen arra, hogy az Uj Szónak ily értékes előfizető tábort szerezzen, azt válaszolja, hogy a kéthetes párt­iskola magyar tanfolyama alatt ma­gyar elvtársak közösen megállapod­ták abban, hogy az Uj Szót a ma­gyarság egyedüli szószólóját, terjesz­teni kell a magyar dolgozók között. Szükséges, hogy ez a magyar lap ön­álló legyen és a magyar dolgozók be­csületes munkávai megszerzett pénze tegye erőssé és izmossá, hogy min­denkor megáshassa a helyét a magyar dolgozó éredkében vívott nemes har­cában. Ez a harc természetesen csak a népi demokrácia szellemét kell, högy szolgálja és érvényre juttassa. Ügy Véli, hogy minden magyarnak köteles­sége lenne az Uj Szót megrendelnie, ha valóban szívén viseli a magyarság és a magyar kultúra ügyét. Ö a ma­ga részéről még a Pártiskola tan colya­ma t>!őtt is szerzett egy csomó előfize­tőt és a tanfolyam hallgatói közös egyetértéssel fogadták el Puzsér elv­társnak azt az indítványát, hogy az előfizetői versenyt megrendezzék. Pil­lanatnyilag türelmetlenül várja a többi elvtárs működésének eredményét. Kérdésünkre, vájjon nehézségekbe ütközött-e az előfizetők szerzése, Mon­dok nemmel fele!. Minden magyar munkás anyira értelmes, hogy tudja azt, hogy egyedüli magyar lapunk erő­södése az ő hieyzetének a megszilár­dítását is magával hozza. Azt is közli velünk, hogy mihelyst befejezi a mun­káját, még ma délután folytatja ez elő­fizetői versenyt. Mingyárt elő is ve­szi noteszét, ahol számontartja a je­lölteket. Ahogy nézegeti, iapozgatja a jegyzőkönyvet, megjegyzi, hogy a Pravda számára is szerzett előfizetőt. Az a véleménye, hogy az, aki tud szlovákul és módjában van, az rendel­je meg a Pravdát is, mert ez a lap, iz eiőfizetőverseny eddigi győztese nyilatkozik Mondok Gábor kőműves munkás, 57 éves, de szellemi élénkségével ma is felveszi a versenyt akármelyik sok­kal fiatalabb munkással. Éppen muri­ka közben lepjük meg őt, amint javít­gatta a község főutcáján készülő kis virágos park kerítését. A kis lapáttal elmerülten símítgátja az alacsony kő­kerítést. Látni lehetett rajta, hogy különös gonddal végzi a munkáját, mert szeretné, hogy munkája révén, is ugyanúgy a népi demokrácia szó­szólója. Ahogy elnézzük ezt az egyszerű munkásembert, valami mély megin­dultságot érzünk. Kifogyhatatlan és fáradhatatlan munkaerejéevl, bámula­tos és kifürkészhetetlen szimattal tény­leg a békét, a népi demokráciát szol­gálja. Senki se higyje, hogy Mondok Gábor rendkívüli jelenség. Nem, egy­szerű és becsületes munkásember, aki sok súlyos megpróbáltatás és meg­hurcoltatás után is a békét, a szlovák dolgozóval való békés együttműködést akarja szolgálni. Az Uj Szó szerkesztőségében vár­juk a további híreket az előfizető­verseny többi résztvevőjétől, milyen eredményeket értek el. A magyar köz­véleménynek tudnia kell, hogy az elő­fizetők magyar tömege magával hozza azt is, hogy új erőket nevelhetünk fel a magyar újságírás számára. Öriási munkát jelent, valakit beleavatni a szerkesztés, a magyar mondatfűzés és a jelzőválogatás gazdag, ízes és iz­galmas rejtelmeibe. Nekünk kevesek­nek, akiknek sikerűit megőriznünk, ha sebzetten is a magyar nyelvet, tudá­sunkat tovább kell adnunk az új, fej­lődő generációnak. A mi erősödésünk egyben a cseh­szlovákiai magyat kuitúra izmosodá­sát is jelenti. Ezért mi, akik itt a szerkesztőségben megfeszített erővel dolgozunk, hisszük, hogy áldozatkész munkánkat a magyar közönség teljes mértékben támogatni fogja cs min­den magyarlakta községben akad majd valaki, aki az Uj Szó ügyét magáévá teszi. Aki az előfizetői verseny résztvevői­nek a szándékát nem érti vagy nem akarja megérteni, az vessen magára. Ne nekünk, hanem önmagának tegyen majd szemrehányást. (sz. b.) fl CSEKBBOK HÍREI, Vlöany-Farkasd-on e hó 26-án megalakult a Csemadok helyi­csoportja. A közgyűlés elnöknek Barta Kálmánt, alelnöknek Szabó Pált, titkárnak Baranyai Sándort és pénztárnoknak Szűcs Kálmánt választotta meg. Hivatalos részről esőnek Jozef Honec képviselő meleg szavakkal üdvözölte ma­gyar nyelven a megjelenteket, biztosítva a helyicsoportot a leg­messzebbmenő támogatásról. Utá­na Juraj Fiam a KSS helyiszerve­zetének elnöke és Ján Pipié a köz­ség biztosa hangoztatták üdvözle­tükben a közös munka szükséges­ségét m nden téren, tehát a kul­turális munkában is. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy a művelődésügyi igazgatás képvi­selője egyéb elfoglaltsága miatt lemondta részvételét. Az egyesületi központ nevé­be.i Fellegi István központi titkár világította meg azokat a közéleti összefüggéseket, melyek előfelté­telei voltak a múltban és alapkö­vei a jelenben a dolgozók egysé­ge megvalósításának, tekintet né'kül a nemzetiségi kérdésre. Az alaku'ó közgyűlés az Inter­naciorá'éval zárult, majd befe­jezésül Szalai Lajos magyar és Karvai Sándor szlovák dalokat énekelt zenekari kísérettel. » A CSEMADOK Samoríni helvi­c:oport a július 3-án d. u. a Pom-i léban műsoros előadást rendez, melyre ezúton mindenkit szívélye­sen meghív. A CSEMADOK lévai helyi szer­vezete július 2-án a városi szálló nagytermében táncmulat­sággal egybekötött műsoros estét rendez, amelyen mir denkit szíve­sen vendégül lát. 9 Szakolcán (Apácaszakálas) meg­alakult a Csemadok helyicsoport­ja és a kezdeti kis létszám a jó szervezés folytán máris 40 tagra emelkedett. Reméljük, hogy to­vábbi szervezéssel sikerülni fog rövidesen számos új tagot bekap­csolni e fontos építőmunkába. A helybeli és a szomszédos községek­ből megjelent hivatalos szervek kiküldötteinek üdvözlő beszéde után J. Kvietok a járási művelő­désügyi előadó és a művelődés­ügyi inspektor köszöntötték az alaku'ó gyűlést. Ismertették a szlovák és magyar együvétartozás kérdéseit, kihangsúlyozták, hogy mindkét népnek közös a célja: Üt a szocializmus felé! Ezután meg­választották az elnökséget és az Inte naciorálé felhangzásával a közgyűlés végetért. © A losonci (luccneci) járásban lévő Rapovcén is megalakult a Csemadok helyicsoportja. Az előkészítőbizottság nevében Lisz­kóci Józcef üdvözölte a megjelent vendégeket és tegokat és a tiszte­letbeli e'nökségre felkérte a Slo­venská Matica vezetőjét, Filip Po 1 anarik elvtársat, a helybeli művelődésügyi tanács részéről pe- \ dig Berta Lakatosová tanítónőt. Mindketten üdvözölték a helyicso­port megalakulását és azon remé­nyüknek adnak kifejezést, hogy a maguk részéről is igyekeznek megtalálni a Csemadokkal való együttműködés útját. A többi he­lyi szervek képviselői j s üdvözöl­ték a közgyűlést és utána megvá-, lasztották az elnökséget. I A Csehszlovákiai Rádió Bratislava és Kosice adóállomások hullámhosszán minden nap 13*45 órai kezdettel magyar híreket sugároz "i » \

Next

/
Thumbnails
Contents