Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)
1949-06-29 / 67. szám, szerda
1049 június 29 msm D. BENAU: A gép és a művészet A Nemzeti Színházban művészi aka£t miára jöttünk össze, amelyet a munkásműkedvelők és a művészek közösen rendeztek az újítási mozgalom konferenciájának tiszteletére. „A szakszervezetek a szocializmus iskolái és műhelyei" című kiállítás megnyitása alkalmából. Mi köze a gépnek a művészethez? Mi keze a gyárnak a színházhoz ? Miért ünnepeljük a termelés újítóinak konferenciáját ezzel a művészi akadémiával ? Nem alacsonyítjuk-e le művészeti é'etünk le-Jelentősebb nemzeti intézményét, hogyha benne ünnepeljük meg a gépek, sz?rszá'mok és a terme'ési folyamat megjavítására irányuló javaslatok kiállításának megnyitását? Nem és ezerszer nem. A termelés újítóinak mozgalma jelentós kultúresemény. A dolgozók győzelme s«z üzemedben a művészet győzelme is. Ha az ember a gépet eredeti hivatásának adja vissza, a művészet is új, szélesebb és mcltóbb helyzethez jut az emberi társadalomban. A munkásosztály he'yzete a nemzet kulturális életében p.z .e'mfilt évrr.aza:iban annyiban változott, amennyiben megváltozott a munkásosztály viszonya, kapcso'aía a gépekhez. A mo'iern miinkásmortaJom három legjelentősebb kors-a' ra szoros kapcso'atb-n ven a írének működésével az emberi térsaialomban. 1. A gépek iránti gyűlölet volt a modem mi'nVr^szene'et szülőanyja. 1. A-t, ipari tőke fejí&MséneU korsóikéban a prép a szoe'al'zmus tanítómestere lett. 3. Ma nálunk a «-íp átváltozik a szocializmus építőjévé. A géipromholók voltak az ipán proletariátus elsö sroc'-Mls r-"érkőzéseinek szervezői. Igen, a fréprombolástől a pépek megjavítás* !•>•, az újítási java«letoki<r, ez a proletariátus történelmi menete a tőkés re™d Ireletkerfsétől a hanyatlásig vezető úton. A gép vetette a dolgozókat a sötétségbe, a gén emeli é'i^et a fórv fe'é. A gépek változtatták át a céhek iparossegédjét iiari mvnk?.-«á. A céhm°sterek lehetőséget aát»k ?<"íf J{' ! l n"k, ho"v a munkában kitűnjenek, sa'át iz'ésiik szerint feszítsenek gyártmányokat és saiát munkamódszerük szer'nt dobozzanak. A se«réd a mun" "a me' ?->tt eltűnődhetett, hoiryan Illessze bele a munkába saiát énjét. Annál naTobti volt az elégtétele és öröme, minél jobban sikerült a munkája. A kapital'sta i"ar a rM>™'-á«t a gép kiszolgálójává változtatta át, A munkás elvesztette jogát, hogy beleszólhasson a termelési folyamatba, elvesztette a munkából fakadó örömérzését is. A tőkés rendben a munka szükséges rosszá vált. De nemcsak ez, a. gép leegyszerűsítette a munkateljesítményt. A burzsoázia H tanult segédek helyét képzettségnélküli munkásokkal pótolta. A tőkés rend munkanélküliségbe kergeti a képzett munkást és o'esóbb, tanulatlan munkaerőket alkalmaz, gyakran nőket, fiata'okat és cyerr'ekeket. A hasion után ékitozó ip.ari burzsoázia könyörtolensé"-e hívta eló a proletárok kétségbeesett, de reménytelen küzdelmét a gépi termeKs e'Ien. A munkások a gépekben esküdt ellenségüket látták. Azt hitték, hocv a gép okozta a nyomorukat, hogy a gén vette el életörömüket. ?"y kez-k'ídött a munkásosztály támadása a gépek ellen. Bátor egyén'-k megszervezték a géprombolás mozgalmát. Ez a kétségbeesett küzdelem mindenekelőtt a textiliparban játszódott le, tehát abban a termelő ágazatban, amelyben a modem gépitermelés kezdetét vette. Aki eljiin az újítási javaslatok kiállítására, megállapíthat'a, hogy éppen a textilipar állítja ki a legtöbb újítási javaslatot! Hogyan jutottunk el ehhez az alapvető változáshoz? Mi indította meg a munkásmozgalomban a géprombo'ástól a gépek megjavításáig menő fejlődést? A modern gépek nemcsak a munkásság rabszolgatartójává, de tanítójává is vált. Csakhamar bebizonyosodott az, hogy a gépi termelés eileni kü/delem eleve elveszett. A proletariátus elvesztette a harcot vas versenytársa ellen. A gép győzött. A burzsoázia a gépeket mind nagyobb ipari üzemek építéséhez használta fel. Igy keletkeztek az óriási ipariiremek, amelyek géptermeikben nap, mint nap bérrabszolgák egyre OuriS miniszter beszéde a töitlmíivesekhez fi föld csak akkor hozhat ló termés!, ha elégedett és építeni akaró ember műveli .'á a termés - nálunk mégs^in alacsonyabbak a gabona árai Mindenekelőtt mindnyájunknak meg kell lá ni azt a tényt, hogy 1918-b n a termelés tiszta érté éből 70.000 korona esett egy ipari mun ásra, m g a mezőgazdaságban csak 20.0Ó0 koiona. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban rár. ms or kis.bb a jövedelem, mir.t a technika szempontjából t kéletcs iparban, bár a földműve ek gya'.:ran többet és mege.ői.et .bLe í dóig znak, mint az i~ari munkás. Pl. a tehéntej mennyisége egy tehénnél átlag cvi 14-0 liter. Es több faluban még ennél is kevesebb. Jól tudját k, hogy v:nnak jobban tejelő tehenek is és hogy ilyen fajtákat itt Csehszlovákiában i9 tenyészthe ünk. Mit je'entene ez az egy új't-'s a földműveseknek? Köztársaságunknak a tehénállomány tübb mint 2 rri lió darabból áll. Ha egy tehénnél csak egy literrel em lk dne a mennyiség, ez hivataLs áralapon 2 milliárd korona többlet bevételt jelentene évente a g zdáknak. A szabadpiacén természetesen sekkal többet. Épp n ilyen milliárdokra rúgó cs zegek:t jelentene mezőgazdáinknak a jobb tyúkfajták tenyésztése s így emelkedne a piacra ke. ülő tojásmennyiség is, hiszen 15 millió darab tyúkunk v:n. Továbbá milliárdokat hozna a most 430.CC0 darabból álló serté ten-észtésünk is, ha javul a piac. Kaonlóképpen kiszámíthatjuk, mennyivel nagyobb jövedelmit je'entene mezőgazdaságunknak, ha 1,400.000 mezőgazdasági füldegység nem lenne'33 millió | parcellára felosztva, vagyis egy mez gazda ági földegység 23 parcel á a. Ha megszűnne a feldaraboltsí'g, már maga ez a tény hala mas jövrdelmet biztosítana. Milliárdokkal emelhetjük a jövedelmet azzal is, ha mezőgazdaságunkb :n csak nemesített vetőmagot haszrálunk és ha minden v délien bevezetjük a fűvetéssel és 1 gelővel kombinált veté.i r nd ze. t, ha a legnagyobb mértékben fegjuk felhasználni a legalkalmasabb trágya anyagokat, ha a száraz időjáré.s ellen öntöző berendezésekkel, halastavak és erdősávok létesítésével fogunk védekezni. Miért csak a népi demokrácia és a s ociallzmus kezdi meg mezögazdas gunk tervezerű tökéletes tesét? Miéit szolgálják ezek a t rvek a közép- és kisparasztok érdekeit? A k. pitalizmus korában a tervek a spe uláció, a gyárak, földbirtokosok és nagykereskedők érdekeit srol^álták. A népi demokrác'a és a szocializmus nem érthet egyet olyan rendszerrel, amely az embert kizsákmányolja. Az em' er a szecializmais építésében a leg 'rágilbb tőke és a szocializmus az ember számára épül. A mezőgazdaság tökéletesítése az e»éz nemze' gazdaság éraeke. Nem Tehet nemzetgazdaságot és szocializmust építeni a gazdasági élet ek csak egy ágában és a más k t teljese í elhenvagolni. És érpen ezért a szocializmus az egéiz nemzetgazd.ság érdekében a mezőgazdaságnak edd :g még nem látott fejlődését biztosítja és — Minek örülnek — Ne mondja! — De igen. Kevesebb az urak? — Kevesebb mint holnap. teszi lehetővé. Nem elég, hogy fö det adunk földműveseiknek, de s.g'teni ke l a közép és kisp. rasztoknak, hogy a földből a le' ető legtöbbet hozzák ki a lehet.) legkisebb fáradsággal. A mez gazdaság kitpitése mindé. e.celőtt nektek földműveseknek jelent s.gítséget! Jól tudjá t k, hogyan terjedtek azok a mindenféle hírek hegy a mezőgazdaági termé ek ára csökkenni fog. mert idén ;ó a termés. Igen, a kapi alista á'lamokban, ahogyan arrr bi-tos-n emlékeztek még a régi időkbő', ha jó volt a termés, á. cS s köve kezelt és cs:k nehez n tud álck termékeiteket értékesíteni. Így van ez ma nyugatin, ahol az árak csökkennek, az üzlet k t;ie vannak áruval, az embe.eknek azonban nincs miből vá á o ni és a terményeket el égriik. Mi scgitett'nk nektek szárazság idején. Ma mindnyájan örülünk annak, hogy jó termésünk lesz. Ez a földművesek és munkások sk_.ét jelenti, a spekuláció már nem' élhet visza munkátok gy möle ével. Az árak emelked ni fognak, mert ha jebb és bőré g.sebb a t„rmés, kiterjeszthetjük nagyobb mértékben a szabad piac.t a mez'gazdarágí termé k kro, a-r.erny ben a földműves eleget tett a t rmelési és beszolgáltatási szeiződéseknek. Azon kívül j go'.ok van választani, va y e.adjátok terménytöbbleteket a szabadpiacon, vagy további bes :oig.íltatási szerződés megkötése alapján hivatalos áron adjátok el. Földműveseink könnyen megértik, hogy lehetetlen mezőgazda ságunkat önkéntes tevékeny részvé el nélkül kiépíteni és a földművesek és családjaik ezreinek a beleegyezése nélkül. Ezért a Fö dmüve ek Egységes Szövetkezete is m'ndenekelőtt a földművesek ügve, mert beleegyezésük, rés vé'.elük és bizalmuk nélkül semminemű szövetkezeti tevékenység nem lehetséges. Éppúgy megértitek azt is, hogy a fö'det c:ak a földműves munkiálhatja meg, hegy senki másnak nem adhatjuk oda azt és a földből csak úgy hozbatunk ki gazdag termést, ha a földet nyugodt, boldog, mege'égedett és építeni akaró polgár fogja művelni. A told — éppúgy mint a gyárak, r.em kizárólag a földműves java, hanem az egész nemzet közeliát s nak fő orrása és az egész nem/e g z a érdeke, h< gy hog an gazdá kodnak a nemzet e javával. fl SzovjeiőSóiióI íiazahacsátiák a japán hadifoglyokat Tokióból jelentik, hogy a Szovjetunióból megérkezett Japanba az első hazatérő hadifogoly szállítmány. Amidőn a hajó befutott Majzara kikötőjébe, a volt hadifoglyok először az Intel nacionálét, majd a demokratikus ifjúság himnuszét énekelték. A hivatalos japán sajtóügynökség, a KIODO jelentése szerint a hazájukba visszatért katonák az újságírók kérdéseire így válaszoltak: „Visszatértünk Japánba, hogy itt számunkra új rendet alakítsunk. Toví'.bbi 90.000 hadifogoly társunk van érkezőben, akik saját elhatároz?r-ukból ugyanilyen értelmű Ígéretet tettek." fi magyar földművesek , Lanircsrátihan Június 26-án a magyar földműves delegáció Moszkvából Leningrádba j érkezett. A magyar vendégek részt: vettek a Nachimovszky tanintézet megalapításának ötéves évfodulóján. Sz érsekújvári cukorkagyár nyári munkaprogramja Az érsekújvári Csokoládé és cukviK, üzem, amely a Szlovenszkói csokoládé, cukorka és gyümölcsléidül gozó nemzeti vállalat egyik vái~ lalata, mos-t fejezte be munkaprogramját, amelyet az ötéves terv írt elő az elmúlt hónapokra. Az úgyneyezett „uborka-szezónt" úgy hidaiják át — hiszen ezek a fizetett szabadságok hónapjai is —, hogy egész június hónapban a gyár munkása; és munkásnői mezőgazdasági brigádban dolgoznak a palarikovói járásban lévő pikópusztai állami birtokon. A birtok vezetősége nagyon megelégedett a brigád teljesítményével és a rendes fizetésük mellett ízletes és bőséges ebéddel látja el a rohammunkátokat. A július hónapot a gyárépület rendbehozására fordítják, mivel az úgy be'ső, mind külső javításra szorul. A munkateljesitménv és a munkaerkölcs az üzemben kifoeástalan. A normát 100 százalékon felül teVesítik. Az é'.munkásverseny a 'zaiagrendszer munkamódszere miatt csak »gyes csooortok között alakulhat ki. Az egvéni munkaversenv fr atwztus l-én meginduló munkánál fig kifejlődni. Ksrácson-ra S v"?ón szaloncukrot kell elkészítendők és ennél a mvnkánál lehetősé" nyílik élnrn'nkaver=envre. A verseny főjutalma egy új mó'orkerékpár. növekvő számát alkalmazták. Ezek látták, hogy sorsuk azonos, ellenségük közös, iellát egységesen kellett fellépnlök. A gép a munkásnak kollektív nevelést adott. Elvezette a munkást a szervezetbe és elvezette őt előbb az utópisztikus, később a tudományos szocializmus felé. A nagy, hosszú évtizedelvig tartó küzdelemben, melyet a proletaritáus a termelőeszközök magántulajdonúnak eltörléséért folytatott, a nemzet legöntudatosabb és politikailag legérettebb osztálya lett. Ékért játszott és játszik ma is vezetöszerepet a kizsákmányolók elleni harcban. Ezért játszott nálunk ve/etőszerepet 1948 februárjában és játszik ma is, a tőkés rendből a szocializmushoz vezető átmeneti korszakban. Államosítottuk a termelést, kisajátítottuk a tőkés vállalatokat, a gépet az egész nemzet szolgálatába állítottuk. Szocializmust építünk. Csakhogy az a tény, ho'^y a gép már nem az egyes tőkés egyedeknek szolgál, hanem az egész nemzetnek, megváltoztatja a mi viszonyainkat ls a géppel szemben. Jó gépeket akarunk, egyre jobbakat, hogy jól és minél jobban szolgálják a nemzet érdekeit, hogy gyorsan és kiadósan emeljék a dolgozók élet- és kulturális színvonalát. A tökésrend győzött a hűbériség korszakit felett, mert a segéd kezemunkáját gépi termeléssel pótolta. A szocializmus győz a tőkés rend felett, mert kialakítja a munka új, magasabb termelőképességét. Ma tehát a munkának ismét össznemzeti, igazán hazafias küldetése van. A munka termelőképességének emelése mindenki számára, aki be csületesen dolgozik, örömteli, egészségesebb és magasabb színvonalú életet biztosit. Ezért mondjuk azt, hogy a termelés újítói a kultúra építői is. Helyesen tettük tehát, ha a Nemzeti Színházba jöttünk, a kultúra eme nagyszrtí sátrába, hogy az újítási mozgalom kulturális jelentőségét hangsúlyozzuk. A munka termelőképességének emelésével emeljük a nemzet kulturális színv onalát is. Aki kulturális fejlődést akar, nem lehet közömbös a nagy gazdasági fejlődés iránt, amely ma egész Szlovenszkói áthatja. Az újítók a szocialista rend legjobb építői. Ebben a rendszerben a kultúra az egész nép tulajdona lesz. Nemrégiben még a gazdagok kiváltsága volt. A főiskolákat csak a gazdagok gyermekei látogatták. A művészet, az irodalom, a színház, a zene, az élet minden öröme csakis az ő kiváltságuk volt. A munkást kizárták a kultúréletből. Az. analfabéták hadserege a proletárok soraiból toborzódott. Ilyen sötétségbe kergetett bennünket a burzsoázia és azután rólunk még azt is terjesztette, hogy ostobák vagyunk, kisebb értékűek és csak az ilyen piszkos fizikai munka való nekünk. Kisebb értékűnek bélyegeztek bennünket és a munkáról úgy beszéltek, mintha az szégyen lenne. A népi demokrácia eltávolította tőkés élősködőket. A gép már nem nyom el bennünket, de segít nekünk. A munka már nem magánügy, de az egész nép ügye. Ezért, mint Sztá' lin elvtárs, nagy tanítónk és vezetőnk inondoüa, a becsület és dicsőség iigye. Rövid idő múlott el a munka felszabadítása óta. Mégis ennek a forradalmi lépésnek már nagy kulturális eredményeit is látjuk. Üzemeinkben az új ember típusa születik meg. Öröme van a munkából, mert nagy jelentőségét ismeri már. Az újítók, akik ma Bratislavában egész Szlovenszkó területéről összegyülekeztek, eljöttek ide a Nemzeti Színházba is, mert a művészet ma mindenkinek hozzáférhető. Művészeinknek már nem kell és nem fogják szogálni a burzsoázia érdekeit, vagyis a nemzet aránytalan kisebbségét. Az akadémia megrendezésével azt akarják bizonyítani, hogy belekapcsolódtak a szocialista társadalom megvalósításáért folyó erőfeszítésekbe. Elsajátítják Sztálin megjegyzését, hogy a munka a becsület és dicsőség ügye. Ezért ma a Nemzeti Színházban is ez a jelszó: Becsület a munkának és az újítóknak dicsőség! A Csehszlovákiai Rádió Bratislava és Kosice adóállomások hullámhosszán ! ' f minden nap 13'45 órai kezdettel magyar híreket sugároz j i
