Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-26 / 65. szám, vasárnap

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 június 26, vasárnap 2 Kcs II. évfolyam, 65. szám KÁLLAI GYULA: Ez a szerződés a népeink közötti boldogabb és gyümölcsözőbb korszak kezdetének csak egyik állomása A Czernin-palotában lejátszódott történelmi jelentőségű események új korszakot indítanak meg abban a fejlődésben, amely a csehszlovák és ma­gyar nép között megindult A két külügyminiszter nyilatkozata nem tesz pontot az események után, de újabb eseménysorozatot indít meg, ame­lyek egészen bizonyosan nagyban hozzájárulnak a Dunamedence népei­nek boldogabb életének kialakításához. A Dunán innen és a Dunán túl élő népek régóta áhítottaák ezeket a szavakat. De ezeket a szavakat csak > szocializmus felé haladó államok kormányférfiai mondhatták ki, mert egyedül a szocializmus teszi lehetővé a szabad népek boldog együttélését. Ügy hisszük, hogy Kállai Gyula magyar külügyminiszter beszéde, ame­lyet az okmányok kicserélésekor mondott és amelyet lapunk tegnapi számában helyszűke miatt nem közölhettünk, mindenekit érdekel. A szerződés, amelynek ratifikációi okmánayait most kicseréltük, ténylege­sen hozzájárul a béke megerősítésé­hez, nemcsak orsiágaink között, ha­nem Európában és általában az egész világon. Ezzel a szerződéssel azt íi bebizonyítottuk, hogy azokban az or­szágokban, melyekben a nép saját ke­zébe vette sorsának Irányítását, a dol­gozók maguk határozzák é> irányítják államuk bel- éi külpolitikáját. Felemel­kedés, jólét, biztonság, valamint test­véri összefogás, szövetségi együttmű­ködés és törhetetlen békeakarat jeliem­ii ezt a politikát. E szerződés, melyet ma ünneplünk, hosszú történelmi kor­szakot zár le. A Habsburgok imperia­lista politikája nem utolsósorban a ma­gyarok és a csehszlovákok között éreztette káros hatását. Horthy feudá­list* és fasiszta államvezetése és a Benei-fél« nagy kapitalista államvezetés Is nagy gondot fordított arra, hogy ezt a két szomszédot, ezt a két egy­másra utalt népet egymástól távol­tartsa. A hatalmas Szovjetúnió győzelme és törhetetlen békepolitikája tette lehető­vé mindkét nép számára, hogy elin­dulhatott a népi demokratikus felemel­kedés útján a szocializmus felé. A fel­emelkedés útja nem volt könnyű, de mindkét nép minden vonatkozásban érezhette a Szovjetúnió baráti segít­séget. Igy váltak a lenini és sztálini tanulságok a csehszlovák és magyar Kommunista Párt következetes harcán keresztül az egész nép kincsévé és vágyainak megtestesítőjévé. E politika I alapján fejlődött ki és erősödött meg | a népeink közötti barátság, amelynek | kifejezője ez a szerződés is. 11 két nép a béke frontjának szilárd bástyája Mindkét ország sokat szenvedett az elmúlt világháborúban. Ezért mind a két nép jól tudja, mit jelent a háború. Csak természetes, hogy a magyar nép csakúgy, mint a csehszlovák, ma a bé ke frontjának szilárd bástyája. Ter­mészetes, hogy mindkét nép megütkö­zéssel és felháborodással figyeli azo­kat az imperialista törekvéseket, ame­lyek új háború kirobbantására irányul­nak. A két nép szövetsége és barátsá­ga azt is jelenti, hogy keményen és megingathatatlanul ellenállunk a hábo­rús uszításnak. Nem felejtjük el, hogy mindkét nép­nek mennyi szenvedést okozott a né­met imperializmus. Felháborodással áll­nak tehát azok előtt a törekvések előtt, amelyeknek már nem is leplezett célja a németországi régi uralkodó osztá­lyok visszaállítása, a német háborús potenciál megmentése vagy feltámasz­tása. Tudjuk jól, hogy ezek a törek­vések csak részei az amerikai impe­rialista világ törekvéseinek. Mi ezeket a törekvéseket a leghatározottabban és legélesebben elutasítjuk. A magyar dol­gozók ugyanúgy, mint a csehszlovák nép idejekorán felismerték, hogy a Szovjetúnió békepolitikája az egyetlen út arra, hogy a világ népei megtalál­ják és tartósan biztosítsák az annyira óhajtott békét és ezért teljes erejükből támogatják a Szovjetúnió harcát a bé­kéért. Az imperialisták mind Magyarorszá­got, mind Csehszlovákiát előretolt bás­tyájukként akarták felhasználni. Kísér­letüket mindkét országban meghiúsí­tottuk. Ezek a közös politikai eredmé­nyek is elmélyítették a két nép ba­rátságát. Ebből azt a döntő tanulságot vonjuk le, hogy egyesítenünk kell a magyar és csehszlovák nép erőit és né­peink barátságának olyan szilárd fa­lát kell megteremteni, amelyről vissza­pattan az országunk függetlenségét és békéjét veszélyeztető minden kísérlet. Ez a szerződés a népeink közötti bol­dogabb és gyümölcsösebb korszak kez­detének csak egyik állomása. Sem a magyar, sem a csehszlovák nép nem akar megállni a végre megtalált helyes és jó úton. A szocializmus felé haladó népi de­mokráciák szövetségi politikája nagy távlatokat nyitott meg előttünk. Közös erővel ki kell dolgoznunk a gazdasági és kulturális együttműködés formáit. Bátran és büszkén nézhetünk a jövő elé örömmel állapítom meg, hogy a magyar és a csehszlovák írók, zené­szek, művészek és tudósok nem vár­ták meg, amíg az együttműködésün­ket szerződés szabályozza, hanem máris eredményes és gyümölcsöző kapcsolatokat létesítettek egymás­sal. Ennek a szép példája a most megnyíló magyar képzőművészeti ki­állítás. Látjuk, hogy a béke és »z építés terén előttünk álló feladatok a szer­ződésben biztosított együttműködés alapján válnak teljes mértékben meg­oldhatókká. Éppen ezért számolnunk kell azzal, hogy ellenségeink, a bé­ke ellenségei az eddiginél fokozot­tabb mértékben folytatják aknamun­kájukat és támadásaikat. Ébren és soha nem lankadó erővel akarunk harcolni »z imeprialisták próbálko­zásai ellen, kíméletlenül le akarjuk leplezni a.z imperialistáknak közénk befurakodó ügynökeit, el nem feled­kezvén arról, hogy ezek sokszor a nacionalizmus álruháját öltik fel. Résen leszünk és azonnal elnyomunk minden olyan törekvést, amely veszé­lyeztetné az elért eredményeket. Eredményeink nemcsak azért érté­kesek számunkra, mert » két nép boldogságának és jólétének kézzel­fogható jelei, hanem azért ls, mert a Szovjetúnió vezette békefront to­vábbi megerősödését jelenti. E szerződés, amelynek okmányait most kicseréltük, a Gottwald elnök úr által vezetett Kommunista Párt és a Rákosi Mátyás által vezetett Ma­gyar Dolgozók Pártja kitartó, követ­kezetes munkájának a gyümölcse. A jelen eredmények után, mint a békefront tagjai, bátran és büszkén nézhetünk a jövő elébe Tudjuk, hogy az új, boldog építőkorszak, amely e szerződéssel a magyar nép és a cseh­szlovák nép számára megnyílt, to­vábbi sikerekre jogosít. Éljen a magyar és csehszlovák nép örök barátsága! Éljen Klement Gottwald, a cseh­szlovák nép bölcs vezetője! Éljen a világbéke szerető népeinek közös frontja, annak nagy vezetője, Sztálin generalisszimusz! Dobi István és Kállai Gyula üdvözlőtáviratai A magyar kormányküldöttség a határ átlépésekor üdvözlőtáviratokat küldött a csehszlovák nép vezetőinek: AN'TOVTV ZÁPOTOCKÍ Árnak, A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, Prága. Miniszterelnök úr! Most, amikor elhagyjuk a baráti és vendégszerető Csehszlovákia területét, engedje meg, hogy a kormányküldöttség; ne­vében köszönetemet fejezem ki azért, m barátságért ém szeretetért, ame­lyet a csehszlovák nép és kormánya részéről látogatásunk alatt tapasz­taltunk. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy az a szerződés, amelynek ratifikációs okmányalt kicseréltük, a kölcsönös együttműködés alapján népeink további fejlődésében új és gazdag lehetőséget nyit meg. Meg­győződtünk arról, hogy a csehszlo­vák-magyar barátság mélyen gyö­kerezik népeinkben s ez biztosíték arra, hogy a két szabadságszerető nép még egységesebben és szilár­dabban sorakozik fel a Szovjetúnió vezette békefrontban. Egyben kérem tolmácsolja Prága dolgozó népének külön köszönetünket azért a rend­kívüli élményért, amelyet a látoga­tásunk alatt megtartott nagygyű­lés jelentett számunkra. Dobi István. Dr. VLADIMÍR CLEMENTIS úrnak, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere, Prága. Külügyminiszter 4r! Bngedje meg, hogy a legszívélyesebb köszönetem fejezzem ki azért a felejthetetlen fo­gadtatásért, amelyben a kormánykül­döttség látogatása alkalmával ré­szünk volt. Ez a rendkívüli baráti fogadtatás is megerősítette meggyő­ződésünket, hogy a csehszlovák-ma­gyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés népünk mélyen gyökerező barátságá­nak megpecsételése. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy azok a tárgyalá­sok, amelyeket a prágai tartózkodá­sunk alkalmával a csehszlovák nép képviselőivel folytattunk, hozzájá­rulnak ahhoz, hogy népeink baráti kapcsolatai még szorosabbá, még bensőségesebbé váljanak, még job­ban elősegítsék országaink alkotó munkáját. Népeink szoros, ma már megbonthatatlan barátsága további erősödése annak a nagy békefrOnt­nak, amelyet a szabadságszerető né­pek élén a Szovjetúnió vezet. Kállai Gyula. Rákosi Mátyás » prágai forradalmi kiállításon. További közellátási intézkedések a dolgozók érdekében fl Nemzetgyűlés közellátási bizottságának tárgyalásán KrajCír belkereskedelmi miniszter beszédet mondott a kormány újabb intézkedéseiről KraJPlr belkereskedelmi miniszter a nemzetgyűlés közellátási bizott­ságában beszámolójában bejelentette a közellátásban és az áru elosztá­sában elért eddigi eredményeket és megszabta a közellátási és elosztási politikánk további irányvonalát. Hangsúlyozta, hogy a jó eredményeket a dolgozók erőfeszitéseinek köszönhetjük • a közellátás terén a közel­jövőben újabb nagy sikereket hoe. A közellátás kérdéseiről Gottwald elnök a kongresszuson azt mon­dottá, hogy az élelmezési helyzet javulása halálos csapás a reakcióra. Ezért .az élelmezési helyzet javítását tűztük ki főcélul és minden remé­nyünk megvan arra, hogy a dolgozók élelmezés) helyzete teljes rende­lést nyerjen. Földműveseinknek megengedtük azt, hogy a beszolgáltatási kötele­zettségük teljesítése után fennma­radt termékeiket a szabadpiacon ér­tékesíthetik & piaci kereslet és kí­nálat által meghatározott árakon. Üjévkor gondos áruösszeírást vé­geztünk — mondotta KrajCír mi­niszter —, amelyben sikerült sok eltitkolt és eldugott árunak a nyo­mára jönni. A szükségleti cikkek gyártását az ötéves terv első évében mingyárt jelentősen emeltük és a belföldi piae céljaira a textil, kon­fekció és cipőipar termelésének egy­harmadát sajátítottuk ki, a szabad­piac és kétharmad részét tettük fél­re a ruhajeggyel való kötött gazdál­kodás, tehát a dolgozók szükségle­tel számára. A számítások azt mu­tatták, hogy a szabadpiac és a kö­tött piac ilyen arányú részesedése mellett, az egész lakosságnak nem adhatunk ruhajegyeket és mivel a lakosság négyötödének joga van a ruhajegyekre, a juttatásokat egy­általán nem emelhettük volna. El­lenben elhatároztuk, hogy biztosít­juk lakosságunknak, hogy a neki já­ró textiljegyekre tényleg meg is ka]Sja a szükséges ruházati cikkeket. Mindenki emlékszik arra, hogy feb­ruár előtt nagyon nehéz volt a tex­tiljegyekre valamit is kapni. A cipő- és textilárun kívül más iparcikkeket ls bocsátottunk sza­badforgalomba. Csak kevés árucikk van kizárólag kötött forgalomban. Az élelmiszerhelyzetben is változás állt be. Amellett, hogy mindenkinek biztosítottuk az élelmiszer-fejadago­kat, a kerületi székhelyeken és né­hány ipari központban szabadpiacot nyitottunk, amelyeknek hálózatát fokozatosan kiszélestíjük. Bz új intézkedések sikere a munkásságnál i Az üzemek munkássága, a falusi parasztság és más dolgozók foko­zatosan megértették ezeknek az új intézkedéseknek előnyeit. Nemcsak otthon, de külföldön is, főleg az Im­perialista államokban nagy figyel­met szenteltek ezeknek az intézke­déseknek és a sajtóban is kommen­tálták. Nem tudták letagadni azt, hogy olyan úton indultunk meg, amely lehetővé teszi kedvezőbb el­látási körülmények kialakulását. Statisztikai kimutatás szerint a sza­bad üzletekben június előtt, amikor az árakat leszállítottuk, a vásárlók rétegezödése a következő volt: 41 százalék munkás, 23 százalék pa­raszt, 22 százalék hivatalnok és 14 százalék önálló foglalkozású. Ilyen volt körülbelül a helyzet az élelmi­szeripari szabadüzletekben is. Ebből az következik, hogy a szabadpiacon négyötöd részben dolgozók vásárol­tak, tehát olyan polgárok, akiknek ruhajegyük is van. A szabadpiac fo­kozatosan a dolgozók szükségletének pótlását segítette elö. Megtakarított pénzükért most már vásárolni tud­tak és ez a tény nagy hatással volt magára munkateljesítményükre is, mert a munkásság látta, hogy a na­gyobb jövedelemnek, a jobb munka­teljesítménynek hasznát veszi. n jobb közellátás következményei Űjév után a pénzintézeti betétek is növekedtek. Ezek a növekedések főleg a folyószámlákon mutatkoznak és összehasonlítva a mult esztendő­vel, látjuk, hogy a gazdasági hely­zet nagy lépéssel javult. A közellá­tási politika megjavulása ezen a té­ren nagy eredményeket hozott. Az általános adó az állampénztár­nak sokkal nagyobb jövedelmet eredményezett, mint azt előre fel­tételezték. Ennek nagy jelentősége van, mert az általános adó hozzá­járult ahhoz, hogy az idei államkölt­ségvetés mérlege helyreálljon és a bevételek fedjék azokat a beruházá­si tételeket, amelyeket az ötéves számunkra előírt. A közellátás javulásával kifogtuk a szelet a reakció vitorlájából. Ezek az intézkedések nagy csapást jelen­tettek a spekulációnak és a fekete­piacnak. Eredményképpen a fekete­piac nálunk ebben az évben teljesen megszűnt és az új árak kialakulá­sára jelentősen fog hatni a kiváló­nak mutatkozó idei termés. De az ez év első felében megvalósított intéz­kedések csak a kezdet kezdetét je­lenti. A kormány június 1-ével új intézkedéseket léptetett életbe, ame­lyek értelmében leszállították a sza­badpiacon lévő textil és készáru cik­kek, valamint élelmezési cikkek árait, amely árleszállítással fogyasz­tóink közel 14 milliárd Kős-t taka­rítottak meg, amely összeg zsebünk­ben marad, vagy pedig újabb érté­keket vásárolhatnak ezen az áron. Ezenkívül bizonyos árucikkek pont­értékét is leszállították a kötött pia­con, aminek következtében dolgo­zóink többet és jobbat vásárolhat­nak ezután. Nem szükséges hang­it I 1

Next

/
Thumbnails
Contents