Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-26 / 65. szám, vasárnap

UJSZ0 1949 JAniu® 2t» súlyoznunk, Tiogy ezek a javulások és árleszállítások csakis az ipari munkásság fokozódó erőfeszítéseinek köszönhetők. A dolgozók vásárlóerejének növekedése 'Június első felében a textiláruk napi eladása a májusi átlaggal szemben egyharmaddal emelkedett a szabadpiacon. Emelkedett a szabad készárú és cipőüz'etek forgalma is. Nemcsak az élelmezési cikkek és a textilárú iránt nagy a kereslet, de növekedett a kerékpár és fotócikkek eladása is. Élénk a kereslet rádiók, gramofónok, villamos főzőkészülékek, takaréktűzhelyek és más háztartási gépberendezésben is. Már kialakul, milyen cikkek örvendenek a legnagyobb keresletnek. Az egyes eladási központok eszerint rendezkednek be és továbbítják rendeléseiket. II hiányok Az elmuH évben a legnagyobb hány pelenkákban, kötöttárú cikkekben és ágyneműben mutatkozott. Gondoljuk csak meg: évente a köztársaságban közel 300.000 csecsemő születik. Ha egy csecsemőre csak 25 pelenkát számi'tunk, akkor is évente legalább 7'/2 millió pelenkára van szükségünk. Viszont 1948 első felében csupán 2 millió pelenka jutott a piacra. Az év második felében csaknem 5 millió pelenkát gyártottunk és ebben az évben egész bizonyosan kielégítjük a szükségletet. A többi textilárukban, amelyekben a mult évben hiány mutatkozott, idén a gyártás sokkal magasabb, úgyhogy minden reményünk megvan arra, hogy a szükségletet kielégíthetjük. A munkacipők kérdése A munkacipőkkel való ellátás ís javult. A szakszervezetek útján majdnem 2 millió pár munkacipő jutott el a dolgozókhoz. De a Bzükséglet még legalább félmillió pár, amelyet feltétlenül ki kell elégíteni. A földművesek részére ez évben 350.000 munkaruhát irányozunk elő és a JSSR utalványaira 45 pontról 25 pontra szállítottuk le a bőrből készült munkacipők értékét. Krajéír miniszter a továbbiakban azután rámutatott arra, hogy a növekvő ipari termelés maga után vonja természetszerűleg a kereslet egyre nagyobbmérvü kielégítését és a mutatkozó jó termés, az ipari munkásságunk állandóan növekvő munkalelkesedése a közellátási helyzet sikeres javulását eredményezi. Traktorállomást minden járásba! Mezőgazdasági politikánk főeé'ja, hogy gépesítse a termelést E cél elérésére sok helyen nehézségekbe ütközik. Az egyes járásokban traktorállomásokat létesítettek. Az eperjesi kerület Csehszlovákia egyik legelmaradottabb vidéke volt. A tervgazdálkodás azonban lehetővé teszi az ilyen vidékek számára is a mezőgazdasági termelés modernizálását és gépesítését. A járások épülethiányban szenvedtek, ezért a traktorállomások létesítése nehézségekbe ütközött. Ele'nte átmeneti garázsokat építettek, melyekben 4—5 gép fért el. Ezek azonban kevésnek bizonyultak. A gépállomások szükségessége egyre nő. Fölműves közcnsígUDk ma már igénybeveszi a traktorokat nemcsak szántásra, haneJB aratási célokra is. A kerü'et illetékes hivatalai gondoskodnak arról, hogy minden járásban új, modern traktorallomás legyen, i P a J\ G i\ I M O l i\ 1 K A magyar küldöttség búcsúzása előtt dr. Bolgár Elek magyar követ a csehszlovák kormány tiszteletére fogadást rendezett a Nemzeti Klubban. A prágai magyar követ feleségével őszinte szívélyességgel fogadta a csehszlovák kormány tagjait és a magyar kormányküldöttség tiszteletére megjelent többi vendéget. A fogadáson az államférfiak között meghitt, baráti hangulat volt. Elégedettség és vidám derű pihent a vendégek arcán, mint a dolgozókén, akik az elvégzett nagy munka után érzik, hogy derekasan teljesítették feladatukat. Egy szerencsés pillanatban észrevettem, hogy Kállai Gyula külügyminiszter egyedül van. Odamentem hozzá, bemutatkoztam és átadtam neki Lőrincz elvtárs és az ÚJ SZÚ szerkesztőségének szívélyes üdvözletét. Kállai Gyula közvetlenül és igen szívélyesen érdeklődött, hogy miért nem jött el Prágába Lőrincz elvtárs is. Otthon kevesen szerkesztjük az Új Szó-t — feleltem — és őrhelyén kellett maradnia. Később alkalmam nyílt Siroky miniszterelnökhelyettessel beszélni és megkértem, mutasson be Rákosi Mátyásnak. fOky miniszterelnökhelyettes a - legnagyobb készséggel eleget tett kérésemnek és odavezetett Rákosi Mátyáshoz. Ott álltam a két nagy államférfi előtt. Egyszerre jöttem ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy kezet szoríthassak Sirokyval és Rákosi Mátyással, a szlovák és magyar nép dolgozóinak nagy harcosaival. Rákosi Mátyás azzal a közvetlenséggel, amely minden megnyilvánulását jellemzi, a következőket mondta: , — Az Új Szó-ról még nem tudok n}/ilatkozni, mert hiszen még biztosan fejlődőfélben van, de közölje Lőrincz elvtárssal, hogy Budapest komohj érdeklődéssel kíséri az új Szót. Fordítsanak még több gondot a falu dolgozóira — mondotta tovább. — Nagyon fontos, hogy a magyar munkások és földművesek a hírekről és az őket. érdeklő eseményekről idejekorán értesüljenek. Rákosi végül annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az Új Szó olvasótábora minél nagyobbra szaporodjon. A fogadás után kimentem az állomás szalonjába, hogy résztvegyek a magyar delegáció búcsúján. Itt Rákosi Mátyás élénk, közvetlen hangon beszél Zápotocky miniszterelnökkel A beszélgetés orosz nyelven folyt. Clementis Dobival és Gerő Ernővel társalgott. A búcsúzásnál az egész csehszlovák kormány oH volt. Nmcs hivatalos külseje, inkább baráti, meghitt jellege ezeknek az utolsó prágai pillanatoknak. Szinte, mintha rokonok búcsúznának el egymástól. Az államférfiaknak arcán a fáradtságnak nyoma sem látható, holott három nap alatt elég munkájuk volt. A jólvégzet munka derűjével fog kezet a magyar delegáció kormányunk tagjaival és kivonul az állomás perronjára. Ott katonazene és díszszázad várja a magyar küldötteket. A himnusz elhangzása után Dobi István miniszterelnök Svoboda hadügyminiszter kíséretében szemlét tart, a díszszázad „Nazdar"-ral köszönti őket. A katonazenekar még rázendít egy indulóra és a vendégek a különvonatba szállnak. A magyar államférfiak megjelen nek a különvonat ablakainál, amikor kiderül, hogy még öt perc idő van az indulásig. Erre Rákosi Mátyás mosolyogva megjegyzi, hogy ő még leszáll. Tényleg, lefelé ls tart a vonat lépcsőjén, ott Zápotocky elébe megy és a vonat lépcsőjén megállva még elbeszélgetnek, amíg végre megadják a jelt az indulásra. Pár perccel 11 óra után a különvonat elindul. Az ablakból a mamfr vendégek még szívélyesen integetnek mosolyognak és mi, akik ittmarad tunk, Szabadság" köszöntéssel bú csúzunk a jó munka után hazájukba visszatérő magyar államférfiaktól. Szabó Béla. A kommunisták az egész emberiség szabadságáért harcolnak — mondotta Paul Robeson New-Yorkban Moszkvából való visszatérése után Paul Robeson, a viláhírű énekes New York négernegyedében beszédet mondott. Az ülésen több mint ötezer négermunkás vett részt és több fehér is. Robeson szívélyes háláját fejezte ki az őszinte üdvözlésért, majd beszámolt európai útjáról és a párizsi békekonferenciáról. „Gyűlölöm a gaztettekre képes kapitalista rendszert és sohasem fogom megengedni, mondotta, hogy az én egyéni sikereimmel igazolják az amerikaiak viszonyát a néger nép 14 millió polgárával. Utolsó utam arról győzött meg, hogy az amerikai imperializmus a Marshall-terv segítségével világuralomra törekszik. A nyugateurópai országok már teljesen elvesztették függetlenségüket és szabadságukat. Az amerikai nagytőke diktálja Nyugat-Európának, hogy mit kell csinálnia. mit szabad termelnie, hol vásárolhat és kivel loytathat kereskedelmet. Ezenkívül a Marshall-terv teljesen rabságba akarja dönteni a gyarmatokat. Nyugat-Európára gyakorolt befolyásával, mert mivel is tudnának mással fizetni a nyugateurópai vagy angol bankárok a Wall Streetnek, mint nyersanyaggal, arannyal, rézzel, uránnal vagy más hasonló dolgokkal. Az amerikai imperialisták lepénzelik a négerek vezetőit. Lövöldöznek ránk, mikor önálló szavazásra törekszünk, terrorral hurcolnak háborúba, melyet nem mi akarunk, gazdaságot harácsolnak a mi vérünk és fáradságos munkánk árán. Mikor Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Szovjetúnióban voltam, ott más, szebb életet láttam. A férfiak, nők és gyermekek ezrei kértek, hogy beszéljek arról a szeretetről és rokonszenvről, melyet ők a szenvedő négertestvéreik é3 nővéreik iránt éreznek és ilyenkor többször majdnem sírnom kellett. Ezek a nemzetek oly szívélyesen üdvözöltek, hogy ezt sohasem fogom elfelejteni. Nem a nagy fl magyar-csehszlovák szerződés az európai béke komoly fényezője Bo^ár Elek, prágai magyar követ vezércikket írt a magyar-csehs lovák megegyezés jelentőségéről az „Obrana Lidu"-ba, a csehszlovák hadsereg központi lapjában. A cikkben többek között ezeket írta: A magyar-csehszlovák szerződés komoly tényezője az általános európai békének. A történelmi átalakulásban döntő jelentősege van ann;k a ténynek, hogy a Szovjetúnió szabadította fel a magyar és csehszlovák népet a fasizmus j 'rma alól. A Szovjetunióhoz fűződő szoros kapocsnak köszön• hető, hogy a két ország megterem• tette a saját népeinek legjobban megfelelő gazdssági és politikai életformát, a népi demokráciát, amely út a szocializmushoz. A Szovjetunióhoz fűződő közös kapocs szilárd biztrsítéka annak is, hogy az elmúlt időszak ellentétei a két ország között soha többé nem térhetnek vissza és a magyar és csehszlovák ncp nem lesz többé áldozata semmiféle külföldi imperializmusnak, sem pedig a belföldi reakciónak, amelyet a J külföldi imperial zmus szít. énekest üdvözölték bennem, hanem Paul Robesont, a ti képviselőtöket, az amerikai néger nép, a koloniák és Wallace Amerikájának, haladószellemű pártjának, azz amerikai kommunista párt 12 vezetőjének a képviselőjét. Ezeknek az országoknak kiváló államférfiai nagy tisztelettel fogadtak, mert a Ti követetek voltam. Meglátogattam Sztálingrádot Is, jár tam azokon a történelmi helyeken, ahol Sztálingrád hős népe harcolt a hatalmas Volga partjain, hogy megmentsen titeket és engem is Hitlertől. A Szovjetúnió összes népei békét óhajtanak és boldog életet. A szabadságot már elnyerték és a Szovjetúniót őszintén szeretik. Azok az emberek, akikkel a Szovjetúnióban, a népi demokrácia új országaiban és Közép-Európában találkoztam, a nyugateurópai országok haladó szellemű képviselői s Kína népének képviselői, akikkel Prágában és Moszkvában találkoztam, legnagyobb részt kommunisták voltak. A kommunisták voltak azok, akik elsőként áldozták életüket az elmúlt háborúban szabadságunkért, az egész emberiség szabadságáért. Befejezésül Paul Robeson felszólította az amerikai négereket, hogy egyesüljenek abban, a harcban, melyet a szabadságukért kel' megvívni. Ha egyesülünk, folytatta beszédét, elérjük, hogy elfogadják a lincselés elleni törvényt és szavazási jogot a munkajogot kapunk. Azzal semmit nem érünk el, ha új háborúba kényszerítenek minket, legközelebb álló szövetségeseinkkel és barátainkkal. Nem akarunk fölöslegesen meghalni idegen frontokon az imperialisták és a háborús uszítók érdekeiért. Segíteni akarun kazoknak, akik a békéért, a szabadságért és a négerek felszabadításáért harcolnak. Howard, a négereg vezetője és Davis, az amerikai Kommunista Párt vezetője szívélyesen üdvözölték Robesont és kijelentették, hogy a néger nép soha többé nem fogja támogatni az imperialista háborúkat. Magasabb munkateljesítményeket az építészetben Az újítótervek kiállítása Bratislavában Az újltótervek szlovenszkói kiállítása, melyet június 26-án nyitnak meg Bratislavában, hatalmas áttekintése lesz újítóink sikeresen végzett munkájának. Az újítók újítási tervei iparunk minden ágában lehetővé teszik munkástársaik teljesítményének emelését, a termelési kiadások csökkentését és a nehéz testi munka kiküszöbölését. Jelentős újítóterv kerül kiállításra ezen a szlovenszkói bemutatón a téglaszárító kamrák töltéséről. Ennek tervezője J. Fried, a lovinabánvai magnezit vállalat mérnöke. Az újitóterv a magnezit tégláknak a szárítókamrákban való elhelyezésének új módjára vonatkzik, mely egyidejűleg lehetővé teszi a magnezit tégláknak a szárítókamrákból való kiszedésénél a jobb és gyorsabb munkát. Az újító terv előnye a szárító kamrák befogadóképességének 50 százalékos emelése különösebb költségek nélkül. Az év folyamán ezzel 1,250.000 Kős-t takarítanak meg. Említésre méltó a púchovi Syenit vállalatnál dolgozó Markovii Istvánnak újító terve, melyben az azbeszt fedőanyag készítésénél a nyersanyagmegtakarításról van szó. Az újító terv 0 2 cm eltérést enged a fedődeszkák vastagságánál és ez egy 4X 40 cm-es deszka előállításánál 32 néívzetCentiméter területnyi anyagot takarít meg. Az egy év a'att megtakarított anyag értékét 1,350.000 Kfs-re becsülik. / A szlovenszkói újítótervek kiállítása azt az örömtelies valóságot bizonyítja, hogy az újítók az építészet terén is tevékenvkednek. Az építészet. m"Ívnek föfeladatokat szab az ötévés terv, 27 újítótervet mutat be a kiállításon. A tervek mindegyike építészetünkben nagy jelentőséggel bír. Raaz János elvtárs az építkezésnél a habarcs helyszínre szállítására vonatkozó újítótervet adott be. A habarcsot mozgószalagon fogják a keverőből a tartályokba szállítani. Ez az értékes újító terv évente 192.000 Kcs megtakarítást jelent. Nagy forradalmat jelent az építészetben A. Schulz újítóterve, amivel lehetővé teszi a menyezetek gyorsabb felhúzását. Ez a terv minden négyzetméternél 52 Kés megtakarítást jelent. Ilyen nagy forradalmi jelentőségekkel bír az építészetben G. Sula mérnök újító terve is, amellvel a Csehszlovák Eoítkezési Vállalatok évente 19.200.000 Kfs-t takarítanak meg. Eszerint az újító terv szerint szilárdabb homok-kavics alapot nyújtanak a betonépítményeknek. Termelési szövetséget létesítenek a világ dolgozói Párizs. — A világ szakszervezeti federációja a következő kiáltványt adta ki. A napokban elkezdődött nemzetközi szakszervezeti konferenciák nagy jelentőségűek a világ textil-, fémés bőriparának dolgozói számára. Az értekezletek feladata, hogy a világ szakszervezeti federációja keretében az említett három ipari ág részére termelési szövetséget létesítsenek. Több ország szakszervezete ellenezte a szakszervezeti federáció arra irányuló kezdeményezéseit, hogy ezeket az értekezleteket egybehívja. Már az első jelentések a három megnyílt értekezlet sikeréről számolnak be. Júnuis 20-án kezdődött meg Lyonban a francia, olasz a Szovjetúnió és a román szakszervezetek vezetésével a textil-dolgozók nemzetközi értekezlete. Június 21 -én Turinban a fémipari munkások nemzetközi értekezletét tartják, melyet a francia, olasz, holland csehszlovák és a Szovjetúnió fémipari szakszervezetei hívták egybe. Gottwaldovón pedig a bőr-, cipő- és gumiipari dolgozók tartanak nemzetközi értekezletet. A világ szakszervezeteinek második kongreszszusa után, melyet Milánóban tartják meg június 29—július 10-ig, újabb három nemzetközi értekezletet hívnak egybe — ugyanabból a célból, hogy különböző ipari ágakban termelési szövetséget létesítsenek. Július 14-én Florencban a bányászok, ugyanaznap pedig Milánóban a világ famegdolgozó, a gép- és az építési anyagipar dolgozói tartanak nemzetközi értekezletet. Július 15—18-ig ugyancsak Milánóban a vliág tengerészei és kikötőmunkásai értekeznek. A világ szakszervezeti federációjának keretében létesülő termelési szövetségeket az összes szabad országok különböző iparágainak dolgozói nagy haladásnak tekintik, melyeknek az a jeletőségük, hogy általuk szekszervezeti érdekeiket közösen megvédhetik s hogy életszínvonalukat emelhetik". Magyar szakszervezeti küldöttség érkezett Milánóba Csütörtökön utazott el Budapestről a világ szakszervezeti küldött ég kongresszusára Milánóba a magyar szakszervezeti küldöttség. A küldöttség vezetője Apró Antal, a magyar szakszervezeti szövetség főtitkára. A kiküldöttek között van Harustyák szakszervezeti elnök, Forgács, a külügyi osztály előadója, Havran, a termelési osztályvezetője, Gáspár Sándor a vasutasok és tengerészek szakszervezetének főtitkára és még sokan mások. Nemzeti bizottságot létesítenek Reimann kiszabadítása érdekében Max Reimann kiszabadítása érdekében létesített német Nemzeti bizottság azzal ,a felhívással fordult országuk lakosságához és a világ minden demokratikus társadalmához, hogy nyújtsanak segítséget Reimann szabadlábra helyezéséért folyó küzdelmekben. A kiáltvány azt mondja, hogy minden német, aki a szabad vélemény nyilvánítás jogával él, a nyugatnémetországi övezetben M. Reimann sorsára juthat. M. Reimann kiszabadítása tehát az egész német nép feladata. A Nem-eti bizottság felhívja továbbá az összes országok demokratikus erőit, hogy vegyenek ők is részt a Max Reimann büntetésének eltörléséért folyó küzdelemben. Angol asszonyok küldöttsége Sztálingrádban Június. 22-én Moszkvából Sztálingrádba repült az angol asszonyok küldöttsége, melynek vezetőnője Menning asszony, az angol képviselőház tagja és a „Március 8-i bizottság" elnöknője. A küldöttség tagjai megtekintették a város nevezetességeit, a Nagy Honvédelmi Háború Múzeumát és ellátogattak a sztálingrádi traktoi-üzembe is. Este résztvettek a „Stálingrád, a hősök városa" c. film ünnepélyes bemutatásán. Június 23-án az angol asszonyok küldöttsége repülőgépen ismét Moszkvába tért vissza.