Uj Szó, 1949. június (2. évfolyam, 44-68.szám)

1949-06-25 / 64. szám, szombat

1949 június 25 UJSZ0 Az atneiikai váCscq egyre nagyobb arányokban bontako• zik ki. Egyes kormányférfiak és ve­zető üzletemberek megnyugtató ki­jelentéseire élesen rácáfolnak a kü­lönböző hivatalos statisztikai adatok, amelyek mind az üzleti helyzet ál­landó rosszabbodásáról és a válság elmélyüléséről számolnak be. íme, néhány száraz adat: tavaly októberben az Egyesült Államok ipa­ri termeléséilek indexszáma 199 volt, májusban már csak 174. Az acélmű­vek félévvel ezelőtt még kapacitásuk teljes 100 százalékával dolgoztak, jú­nius elején már csak 86.7 százalék­ról. A tőzsdén jegyzett részvények összes árfolyamértéke június ót a 32 milliárd dollárral esett és a z árfo­1-yamindex hanyatlása az utolsó hó­napokban már meghaladta a 20 szá­zalékot. A nagy áruházak eladási forgalma állandóan 8—12 százalékkal kisebb az egy év előttinél, ugyan­akkor a raktárakban egyre nagyobb eladásra váró készletek halmozódnak fel. A könnyűiparok termelése egyre csökén, az elbocsátott munkások szá­ma egyre növekszik. Kormányadatok szerint ötmillió fő, szakszervezeti adatok szerint pedig hatmillió teljes munkanélküli van ma az Egyesült Államokban, ezenkívül sokmillió azoknak a száma, akik erősen csök­kentett munkaidővel dolgoznak. Má­jus utolsó hetében 206 cég ment csőd­be az Egyesült Államokban. Az elmélyülő válság azonban nem­zetközi téren, az egyes tőkéscsopor­tok közötti ellentétek növekvő kiéle­ződésében is megmutatkozik. Nagiron jellemző erre az a heves tiltakozás, amivel Amerika az új angol-argentin kereskedelmi szerződést fogadta. Anglia hússzükségletének túlniro­mó részét a tengerentúlról importál­ja, elsősorban Argentínából, Ausztrá­liából é s Új-Zélandból. Hosszú hó­napokig tartó tárgyalás után sike­rült végre új megállapodást kötnie Argentínával, amely az eddiginél jó­val magasabb áron ugyan, de öt esz­tendőre biztosítja az angol dolgozók heti húsfejadagját. Anglia a-z impor­tált hús ellenértékét különböző ipar­cikkekkel, nyersolajjal fizeti és ez utóbbi volt az a körülmény, ami az USA tiltakozását elsősorban kivál­totta. Az amerikai olajérdekeltségek u. i. attól félnek, hogy az angol-argentin megállapodás következtében egyik értékes piacukat vesztik el s Argen­tína dollár nélkül, a sterling-blokk­ból kapna olajat. Ezért minden követ megmozgatnak Washingtonban, hogy a hosszúlejáratú szerződés megköté­sét akadályozzák. Jegyzéket ugyan nem küldött az amerikai kormány, de Londonban és Buenos Airesben egyaránt közölte, hogy a megállapo­dás a kereskedelem „szabadságát" veszélyezteti és így amerikai érdeke­ket sért. Ezzel szemben brit részről kijelen­tették, hogy az amerikai áláspont nem helytálló. Megértik ugyan, hogy az angol-argentin megállapodás sú­lyosan érinti az Egyesült Államokat, minthogy ezek évtizedeken keresztül hasznot húztak abból a körülmény­ből, hogy az Argentínával való an­gol forgalom állandóan passzív volt. Az USA ugyanis eddig nagymennyi­ségű árut exportált Argentínába anélkül, hogy onnan megfelelő érték­ben árukat vásárolt volna. Minthogy azonban Anglia ma nincs abban a heh/zetben, hogy az importált húst dollárokban fizesse meg, nincs más választása, minthogy áruszállítással egyenlítse ki a tartozását. Ezért nincs is módjában fiai/elembe venni Ame­rika tiltakozását. Nyilvánvaló, hogy ez a kiélesedő ellentét, amely csak egy eset a sok közül, az amerikai válság elmélyülé­sét mutatja. Amerika mindenáron exportálni akar és ebben a törekvé­sében figyelmen kívül hagyja más országok még oly jogos érdekeit is. Növekednek tehát az ellentétek a válság következtében az egyes tőkés­csoportok között és nem kétséges, hogy ezek az ellentétek a kapitaliz­mus általános válsánának további el­mélyüléséhez vezetnek. Erről Röklildötts^q tanulmányozz! a szovjet szakszervezeti tevékenységet A „Nemzetközi Nőnap bizottsá­gának" angol nöküldöttsége moszk­vai látogatása során tanulmányozta a szovjet szakszervezeti tevékenysé­get, a munkaszervezés, bérrendszer és társadalombiztosítás terén. Mind a három kérdést a szovjet szakszer­vezeti tevékenység sok más szem­pontjával együtt részletesen meg­világította az a be-^élgetés, amelyet íz angol vendégek ír —nyecovval, a ézoviet Szakszervezeti Tanács el­nökevií, Nina Popovával, a Szak­szervezeti Szövetség titkárával és más szakszervezeti vezetőkkel foly­tattak. II Szakszervezeti Világkongresszus kijelöli a gyarmati országok szakszervezeteinek a további megerősödés útját A Trud cikke a délafrikai szakszervezeti mozgalomról A június 29-én, Milánóban meg­nyíló szakszervezeti világkongresz­szussal kapcsolatban a „Trud" Dra­nov cikkét közli Dél-Afrika dolgo­zóinak harcáról. A cikkíró kifejti, hogy Dél-Afrika munkásosztálya a mun­kaviszonyainak megjavításáért ví­vott harc hatalmas fegyverét lát­ja a Szakszervezeti Világszövet­ségben. Ezért Dél-Afrika két legnagyobb szakszervezeti szövetsége, az Euró­paiak Szakszervezeteinek Tanácsa és a nem európai szakszervezetek szövetsége megalakulása óta tagja a Szakszervezeti Világszövetségnek. Dranov továbbá leírja a délafrikai dolgozók helyzetét. Rámutat a hihetetlen mértékben dívó faji meg­különböztetésre és a rabszolgamun­kára. Az ipari központokban a ben­szülött munkások csak külön tele­peken lakhatnak. A kormány töményt fogadtatott el, amelynek célja, hogy megaka­dályozzon minden érintkezést fehér és fekete munkások között. A Johannesburgban dolgozó több mint 80.000 afrikai munkásnak nin­csen joga a városban lakni, hanem kénytelen a város határain kívül, sajátkezüleg összetákolt kunyhókban meghúzódni. A benszülöttek nem költözhetnek szabadon egyik város­ból a másikba, nem változtathatják meg szabadon munkahelyüket, mert a kormány rendeletei engedélyhez kötik a benszülöttek minden lépését. A benszülött köteles nem kevesebb, mint 12 különféle engedélyt magával hordani és ha csak egyet nem tud felmutatni, bűnözőnek tekintik. A cikkíró ezután rámutat arra, hogy a benszülött munkást a legember­telenebb módon zsákmányolják ki é>s valósággal rabszolgasorsban tartják. Az afrikai munkás csak egytizedét kapja annak a bérnek, amelyet az európaiaknak fizetnek. A benszülött munkások hosszú Ideig hiába kísérelték meg, hogy jogaik védelmére szakszervezeteket létesít­senek. A munkásmogalom megerö­I södése, a munkásság osztályöntuda­* tnnfllí fpilfiHésÉi nrrn in<iítntt níhánv tának fejlődése arra indított néhány fehér szakszervezetet, hogy benszü­lött munkásokat is felvegyen tagjai sorába. Később aztán a benszülött munkások megkezdték saját szak­szervezeteik felállítását is. És ezek­nek taglétszáma a második világ­háború alatt hatalmasan megnöve­kedett. Ilyenformán a délafrikai szakszervezeti mozgalom megoszlik, sok szakszervezetnek külön fehér és külön benszülött szervezete van. A fehér munkások szakszervezeti ta­nácsa ma 87 szervezetet egyesít, összesen 172.165 taggal. A benszü­lött munkások szakszervezeti taná­csa 119 szervezetet számlál, összesen 158.000 taggal. A Délafrikai Üniő uralkodó körei nemcsak a benszülött szakszerveze­teket üldözik, hanem igyekeznek fel­bomlasztani a haladó fehér szak­szervezeteket is, elsősorban azokat, amelyek benszülött munkásokat is befogadnak. A délafrikai demokratikus és nem­zeti felszabadító mozgalom mind­ennek ellenére mindjobban terjed. „Semmi kétség aziránt — fejezi be cikkét Dranov —, hogy a Szakszervezeti Világkongresszus ki fogja jelölni a gyarmati orszá­gos szakszervezeteinek a további megerősödés útját és meghatározza feladataikat a dol­gozó nép életszínvonalának megjaví­tásáért világszerte folyó harcban." II Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetőségének határozata A Bolgár Kommunista Párt Kö zponti Vezetősége június havi teljes ülésén értékelte a május 15-én megtartott néptanácsi és népbíró-válasz­tások eredményét, majd határozatot hozott, amely fontos döntéseket tartalmaz a párt mezőgazdasági politikája és néhány pártszervezési kérdés tekintetében. A határozat megállapítja, hogy a Hazafias Arcvonal ragyogó vá­lasztási győzelmet aratott, minthogy a választók 92 százaléka az Arc­vonal közös listájára adta le szavazatát. Kiemeli, hogy a Kommunista Párt vezette Hazafias Arcvonal ragyogó választási gyözeime a helyes politikai irányvonalnak, az eddig elért nagy sikereknek és annak a szoros kapcsolatnak köszönhető, ame lyet a néppel fenntart. De éppen a nagy választási győzelem után kö telessége a Bolgár Kommunista Pártnak rámutatni egyes hibákra, hiányosságokra és gyengeségekre, amelyek a Hazafias Arcvonal politikájában még fennállanak és megje­lölni az utat ezeknek kiküszöbölésére. Ezzel kapcsolatban a határozat megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelők, nevezetesen a középpa­rasztok irányában hibák és mulasztások történtek, különösen, ami a kötelező beszolgáltatást, valamint a mezégazdasági szövetkezetek meg­alakítását illeti. A Bolgár Kommunista Párt Központi Vezetőségének teljes ülése fel­tétlenül szükségesnek tartja, hogy megszilárdítsák a munkásosztály és a dolgozó parasztság' együttműködésének gazdasági alapjait. A Központi Vezetőség felhívja a párt politikai bizottságát, hogy dol­gozza ki a munkásosztály életviszonyainak fokozatos megjavításához szükséges konkrét intézkedéseket és tegyen lépéseket a káderek átszer­vezésére. Váltsanak fel mindenkit, aki a pártban, az állami szervekben, a gazdasági szervezetekben vezető, vagy többé-kevésbé fontos állást tölt be, ha nem teljesítette a rábízott feladatokat. Jugoszlávia egészséges forradafmi erői Szovjetunió, a népi demokráciák és az egész békeszerető emberiség támogatását élvezik Romániába menekült jugoszláv kommunisták megbélyegzik a Tito-klikk terror-uralmát „N m vagyunk egyedül, velünk van a hatalmas S ovjetúnió" c'mű vezércikkében a Romániába mene­kült jugoszláv politikai emigrán­sok „Az Internacionalizmus Zász­laja" című folyóiratának harma­dik száma következőket írja: — A júdás Tito és a hóhér­Rsnkovics fanszta terroruralmat vezettek be országunkban. Nap­nap után tartóztatják le, gyilkol­ják meg és tüntetik el a jugoszláv nép legjcbb fiait. Országunkat az amerikai urak gyarmatává vál­toztatták. Szégyenteljes propagan­had'áiatot folytatnak a Szovjet­únió és a népi demokráciák ellen. A Szovjetúnió méltó választ adott az aljas belgrádi banda rágal­maira. — A trockista banda ezúttal is­mét é'ezhette a szocializmus tá­borá iák erejét. A szovjet kor­mány válasza a trockista árulók­nak, amikor egyre erősebb a Tito­ellenes mozgalom hazánkban, éreztette népünkkel, hogy nem vagyunk egyedül. Az ország egészséges forradalmi erőt a Hatalmas munkástüntefés Párizsban a repülőgép­gyárak bezárása miatt A francia kormány az amerikai re­pülőgép-érdekeltségek nyomására el­határozta, hogy bezárja a SNCAC re­pülőgépgyárakat. Ennek következté­ben hétezer francia munkás kerül ai utcára. A munkások tiltakozó gyűléseket rendeztek, majd négyezer munkás fel­vonult a pénzügyminisztérium elé, ahol a küldöttek előadták a munkás­ság kívánságait A küldöttség azt a választ kapta, hogy az üzemek bezá­rását nem lehe: elhalasztani. A Vasipari Munkások Szakszerve­zete felszólítja a dolgozókat, hiúsítsák meg ezt a Franciaország érdekelt sú­lyosan sértő kormányintézkedést. A repülőgépgyárak dolgozói — mondja a felhívás — nen egyeznek bele ab­ba, hogy bezárják gyáraikat. A Francia Országos Gazdasági Ta­nács kedden foglalkozott azzal a kor­mányjavaslattal, amely a francia repü­lőgépgyártás felszámolását célozza és felhatalmazza Ramadier nemzetvédel­mi minisztert, hogy hadititkokra hivat­I kozással bárkit elbocsáthasson állásá­ból. Az ülésen Joliot-Curie is felszólalt. A javaslatot amerikai törvények min­tájára készítették. Joliot-Curie rá­mutatott arra, hogy annakidején a német megszállók is megtiltották a franciáknak, hogy újat alkossanak s csak az általuk irányított munkák végrehajtását engedték meg. Ma az amerikaik törekednek erre, azzal a kü­lönbséggel, hogy a katonai megszál­lás helyett egyenruha nélgül megszál­lást szeretnének. A Gazlasági Tanács 26 szavazattal 12 ellenében a kormányjavaslat elve­tését ajánlotta. Szovjetúnió, a népi demokráciák és az egész békeszerető emberi­I ség teljes támogatását élvezik. Nem vagyunk egyedül, oldalun­kon van a hatalmas Szovjetunió, a népi demkráciák és a világ bé kes eretö népei, ezzel az erővel acé ózzuk meg harcos szellemün­ket és tegyük mind szélesebbé azt a hatalmas mozgalmat, amely ha zánkban az amerikai zsoldban élő trockista banditáknak még a nyo­mát is eltünteti. A lap „Mentsük meg a Tito kazamatáiban szenvedő elvtár sa nk életét" című cikkében meg írja, hogy Sveten Zsujovics vezér ezrides, a jugoszláv nemzeti föl­s abadító hadsereg parancsnoka és a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja már egy éve a legembertelenebb kö­rű mények között szenved Tito börtönében. Andrija Hebrang, a hcrvát nép fölkelésének vezetője és Jugosz'áv Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja ug anilyen embertelen körülmé­nyek között szenved börtönében. A lap ismerteti sok más jugo szl'v kommunista nevét is, aki­ket Rakovics janicsárjai vertek bilincsbe. A lap felhívással fordul a világ demokratikus közvéleményéhez és a demokratikus szervezetekhez, emeljék fel tiltakozó szavukat a börtönökben és pyiijtőtáborokban sínylődő jsgosz'áv kommunisták érdekében. EVii történik Szíriában? Imperialista marakodás a koncért — a nép bőrére Mi történt Szíriában? Miért kellett megbuktatni az elnököt, felfüggeszte­ni az alkotmányi és bizonyos idő mul­tán a legkegyetlenebb terror légköré­ben mgerendezni az új „választások" és az új „alkotmány" elfogadásának komédiáját? Az imperialistáknak olajért, piacért és hadászati támaszpontokért folyta­tott harcában a közelkeleti Szíriában összeütköztek Anglia és az USA mo­nopolistáinak érdekei Már 1949 elején világos lett, hogy a versenyben az angolok húzzák a rövidebbet. Amerikai tőkés kapott en­gedélyt, hogy Szíria területén olaj után kutasson és az amerikai társaság­gal való szerződés a parlament elé ke­rült ratifikálás céljából Ennek ellen­súlyozására az angolok sürgősen el­lentervet dolgoztak ki. A gyarmatosí­tóknak ez az utálatos marakodása a koncért a népi felszabadító mozgalom újabb fellendüléséhez vezetett. Mint mindig, amikor fel kell lépni a népi felszabadító mozgalom ellen, a versenyző imperialisták hamarosan kö­zös nyelvet találtak. Március 20-án Huszni-ez-Zajm. a szíriai hadsereg fő­parancsnoka, államcsínnyel letartoztat­ta a köztársasági elnököt, a miniszter­elnököt és más államférfiakat, felosz­latta a kormányt és a parlamentet és kihirdette a korlátlan diktatúrát. Akármilyen ügyesen építik is fel azonban a gyarmatosítók terveiket, az utolsó szó a szíriai népé, amely soha sem egyezik bele abba, hogy külföldi urak és azok bábjai intézzék sorsát. flz angolszász imperialisták be akarják csempészni a fasiszta Portugáliát az ENSz-be A Biztonsági Tanács legközelebbi ülésén Portugália felvételi kérelmét is tárgyalja — jelenti a Szovjet Tájékoz­tatási Iroda. — Az angolszász impe­rialista propagandagépezet fáradhatat­lanul készíti errt elő a világ közvéle­ményét. Az USA 50 millió dolláros kölcsönt nyújtott Portugáliának, Lisszabont Az imperialisták Portugáliát katonai és egyéb „szakember" látogatja. Az imperialisták Portugáléit katonai támaszpontul akarják kiépíteni. Szö­vetkeztek Salazar véres fasiszta dikta­túrájával, amely húszéves uralma alatt végső Ínségbe döntötte a portugál né­pet. A Tribüné című angol hetilap ír­ja: „A lakosság 61.3 százaléka analfa­béta, az ország éhezik. Portugáliában, mely nem vett részt a háborúban, még ma is jegyre adnak napi 15 deka ke­nyeret. Leírhatatlan a mezőgazdasági munkások és kishérlők nyomora". Salazar, Portugália miniszterelnöke, a portugál nép hóhéra, Hitlerék cinko­saként segített megfojtani a spanyol nép köztársaságát és a háború alatt ha­dianyagot szállított a fasiszta Né­metországnak. Portugália népe azonban nem marad tétlen: a kegyetlen terror ellenére na­pirenden vannak a sztrájkok, diáktün­tetések és paraszti megmozdulások. Az országban létrejött az Antifasiszta Egység Nemzeti Rizottsága, amely élén a Kommunista Párt áll. fl csehszlovák ifjúság üdvöi.ete a magyar ifjúsághoz A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a magyar kormányküldöttség prágai látogatása alkalmából táviratban üdvözölte a Magyar Ifjúság Népi Szövetségét. „Országaink őszinte barátsá"a — mondja a távirat tovább erősíti a világ haladó erőit, amelyek a Szovjetúnió vezetésével biztosítják az egész világon a tartós békét. A jövőben szervezeteink to­vább mélyítik a kölcsönös testvéri együttműködést és ezzel is hozzájá­rulnak a két országban a szorcializ­mus építéséhez." II francia kormány N^arca Thorez elvtárs mentelmi ügyében A francia nemzetgyűlés vitatta meg Thorez elvtá s, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára menteimi jogának felfüggesztésére von-itkozo kérlemet. Az előterjesztési egy blumista „szo­cialista" képviselő tette. A Kommu­nista Párt parlamenti csoportja nevé­ben Joinville fábirnok, majd Ondós elvtárs szólalt fel. A parlament végül elutasította a menteim- jog felfüggesz­tésére irányuló kérelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents