Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-19 / 33. szám, csütörtök

2. UJSZÖ 1949 május 19 A Jácusarcú külügyminiszterek A berlini kérdés megoldódott, a világ optimistái fellélegeztek, mert úgy véltélt, hogy a berlini közlekedési korlátozások megszüntetésével az. összes kérdések automatikusan megoldódtak. Előre figyelmeztettük olvasóinkat, hogy a kérdés megoldásának elbírálásánál nem szabad, horry szubjektív érzelmeink és reményeink túlsúlyba jussanak, mert a berlini kérdés ugyan megoldódott a Szovjetúnió akaratából, de ez nem jelenti, hogy a nyugati tőkésrend-' S7er érdekeltjei máról holnapra belenju~odjanak az esetleges kedvező kia'akulásba. Vasárnap a magyar választások eredményeinek hírei mellett, mely egy nemzet abszolút béketörekvéseiről hozott kedvező jelentéseket, ugyanakkor Párizsból keltezve a nyugati hatalmaknak í'inbb szovjet- és keleteurópaellenes eí! iáiról adtak a tudósítók hirt. A francia külügyminisztérium székházában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ku' ítyminiszterei, Acheson, Bevin és Seliuman összeültek, hogy megtárgyalják a követendő elveket, melyeket a május 28-án kezdődő tárgyalásokon akarnak keresztülvinni. Már niara a tény, hogy a három külügy miniszter a négyek külügyminiszterének tanácsülése előtt összejött e-.v titkos ülésre, bizonyítja, hogy céljaik nem lehetnek őszinték és ber.-i'letesek, hogy megint oly módokat és lehetőségeket keresnek, amelyek nem a béke útjához vezetnek, hanem az amerikai és nyugati hadiipari nagytőkések álmait szeretnék va'.ira váltani. A potsdami és a jaltai értekezletek világosan leszögezték azokat az alapvető elveket, amelyek szerint a Németországgal kapcsolatos békeszerződést végre keli ha jtani. A Berlin körül kirobbant nézeteieltérések azért következtek be, mert a nyugati nagyhatalmak ezeken az értekezleteken meghozott alapvető irányelveket egyszerűen sutba vetették. Bevin. Acheson és Schuman ugyanakkor titkos tárgyalásokat tartanak Párizsban, amikor még azok a külföldi lapok is, amelyek a legélesebben ellenezték a múltban a Szovjetunióval történő megegyezést, a közvélemény nyomása alatt kénytelenek már tartózkodóan kifejezni nézeteiket. Ez az utóbbi tény pedig azt igazolja, hogy a nemzetközi közvélemény — ellentétben Acheson-Bevin-Schuman és azok sugalmazóival — melegen üdvözöl minden pozitív lépést a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésére. Ez Igazolja azt a közismert tényt is, hogy a nemzetközi feszültség fenntartásában csupán egy kis csoport van érdekelve, amely a maga támadó szándékait minden körülmények között fölébe kívánja helyezni az emberiség ér 'ekeinek. A Szovjetúnió mndig azt tartotta — állapltja meg e kérdéssel kapcsolatosan az Izvesztlja — hogy a jaltai és a potsdami értekezletek határozatainak, valamint a német kérdésben hozott minden négyhatalmi egyezménynek megtartása vezethet csak a német kérdésnek olyan megoldásához, amely Európa minden népének s köztük a német nép érdekeit egyaránt szolgálja. Azok a kísérletek, hogy a német kérdést kiilön utakon, a jaltai é« a potsdami elvek megsértésével oldják meg, elkerülhetetlenül az európai helyzet r-esterséges feszültségét idéznék elő s azok az európai államok nemzeti érdekeit keresztezik és magának a német népnek az érdekel ellen irányulnának. A visszatérés a négyhatalmi tárgyalásokhoz a német kérdésben: ez az az út, amelynek követésére a Szovjetúnió állandóan felszólította a nyugati hatalmakat. A Szovjetúnió mfndisr kitartott amellett is, hogy a berlini kérdés csak az e^ész német kérdés egy része és ezért nem oldható merr a né• <*t kérdésektől függetlenül, elszigetelten. Az események menete e felfogás helyességét igazolta. Ezért nem véletlen, hosy a nagyhatalmi megállapodás arról beszél: a külügyminiszterek tanácsa nemcsak a közvetlenül berlini kérdésből eredő problémákat fogja megvitatni, hanem a Németországgal kapcsolatos tübbi kérdést is. Az Invesztija hangsúlyozz.a. ho"-y az eryezmény, mely a közlekedési, szállítási és kereskedelmi korlátozások kölcsönös megszüntetéséről szól és a külügyminiszterek tanácsának összehívása az. első lépés lehet az alapvető német kérdésekkel kapcsolatos további megoldások felé. Nevetséges és naiv volna azonban feltételezni, hogy a küszöbön álló tárgyaláson a parancsolás elvét alkalmazhatnák a Szovjetunióval szemben. vasrv — ahogy ezt a párizsi jelentés mondia — kész. tények elé lehessen állítani a Szovjetuniót. Bizonyos körök, a támadójellegtí politikai tömbök alakításának legseréMIRŐL BESZÉLNEK A SÖRGYÁRI DOLGOZÓK? Az új szociális rend gyökeresen megváltoztatta az újság és a dolgozók közötti kapcsolatot is. Azelőtt a legtöbb újság kapitalista érdekek szolgálatában állott. Gyárosok és tőkések önző, egyéni célokra használták fel a sajtót. A múltban az újság, ha munkásokról esett szó, arról tudósította olvasóit, hogy ez vagy az a gyártulajdonos ennyi ezer koronát adott a munkanélküliek megsegélyezésére, de a kapitalisták valódi arcáról őrizkedett lerántani a leplet és alig akadt bátor hang, amely a kizsákmányolt dolgozó igazát merte volna hirdetni. Ma szemtől szembe állunk a munkásokkal, a dolgozókkal, róluk írunk, ügyeikkel foglalkozunk, bajaikat orvosoljuk.., Ma az egykori Stedn sörgyárba látogatunk el. Nem azért, mert végre meleg lett és hogy a sörnek reklámot csináljunk, hanem, hogy megszólaltassuk a dolgozókat, hogy épii tő törekvéseikről beszéljünk velük. Már messziről hatalmas méretű építkezések láthatók. Itt valami készül. Szorgalmas munkáskezek szüntelenül rakják mind magasabbra az • új rend építő tégláit. Elsőnek Karel mérnök üzemigazgató fogad. Nála sem uralkodik a régi szellem Ami* ről vele elbeszélgetünk, az csak a ] kitűzött gazdasági tervek teljesítésével kapcsolatos mondanivaló lehet. Ezt a gyárat 1891-ben alapították. Hogy azóta mennyire fokozódott az üzem teljesítőképessége, az a következő kis számadatból tűnik ki legjobban. 1919-ben 15 ezer hl,1938-ban 100 ezer, idén pedig 300 ezer hl sört termelnek. Az új építkezéssel kapcsolatban kijelenti, hogy a gyár eddigi elavult berendezését teljesen kicserélik és új főzde, katlan stb. építésével európai viszonylatban is a legmodernebb sörgyár egyikévé fejlesztik ki üzemüket. Az általános lakáshiány enyhítése céljából ez évben húsz lakásegységet építenek fel. Utána a vállalati bizottság elnöke, C:ba József elvtárs folytatja a felvilágosítást. Megtudjuk tőle, hogy rövidesen nemcsak a külföldiek részére szállítanak, hanem mi is kaphatunk majd 12 feküs sert Tegnap adták át ugyanis a Zdroj nemzetj vállalatnak az első ilyen szállítmányt. Tehát már a napokban vásárolhatunk a Zdroj szabadkereskedéseiben 12 fokos sört, melynek ára félliterenként 15 Kcs lesz. Ciba elvtárs aztán elmondja, hogv a KSC IX. kongresszusa alkalmából vállalt kötelezettségeket eddig 80 százalékban. az ötéves terv első negyed' évét pedig 121 százalékban teljesítették. Elbúcsúzunk az üzemigazgatótól és az üzemi bizottság irodájába megyünk, ahol Puha Vince elvtárs csatlakozik hozzánk, aki az újjáépítéssel kapcsolatban nvujt felvilágosítást. A háború súlyos károkat okozott gyárunkban fis. Hatalmas erőfeszítésre volt szükség, hogy ezeket helyrehozzuk — mondja, — Hogyan vittétek ezt véghez? — kérdezzük tőle. — Magunk fogtunk hozzá a romok eltakarításához. Időt nem sajnálva dolgoztunk, hogy az üzem mielőbb elkezdhesse a termelést. Rövid 5 hónap alatt a helyreállítási munkálatokat befejeztük és 1945 szeptemberében a gyár már termelőképes volt. A gyárban megindult az élet, építkezni kezdtünk és itt is, mint m'nden nagyobb üzemben, meghonosítottuk a munkásjogokat biztosító szociális intézményeket. Konyhát, fürdőt, külön öltözőhelyiséget kaptak a munkások. Most több dolgozó lép hozzánk. Davidek, aki 1927 óta dolgozik «z üzemben, azt mondja, hogv a háború előtt itt nem kaptunk ebédet, papírba csomagolva hoztuk magunkkai az ennK-alót. Majd Farkas veszi át a szót, aki 1919 óta alkalmazottja a gyárnak. A tulajdonosok alig tartottak velünk kapcsolatot •— mondja. — Anrtak adtak, akiknek akartak és a munkás csak akkor kapott valamit, ha kért. Emlékszem rá, hogy 192Bj ban vagy 29-ben, amikor az alkalmazottak 30 százalékos béremelést ; követeltek, az igazgatóság csak n sztrájktól va'ó félelemben engedett a iogos követelésnek. Ha a Stein sörgyár az egyik legjobban fizető cégek közé tartozott is a kapitalista rendszerben, mégis oly fájó munkáskérdések merültek fel. j melyeket csak a mai szociális rend oldott meg. A szociális munka verseny bevezetésével nemcsak fokozódott a termelés, hanem a munkások egysége is megszilárdult. A nyersanyag megtakarításán eddig 340 ezer koronát takarítottak meg. Ez évben a megtakarításra kerülő nyersanyagból 1500 liter 12 fokos sört főznek, melyből a pártkongresrusi kötelezettségek keretében 1000 litert a Szlovenszkói Szakszervezeti Tanácsna kajánlottak fel. Ezt a nagymenrnyiségű sört a tanács a nehéz testimunkások és az üdülésre kerülő dolgozók között osztja szét. Nagy megtakarítást eredményeznek ezenkívül az újítási tervek, meIvek megvalósításával eddig csaknem félmillió koronát takarítottak meg. Az újítók közül megemlíthetjük Bednárikot és Sedöáíekot, akiket 10—10 ezer korona iutaioenban részesítettek. Nemrég nyújtotta be újítási tervezenvehh védelmezői, kétségtelenül erről : ábrándoznak. De ha a világ béke) szerető népei és azoknak kiküldöttei azt kívánják, hogy a négyek külügyminiszterének értekezlete sikeres legyen, ú<*y ennek az egységet megbontó módszernek, amit ma na Acheson-Bevin-Sehuman-triásr, követ, a ná rizsi MHürvminiszteri tanács falain kívül kell maradnia, ha i májls 23-án a négyek asztalához Ie' ülnek. tét J. Severin, aki újításával a sör fejtését 40 százalékkal meggyorsította és egyben nagy anyagmegtakarítást is elért a habfogó eltávolításával. Eddig naponta 4—5 hl sör veszett kárba. Severín már 22 éve dolgozik az üzemben. rn öszloiigz újításra? Azelőtt — mondja Severin — a munkás csak parancsra dolgozott és nem is gondolt újításokra, mert annak nem volt semmi értelme és jelentősége. Nem volt, ami erre ösztönözte volna. Amikor hallottam, hogy újítási tervezeteket adhatunk be, arra gondoltam, hogy a munkást most jóban értékelik s hogy ezentúl nemcsak a magam részére, hanem a közösség hasznára is lehetek. Az újítási mozgalom yij teret nyitott a munkások életében, ami biztosítani fogja a haladást és az új munkáskáder kiaalkulását. Azt jól tudjuk, hogy újításainkkal nemcsak üzemünknek, hanem az ország többi sörgyárának is nagy megtakarítási Puha, Vince — Megelégszel-e eddigi újításaiddal? — kérdezzük töle. — Dehogy! — feleli. — Ujabbakra és újabbakra gondolok és minden törekvésem az, hogy minél több újítási lehetőséget oldhassak meg. Ránézünk, örömmel tölt el az a tudat, hogy a mostani szociális munkaviszonyok bevezetésével dolgozóink ere a véleményre jutottak. Severin nem is párttag, de józan gonJ. Severin dolkodású munkás, aki majdnem két évtizeden keresztül dolgzoott a kapitalista rendszerben és most a tel' ,ies munkásjogokat biztosító szocialista rendben végre megtalálta ön' magát, »z igazi munkást, aki nem csupán önmagának, hanem a köznek is dolgozik. Elbúcsúzunk a dolgozóktól és csak Puha Vince elvtárssal maradunk együtt A munkásmozgalom régi harcosa. Már 1924-ben tagja volt a vö rös szakszervezeti mozgalomnak. MIÉRT LEPTÉL BE A KOMMUNISTA PARTBA? — kérdezzük. Egy alkalommal Róth elvtárs látogatott meg — mondja Puha Vince — és felvetette azt a kérdést, nem volnék-e hajlandó egy 14 napos tanfolyamon részt venni Természetesen elfogadtam a meghívást. Ott sok olyan kérdéssel ismerkedtem meg, amelyek eddig előttem megoldatlanok voltak. Ott tanultam meg, mi is valóban a munkáskérdés. Azóta, 1932 óta tagja vagyok a Kommunista Pártnak, mert kötelességemnek tartottam, hogv én is tagja legyek annak a pártnak, mely a dolgozók érdekeiért küzd. Azóta nem is tudtam a párt nélkül létezni és sohasem tudnék tétlen lenni.., Ezzel be is fejezzük a sörgyári látogatásunkat. Kezet szorítunk Puha Vince elvtárssal. Nem beszélünk vele többet, pedig érezzük, hogy még sok mondanivalója volna. Hogyan lett a vörös szakszervezet tagja, milyen megpróbáltatásokon ment keresztül a 38-as évek után. A munkásmozgalom történetét csak így. a szocializmusért- küzdők életén keresztül ismerhetjük meg a legjobban. Megígérjük Puha elvtársnak, hogy hamarosan újból kijövünk iide hozzájuk, hogy az elkezdett beszélgetést tovább folytassuk. Addig js — jó munkátI Üdvözöljük a Pravda újságíróit Az Újságírói szövetség negyedévi újságíró versenyén a Pravda szerkesztői hat díjat nyertek. A jutalmozottak között vannak Rudolf Zajac, Jozef Inovecki, Pavol Vranovsky, Ján Rozner, Ludo Zeljenka és Vladimír Laháth elvtársak. Azonkívül a bizottság az egész Pravda szerkesztőségi kolIcktíviimot megdicsérte a jó és készséges tájékoztatási szolgálatért. Tudjuk, hogy a Pravda, különösen a disztribúció kérdésében igen nagy szolgálatokat tett a szlovenszkói nyilvánosságnak. Eb bői az alkalomból az Üj Szó szerkesztői kollektivuma nevében melegen üdvözöljük a Pravda szerkesztöit és további munkájukhoz sok s'kert kívánunk. Einstein és Thomas Mann tiltakozása az Atlanti Szerződés eiien Szétküldték a meghívókat a május 20 és 21-én Washingtonban rendezendő nagygyűlésre, amely az Atlanti Szerződés ellen fog tiltakozni. A meghívói szerepel a többi közöít Albert Einstein professzor és Thomas Mann aláírása is. Szövege a következő: ,.Négy esztendővel ezelőtt meg teremtették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mint a tartós béke alapját. Ma az atómháború veszedelme fenyegeti az emberiséget. A diplomaták az „Egyesült Nemze tek Szervezete megerősítésének" ürügyével írják alá az Atlanti Szerződést, de a „Wall Street Journal sokkal pontosabban és reálistább módon a „dzsungel törvénye diadalának" nevezi a szerződést". A meghívó szövege azután így folytatódik: „Nem akarjuk hinni, hogy az emberi értelmet más erő válthatja fel. Nem akarjuk az Egyesült Nemzetek egységes világát az Atlanti Szerződés két világával felcserélni. Számítunk rá, hogy az amerikaiak megérzik a mostani külpol'tikai irány veszéIves voltát. Ezért felhívjuk Önö ket, csatlakozzanak a május 20-án és 21-én Washingtonban rendezendő nagygyűléshez. II Pravda kultúrházának megnyitása Bratislavában Május 18-án, szerdán nyitották meg a Molotov utca 9. sz. alatt a Pravda kultúrházát. A megnyitó ünnepségen megjelent BaSfovansky, a Kommunista Párt főtitkára, dr. Pavlik megbízott. Major István, a Pravda vezérigazgatója és kultúrális, művészeti életünk sok más jelentős tényezője. A házban egy reprezentatív könyvkereskedés kapott helyet, azonkívül az alkotóművészek állandó tárlata. Az egész épület kiállítása igen ízléses és nagyvonalú. Fejlődő szocialista kultúránk útján bizonyára fontos mérföldkövet jelent a Pravdának ez a dicséretreméltó házavatása. takásnő az üzem élén Kolláriková elvtársnőt a iilinai müzsír-gyár igazgatójává nevezték ki. Kolláriková Gizella munkáscsaládból származik. Atyja az ottani posztógyárban dolgozott. 10 gyermeke volt és így bizony Gizella már 14 éves korában dolgozni járt, hogy a népes család ellátásához sovány keresetével hozzájárulhasson- Beállt 6 is a posztógyárba és már fiatal leány korában saját bőrén tapasztalta, menynyire kizsákmányolja a tőke a dolgozó népet. Már 1909-ben, amikor a szakszervezeti csoportok kezdtek megalakulni, résztvett a posztógyár sikeresen végződő sztrájkjában. Munkaidejüket egy órával csökkentették és bérüket is felemelték valamivel. 1918-ig dolgozott a gyárban. Állandóan résztvett a munkásmozgalom minden megnyilvánulásában és bizony sokszor forgott élete is veszélyben. 1921-ben lépett be a Kommunista Pártba, amelyben mindig jelentős pozíciót, töltött be. Nem ingott meg a nehéz háborús időkben sem, és az igazi kommunista életéhez méltóan viselkedett a megszállás nehéz éveiben is. Kollárik elvtársnő ma 58 éves. De beszéljen ő magal „Legforróbb kívánságom az — mondja, — hogy a sors elegendő erőt és egészséget adjon nekem, hogy minél több erőt tudjak kifejteni a szocializmus felépítésében." Kolláriková elvtársnöt tiszta szívünkből üdvözöljük és további munkájához sok sikert és jó egészséget kívánunk neki. ü nyersanyagtermelés fokozásával pétoijuk a devízahiányt Sok értékes nyersanyagot kell vásárolnunk külföldön és igen drágán fizetjük meg őket. Nagyszerű gépiparunk kiváló készítményeit és egyéb vilghírű iparcikket kell adnunk azért, hogy nyersanyagot kapjunk. Éppen ezért előtérbe jut az a törekvés, hogy azokat a nyersanyagokat, amelyek hazánkban megteremnek, itt kell e'egendő mennyiségben termelni. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségű az olajos növények termesztése, mert ezeket nemcsak a lakosság táplálkozásában használhatjuk fel, de értékes nyersanyagot is nyerhetünk belőlük, amelyekből azután olajokat, lakkokat és más fontos anyagokat készíthetünk. Elsősorban fontos a mák. napraforgó, szójabab és más növények termesztése, amelyekre az idei vetési terv is már nagyobb területeket irányzott elő. CLAV TÁBORNOK HAZATÉRT... Clay tábornok, aki 26 hónapig volt az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka, vasárnap repülőgépen elutazott Németországból. I