Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-19 / 33. szám, csütörtök

2. UJSZÖ 1949 május 19 A Jácusarcú külügyminiszterek A berlini kérdés megoldódott, a vi­lág optimistái fellélegeztek, mert úgy véltélt, hogy a berlini közleke­dési korlátozások megszüntetésével az. összes kérdések automatikusan megoldódtak. Előre figyelmeztettük olvasóinkat, hogy a kérdés megol­dásának elbírálásánál nem szabad, horry szubjektív érzelmeink és re­ményeink túlsúlyba jussanak, mert a berlini kérdés ugyan megoldódott a Szovjetúnió akaratából, de ez nem jelenti, hogy a nyugati tőkésrend-' S7er érdekeltjei máról holnapra bele­nju~odjanak az esetleges kedvező kia'akulásba. Vasárnap a magyar választások eredményeinek hírei mellett, mely egy nemzet abszolút béketörekvéseiről hozott kedvező je­lentéseket, ugyanakkor Párizsból keltezve a nyugati hatalmaknak í'inbb szovjet- és keleteurópaellenes eí! iáiról adtak a tudósítók hirt. A francia külügyminisztérium székházában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ku' ítyminiszterei, Acheson, Bevin és Seliuman összeültek, hogy megtár­gyalják a követendő elveket, melye­ket a május 28-án kezdődő tárgya­lásokon akarnak keresztülvinni. Már niara a tény, hogy a három külügy ­miniszter a négyek külügyminiszte­rének tanácsülése előtt összejött e-.v titkos ülésre, bizonyítja, hogy céljaik nem lehetnek őszinték és be­r.-i'letesek, hogy megint oly módo­kat és lehetőségeket keresnek, ame­lyek nem a béke útjához vezetnek, hanem az amerikai és nyugati hadi­ipari nagytőkések álmait szeretnék va'.ira váltani. A potsdami és a jal­tai értekezletek világosan leszögez­ték azokat az alapvető elveket, ame­lyek szerint a Németországgal kap­csolatos békeszerződést végre keli ha jtani. A Berlin körül kirobbant nézetei­eltérések azért következtek be, mert a nyugati nagyhatalmak ezeken az értekezleteken meghozott alapvető irányelveket egyszerűen sutba ve­tették. Bevin. Acheson és Schuman ugyan­akkor titkos tárgyalásokat tartanak Párizsban, amikor még azok a kül­földi lapok is, amelyek a legéleseb­ben ellenezték a múltban a Szovjet­unióval történő megegyezést, a köz­vélemény nyomása alatt kénytelenek már tartózkodóan kifejezni nézetei­ket. Ez az utóbbi tény pedig azt igazolja, hogy a nemzetközi közvé­lemény — ellentétben Acheson-Be­vin-Schuman és azok sugalmazóival — melegen üdvözöl minden pozitív lépést a nemzetközi helyzet feszült­ségének enyhítésére. Ez Igazolja azt a közismert tényt is, hogy a nem­zetközi feszültség fenntartásában csupán egy kis csoport van érde­kelve, amely a maga támadó szán­dékait minden körülmények között fölébe kívánja helyezni az emberiség ér 'ekeinek. A Szovjetúnió mndig azt tartotta — állapltja meg e kérdéssel kapcso­latosan az Izvesztlja — hogy a jal­tai és a potsdami értekezletek ha­tározatainak, valamint a német kér­désben hozott minden négyhatalmi egyezménynek megtartása vezethet csak a német kérdésnek olyan meg­oldásához, amely Európa minden népének s köztük a német nép ér­dekeit egyaránt szolgálja. Azok a kísérletek, hogy a német kérdést kiilön utakon, a jaltai é« a potsda­mi elvek megsértésével oldják meg, elkerülhetetlenül az európai helyzet r-esterséges feszültségét idéznék elő s azok az európai államok nemzeti érdekeit keresztezik és magának a német népnek az érdekel ellen irá­nyulnának. A visszatérés a négyha­talmi tárgyalásokhoz a német kér­désben: ez az az út, amelynek köve­tésére a Szovjetúnió állandóan fel­szólította a nyugati hatalmakat. A Szovjetúnió mfndisr kitartott amellett is, hogy a berlini kérdés csak az e^ész német kérdés egy ré­sze és ezért nem oldható merr a né­• <*t kérdésektől függetlenül, elszige­telten. Az események menete e fel­fogás helyességét igazolta. Ezért nem véletlen, hosy a nagyhatalmi megállapodás arról beszél: a kül­ügyminiszterek tanácsa nemcsak a közvetlenül berlini kérdésből eredő problémákat fogja megvitatni, ha­nem a Németországgal kapcsolatos tübbi kérdést is. Az Invesztija hangsúlyozz.a. ho"-y az eryezmény, mely a közlekedési, szállítási és kereskedelmi korlátozá­sok kölcsönös megszüntetéséről szól és a külügyminiszterek tanácsának összehívása az. első lépés lehet az alapvető német kérdésekkel kapcso­latos további megoldások felé. Nevetséges és naiv volna azonban feltételezni, hogy a küszöbön álló tárgyaláson a parancsolás elvét al­kalmazhatnák a Szovjetunióval szem­ben. vasrv — ahogy ezt a párizsi je­lentés mondia — kész. tények elé lehessen állítani a Szovjetuniót. Bi­zonyos körök, a támadójellegtí poli­tikai tömbök alakításának legseré­MIRŐL BESZÉLNEK A SÖRGYÁRI DOLGOZÓK? Az új szociális rend gyökeresen megváltoztatta az újság és a dolgozók közötti kapcsolatot is. Azelőtt a legtöbb újság kapitalista érdekek szol­gálatában állott. Gyárosok és tőkések önző, egyéni célokra használták fel a sajtót. A múltban az újság, ha munkásokról esett szó, arról tudósította olvasóit, hogy ez vagy az a gyártulajdonos ennyi ezer koronát adott a munkanélküliek megsegélyezésére, de a kapitalisták valódi arcáról őriz­kedett lerántani a leplet és alig akadt bátor hang, amely a kizsákmányolt dolgozó igazát merte volna hirdetni. Ma szemtől szembe állunk a mun­kásokkal, a dolgozókkal, róluk írunk, ügyeikkel foglalkozunk, bajaikat orvosoljuk.., Ma az egykori Stedn sörgyárba lá­togatunk el. Nem azért, mert végre meleg lett és hogy a sörnek reklá­mot csináljunk, hanem, hogy meg­szólaltassuk a dolgozókat, hogy épi­i tő törekvéseikről beszéljünk velük. Már messziről hatalmas méretű építkezések láthatók. Itt valami ké­szül. Szorgalmas munkáskezek szün­telenül rakják mind magasabbra az • új rend építő tégláit. Elsőnek Karel mérnök üzemigazgató fogad. Nála sem uralkodik a régi szellem Ami* ről vele elbeszélgetünk, az csak a ] kitűzött gazdasági tervek teljesítésé­vel kapcsolatos mondanivaló lehet. Ezt a gyárat 1891-ben alapították. Hogy azóta mennyire fokozódott az üzem teljesítőképessége, az a követ­kező kis számadatból tűnik ki leg­jobban. 1919-ben 15 ezer hl,1938-ban 100 ezer, idén pedig 300 ezer hl sört termelnek. Az új építkezéssel kap­csolatban kijelenti, hogy a gyár ed­digi elavult berendezését teljesen ki­cserélik és új főzde, katlan stb. épí­tésével európai viszonylatban is a legmodernebb sörgyár egyikévé fej­lesztik ki üzemüket. Az általános la­káshiány enyhítése céljából ez év­ben húsz lakásegységet építenek fel. Utána a vállalati bizottság elnöke, C:ba József elvtárs folytatja a fel­világosítást. Megtudjuk tőle, hogy rövidesen nemcsak a külföldiek ré­szére szállítanak, hanem mi is kap­hatunk majd 12 feküs sert Tegnap adták át ugyanis a Zdroj nemzetj vállalatnak az első ilyen szállítmányt. Tehát már a napokban vásárolhatunk a Zdroj szabadkeres­kedéseiben 12 fokos sört, melynek ára félliterenként 15 Kcs lesz. Ciba elvtárs aztán elmondja, hogv a KSC IX. kongresszusa alkalmából vállalt kötelezettségeket eddig 80 szá­zalékban. az ötéves terv első negyed­' évét pedig 121 százalékban teljesí­tették. Elbúcsúzunk az üzemigazgatótól és az üzemi bizottság irodájába me­gyünk, ahol Puha Vince elvtárs csat­lakozik hozzánk, aki az újjáépítéssel kapcsolatban nvujt felvilágosítást. A háború súlyos károkat okozott gyárunkban fis. Hatalmas erőfeszí­tésre volt szükség, hogy ezeket hely­rehozzuk — mondja, — Hogyan vit­tétek ezt véghez? — kérdezzük tőle. — Magunk fogtunk hozzá a romok eltakarításához. Időt nem sajnálva dolgoztunk, hogy az üzem mielőbb elkezdhesse a termelést. Rövid 5 hó­nap alatt a helyreállítási munkála­tokat befejeztük és 1945 szeptemberé­ben a gyár már termelőképes volt. A gyárban megindult az élet, épít­kezni kezdtünk és itt is, mint m'nden nagyobb üzemben, meghonosítottuk a munkásjogokat biztosító szociális intézményeket. Konyhát, fürdőt, kü­lön öltözőhelyiséget kaptak a mun­kások. Most több dolgozó lép hozzánk. Davidek, aki 1927 óta dolgozik «z üzemben, azt mondja, hogv a háború előtt itt nem kaptunk ebédet, pa­pírba csomagolva hoztuk magunk­kai az ennK-alót. Majd Farkas veszi át a szót, aki 1919 óta alkalmazottja a gyárnak. A tulajdonosok alig tar­tottak velünk kapcsolatot •— mondja. — Anrtak adtak, akiknek akartak és a munkás csak akkor kapott valamit, ha kért. Emlékszem rá, hogy 192B­j ban vagy 29-ben, amikor az alkal­mazottak 30 százalékos béremelést ; követeltek, az igazgatóság csak n sztrájktól va'ó félelemben engedett a iogos követelésnek. Ha a Stein sörgyár az egyik leg­jobban fizető cégek közé tartozott is a kapitalista rendszerben, mégis oly fájó munkáskérdések merültek fel. j melyeket csak a mai szociális rend oldott meg. A szociális munka ver­seny bevezetésével nemcsak fokozó­dott a termelés, hanem a munkások egysége is megszilárdult. A nyers­anyag megtakarításán eddig 340 ezer koronát takarítottak meg. Ez évben a megtakarításra kerülő nyersanyag­ból 1500 liter 12 fokos sört főznek, melyből a pártkongresrusi kötele­zettségek keretében 1000 litert a Szlovenszkói Szakszervezeti Tanács­na kajánlottak fel. Ezt a nagymenr­nyiségű sört a tanács a nehéz testi­munkások és az üdülésre kerülő dol­gozók között osztja szét. Nagy megtakarítást eredményez­nek ezenkívül az újítási tervek, me­Ivek megvalósításával eddig csaknem félmillió koronát takarítottak meg. Az újítók közül megemlíthetjük Bed­nárikot és Sedöáíekot, akiket 10—10 ezer korona iutaioenban részesítettek. Nemrég nyújtotta be újítási terveze­nvehh védelmezői, kétségtelenül erről : ábrándoznak. De ha a világ béke­) szerető népei és azoknak kiküldöttei azt kívánják, hogy a négyek kül­ügyminiszterének értekezlete sike­res legyen, ú<*y ennek az egységet megbontó módszernek, amit ma na Acheson-Bevin-Sehuman-triásr, kö­vet, a ná rizsi MHürvminiszteri ta­nács falain kívül kell maradnia, ha i májls 23-án a négyek asztalához Ie­' ülnek. tét J. Severin, aki újításával a sör fejtését 40 százalékkal meggyorsí­totta és egyben nagy anyagmegta­karítást is elért a habfogó eltávolí­tásával. Eddig naponta 4—5 hl sör veszett kárba. Severín már 22 éve dolgozik az üzemben. rn öszloiigz újításra? Azelőtt — mondja Severin — a munkás csak parancsra dolgozott és nem is gondolt újításokra, mert an­nak nem volt semmi értelme és je­lentősége. Nem volt, ami erre ösztö­nözte volna. Amikor hallottam, hogy újítási tervezeteket adhatunk be, arra gondoltam, hogy a munkást most jóban értékelik s hogy ezentúl nem­csak a magam részére, hanem a kö­zösség hasznára is lehetek. Az újí­tási mozgalom yij teret nyitott a munkások életében, ami biztosítani fogja a haladást és az új munkás­káder kiaalkulását. Azt jól tudjuk, hogy újításainkkal nemcsak üze­münknek, hanem az ország többi sörgyárának is nagy megtakarítási Puha, Vince — Megelégszel-e eddigi újításaid­dal? — kérdezzük töle. — Dehogy! — feleli. — Ujabbakra és újabbakra gondolok és minden tö­rekvésem az, hogy minél több újítá­si lehetőséget oldhassak meg. Ránézünk, örömmel tölt el az a tu­dat, hogy a mostani szociális mun­kaviszonyok bevezetésével dolgozó­ink ere a véleményre jutottak. Se­verin nem is párttag, de józan gon­J. Severin dolkodású munkás, aki majdnem két évtizeden keresztül dolgzoott a ka­pitalista rendszerben és most a tel' ,ies munkásjogokat biztosító szocia­lista rendben végre megtalálta ön' magát, »z igazi munkást, aki nem csupán önmagának, hanem a köz­nek is dolgozik. Elbúcsúzunk a dolgozóktól és csak Puha Vince elvtárssal maradunk együtt A munkásmozgalom régi har­cosa. Már 1924-ben tagja volt a vö rös szakszervezeti mozgalomnak. MIÉRT LEPTÉL BE A KOMMUNISTA PARTBA? — kérdezzük. Egy alkalommal Róth elvtárs látogatott meg — mondja Puha Vince — és felvetette azt a kérdést, nem volnék-e hajlandó egy 14 napos tanfolyamon részt venni Természetesen elfogadtam a meghí­vást. Ott sok olyan kérdéssel ismer­kedtem meg, amelyek eddig előttem megoldatlanok voltak. Ott tanultam meg, mi is valóban a munkáskér­dés. Azóta, 1932 óta tagja vagyok a Kommunista Pártnak, mert köteles­ségemnek tartottam, hogv én is tag­ja legyek annak a pártnak, mely a dolgozók érdekeiért küzd. Azóta nem is tudtam a párt nélkül létezni és sohasem tudnék tétlen lenni.., Ezzel be is fejezzük a sörgyári lá­togatásunkat. Kezet szorítunk Puha Vince elvtárssal. Nem beszélünk ve­le többet, pedig érezzük, hogy még sok mondanivalója volna. Hogyan lett a vörös szakszervezet tagja, mi­lyen megpróbáltatásokon ment ke­resztül a 38-as évek után. A mun­kásmozgalom történetét csak így. a szocializmusért- küzdők életén ke­resztül ismerhetjük meg a legjob­ban. Megígérjük Puha elvtársnak, hogy hamarosan újból kijövünk iide hozzájuk, hogy az elkezdett beszél­getést tovább folytassuk. Addig js — jó munkátI Üdvözöljük a Pravda újságíróit Az Újságírói szövetség negyed­évi újságíró versenyén a Pravda szerkesztői hat díjat nyertek. A jutalmozottak között vannak Ru­dolf Zajac, Jozef Inovecki, Pavol Vranovsky, Ján Rozner, Ludo Zel­jenka és Vladimír Laháth elvtár­sak. Azonkívül a bizottság az egész Pravda szerkesztőségi kol­Icktíviimot megdicsérte a jó és készséges tájékoztatási szolgálat­ért. Tudjuk, hogy a Pravda, külö­nösen a disztribúció kérdésében igen nagy szolgálatokat tett a szlovenszkói nyilvánosságnak. Eb bői az alkalomból az Üj Szó szer­kesztői kollektivuma nevében me­legen üdvözöljük a Pravda szer­kesztöit és további munkájukhoz sok s'kert kívánunk. Einstein és Thomas Mann tiltakozása az Atlanti Szerződés eiien Szétküldték a meghívókat a május 20 és 21-én Washingtonban rendezendő nagygyűlésre, amely az Atlanti Szerződés ellen fog til­takozni. A meghívói szerepel a többi közöít Albert Einstein pro­fesszor és Thomas Mann aláírása is. Szövege a következő: ,.Négy esztendővel ezelőtt meg teremtették az Egyesült Nemze­tek Szervezetét, mint a tartós béke alapját. Ma az atómháború vesze­delme fenyegeti az emberiséget. A diplomaták az „Egyesült Nemze tek Szervezete megerősítésének" ürügyével írják alá az Atlanti Szerződést, de a „Wall Street Journal sokkal pontosabban és reálistább módon a „dzsungel tör­vénye diadalának" nevezi a szer­ződést". A meghívó szövege azután így folytatódik: „Nem akarjuk hinni, hogy az emberi értelmet más erő válthatja fel. Nem akarjuk az Egyesült Nemzetek egységes vilá­gát az Atlanti Szerződés két vilá­gával felcserélni. Számítunk rá, hogy az amerikaiak megérzik a mostani külpol'tikai irány veszé­Ives voltát. Ezért felhívjuk Önö ket, csatlakozzanak a május 20-án és 21-én Washingtonban rende­zendő nagygyűléshez. II Pravda kultúr­házának megnyitása Bratislavában Május 18-án, szerdán nyitották meg a Molotov utca 9. sz. alatt a Pravda kultúrházát. A megnyitó ünnepségen megjelent BaSfovan­sky, a Kommunista Párt főtitkára, dr. Pavlik megbízott. Major Ist­ván, a Pravda vezérigazgatója és kultúrális, művészeti életünk sok más jelentős tényezője. A házban egy reprezentatív könyvkereske­dés kapott helyet, azonkívül az alkotóművészek állandó tárlata. Az egész épület kiállítása igen ízléses és nagyvonalú. Fejlődő szocialista kultúránk útján bizo­nyára fontos mérföldkövet jelent a Pravdának ez a dicséretreméltó házavatása. takásnő az üzem élén Kolláriková elvtársnőt a iilinai müzsír-gyár igazgatójává nevez­ték ki. Kolláriková Gizella mun­káscsaládból származik. Atyja az ottani posztógyárban dolgozott. 10 gyermeke volt és így bizony Gi­zella már 14 éves korában dolgoz­ni járt, hogy a népes család ellátá­sához sovány keresetével hozzájá­rulhasson- Beállt 6 is a posztó­gyárba és már fiatal leány korá­ban saját bőrén tapasztalta, meny­nyire kizsákmányolja a tőke a dol­gozó népet. Már 1909-ben, amikor a szakszervezeti csoportok kezdtek megalakulni, résztvett a posztó­gyár sikeresen végződő sztrájkjá­ban. Munkaidejüket egy órával csökkentették és bérüket is fel­emelték valamivel. 1918-ig dolgo­zott a gyárban. Állandóan részt­vett a munkásmozgalom minden megnyilvánulásában és bizony sokszor forgott élete is veszély­ben. 1921-ben lépett be a Kommu­nista Pártba, amelyben mindig je­lentős pozíciót, töltött be. Nem in­gott meg a nehéz háborús időkben sem, és az igazi kommunista életé­hez méltóan viselkedett a meg­szállás nehéz éveiben is. Kollárik elvtársnő ma 58 éves. De beszél­jen ő magal „Legforróbb kívánságom az — mondja, — hogy a sors elegendő erőt és egészséget adjon nekem, hogy minél több erőt tudjak kifej­teni a szocializmus felépítésében." Kolláriková elvtársnöt tiszta szívünkből üdvözöljük és további munkájához sok sikert és jó egész­séget kívánunk neki. ü nyersanyagtermelés fokozásával pétoijuk a devízahiányt Sok értékes nyersanyagot kell vásárolnunk külföldön és igen drágán fizetjük meg őket. Nagy­szerű gépiparunk kiváló készítmé­nyeit és egyéb vilghírű iparcikket kell adnunk azért, hogy nyers­anyagot kapjunk. Éppen ezért elő­térbe jut az a törekvés, hogy azo­kat a nyersanyagokat, amelyek hazánkban megteremnek, itt kell e'egendő mennyiségben termelni. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségű az olajos növények termesztése, mert ezeket nemcsak a lakosság táplálkozásában hasz­nálhatjuk fel, de értékes nyers­anyagot is nyerhetünk belőlük, amelyekből azután olajokat, lak­kokat és más fontos anyagokat készíthetünk. Elsősorban fontos a mák. napraforgó, szójabab és más növények termesztése, amelyekre az idei vetési terv is már nagyobb területeket irányzott elő. CLAV TÁBORNOK HAZATÉRT... Clay tábornok, aki 26 hónapig volt az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka, vasárnap repü­lőgépen elutazott Németországból. I

Next

/
Thumbnails
Contents