Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-31 / 43. szám, kedd

194 ——ujszö A reálgimnázium fiatal brigádosai munkában 5. Véletlenül bukkantunk rá a gimnázium brigádosaira, akik a Stollwtrck-gyárral szemben, a szőlődombok mentén, két préselt szalmakazlon gubbasztottak és egymással kórusban énekelve beszélgettek. Mindennapi dolgokról folyt a szó, ebédről, kenyérről, cigarettáról, de feltűnő volt a kifejezési mód, a kórus, a vidám, gondtalan hang, ahogy egymással közölték mondanivalójukat. Az ifjak száma egyre szaporodott, a kórus egyre erőteljesebb lett és a két préselt szalmakazal messziről két hatalmas sötét szőlőfürt benyomását keltette. Kérdésünkre, hogy mit ünnepelnek az ifjak, Krivosudskytól, a szőlősszövetkezet elnökétől azt a választ kaptuk, hogy ezek az ifjak a gimnázium brigádosai és most, ebédidőben kipihenik a délelőtti munka fáradalmait. Kiderült, hogy éppen befejezték bő ebédjüket, hatalmas katlanokból mértek ki számukra és a szalmakazal tetején élvezik a vidám kórusdallal egybekötött félórai ebédpihenőt, hogy aztán újabb lendülettel folytassák az önként vállalt brigádmunkát. A nyolcadikosok kivételével az egész reálgimnázium résztvesz ebben a munkában, amely a szőlőskertek megtisztítását a burjántól és az élősdi növényektől tűzte ki célul. A brigád az Első Szőlőtermelők Szövetkezetének dolgozik. Masny J., a szövetkezet titkára és Blum L., a raktárnok szolgálnék felvilágosítással. — A szövetkezet tagjait az első és második világháború frontharcosai képezik, akiknek szőlőföldje 260 kat. hektárra terjed. Ezt a szőlőföldet a németektől és a fasisztáktól kobozták el és a frontharcosoknak adták szerzett érdemeikért. — A frontharcosok természetesen, mielőtt a szőlőskertekhez jutottak, elvégezték a szőlőtermelés szakiskoláját. Ezek a frontharcosok kétévi gazdálkodás után belátták, hogy a köz szempontjából is sokkal helyesebb, ha szövetkezetbe tömörülnek és gépesítik a szőlőtermelést, ezáltal olcsóbban árulhatják a bort és felvehetik a versenyt a magántermelőkkel. A szövetkezetet, mingyárt a februári események után, először heten alakították, később a többi frontharcos is önként jelentkezett tagnak. A szövetkezetnek a gépesítésen túl az a célja, hogy tagjai maguk is résztvegyenek a munkában és a szőlőtermelés után járó haszon a munka érdeme legyen. Ezt az igyekvést a haladószellemű nyilvánosság is értékelte, ezért minden eszközzel támogatja a szövetkezetet és szervezett brigádokat küld, hogy a szőlőskertek megművelésében a hiányzó munkaerőt pótolják. Idén február óta a következő brigádok működtek itt: a JSSR, a

z SRD, a KSS III. -kerülete, a ROH központja és a SLUB. Most a reálgimnázium brigádjára került sor. A brigádokat a munkahivatal küldi és osztja be. A reálgimnázium növendékei a CSM fiatal tagjaiból alakulnak. A CSM gimnáziumi csoportjának vezetője Milán Malek, egy rendkívül öntudatos és képzett fiatal diák, aki komolyan és céltudatosan válaszol minden kérdésünkre. V. Bohu§ ugyancsak rokonszenves, fiatal, erőteljes diák. Ö a diákság szervezője, ő alakítja meg a brigádokat és arról is gondoskodik, hogy a brigád vállalt feladata eredményes munkával járjon. A két diák mondanivalójában egymást támogatja. Mindketten közös megegyezéssel a következőket mondják, amikor a brigád munkájóg; és célja felől érdeklődünk. A diákok nyilatkoznak — Szívesen és örömmel végezzük ezt a brigádmunkát, mert tudjuk, hogy a közös célt szolgáljuk, a szocializmust, népi demokráciánkban. Mi annyiban különbözünk a mult tanuló ifjúságától, hogy komolyabb nevelésben részesülünk. Elődeink azért tanultak, művelődtek, hogy önmaguk számára előnyt biztosítsanak, mi azonban azért tanulunk, hogy elősegítsük a közös építőmunkát, a szocializmus erőteljes fejlődését. Brigádjaink működése nemcsak azért fontos, mert eredményes munkát végzünk, hanem azért is, mert általa megteremtjük a szoros kapcsolatot a dolgozó néppel. Közvetlen érintkezésbe kerülünk a dolgozóval és megtanuljuk értékelni a fizikai munka jelentőségét és fontosságát. Mi fiatalok egyetlen pillanatig sem kételkedünk abban, hogy komoly munkánk komoly eredménnyel fog járni. A cél, a szocializmus állandóan előttünk lebeg és tanáraink nevelési szelleme is tisztán ebben az irányban hat és érvényesül. Pontosan tudjuk, hogy a régi szellem milyen mély gyökereket hagyott, ezért mindent elkövetünk, hogy ezt a káros szellemet kiküszöböljük életünkből és tanáraink ebben a törekvésünkben őszinte segítőtársaink. — Itt van például a csoportszellem iskoláinkban. Minden csoport 3—7 tagból áll. Ezekben a jeles, jó és gyengébb tanulók tömörülnek, egymást ellenőrzik, megsegítik és közös együ;V -lésük révén a diákok szellemi színvonala határozottan emelkedő és fejlődő irányzatot mutat. Ezenkívül a CSM tagjai vagyunk; ez az. ifjúságot a szervezet keretén oelül és kívül is, szociális szellemben neveli. — Így például szoros összeköttetésben állunk az üzemek és gyárak kultúrszervezeteivel és egy-egy kultúresten közös műsorral lépünk fel velük és ők hasonlóképpen velünk. A Pravda vállalathoz különös szoros baráti kapcsolatok fűznek és a Pravda úgyszólván pártfogónk, munkánkat minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja. Jövőre már tervbe is vettük a Pravda alkalmazottai részére egy esti érettségi tanfolyamot. A Pravda alkalmazottait ezen a tanfolyamon előkészítjük az érettségire. A terv már annyira előrehaladt, hogy tanáraink beleegyezését is megnyertük. — Szoros összeköttetésben állunk a prágai kereskedelmi akadémiával és ahelyett, hogy egymás között szítanánk káros soviniszta eszméket, egymással versenyzünk a kultúra és a sport terén. Mult héten például az atlétikai versenyek zajlottak le, aztán kultúrestet is rendeztünk, amelyen résztvett a mi negyventagú együttesünk és ők is komoly zenei számokkal szerepeltek. Egyébként ezzel az akadémiával ősszel egy 170 tagú brigádcsoportot szervezünk, hogy segítségére legyünk az úttörő ifjúság vasútépítkezésénél. A mi sovinisztamentes körünkben, a CSMben helyet kap a magyar ifjúság is. A brigádosok lázas tevékenysége Az ifjú brigádosok félig meztelenül ott dolgoznak a napsütötte szőlődomb oldalán, vidám ének kiséri munkájukat. Gyökerestül tépik a burjánt, az élősdi növényeket, amelyek elvonják a tápanyagot és nedvet a szőlőtőkéktől, aztán körülkapálják, kis medret ásnak a töke körül az eső és a nedvesség számára. Ez a munka rendkívül fontos, sürgős és elodázhatatlan. Megszólítjuk Ednár Antont, a VII. C. diákját. Arra a kérdésre, vájjon tudja-e, miért végzi a brigádmunkát, mosolyogva válaszolja, hogy ismeri és szerinte mindazok, akik a munkásosztályból származnak, pontosan tudják, hogy a brigádmunka a közös, szebb jövő érdekében folyik. Majd kis szünet után hozzáteszi még, hogy ő úgy véli, hogy ma. amikor az ötéves terV végrehajtása a legfontosabb szereppel bír, mindenkinek, kivétel nélkül illene tudnia a munka s a brigád pontos célját. Ednár erőteljes brigádos, a szerszámot rendkívül ügyesen és szakértelemmel forgatja. A továbbiak során kiderül, hogy szegény gazdacsaJAdból származik, Ligetfalun lakik és még egy fiatalabb testvére is van. Mindkettőjüket az anyjuk neveli, aki a villanyműveknél dolgozik. Apját 1939-ben hurcolták el a fasiszták Németországba dolgozni és 1944 óta nem kaptak tőle életjelt, ösztöndíja évi 2500 K£s, ezt az összeget kissé zavartan kevesli. Gimnáziumi tanulmányait jól végzi és mezőgazdaságimérnöki pályára készül. Major Ferdinánd Vllb tanuló Főréven lakik. Arra a kérdésre, vájjon ismeri-e a brigádmunka célját, öntudatosan azt 'feleli, hogy miután ez a munka önkéntes vállalás, így hát természetesen tudja a célját is. Különben ő a CSM elnöke Főréven. AztN is közli velünk, hogy a CSM szervezetébe már a magyar ifjúság is jelentkezik s ő meg van arról győződve, hogy a szlovák ifjúság sikeresen fog együttműködni a magyar ifjúsággal. A CSM-nek az a célja, hogy az ifjúságot a közös építőmunka jegyében nevelje és mindenkit örömmel látnak, aki ezt a munkát elősegíti. Rjapos József Vlla tanuló azt a felvilágosítást adja nekünk, hogv azért választották a májusi hónapot brigádmunkára, mert most vannak a

z érettségi vizsgák, a tanárok erősen el vannak foglalva, ez az idő tehát a legalkalmasabb erre a munkára. Rjapos a gimnázium énekkarának karmestere. Ez az énekegyüttes nyerte meg az első díjat a járási versenyeken és reméli, ha megnyerik a kerületi és az országos versenyeket, akkor Budapestre kerülhetnek a nemzetközi versenyekre. Énekkarával itt is, a brigádmunkáknál, énekgyakorlatokat folytat. Amikor a brigádosoktól távozunk, a diákok még tréfásan felénk kiáltják, hogy ők is benn akarnak lenni az újságban. Mi arra gondolunk, hogy szeretnénk végretalálkozni magyar brigádosokkal is, akik a CSM keretében vidám munkával együtt működnek a szlovák ifjúsággal. Mi reméljük, hogy a közeli hetekben már rájuk is akadunk, mert bárhol is legyenek köztársaságunkban, felkeressük őket és hírt adunk felőlük. Az Üj Szónak az a szerepe és feladata, hogy ápolja és gondozza az itteni ! magyar ifjúság és a magyar dolgozók munkakedvét. A CSM ifjúsága ' szociális nevelésben részesül és haladószellemű ifjúsága szívesen látja a maga körében a magyar ifjúságot is, hogy közös erővel felépíthessék, felvirágoztassák népi demokráciánkat. (sz. b.) <3rnr>ti£eb fialas : m íiísmrKiiE/ Kár szólni is kár csitítani a b ánatot A szerelem csupasz a húsban meztelen az iszonyat s kimondhatalan fenséges a v égzet mely vérrel fénylik s szégyen nélkül hal meg a harcos Szörnyű nagysága a szomjas hallgatás férfias félelem a megkínzott arc szürkesége Mit mondjak én e kivégzettekért mit mondhatok a némaságuk gazdagabb mint a szavak ők a példa hitért hozzájuk fordulok Dicsőségük szívünkre forrt é gőbben, mint a kín kívül a fájó testén\ is mélyebben mint a mult Követni nem tudjuk emlékük testté bomlott bennünk ők hajtják arcunkba a vért a sorssal megfenyítnek és megbüntetnek gonoszul kegyetlenül ha eláruljuk álmukat mi élő nyomorultak eláruljuk az igazat jövőnknek zsendülő rügyét mit kivégzésük percén felmutattak míg gyáván éltünk és reményt veszítve lebuktunk tétlenül a tehetetlenségbe A harcos nem hal meg soha merészen tör előre én mondom nektek messze előttünk járnak és boldogabbak mint mi Fordította: Hegedűs Zoltán. Gyarmati módszerek... BERLIN. — Hannoverben Kelet- és Nyugat-Németország különböző szervezeteinek és pártjainak képviselői elsőízben tartottak közös megbeszélést. A két első felszólaló beszéde után kézbesítették az értekezlet elnökének az angol katonai hatóság betiltó rendeletét. Wilhelm Koenen, a német népi tanács titkárságának vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a német demokratikus közvéleményben felháborodást keltett az angol katonai hatóság eljárása. Az értekezlet betiltását „gyarmati eljárás"-nak minősítette. „A katonai rendőrség sem tilthatja meg a németeknek, hogy továbbra is beszéljenek az egységről és a békéről, sőt még határozottabban cselekedjenek is annak megvalósítása érdekében", — mondotta Koenen. 5zn?rf5ii6i LiZEUEYE* Polák Kálmán Clco: A betegsegélyzö fizetése nemcsak magát a hárít kötelezettségeket, hanem a betegsegélyzőre is abban az esetben ha történetesen, családjaban valaki megbetegszik. — R. József: Beszámolóját az anyák napjáról köszönjük, sajnos elkésve érkezett. — F. S. Trnava: Versei ügyes íráskészségről tanúskodnak, de témájuk magánügy, nem közölhetjük. — K. S. Sala.: Kis gyerekversét alkalomadtán közöljük — M. Tibor.: Az „Uj Szó" munkatársa magukhoz is ellátogat majd, de ilyen sorokat ne írjon többé, mert ezzel nem szolgálja a békét. — H. L. Cs : Versei ötletesek, de próbálja mindezt prózában megírni. — N. József Senec • Füzete olvasása komoly időt igényel, meg várnia kell a válasszal. — Cs. Zoltán.: Eredemes írnia. Eddigi versein határozottan felfedezhető az Ady-hatás. — Sz. J. Kőhídgyarmat: Levele jobb, mint a verse, írjon prózát, írjon mindarról ami a dolgozók életével összefügg. — V. Ján. Osztrava: Könyvjegyzékünk egyenlőre nincs A mígyar könyvügy rövidesen rendeződik. — Szabó Géza, L.: A fenti üzenet magának is szól. Kováts István, Budapest: őszinte lelkes sorait köszönjük, nehéz munkánkért ritkán van ilyen elismerésben részünk. Levele egyes részeit alkalomadtán közöljük. Figyelje lapunkat, kívánságának eleget teszünk. — L, D. Komárom.: Amíg meg nem érti, hogy munkáshazánkban az ima lényege a munkateljesítményt jelenti az építőmnukában, addig költeményei közzététele számunkra csak megalkuvást jelentene. — E. M. Dőlné Saliby: Igyekezzék valahol úgy elhelyezkedni, hogy be legyen jelentve a betegsegélyzőbe. Ez már azért is fontos, hogy gyógyíttassa a reumáját Az egészséghez viszonyítva a ruhajepvnek másodrendű szerepe van. — C. S. M. Ipolyság: R. J. verse későn érkezett hozzánk, de nyugtassák meg, hogy szebb verset is ír majd. Tehetséges. —Z. E. Stúrovo: Humorát átadtuk a rovatvezetőnek. — H. M.: Verséről csak akkor nyilatkozhatunk, ha több költeményét olvasnánk. — L. fit., Tr. Teplice: A pontos beosztást, amit kíván tőlünk, egyenlőre nem valósíthatjuk meg. Türelemmel kell lennie, mi mindazt, ami a földműves, gyári és üzemi munkásság életével összefüggésben van, közöljük. Egyébként a csütörtöki számot a földműveseknek szántunk. Levelének jogi részét átadtuk rovatvezetőnknek, kísérje figyelemmel lapunkat. Major István a Pravda vezérigazgatója, tehát a Pravdába címezheti leveleit. NAGY LÁSZLÓ KESEI BESZELGETES — No János, megcsináltad a szerencsédet, gondoltam én magamban. Az örzse is igen mutatta a szerelmet, így tán jó életem lesz a sok szenvedés után. örzsére tizenhat hold föld várt, mert a nénje Pesten házmesterkedett s magtalan maradt a házassága, s még a bátyja földjét is az örzse kaphatta csak, hiszen a pesti bátyja minden gyerekéből urat akart csinálni. Huszonnégy hold föld, az enyémmel együtt huszonhat, meg majd három kataszter szőlő. Így már lehet élni, gondoltam, szép asszonnyal és annyi földdel, de higyje el, Springer úr, hogy Krisztus a kereszten nem kínlódott annyit az egész emberiségért, mint én azért a huszonnégy holdért meg a vacak noháért. Tessék csak elgondolni, még nászhetünk se volt. Három nap után kitettek az istállóba, hogy a jószágra vigyázzak, csutakoljam, meg almozzam őket, etessek, itassak, mert az apósomnak a ló volt a szenvedélye, örülj, mondta, hogy ilyen szép vagyonba jutottál, dogozz meg érte, ha már a lányomat felcsináltad. Én lettem a család lábakapcája. Még a pöcét is nekem kellett kihordanom, mert a gazda restelt a tisztításért fizetni. Pályázott a felsősori Kovács öt holdjára, meg még egy lovat akart venni a kettő mellé, parádéra. Megvett egy fédereskocslt is, amilven csak az orvosnak, meg a jee-yzőnek volt s az én verejtékemen urizált vele. Hogy mért nem mondtam a feleségemnek? Mondhattam én annak, csak nevetett. Nem volt az igazi feleségem nekem. Szerelmeskedni is ott akart, ahol éppen rájött, de az istállóból azért sohase hftott be. Jó volt neki a határba is. Egyszer kint voltam a diósi dűlőben szántani, amikor látom, jön a féderkocsin, hozza az ebédet. Ezt sose csinálta, száraz kenyéren szántottam én mindig, nem tudtam elgondolni, mi jöhetett rá. Aztán, ahogy kanalaztam a levest, csak odabujik hozzám. — Ugye, jó kis feleséged van neked, mondja, s elkezd ölelgetni, csókolgatni, s húz le a földre. Csitítottam, hogy a mesgyértil éppen idelátnak, de hiába. Így terjedt el a faluba, hogy az Örzsi a határban hál együtt az urával. Mintia nem is hitestársa, hanem a kocsisa lennék. Ügy megharagudtam akkor, hogy válni akartam, hiszen még a kocsisnak is jobb élete van, annak is a kedvibe járnak, ha még bagzatják is a tetejibe. Dehát akkor már megvolt a kislányom. De nemcsak engem martak azok, hanem egymást is megölték volna, különösen, ha otthon volt a pesti sógorasszony, a Mari. Nagy kofa volt az, elvitte a mi libáinkat, a tojást, B az árából vagy húsz öltő ruhát szedett össze magának, meg a bomfordi férjének. Ha ottohon volt, nem lehetett nyugodni, mert piszkálta az apósomat az örzse ellen, s persze az se hagyta magát. — Hallgass el már te handler, hiszen kofálkodásból élsz, a mi zsírunkon gazdagodsz. — Mert ti gyámoltalanok vagytok rá, így a Mari, lusták vagytok házalni a naccságáknál. Én bizony bevágom az ajtót, ha alkudni próbál. Meg is nézheted az új bútoromat. A Mari idehozatta az új politúros diófabútorát, mert a pesti pincelakásában megpenészedett volna. Az Örzsének meg csak ép ez kellett, igen fúrta az oldalát a Mari nagy pucca. — Azt ugyan nézhetem, — kiabálta — meg azt is, aki beléje fekszik. Hiába rakod te a férjedre a világ minden kincsét, nem lesz abból ember soha. A Franci i sógor erre hallgatott, mert tényleg rajta múlott, hogy a Mari magtalan maradt, a Mari azonban, mint az ördög, rontott a feleségemre. — Te beszélsz, te rongy, hiszen mindenki tudja, hogy nem a pap előtt vettek el először feleségül. Mért, te tán az Isten angyala voltál ? Hisz már asszon.vkorodban kaptak rojt a kazal oldalában a Bódisék kamasz fiával! Ilyen csúnyán kiabáltak egymásra, de én se maradhattam ki belőle. — Azt hiszed, te marha, sivalkodta a sógorasszony, hogy egy lefekvésért rádmarad mind a tizenhat hold? Inkább a cigánynak adom a részemet, mint neked! — Hogyha lesz részed, — mondtam csendesen, mert annak jár a rész, aki megdógozik érte. Dehát rosszul tettem, hogy szóltam, mert akkor a napamasszony is nekem rontott: — Te mersz fgy beszélni a lányommal, te kódis? Pusztulj innen! — s hozzám vágta a lábas fedelét, hogy csak úgy döngött a hátam. így volt ez nálunk. De nem is tűrtem sokáig, mert beálltam katonának. Akkor még nem volt háború, én már leszerelőben voltam, mikor a Hitler nekiment a lengyeleknek. Jól viselkedtem a katonáknál, őrvezető lett belőlem. A hadnagyunk mondta, ténvlegesítsem ma°-am, szüksége van rím a hazának. De akkor jött az örzsi a laktanyába, sírva. Mondta, hoev menjek haza, mert esak most tudja, hogy milyen embere volt neki, s az apja is káromkodik, hogj elzavarta a jó dolgos vöt. Elmennél katonának, hisz mindenki a háborúról beszél? Ml lesz velem, ha odaleszel ? — olyan szívhez szólóan mondta ezt, hogy megígértem, leszerelek, mihelyt lehet. í 1 i