Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-29 / 42. szám, vasárnap

1949 május 28 UJSZG 5. pitatista reakciósoktól támogatva nyilt elleniorradalmi tevekenységbe mentek át, káros tevékenységüket felgöngyölítettük és így aüódtak a további lehetőségek a terv teljesítésére. Sajnos, az az idő, amelyet így elpazaro,tunk, azt már nem lehetett a rövid idő, hónapok leiorgása alatt bepótolni. A terv teljesítésének leggyengébb pontjai az építészeai és mezőgazdasági termelés volt. Itt elsősorban figve lemmel kell lennünk arra a tényre, hogy a termelésnek arról a két ágáról van itt szó, amelyhez a február előtti államosítás a legkevésbé nyúlt és amelynek kereteiben a legerősebben volt érdekelve a magánkapitalista vállalkozók érdekeltsége. A mezőgazdasági terv nem teljesítését ezenkívül az is eredményezte, hogy az élelmiszeripar sem tudta a tervét teljesítem. Az építészeti szektorban beállott teljerj'tményt hiányoknak következményei a beruházási tervek teljesítésében érezhetők. Ezekből a tényekből a következtetést levonva megállapíthatjuk, hogy nem elégséges a terv álalános teljesítése, de va lóba n szükséges, hogy következetesen és 100 százalékosan minden egyes termelési szekior teljesítése. Amennyiben a terv teljesítésének ilyen egyöntetű eredményét nem érjük el, akkor elveszti értékét a terv más vonalon elért teljesítési többlete is. De a termelés folyamatos menetének biztosítása szempontjából komoly veszedelmet is je'enthet a sok zavar és pótolhatatlan kár. Nagyon gyenge vígasz rámutatni, a terv teljesítésénél, hogy itt indokolt igazolásokról és kimagyarázkodásckról van szó. Senki sem tagadja, hogy az 1947-es terméketlen év naíryon zavarólag hűtött a mezőgazdasági terv teljesítésére. De ugyanannyira tagadhatalan, hogy a terméketlenség ellenére is a mezőgazdasági terv produktivitását jobbon lehetett volna teljesíteni, ha jobban védekeztünk volna a szabotázsok, a feketekereskedelem és a láncolás ellen. E nem szép jelenségek kiküszöböléséhez nem elégséges pusztán a természet kedvezése, de szükséges ehhez a politikai és hatalmi viszonyok kialakítása is. Amíg nálunk Zenklék és Sramekék védekeztek a további ál'amosítás ellen és szorgalmazták az e'kobzott kapitalista vagyonok visszaadását, támogatták a szabotázsokat, addig Szlovenszkón a demokraták egyenesen megszervezték a feketekereskedelmet és nehéz volt ily időben gátat állítani a kedvezőtlen befolyásoknak és a terveket teljesíteni. Felemeltük az életszínvonalat. A kétéves terv csak egy rövid időre előirányzott terv volt, célja a háború utáni felfordulás katasztrófális következményeit kiküszöbölni, tcrme'4siinket helyreállítani úgy, hogy az elérje a háburú előtti gazdasági színvonalunkat. Az ilyen adottságok mellett csak helyesebb, igazságosabb nemzeti vagyon felosztásával, a haszon korlátozásával és a kizsákmányolási lehetőségek csökkentésével, az életszínvonal felemelését azoknál tudtuk előtérbe helyezni, akik az elmúlt időkben a legjobban voltak elnyomva. Ezt a feladatunkat következetesen teljesítettük és sok osztályjogtalanságot kiküszöböltünk. Országunkban. ahogy ezt Gottwald elvtárs is megállapította — nincsenek sem koldusok, sem éhezők. De mindemellett egy pillanatra sem szabad szemünk elöl téveszteni azt a tényt, hogy ezzel a nemzeti jövedelemnek az új és igazságosabb felosztásával és a haszonleső elemek számának korlátozásával csak azon rétegek színvonalát emeltük, akik szociális szempontból erre a legjobban voltak ráutalva és a múltban a legjobban kizsákmányolva. Ez a tény magábavéve nagy tett, amelyre büszkék lehetünk és amit különösképpen azok a dolgozók tudnak értékelni, akik saját bőrökön tapasztalták a kapitalista kizsákmányolás következményeit, a válságokat, a munkanélküliséget és az üldöztetést. Ezzel azonban feladatunkat nem teljesítettük még. Mi nemcsak a háború előtti színvonalat akarjuk elérni, a koldussorsot és a nyomort kiküszöbölni, de általánosságban akarjuk és állandó-tartamra az élet és kulturális színvonalat felemelni és megjavítani. Ennek teljesítésére nem elégséges azonban a régi kapitalista politika. Nem elégít ki annak régi produktivitása, sem szerkezete, de regionális felosztása, technikája és termelé. sí módszere sem. A régi kapitalista módszereket minden tekintetben tökéletesítenünk, átszerveznünk és produktivitását jelentősen tűi kell haladnunk és ert a kétéves tervvel még nem bizonyítottuk be. Ennek teljesítését az ötéves terv szolgálja: Gottwald ötéves terve! (Zápotock^ miniszterelnök ezekután sz ötéves tervvel és annak kihatásaival foglalkozott. Beszédének e^t a részét lapunk keddi számában teljes egészében közöljük.) Valamennyi nyugati sajtóvisszhang elismeri: szilárdan a SzowJeSijrtlá kezében van a kezdeményezés Visinskij újra ismertette a szovjet javaslatokat Amennyire a különböző egymással nem teljesen azonos hírekből és sajtótájékoztatásokból meg lehet állapítani, a külügyminiszterek értekezletének szerdai ülésén, amelyen Visinskij külügyminiszter elnökölt, megkezdték a német e-ységgel kapcsolatos kérdések részletesebb tárgyalását. Pavlov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóbeszámolójában ismertette Visinskij külügyminiszter szerdai felszólalását. Visinskij elvtárs válaszolt Acheson. Bevin és Schuman keddi megjegyzéseire. Kifejtette, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei felszólalásaikban elismerték: a német kérdés megoldásában a potsdami megállapodásoknak kell vezérelvül szolgálniok. Visinskij külügyminiszter bebizonyftotta, hogy ez az „elvi álláspont" ellentétben van azoknak a nyugati külügyminiszterek által kifejtett további megállapításokkal, amelyeket a keddi megbeszéléseken tettek. Különösen hangsúlyozta azt, hogy a kép, amelyet Acheson Nyugat-Németország demilitarizálásáról és demokratizálásáról festett, túlságosan rózsás, amint ezt egyébként bizonyos fenntartásokkal maga Acheson is elismerte. Bevin szintén sokat beszélt a potsdami határozatokról, ele gondosan elkerülte a német ipar leszerelésének és ellenőrzésének kérdését. Miről van tehát szó? — kérdezte Visinskij külügyminiszter. — Talán arról, hogy a nyugati hatalmak igenis akarnak háromhatalmi ellenőrzést. mert ez állítólag egy lépés volna előre, de nem akarnak ellenőrzést a Szovjetunióval együtt, ami szerintünk egy lépés volna hátrafelé. A nyugatiak azonkívül azt állítják, hogy számolni kell a valóságos helyzettel és nem lehet mear nem történtnek tekinteni a legutóbbi hónapok eseményeit, mint például Bizónia és Trizónia kiépítését. Ez nem helyes út a német egység felé. A Szovjetúnió igenis számol a valósággal. amikor azt javasolja, hogy olyan központi államtanácsot létesítsenek, amely a már meglévő <razclasági szervezeteken épül fel. Ez jelentene egy lépést előre. Visinskij külügyminiszter végül újra kifejtette keddi javaslatait és hoz-átette. hogy a szövetséges ellenőrző tanácsot senki sem törölte el, miért ne lehetne tehát annak munkáiét tovább folytatni? Keni kétséges, hogv annak, akinek szájában a német egység nem puszta demagóg jelszó, igent kell mondrnia Visinskij javaslataira. Acheson, Sehurnan és Bevin kedd délután nem-et mondtak, de ezt a nem-et sem túlságosan határozottnak, sem véglegesnek nem kell f, o-vet öre tekinteni. Éppen a német kérdésben vilás»,s, hogy a német , egység melletti állásfoglalás a béke I mellett való állásfogalalást is jelenti — és fordítva: világos, ho

0y a merev ragaszkodás a külön nyugatnémetországi amerikai csatlósállamhoz a háború előkészítőinek álláspontja. Az imperialistáknak — bármik legyenek is valóságos céljaik — ' számolnlok kell azzal, hogy a Szovjetúnió javaslatainak merev visszautasítása még jobban leleplezné őket a békéért küzdő százmilliók szemében, még jobban megerősítené a Szovjetunió vezető szerepét a békéért vívott küzdelemben. Jellemző, hogy a legellenségesebb hangot a szovjet javaslatokkal szemben az angol szociáldemokraták lapja, a Daily Herald üti meg. Egyébként eléggé általános a Visinskijféle álláspont, söt az egész keddi tárgyalási nap kedvező értékelése. A Times, a Daily Mail, a New York Herald Tribüné erősen hangsúlyozzák, hogy a keddi megbeszélések a vita ellenére barátságos, nyugodt légkörben folytak. Még kifejezettebb ez a francia sajtóban. „A külügyminiszterek második ülése nem gyengítette azt a kedvező benyomást, amelyet az első ülés keltett" — írja a gaulleista l'Aurore. A Combat szerint Visinskij javaslatai azt mutatják, hogy a Szovjetúnió „valóban keresi a megegyezést a nyugati hatalmakkal és a megegyezés alapjainak ismertetése közben rendkívül rugalmasságról tett tanúságot". A Franc Tireur hangsúlyozza, hogy a német államtanács felállítására vonatkozó szovjet javaslatokat „lehetetlen egyszerűen visszautasítani". A Liberationban Louis Martin-Cbauffier megállapítja: „a párizsi értekezlet második ülése nem gyengítette az előző nap benyomását a megegyezési készséget illetően .. . Világosabban láthatók persze az ellentétek, anélkül azonban, hogy ezeket megoldhatalanoknak kellene tartani". A Le Monde, a francia külügyminisztérium félhivatalosa így ír: „Visinskij új javaslatot is tett a német államtanács felállítására, amely a kelet- és nyu<rat-németországi gazdasági szervezetek képviselőit egyes

;tené .. Visinskij javaslatainak pozitív elemeit — ha azok számunkra nem ldeléeitöek is — meg kell vij tptni. E'ok arra mutatnék. ho?y Moszkvában megegyezést kívánnak, de korlátozott megegyezést." A Le Monde-nak ezek a megjegyzései jellemzők a francia és angol sajtó jórészének elmefuttatásaira. Egyszerűen leta aradni azt, hogy a szovjet javaslatok megmutatják a német kérdés megoldásának és a béke védelmének útját, nem lehet, j Egyszerűen visszautasítani é"eket a j ipyaslatokat nagyon nehéz. Így jön S létre A az a kettős magatartás amely egyrészt elismerő szavakat mond a Szovjetúnió megegyezési készségéről, javaslatainak pozitív elemeiről, — másrészt pedig „mégsem tartja ezeket kielégítőknek". A kezdeményezés vitathatatlanul a Szovjetúnió kezében van. Szinte kivétel nélkül .minden lap észreveszi és kommentálja azt a tényt, hogy a keddi ülésen Acheson, Bevin és Schuman vitába szállottak ugyan j Visinskijvel, de semmiféle érdemle. ges ellenjavaslatot nem tettek. Ez ' összefügghet azzal, hogy kedden talán még nem volt kialakult közös álláspontja a három nyugati hatalomnak. összefügghet azzal is — a New York Times-t idézzük —, hojry az ameriakiaknak „vigyázniok kell: azt a benyomást ne keltsék a nemet népben, mintha a konferencia célja a Szovjetúnió elriasztása volna, nem pedig a jövö német állam alapjainak lerakása", összefügghet azzal is, hogy valamiféle egység megteremtéj se gazdasági szempontból is egyre s:nikségesebbé válik — az imperialisták számára. „Szovjet kereskedel, mi misszió utazott Frankfurtba — i írja a Libération —, ahol tárgyalások lesznek a zónák közti kereskedelemről." Ami az általános hangulatot illeti: jósolni nem lehet, de amikor a kedd esti sajtófogadáson a szovjet követ1 ségen egy amerikai ujsárrfró met; kérdezte Pavlovot, a szovjet szóvíi vöt, hogy „még mindit nem Pesszimista-e a •szovjet kiMdöttsé«r?" Pavlov nevetve és nagyon határozottan i válaszolta: Nem! j Visinskij szovjet külügyminiszter | hatalmas bestédben válaszolt Schu. man szerdai kijelentéseire. A Szovjetunió kiilü^vminisztere a követkeI zöket mondotta: — A szovjet javaslatok elég világosak és pontosak. Nem is volna bővebb felvilágosításra szükség, de , ha Schuman miniszter utólagos felvilágosítást kíván, a szovjet küldöttség haílandó azt megadni. A szovjet küldöttségnek az a véleménye. hosry Németország polit'kai és gazdasági egysé<rét nem lehet megvalósítani erv német központi szervezet létesítése nélkül. Ez a központi szervezet fpzrtasá<ri és államér>it.ési kérdésekkel foglalkozna és ielenttfsé^e egész Németországra kiterjedne. A keleti és mturati övezetben már meglévő "azdasá-ri szervezetek alapián létesítsenek állami tanácsot etész Németországra kiteriedö jogkörrel. Végül az államtanács kormányténvezőként működne, azaz kormánvje'lep'e lenne és a legfőbb jogkörrel rendelkező szövetséges ellen^rzötanács mellett működne. Ez a mi tervezetünk, — állapította meg V' sínskij. Vi'-inskií l-i

,li\?-»mini«!7ter na-rhatású be=zé,i^í. ezután i"v folytatta: — Az eddig meglévő német központi szervezetek alapján az egységes németországi állami tanács létesítésével kapcsolatos szovjet javaslat lehetőséget ad a németeknek, hogy saját maguk oldhassák meg gazdasági és államépítési problémáikat. A szovjet javaslat elfogadásával a német nép részére oly reális és anyagi alapot biztosítanának, ami által nemcsak papíron, de a valóságban is megtudná oldani felmerülő problémáit. Visinskij azután megemlítette, hogy a szovjet küldöttség már 1947ben a külügyminiszterek londoni öszszejövetelén hangsúlyozta, hogy a németeket be kell kapcsolni a német kérdés megoldásába. A szovjet küldöttség már akkor kijelentette, hogy a gazdaságilag és politikailag egységes Németországot nem lehet megvalósítani a német népnek a bevonása nélkül. Schuman és Bevin beszéde után Visinskij újból visszatért az előző kérdéshez. — Tegnap és ma — — folytatta a szovjet külügyminiszter — azt mondották nekünk, hogy a szövetséges ellenőrző tanács kérdése inkább alaki, mint alapkérdés. És még arról is beszéltek, hogy a négyhatalmi szövetséges tam-es feljújításának kérdését csak a Németf országot érintő különböző gazdasám Rés politikai kérrlés megoldása után . tár" yalnák. Véleményem szerint nem arról van szó, hogy milyen sorrendben foglalkozzunk ezzel va.-ry azzal a kérdéssel, hanem arról, hogy az c'lenorVi tanács kérdése nem alaki kérdés, hanem elválaszthatatlanul hozzá tartozik a fő német kérdéshez. Acheson külügyminiszter szerdai beszédében sokat foglalkozott Nyugat-Németország gazdasági helyzetének dícsérésével — folytatta Visinskij miniszter e beszédében a tények és a számok egész sorozatát idézte, melyekkel az ottani állapotokat egész más megvilágításba helyezte. Bizónia gazas. i helyzetéi:, — mondotia Visinskij —, nemcsak Acheson miniszter által előadott számok alapj ján ítélhetjük meg, hanem olyan ' tények alapján is, mint milyen az árfolyam és az életszínvonal. A bizóniai statisztikai hivatal kimuj tatása szerint az élelmezési árak 1843 júniusától 1949 elejéig 123.5 srázalékról 152.2 százalékra emelkedtek. Az ipari termékek ára ugyanebben az időben 175.6 százalékról 216.2 százalékra növekedtek, az általános megélhetési j lehetőség pedig ugyancsak rosz' szabbodott. Visinskij rámutatott még arra is, hogy ezalatt az öt hónap alatt a munkanélküliek szama két és félszeresére emelkedett. Be' szédének további részében ismer| tette Németország szovjet öveze, tdnek gazdasági helyzetét. Hangsúlyozta, hogy Németország szov! jet övezetében elért sikerek azi zal magyarázhatók, hogy normáI lis kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat vettek fel Európa kelej ti és délkeleti államaival. A Szovjetúnió a hiány idején Németország keleti övezetének gabonát, zsiradékot és műtrágyát szállított. Ezenkívül a Szovjetúnióból traktorokat, teherautókat, gazdasági gópeket, ércet és egyébb nyersanyagot is kaptak. A keleti öve! zet 1948-as költségvetése 700 millió márkás többlettel végződött. Ezévben pedig a költségvetésben több mint egy milliárd márka nyereségre számítanak. Visinskij külügyminiszter által előadott meggyőző tények és számok a nyugati nagyhatalmak kiküldöttei között idegességet kelteitek. BARÁTSÁGOSABB VOLT A LÉGKÖR A KÜLÜGYMINISZTEREK PÉNTEKI ÜLÉSÉN. A négy nagyhatalom külügymin'sztereinek párizsi péntek délelőtti ülése több mint három óra ho szat tartott. Megállapították, hogy pénteken sokkal barátságosabb és megelégedett légkörben tárgyaltak az előző naphoz képest Visinskij, a Szovjetúnió külügyminisztere a német gazdasági kérdéssel foglal kozott. A tárgyalások folyamán — mint jelentik — még nem értek el döntő eredményt. • SOLOCHOV, A VILÁGIRODALOM EGYIK LEGNAGYOBB ÍRÓJÁNAK SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLI A MŰVELT VILÁG. Michail Solochov az első orosz forradalom évében, 1905-ben született. A mai világirodalom egyik legnagyobb realista regényírója, a szovjet korszak költője, regényei korunk legnagyobb átalakulásának éposza

:. 1928-ban jelent meg négykötetes nagy regénye, a „Csendes Don", amely egyike az utóbbi évtizedek legkiválóbb írói alkotásainak. Tíz esztendeig dolgozott ezen a hatalmas művön az író, a Dcn,vidékén sokáig élt _ regény-alakjai között. Másik nagy müve az „Lj barázdát szánt az eke" a mezőgazdaság szocialista átalakulásának hőskölíemc-nye. ( Michail Sclcchov most új regényen dolgozik, amelynek tárgyát a Nagy Honvédő Háborúból merítette- A „Csendes Bon"-ért a Sztál n-díjjal jutalmazták, a Szovjet Tudományos Akadémia tagjául, a doni kozákek pedig képviselőjükként a Szovjetún'ó Legfelsőbb Tanácsába választották. * • A SZOVJET KÖZLEKEDÉS ÚJ ÖTÉVES TERVE. A.szovjet közlekedés már a következő ötéves terv feladatain dolgozik. A «—^ s vasút villamosítáCP^I" sát rendkívüli mértékben folytatják. Míg 1950-re a szovjet vasutak villamosított hálózata 7500 km hosszú, addig a következő ötéves terv végére ezt 40.000 kilométerre akarják emelni, ami a szénkészletek lényegesen gazdaságosabb kihasználásához vezet. Különleges autóutakat építenek — a legmodernebb, kereszteztsnélküli megoldással — amelyeken 100—150 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szovjet autógyárak százezres sorozatban gyártott új jármüvei. * • GYÓGYSZERDOBOZ, TÖLTÖTOLLVÁZ ÉS ÁTLÁTSZÓ RÁDIÓ KÉSZÜL A MAGYAR NYLONBÓL. Hallott már ön a polistyrolról? Hasonlít a kristálycukorhoz. de kár lenne, ha kávénkat, vagy teánkat akarnók vele ' megódes teni. Sokkal fontosabb | nyersanyag: a r.ylon nyersanyaga. A Sinus Finommechanikai és Műanyagtermelő Szövetkezet kerékgyár-utcai műhelyében fakanálkával mérik a kisiparosok ecy r hordó':ól ezt a „kristálycukrot" a formázógépbe. Itt pillanatok alatt megolvad és a folyékonnyá vált 1 kristály könnyen sajtolható bármilyen formára, j Az alig két hónapja működő szövetkezet gyógyszeresdobozokat és töltötollvázakat gyárt nylonj ból. További terveik is vannak: rádiódobozokat akarnak préselni a nylonanyagból. Ez jobb, tartósabb lesz, mint a fadoboz, azonkívül lényegesen olcsóbb. * • EGYRE TÖBB HANGSZERT GYÁRTANAK A SZOVJETUNIÓBAN. A hangszergyárvezetők Moszkvában tartott értekezletükön elhatározták, hogy az idén a zongoragyártást a háborúelőtti kétszeresére emelik, ezenkívül több hegedűt, fúvós- és néphang. szert is gyártanak, mint 1940-ben. A helyreállított leningrádi és bo riszovi. zongoragyáron kívül Moszkvában, Gorkijban, Rosztovban, Tbilisziben és Odesszában már szintén megkezdték a zongoragyártást. A moszkvai gyárban most ötven százalékkal több hegedűt, gordonkát és egyéb hangszert gyártanak, mint 1940-beA,