Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-29 / 42. szám, vasárnap

UJ S10 1949 május 20 A. ZAPOTOCKY: Mentesítsük magunkat a mult gazdasági rendszer minden hibájától S miniszterelnök nagy beszéde a kétéves terv eredményeiről és a gottwaldi ötéves terv célkitűzéseiről Elvtársak! Elvtársnők! A legfonto­sabb és alapvetőbb feladatainkról kell beszélnünk, melyekkel a szocializmushoz való utunkban ta'álkozunk: a gottwal­di ötéves teiv teljesítéséről. Kétségte­len, hogy a csehszlovákiai dolgozó nép és a munkásosztály a szabadság­ért. a Csehszlovák á'lam újjáépítése érdekében folytatott harcunknak leg­önfeláldozóbb küzdői voltak. A forra­dnlmi átalakulások idejében, az első világháború ulár már a szocialista köztársaság kialikításáról álmodozott dolgozó népünk. Ez azonban azért nem sikerült, mert a dolgozó népnek és a munkásosztály­nak nem volt forradalmi vezetője, nem volt bolsevista acélozottságú és forra­dalmi elmelel tel és gyakorlattal ren­delkező kommunista pártja, ezért a dolgozó ncp reményei a semmibe fosz­lottak. Az új köztársaságot a kapita­lista osztály minder kiváltságának megtartásán alakították meg. Ép­pen azért történhetett, hogy a látszó­lagos demokrácia ellenére ebben a köztársaságban a fő tcnyező a bur­zsoázia volt. A burzsoá-koalíciós kormány a de­mokratikus Csehszlovák Köztársaságot az pimperialistá kapitalizmus diplomá­ciai közösségébe és intrikajá'oa sorozta be és végül az imperialista összjáték­áldozatául esett ? Csehszlovák Köztár­saság. Az. első világháború befejezése utáni időben a csehszlovák burzsoázia megrészegedett a sikerektől és a fej­lődéstől. amelyet a háború utáni ka pilalista konjunktúra okozott és zse­beit megtömte annak hasznával. A dolgozó népre pedig rászabadította a hábarú katasztiófáínak minden követ­kezményét. Ugyanígy tette ezt későb­ben is, áthárított? a népre a kapitalista vá'ság minden nehézségét, munkanél­küliségre, éhezésre ítélte a munkás­osztályt. A külpolitikában burzsoáziá­nak a kapitalista nyugat íeTé tájéko­zódott. Az imperialista intrikákért kel­lett Münchenben köztársaságunknak fizetnie, előszói területeink egy részé­vel, majd az egységünk és végül ön­állóságunk elvesztésével, hogy azután a háború és a megszállás tárgya le­gyen. Az uralkodó burzsoázia nem tudta megszervezni a köztársaság vé­delmét a hitlerista fasizmussal szem­ben, ellenkezőleg sajátmaga ajánlotta fel önkéntesen a pr-lektorátust és kol'aborált a fasisztákkal. Csak a dicsőséges Szovjet hadsereg győze'me vetett véget leigázásunk­nak és a cseh és szlovák nép úiból fe'kelt, hogy felépítse az önálló köz­társaságot. A szlovák felkelés 1944-ben, a májusi forradalom 1945-ben, a munkásosztály, a dolgozó nép játszotta ismét a döntő szerepet, ismételten' kifejezésre jut­tatta követeléseit: a régi kapitalista rendszert meg kell semmisíteni. De csak 194S februárja — amikor meg­hiúsítottuk a reakció puccsmozgalmát — biztosította és nyitotta meg a cseh­szlovák nép számára az utat a szocia­lizmus felé F.z kommunista pártunkat, mely alak ;'őja volt a februári győze­lemmé:. új és messzemenő feladatok elé állította. Egyike ezeknek a főfeladatoknak az ötéves termelési terv. Ennek kereté­ben nem kevesebbről van szó, mint a szocialista termelés kiépítéséről. Szo­cialista termelés nélkül, nincsen szo­ci-ilizmus. A szocializmusnak az egész népünk számára, jobb életszínvonalat kell biztosítania, azért kel! a szocia­lista termelésnek jobbnak, eredménye­sebbnek. termékenyebbnek lennie, mint az a kapitalista termelés idején volt. Ha pe'ig ilyennek kell lennie, úgy an­nak elérése céljából tervet kell szab­nunk. Tudatosítanunk kell a régi. ter­melés elégtelenségét cs nemcsak ar­ra ke'l törekednünk, hogv azokat k'kü­s7Őböl ifik. de tudnunk kell azokat va­lóban leküzdeni és kiküszöbölni. £1 köztársaság gazdasági szerkezete A csehszlovák termelés fejlődése így volt megalkotva, mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tar­tozéka. Itt központosították a volt Monarchia több mint felének iparát, anntffc ellenére, hogy lakosainak szá­ma a Monarchia lakosainak egynegye­dét tette csak ki. A csehszlovák ipar hibája az volt, mnt mindenütt a ka­pitalista időkben, hogy zú'rzavarosan, tervszerűtlenül énítették. A kapitalista termelés, amelynek célja egyedül csak a nagy haszon volt, nem törődött a fogyasztással. Ezért túlméretezte az egyes iparágakat Az első csehszlovák köztársaság kapitalista termelése a legcsekélyebb próbálkozásokat sem tet­te meg, hogy az ipari fejlődésnek va­lami új irányelvet adjon, mely meg­felelne az önálló állam berendezkedésé­nek. Megelégedett azzal, hogy ipa­rának te-rmékei részére külföldi piacot keresett. Abban látta hivatottságát, hogy gazdasági életünket a nyugati kapitalista államnak gazdasági életével összekösse. Nem törődött azzal, hogy o széles néprétegeink szükségleteit ki­elégítse és nem érdekelte a nép élet­színvonala sem. Ezért volt a nép ké­nye-kedvére kitéve a kapitalista gaz­daság konjunkturális változásainak. A csehszlovák kapitalisták a konjunktú­ra idejében a külföldi piacokon a ver­senyből alacsony áraikkal kívántak győztesként kikerülni, ami a hazai munkásság életszínvonalának rovásá­ra ment s a dolgozóknak nyomorult éhbéreket fizettek. £S kapitalisták tervszeríítlensége A gazdasági krízissel szemben a csehszlovák burzsoázia is csak egy lehetőséget ismert és pedig a terme­lés korlátozását, az üzemek leállítását, az alkalmazottak százezreinek munka­helyeikről való kidobását és az embe­rek millióinak az éhség útjára való taszítását. Ahogy szerkezeti szempont­ból a termelés rendszertelenül volt el­osztva, ugyanúgy területi szempont­ból is ugyan ez a hiba állott fenn. Az egyes vidékeket túliparosították, má­sutt az elnéptelenedés állott be. A szlovenszkóí ipar fejlődését tudatosan fékezték. Sok üzemet felszámoltak egyenesen. Szlovenszkót süllyesztették a "gyarmat színvonalára, hogy ezáltal az itteni dolgozó népet az agrár kapi­talista politika mentői-jobban kizsák­mányolhassa. A kapitalista gazdálko­dás " rendszertelensége és tervszeríit­lensége a mezőgazdasági termelésben és annak szervezésében is megmutat­kozott. A növényi termelés nálunk mindig nagyobb volt. mint az állatte­nyésztés, bár a hazai szükséglet ép­pen pnnek ellentétét követelte. Amíg a növényi termelésben, főleg a gabo­natermékek termelésében általánosság­ban önellátóak voltunk, az állatte­nyésztés terén a hús és zsiradék fo­gyasztásában. mindig behozatalra szo­rultunk. Amennyire az bizonyos mér­tékben érthető volt a régi osztrák Mónarehia idején, hogy az állatte­nyésztésben produktívabb Magyaror­szág, Horvátország és Halics stb. ál­lattenyésztésük hiányait a cseh or­szágrészekből egészítették ki, annyi­ra nem volt ez az első köztársaság idején érthető. Az agrárpolitika, amely a nagybirtokosok termelési ér­dekeit tartotta szem előtt — akik fő­leg a gabonatermelés felé tájékozód­tak — továbbra is különböző termé­szetellenes módszerekkel támogatta a nagybirtokosokat, mint pl. a gabona­monopóliummal vagy a gabonaterme­lés erőltetésével, mely az állattenyész­tés kárára volt. A gabonaneműek ve­tési területe a háború előtti időkben a földterületet 47 százalékát tette ki, 1937-ben ez 56 százalékra nőtt meg. A kapitalista gazdálkodás nem törő­dött a dolgozó nép életszínvonalának emelésével és abból a meggyőződés­ből indult ki, hogy a közéleímezés biz­tosítására elég, ha a munkások részé­re a burgonyát biztosítja, a hús- és a zsiradékokról való gondoskodás nem szükséges. Ezt az. irányelvet igazolták a gazdasági krízis évei, amikor is a hús és zsiradék behozatala valóban süllyedő irányzatot mutatott. 1921 — 1931-ig terjedő esztendőkben behozatallal kellett fedezni a marha­hús szükségletnek 12 százalékát, a disznóhús szükségletnek 20 százalékát. Az 1932-es évben és ez azt követő évek­ben a marhahús behozatala teljesen megszűnt és a disznóhús behozatala az egész fogyasztás 5 százalékra csökkent. Még élesebben rajzolódik ki a csök­kenő irányzat a zsiradékok behozatalá­nál. 1922 és az azt követő években az ál'atti zsiradékok 70 széázalékát kel­lett importálni, 1930-tól ez 50 száza­lékra és 1934-ben a behozatal 26 szá­zalékra csökkent. A behozatalnak ez a csökkenése a hús és zsiradékban azonban nem annak következtében ál­lott be, mintha e téren a hazai piac magasabb termelési fokot ért volna el, de ezáltal, hogy az ember milliói mun­kanélküliségük miatt a hús- és zsíra­adékok használatától, a gazdasági krí­zis nehéz esztendőiben kényszerűtlen elestek. És éppen ezért mutatkozik ma — amikor a dolgozók reáliövedelme ál­landó és a hús- és zsíríogyasztás is jelentős mérvű emelkedést ért el — a hiány. Ezt ma nem lehet még kielé­gíteni a behozatal emelésével sem. Ezek az ismeretek, amelyeket itt tömören vázoltam, arra köteleznek bennünket, hogy mentesítsük magun­kat az eddigi ipari és mezőgazdasági termelés hibáitól, meg kell szüntetni a zűrzavaros fejlődést, kiépíteni és új alapokra helyezni, ami biztosítaná az általunk kijelölt célokat, azaz, hogy az élet és a kultúrszínvonul állandó emel­kedését biztosítsa. Ennek eszközéül szolgál a mi terv­gazdálkodásunk, a mi kétéves tervünk és a gottwaldi ötéves terv. * n kétéves terv Egészen röviden akarom csak a kérdést érinteni, a kétéves terv és an­nak teljesítése A kétéves terv célja volt: a cseh­szlovák köztársaság gazdasági életének megújítása és felépítése. Fő- és alapfeltétele volt: az 1937-es termelési szinvonalat ipari téren 10 százalék­kal túlhaladni, mezőgazdasági téren háború előtti színvonalat elérni. A kitűzött célt nagymértékben tel­jesítettük, de az egye s ágakban a ter­vet nem teljesítették, Ennek ellenére a lakosság széles rétegeinek életszín­vonala emelkedett. A kétéves terv ki­tűzése és praktikus végrehajtása min­den vonalon értékes tapasztalatokat nyújtott számunkra. Számtalan gyen­ge pontra hívta el figyelmünket, lelep­lezte azokat, akik gátolták a terv iel­jesítését vagy annak végrehajtását le­hetetlenné akarták tenni, de legfőbb tapasztalatunk politikai vonatkozású. A kétéves terv ugyanis megmutatta, hogy a politikusok közül, akik a két­éves tervet megszavazták és jóvá­hagyták, nem voltak valamilyen haj­landók az össze' szükséges előfelté­teleket és kitűzött feladatokat teljesí­teni, hogy igy a kétéves terv a gya­korlatban is megvalósulhasson. A két­éves terv az első évben kimerítő har­cot jelentett a kulisszák mögött moz­gó felforgató elemekkei szemben, akik a tervek kivitelezését keresztezni és fékezni akarták. Csak 1948 februárjá­ban, mikor reakciósaink a külföldi ka­nii műhelyeink, munkahelyek, az ipar és más ágak itt jelentenek. A februári győzelem Szlovensz­kón is népünk alkotó készségének kiapadhatalan forrásait szabadítot­ta fel. A munkásosztály a kommu­nista párt vezetése mellett, soha nem látott lendülettel kezdte meg további munkáját az építés érdeké­ben. Az iparban a kétéves tervet Szlovenszkón 103.6'/;-ban teljesítet­tük, tehát túlszárnyaltuk az egész állami átlagot. És hogyan teljesítik a szlovenszkóí üzemek az ötéves tervet? Ezek az eredmények is az első négy hónapban a munkások nagyszerű áldozatkészségéről és ön­tudatáról tanúskodnak, a tervet Ugyanis eddig 104.9 r; -ban teljesí­tettük (január 102.8%, február 105.5%, március 108.3% és április 101.5%). Az iparosítás, az építkezés­ben mutatkozó komoly hiányok elle­nére sikeresen folytatódik és ennek következtében fokról-fokra nemcsak gazdasági szerkezete változik meg, de Szlovenszkó politikai arculata is. A mezőgazdasági termelés ágaza­tában ugyancsak jelentős haladást állapíthatunk meg. A termelést terv­szerűen gépesítjük, Szlovenszkó te­rületén 82 állami gépállomás van 1187 traktorral, a szövetkezetek és gépszakosztályok birtokában 770 traktor áll, úgy, hogy az állami és a szövetkezeti szektor a földművesek rendelkezésére összesen 2257 traktort tud állítani. Megánkézben 2283 trak­tor van, úgy, hogy Szlovenszkó trak­torállománya ma 4540. A munkásság és a dolgozó paraszt­ság közötti szövetség megerősítésé­nél nagy szerepet játszanak minde­nekelőtt a szerződések eredményei, amelyek bemutatják, hogy Csehszlo­vák viszonylatban csak a földműve­sek kis száma utasította el a terme­lési szerződéseket. Fenntartás nélkül aláírta a földművesek 94.54%-a, fenntartással 3.72%-a és nem írta alá 1.62%-a. Ami az egységes földműves szövet­kezeteket illeti, május 18-ig Szlo­venszkó hat kerületében 488-at ala­pítottak, ebből eddig 329-et hagytak jóvá. A nehézségek komolyabb jelei elsősorban Szlovenszkó nyugati járá­saiban mutatkoznak, ami bizonyosan összefügg néhány Morva járásban lé­vő hasonló jelenséggel. Ez azonban mindenekelőtt csak elégtelen előké­szület, rossz politikai fellépés ered­ményé. A nagy sertéshizlaldákban a hely­zet 1949 május 7-én a következő volt. Hizlaltak 80.437 drb-ot, az előirány­zat 15.000 drb, hiányzik még 38.563 drb. Ezt a számot elérjük: 1. saját neveléssel, amely 20.418 drb-ot fog kitenni, 2. ai földművesektől való fel­vásárlással, aminek száma kb. 13.800 drb lesz. Földműves politikánk nagy sikere­ként jelölhetjük meg az állati termé­kek felvásárlásában mutatkozó Jelen­tős fordulatot. Ezt a népi és szövet­kezeti szervekben folytatott széles és eredményes mozgosítás útján értük el. Lehetővé tettük ezt az elosztó szervezetben való szigorú rend beren­dezésével, ami a közélelmezés lénye­ges javulásához vezetett, főleg a hús, tej és tojás cikkekben. Ez év május a'sejétől az élel;nezés föcikkeiben kö­rülbelül egy vonalba jutottunk a cseh országrészekkel. Ezen hibáknak meg­szüntetése — ami még a demokrata párt volt urainak hátrahagyott örök­sége — mély konszolidációs hatást fog gyakorolni nemcsak gazdasági vonatkozásban, de politikai életünk­ben is. Ha a 3360 szlovenszkói községből 1587 község kis- és középparaszt.jai kötelezettséget vállaltak volna ma­gukra a IX. kongresszus alkalmá­ból, úgy ez azt jelenti, hogy a köz­társaság részére felajánlott ajándék­mozgalom a szlovenszkói falvakban is mély visszhangra talált. De leg­nyomósabb bizonyítéka annak, hogy a CsKPKB 1948 november 17. és 18-i határozatait a párt Szlovenszkón magáévá tette, az a tény, hogy Szlo­venszkó bekapcsolódott abba a mun­kamozgalomba és a vezérelv megva­lósításába, amely az ipari kötelezett­ségek teljesítéseinek eredményeiről szól a IX. kongreszus alkalmából. Az iparban munkásaink, mű?zaki sze­mélyzetünk és tisztviselőink kötelez­ték magukat, hogy a gyártást eme­lik és a köztársaságnak kb. 473 mil­lió K5s--t takarítanak meg. Kötele­zettségüket teljesítették és az or­szágnak 530 millió Kcs-t takarítottak meg, tehát kötelezettségeiket 118 szá­zalékban teljesítették és terveiket 87 millió Kc-val túllépték. A közlekedési alkalmazottak 47 millió Kcs értékben vállaltak kötele­zettségeket és ezeket ugyancsak túl­lépték, mert a teljesítés terén 540 millió Kcs-t értek el, tehát 70 millió Kís-val többet. , Az építőipari munkások 16 millió Kés kötelezettséget vállaltak' és eb­ből majdnem 12 millió Kcs-t teljesí­tettek Elosztó szervezeteink kötelezettsé­gei 11.3 millió Kcs-t tettek ki és mun­kateljesítményeikkel 12.5 millió Kcs-t értek el, amivel a tervbevett alapot túlszárnyalták. Az iparban, a közlekedésben, épí­tészetben és elosztásban vállalt ösz­szes kötelezettségek 547.7'millió Kcs-t tettek ki és az elért megtakarítások és gyártástúllépés 637.7 millió Kcs-t, tehát 116.43 százalékot tett ki. Ehhez az összeghez, illetőleg kötelezettség­hez a mezőgazdasági kötelezettsége­ket is számításba kell vennünk, ame­lyeket azonban számszerűen kifejez­ni igen nehéz. A legnagyobb hiányo­kat az építkezésben érezzük tovább­ra is, bár Szlovenszkó szempontjából ez az ág életbevágóan fontos. Szük­séges tehát, hogy erre a szektorra jobban összpontosítsuk figyelmünket, hogy teljes mértékben biztosíthassuk az építkezés sikeres megvalósítására vonatkozó pártelnökségi határozatot Egészben véve megállapíthatjuk, hogy az ajándékok és kötelezettségek mozgalma sikeres volt és ami fontos, a munkatermelékenység növelését és az előállítási költségek csökkenését eredményezte. A szocialista verseny­mozgalom a szlovenszkói üzemek­ben ígéretesen fejlődik. Szükséges lesz ennek tervszerű vezetése és he­lyes megfogása. Ha a munka termelékenységét vizs­gáljuk, megállapítjuk, hogy a mult évhez viszonyítva eredményes emel­kedést értünk el. Figyelembe véve az első három hónapot és alapul az 1937­es évet (100), 124 pontszámot értünk el, míg ugyanakkor tavaly 114.2 pon­tot, tehát a tavalyihoz viszonyítva a gyarapodás 9.3 pontot tesz ki. Fel szeretném még hívni a figyel­met azokra a'kötelezettségekre, ame­lyek a beruházási terv befejezésének meggyorsítását jelentik. A IX. kong­resszus tiszteletére az eredetileg meg­állapított tervektől eltérőleg a követ­kező építkezések nyertek Szlovensz­kó felépítésének keretében befeje­zést: 1. Brezno nad/Hronomban hajóal­katrészek gyártását szolgáló üzem. 2. Dolny Kubínban az Elektro Pra­ga üzem. 3. Púchovban futófelületek gyártá­sára szolgáló üzem (itt az építkezés befejezés alatt áll). 4. Krompachyban villanyművek be­fejezése. 5. Podbrezova—Krompachy útvona­lon 100 KW vezeték kiépítése. 6. Ladceban vízerőműtelep. 7. 17 kisebb község villamosítása stb. • Ha öszefoglaljuk ezeket az ered­ményeket és sikereket, azt hiszem, hogy a kis gyengeségek és hibák el­lenére elmondhatjuk mi szlovensz­kói kommunisták, hogy a IX. kong­resszusnak a következő ajándékokat hoztuk el: 1. a párt szervezési és politikai megerősödését Szlovenszkón. 2. A viszonyok politikai és gazda­sági konszolidálódását. 3. A munkavonal minden szakaszán az ötéves terv feladatainak becsüle­tes teljesítését. Ezek az eredmények, hála a CsK PKB vezetőségének Gottwald elvtárs­sal az élén. a szervezeti és politikai tapasztalatoknak köszönhetjük, ame­lyeket a cseh munkásosztály mozgal­maiból Szlovenszkó szervezeteibe hoztak át, továbbá annak a fáradsá­got nem ismerő munkásságnak, ame­lyet elvtársaink és szervezeteink ki­fejtettek. Az elvégzett munka és a fejlődés pozitív jelenségei itt Szlo­venszkón nem jogosítanak fel ben­nünket arra, hogy megelégedjünk, de felhatalmaznak arra, hogy a jövőre bizalommal tekintsünk. Szlovenszkó az egész cseh- zlovák munkásosztály­lyal egyensúl; 'ba hozza lépését és rit­musát a szocializmushoz vezető úton. Igaz, a főfeladatok még előttünk állnak és Gottwald elvtárs ezekről világosan és hangsúlyozottan szólott. Komoly nehézségekkel kell számol­nunk az osztályharc megerősödésé­vel kapcsolatban, részint szabotázs formájában, részint kémkedés vagy a felforgatás más formájában, szá­molnunk kell a nyugati imperialisták fizetett ügynökeivel, de számolni kell a falusi gazdagok ellenállásával és az általuk befolyásolt elemekkel, ame­lyek pártunk politikája ellen a fa­lun fognak folytatni, a szocializmus­hoz vezető utunk további szakaszá­ban. És ha a sikerektől nem szédül el a fejünk, ha szervezeteinket tovább fogjuk erősíteni, fejleszteni a CsKP KB vezetésével, Gottwald elvtárssal az é'én és a világ szocialista front­jával, amelyet a dicsőséges SzK(b)P vezet, teljesítjük azokat a feladato­kat, amelyeket e kongresszuson Gott­wald elvtárs mint irányelvet kijelölt és köztársaságunkat, ennek keretében egész Szlovenszkót a felvirágzáshoz, az örömteljes jövőhöz — a szocializ­mushoz vezethetjük. A szlovenszkói teljesítmények ak­ciójának eredményeit egybefoglaló nyomtatott jelentést már megkapták vagy meg fokják kápni a z egves ki­küldöttek. Most azonban engedjék meg nekem, hogy négy bőrkötéses tiszteletpéldányt átnyújtsak, egyet Gottwald elvtársnak, egyet Slánsky, egyet Zápotocky és egyet Siroky elv­társaknak,. Szlovenszkó népének há­lája. odaadó szeretete jele gyanánt irá­nyukban és a CsKPKB iránt, mint megalkotóit a szlovákiai nép öröm­teli életének és jövőjének.

Next

/
Thumbnails
Contents