Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-29 / 42. szám, vasárnap

UJ S10 1949 május 20 A. ZAPOTOCKY: Mentesítsük magunkat a mult gazdasági rendszer minden hibájától S miniszterelnök nagy beszéde a kétéves terv eredményeiről és a gottwaldi ötéves terv célkitűzéseiről Elvtársak! Elvtársnők! A legfontosabb és alapvetőbb feladatainkról kell beszélnünk, melyekkel a szocializmushoz való utunkban ta'álkozunk: a gottwaldi ötéves teiv teljesítéséről. Kétségtelen, hogy a csehszlovákiai dolgozó nép és a munkásosztály a szabadságért. a Csehszlovák á'lam újjáépítése érdekében folytatott harcunknak legönfeláldozóbb küzdői voltak. A forradnlmi átalakulások idejében, az első világháború ulár már a szocialista köztársaság kialikításáról álmodozott dolgozó népünk. Ez azonban azért nem sikerült, mert a dolgozó népnek és a munkásosztálynak nem volt forradalmi vezetője, nem volt bolsevista acélozottságú és forradalmi elmelel tel és gyakorlattal rendelkező kommunista pártja, ezért a dolgozó ncp reményei a semmibe foszlottak. Az új köztársaságot a kapitalista osztály minder kiváltságának megtartásán alakították meg. Éppen azért történhetett, hogy a látszólagos demokrácia ellenére ebben a köztársaságban a fő tcnyező a burzsoázia volt. A burzsoá-koalíciós kormány a demokratikus Csehszlovák Köztársaságot az pimperialistá kapitalizmus diplomáciai közösségébe és intrikajá'oa sorozta be és végül az imperialista összjátékáldozatául esett ? Csehszlovák Köztársaság. Az. első világháború befejezése utáni időben a csehszlovák burzsoázia megrészegedett a sikerektől és a fejlődéstől. amelyet a háború utáni ka pilalista konjunktúra okozott és zsebeit megtömte annak hasznával. A dolgozó népre pedig rászabadította a hábarú katasztiófáínak minden következményét. Ugyanígy tette ezt későbben is, áthárított? a népre a kapitalista vá'ság minden nehézségét, munkanélküliségre, éhezésre ítélte a munkásosztályt. A külpolitikában burzsoáziának a kapitalista nyugat íeTé tájékozódott. Az imperialista intrikákért kellett Münchenben köztársaságunknak fizetnie, előszói területeink egy részével, majd az egységünk és végül önállóságunk elvesztésével, hogy azután a háború és a megszállás tárgya legyen. Az uralkodó burzsoázia nem tudta megszervezni a köztársaság védelmét a hitlerista fasizmussal szemben, ellenkezőleg sajátmaga ajánlotta fel önkéntesen a pr-lektorátust és kol'aborált a fasisztákkal. Csak a dicsőséges Szovjet hadsereg győze'me vetett véget leigázásunknak és a cseh és szlovák nép úiból fe'kelt, hogy felépítse az önálló köztársaságot. A szlovák felkelés 1944-ben, a májusi forradalom 1945-ben, a munkásosztály, a dolgozó nép játszotta ismét a döntő szerepet, ismételten' kifejezésre juttatta követeléseit: a régi kapitalista rendszert meg kell semmisíteni. De csak 194S februárja — amikor meghiúsítottuk a reakció puccsmozgalmát — biztosította és nyitotta meg a csehszlovák nép számára az utat a szocializmus felé F.z kommunista pártunkat, mely alak

;'őja volt a februári győzelemmé:. új és messzemenő feladatok elé állította. Egyike ezeknek a főfeladatoknak az ötéves termelési terv. Ennek keretében nem kevesebbről van szó, mint a szocialista termelés kiépítéséről. Szocialista termelés nélkül, nincsen szoci-ilizmus. A szocializmusnak az egész népünk számára, jobb életszínvonalat kell biztosítania, azért kel! a szocialista termelésnek jobbnak, eredményesebbnek. termékenyebbnek lennie, mint az a kapitalista termelés idején volt. Ha pe'ig ilyennek kell lennie, úgy annak elérése céljából tervet kell szabnunk. Tudatosítanunk kell a régi. termelés elégtelenségét cs nemcsak arra ke'l törekednünk, hogv azokat k'küs7Őböl ifik. de tudnunk kell azokat valóban leküzdeni és kiküszöbölni. £1 köztársaság gazdasági szerkezete A csehszlovák termelés fejlődése így volt megalkotva, mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik tartozéka. Itt központosították a volt Monarchia több mint felének iparát, anntffc ellenére, hogy lakosainak száma a Monarchia lakosainak egynegyedét tette csak ki. A csehszlovák ipar hibája az volt, mnt mindenütt a kapitalista időkben, hogy zú'rzavarosan, tervszerűtlenül énítették. A kapitalista termelés, amelynek célja egyedül csak a nagy haszon volt, nem törődött a fogyasztással. Ezért túlméretezte az egyes iparágakat Az első csehszlovák köztársaság kapitalista termelése a legcsekélyebb próbálkozásokat sem tette meg, hogy az ipari fejlődésnek valami új irányelvet adjon, mely megfelelne az önálló állam berendezkedésének. Megelégedett azzal, hogy iparának te-rmékei részére külföldi piacot keresett. Abban látta hivatottságát, hogy gazdasági életünket a nyugati kapitalista államnak gazdasági életével összekösse. Nem törődött azzal, hogy o széles néprétegeink szükségleteit kielégítse és nem érdekelte a nép életszínvonala sem. Ezért volt a nép kénye-kedvére kitéve a kapitalista gazdaság konjunkturális változásainak. A csehszlovák kapitalisták a konjunktúra idejében a külföldi piacokon a versenyből alacsony áraikkal kívántak győztesként kikerülni, ami a hazai munkásság életszínvonalának rovására ment s a dolgozóknak nyomorult éhbéreket fizettek. £S kapitalisták tervszeríítlensége A gazdasági krízissel szemben a csehszlovák burzsoázia is csak egy lehetőséget ismert és pedig a termelés korlátozását, az üzemek leállítását, az alkalmazottak százezreinek munkahelyeikről való kidobását és az emberek millióinak az éhség útjára való taszítását. Ahogy szerkezeti szempontból a termelés rendszertelenül volt elosztva, ugyanúgy területi szempontból is ugyan ez a hiba állott fenn. Az egyes vidékeket túliparosították, másutt az elnéptelenedés állott be. A szlovenszkóí ipar fejlődését tudatosan fékezték. Sok üzemet felszámoltak egyenesen. Szlovenszkót süllyesztették a "gyarmat színvonalára, hogy ezáltal az itteni dolgozó népet az agrár kapitalista politika mentői-jobban kizsákmányolhassa. A kapitalista gazdálkodás " rendszertelensége és tervszeríitlensége a mezőgazdasági termelésben és annak szervezésében is megmutatkozott. A növényi termelés nálunk mindig nagyobb volt. mint az állattenyésztés, bár a hazai szükséglet éppen pnnek ellentétét követelte. Amíg a növényi termelésben, főleg a gabonatermékek termelésében általánosságban önellátóak voltunk, az állattenyésztés terén a hús és zsiradék fogyasztásában. mindig behozatalra szorultunk. Amennyire az bizonyos mértékben érthető volt a régi osztrák Mónarehia idején, hogy az állattenyésztésben produktívabb Magyarország, Horvátország és Halics stb. állattenyésztésük hiányait a cseh országrészekből egészítették ki, annyira nem volt ez az első köztársaság idején érthető. Az agrárpolitika, amely a nagybirtokosok termelési érdekeit tartotta szem előtt — akik főleg a gabonatermelés felé tájékozódtak — továbbra is különböző természetellenes módszerekkel támogatta a nagybirtokosokat, mint pl. a gabonamonopóliummal vagy a gabonatermelés erőltetésével, mely az állattenyésztés kárára volt. A gabonaneműek vetési területe a háború előtti időkben a földterületet 47 százalékát tette ki, 1937-ben ez 56 százalékra nőtt meg. A kapitalista gazdálkodás nem törődött a dolgozó nép életszínvonalának emelésével és abból a meggyőződésből indult ki, hogy a közéleímezés biztosítására elég, ha a munkások részére a burgonyát biztosítja, a hús- és a zsiradékokról való gondoskodás nem szükséges. Ezt az. irányelvet igazolták a gazdasági krízis évei, amikor is a hús és zsiradék behozatala valóban süllyedő irányzatot mutatott. 1921 — 1931-ig terjedő esztendőkben behozatallal kellett fedezni a marhahús szükségletnek 12 százalékát, a disznóhús szükségletnek 20 százalékát. Az 1932-es évben és ez azt követő években a marhahús behozatala teljesen megszűnt és a disznóhús behozatala az egész fogyasztás 5 százalékra csökkent. Még élesebben rajzolódik ki a csökkenő irányzat a zsiradékok behozatalánál. 1922 és az azt követő években az ál'atti zsiradékok 70 széázalékát kellett importálni, 1930-tól ez 50 százalékra és 1934-ben a behozatal 26 százalékra csökkent. A behozatalnak ez a csökkenése a hús és zsiradékban azonban nem annak következtében állott be, mintha e téren a hazai piac magasabb termelési fokot ért volna el, de ezáltal, hogy az ember milliói munkanélküliségük miatt a hús- és zsíraadékok használatától, a gazdasági krízis nehéz esztendőiben kényszerűtlen elestek. És éppen ezért mutatkozik ma — amikor a dolgozók reáliövedelme állandó és a hús- és zsíríogyasztás is jelentős mérvű emelkedést ért el — a hiány. Ezt ma nem lehet még kielégíteni a behozatal emelésével sem. Ezek az ismeretek, amelyeket itt tömören vázoltam, arra köteleznek bennünket, hogy mentesítsük magunkat az eddigi ipari és mezőgazdasági termelés hibáitól, meg kell szüntetni a zűrzavaros fejlődést, kiépíteni és új alapokra helyezni, ami biztosítaná az általunk kijelölt célokat, azaz, hogy az élet és a kultúrszínvonul állandó emelkedését biztosítsa. Ennek eszközéül szolgál a mi tervgazdálkodásunk, a mi kétéves tervünk és a gottwaldi ötéves terv. * n kétéves terv Egészen röviden akarom csak a kérdést érinteni, a kétéves terv és annak teljesítése A kétéves terv célja volt: a csehszlovák köztársaság gazdasági életének megújítása és felépítése. Fő- és alapfeltétele volt: az 1937-es termelési szinvonalat ipari téren 10 százalékkal túlhaladni, mezőgazdasági téren háború előtti színvonalat elérni. A kitűzött célt nagymértékben teljesítettük, de az egye

s ágakban a tervet nem teljesítették, Ennek ellenére a lakosság széles rétegeinek életszínvonala emelkedett. A kétéves terv kitűzése és praktikus végrehajtása minden vonalon értékes tapasztalatokat nyújtott számunkra. Számtalan gyenge pontra hívta el figyelmünket, leleplezte azokat, akik gátolták a terv ieljesítését vagy annak végrehajtását lehetetlenné akarták tenni, de legfőbb tapasztalatunk politikai vonatkozású. A kétéves terv ugyanis megmutatta, hogy a politikusok közül, akik a kétéves tervet megszavazták és jóváhagyták, nem voltak valamilyen hajlandók az össze' szükséges előfeltételeket és kitűzött feladatokat teljesíteni, hogy igy a kétéves terv a gyakorlatban is megvalósulhasson. A kétéves terv az első évben kimerítő harcot jelentett a kulisszák mögött mozgó felforgató elemekkei szemben, akik a tervek kivitelezését keresztezni és fékezni akarták. Csak 1948 februárjában, mikor reakciósaink a külföldi kanii műhelyeink, munkahelyek, az ipar és más ágak itt jelentenek. A februári győzelem Szlovenszkón is népünk alkotó készségének kiapadhatalan forrásait szabadította fel. A munkásosztály a kommunista párt vezetése mellett, soha nem látott lendülettel kezdte meg további munkáját az építés érdekében. Az iparban a kétéves tervet Szlovenszkón 103.6'/;-ban teljesítettük, tehát túlszárnyaltuk az egész állami átlagot. És hogyan teljesítik a szlovenszkóí üzemek az ötéves tervet? Ezek az eredmények is az első négy hónapban a munkások nagyszerű áldozatkészségéről és öntudatáról tanúskodnak, a tervet Ugyanis eddig 104.9

r; -ban teljesítettük (január 102.8%, február 105.5%, március 108.3% és április 101.5%). Az iparosítás, az építkezésben mutatkozó komoly hiányok ellenére sikeresen folytatódik és ennek következtében fokról-fokra nemcsak gazdasági szerkezete változik meg, de Szlovenszkó politikai arculata is. A mezőgazdasági termelés ágazatában ugyancsak jelentős haladást állapíthatunk meg. A termelést tervszerűen gépesítjük, Szlovenszkó területén 82 állami gépállomás van 1187 traktorral, a szövetkezetek és gépszakosztályok birtokában 770 traktor áll, úgy, hogy az állami és a szövetkezeti szektor a földművesek rendelkezésére összesen 2257 traktort tud állítani. Megánkézben 2283 traktor van, úgy, hogy Szlovenszkó traktorállománya ma 4540. A munkásság és a dolgozó parasztság közötti szövetség megerősítésénél nagy szerepet játszanak mindenekelőtt a szerződések eredményei, amelyek bemutatják, hogy Csehszlovák viszonylatban csak a földművesek kis száma utasította el a termelési szerződéseket. Fenntartás nélkül aláírta a földművesek 94.54%-a, fenntartással 3.72%-a és nem írta alá 1.62%-a. Ami az egységes földműves szövetkezeteket illeti, május 18-ig Szlovenszkó hat kerületében 488-at alapítottak, ebből eddig 329-et hagytak jóvá. A nehézségek komolyabb jelei elsősorban Szlovenszkó nyugati járásaiban mutatkoznak, ami bizonyosan összefügg néhány Morva járásban lévő hasonló jelenséggel. Ez azonban mindenekelőtt csak elégtelen előkészület, rossz politikai fellépés eredményé. A nagy sertéshizlaldákban a helyzet 1949 május 7-én a következő volt. Hizlaltak 80.437 drb-ot, az előirányzat 15.000 drb, hiányzik még 38.563 drb. Ezt a számot elérjük: 1. saját neveléssel, amely 20.418 drb-ot fog kitenni, 2. ai földművesektől való felvásárlással, aminek száma kb. 13.800 drb lesz. Földműves politikánk nagy sikereként jelölhetjük meg az állati termékek felvásárlásában mutatkozó Jelentős fordulatot. Ezt a népi és szövetkezeti szervekben folytatott széles és eredményes mozgosítás útján értük el. Lehetővé tettük ezt az elosztó szervezetben való szigorú rend berendezésével, ami a közélelmezés lényeges javulásához vezetett, főleg a hús, tej és tojás cikkekben. Ez év május a'sejétől az élel;nezés föcikkeiben körülbelül egy vonalba jutottunk a cseh országrészekkel. Ezen hibáknak megszüntetése — ami még a demokrata párt volt urainak hátrahagyott öröksége — mély konszolidációs hatást fog gyakorolni nemcsak gazdasági vonatkozásban, de politikai életünkben is. Ha a 3360 szlovenszkói községből 1587 község kis- és középparaszt.jai kötelezettséget vállaltak volna magukra a IX. kongresszus alkalmából, úgy ez azt jelenti, hogy a köztársaság részére felajánlott ajándékmozgalom a szlovenszkói falvakban is mély visszhangra talált. De legnyomósabb bizonyítéka annak, hogy a CsKPKB 1948 november 17. és 18-i határozatait a párt Szlovenszkón magáévá tette, az a tény, hogy Szlovenszkó bekapcsolódott abba a munkamozgalomba és a vezérelv megvalósításába, amely az ipari kötelezettségek teljesítéseinek eredményeiről szól a IX. kongreszus alkalmából. Az iparban munkásaink, mű?zaki személyzetünk és tisztviselőink kötelezték magukat, hogy a gyártást emelik és a köztársaságnak kb. 473 millió K5s--t takarítanak meg. Kötelezettségüket teljesítették és az országnak 530 millió Kcs-t takarítottak meg, tehát kötelezettségeiket 118 százalékban teljesítették és terveiket 87 millió Kc-val túllépték. A közlekedési alkalmazottak 47 millió Kcs értékben vállaltak kötelezettségeket és ezeket ugyancsak túllépték, mert a teljesítés terén 540 millió Kcs-t értek el, tehát 70 millió Kís-val többet. , Az építőipari munkások 16 millió Kés kötelezettséget vállaltak' és ebből majdnem 12 millió Kcs-t teljesítettek Elosztó szervezeteink kötelezettségei 11.3 millió Kcs-t tettek ki és munkateljesítményeikkel 12.5 millió Kcs-t értek el, amivel a tervbevett alapot túlszárnyalták. Az iparban, a közlekedésben, építészetben és elosztásban vállalt öszszes kötelezettségek 547.7'millió Kcs-t tettek ki és az elért megtakarítások és gyártástúllépés 637.7 millió Kcs-t, tehát 116.43 százalékot tett ki. Ehhez az összeghez, illetőleg kötelezettséghez a mezőgazdasági kötelezettségeket is számításba kell vennünk, amelyeket azonban számszerűen kifejezni igen nehéz. A legnagyobb hiányokat az építkezésben érezzük továbbra is, bár Szlovenszkó szempontjából ez az ág életbevágóan fontos. Szükséges tehát, hogy erre a szektorra jobban összpontosítsuk figyelmünket, hogy teljes mértékben biztosíthassuk az építkezés sikeres megvalósítására vonatkozó pártelnökségi határozatot Egészben véve megállapíthatjuk, hogy az ajándékok és kötelezettségek mozgalma sikeres volt és ami fontos, a munkatermelékenység növelését és az előállítási költségek csökkenését eredményezte. A szocialista versenymozgalom a szlovenszkói üzemekben ígéretesen fejlődik. Szükséges lesz ennek tervszerű vezetése és helyes megfogása. Ha a munka termelékenységét vizsgáljuk, megállapítjuk, hogy a mult évhez viszonyítva eredményes emelkedést értünk el. Figyelembe véve az első három hónapot és alapul az 1937es évet (100), 124 pontszámot értünk el, míg ugyanakkor tavaly 114.2 pontot, tehát a tavalyihoz viszonyítva a gyarapodás 9.3 pontot tesz ki. Fel szeretném még hívni a figyelmet azokra a'kötelezettségekre, amelyek a beruházási terv befejezésének meggyorsítását jelentik. A IX. kongresszus tiszteletére az eredetileg megállapított tervektől eltérőleg a következő építkezések nyertek Szlovenszkó felépítésének keretében befejezést: 1. Brezno nad/Hronomban hajóalkatrészek gyártását szolgáló üzem. 2. Dolny Kubínban az Elektro Praga üzem. 3. Púchovban futófelületek gyártására szolgáló üzem (itt az építkezés befejezés alatt áll). 4. Krompachyban villanyművek befejezése. 5. Podbrezova—Krompachy útvonalon 100 KW vezeték kiépítése. 6. Ladceban vízerőműtelep. 7. 17 kisebb község villamosítása stb. • Ha öszefoglaljuk ezeket az eredményeket és sikereket, azt hiszem, hogy a kis gyengeségek és hibák ellenére elmondhatjuk mi szlovenszkói kommunisták, hogy a IX. kongresszusnak a következő ajándékokat hoztuk el: 1. a párt szervezési és politikai megerősödését Szlovenszkón. 2. A viszonyok politikai és gazdasági konszolidálódását. 3. A munkavonal minden szakaszán az ötéves terv feladatainak becsületes teljesítését. Ezek az eredmények, hála a CsK PKB vezetőségének Gottwald elvtárssal az élén. a szervezeti és politikai tapasztalatoknak köszönhetjük, amelyeket a cseh munkásosztály mozgalmaiból Szlovenszkó szervezeteibe hoztak át, továbbá annak a fáradságot nem ismerő munkásságnak, amelyet elvtársaink és szervezeteink kifejtettek. Az elvégzett munka és a fejlődés pozitív jelenségei itt Szlovenszkón nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy megelégedjünk, de felhatalmaznak arra, hogy a jövőre bizalommal tekintsünk. Szlovenszkó az egész cseh- zlovák munkásosztálylyal egyensúl; 'ba hozza lépését és ritmusát a szocializmushoz vezető úton. Igaz, a főfeladatok még előttünk állnak és Gottwald elvtárs ezekről világosan és hangsúlyozottan szólott. Komoly nehézségekkel kell számolnunk az osztályharc megerősödésével kapcsolatban, részint szabotázs formájában, részint kémkedés vagy a felforgatás más formájában, számolnunk kell a nyugati imperialisták fizetett ügynökeivel, de számolni kell a falusi gazdagok ellenállásával és az általuk befolyásolt elemekkel, amelyek pártunk politikája ellen a falun fognak folytatni, a szocializmushoz vezető utunk további szakaszában. És ha a sikerektől nem szédül el a fejünk, ha szervezeteinket tovább fogjuk erősíteni, fejleszteni a CsKP KB vezetésével, Gottwald elvtárssal az é'én és a világ szocialista frontjával, amelyet a dicsőséges SzK(b)P vezet, teljesítjük azokat a feladatokat, amelyeket e kongresszuson Gottwald elvtárs mint irányelvet kijelölt és köztársaságunkat, ennek keretében egész Szlovenszkót a felvirágzáshoz, az örömteljes jövőhöz — a szocializmushoz vezethetjük. A szlovenszkói teljesítmények akciójának eredményeit egybefoglaló nyomtatott jelentést már megkapták vagy meg fokják kápni a

z egves kiküldöttek. Most azonban engedjék meg nekem, hogy négy bőrkötéses tiszteletpéldányt átnyújtsak, egyet Gottwald elvtársnak, egyet Slánsky, egyet Zápotocky és egyet Siroky elvtársaknak,. Szlovenszkó népének hálája. odaadó szeretete jele gyanánt irányukban és a CsKPKB iránt, mint megalkotóit a szlovákiai nép örömteli életének és jövőjének.