Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-29 / 42. szám, vasárnap

1949 május 28 UJSZG 5. hogyan keü elhelyezni az összes sza­bad munkaerőket. Időközben nagy változások álltak be. Részben már az 1945—46-os esztendőben, részben a kétéves tervben a csehszlovák gazda­sági élet felépítésének nagy harcába kb. 250.000 szlovenszkói munkaerő kapcsolódott bele a cseh országré­szekben, ahol főleg az iparban és a mezőgazdaságban dolgoznak. Az ipar­ban elhelyezkedett 188.000 ember és a mezőgazdaságban 36.000, A szlo­venszkói iparba több mint 52.000 sze­mély lett beosztva és a bérmunká­sok száma a kétéves terv alatt 22 százalékkal nőtt, ami mellett az idénykilengés jelentős süllyedését le­hetett megfigyelni. Az 1948-as esztendőben a munka­erőszük.=églet már gyorsabban sza­porodott, mint amennyit az önkéntes növekedés tett ki. Néhány szakmá­ban már súlyos munkaerőhiányt érez­tünk, főleg az építészetben, a bányá­szatban, az erdei munkásság so­rai között, de még az érciparban is, nem beszélve az általános hiányról, amely a szakmunkásokban mutatko­zik. Ez nem Jelenti azt, hogy a szlo­venszkói munkatartalékok ki . van­nak merítve. A jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy a tartalékok önként nem szabadulnak fel és önműködő növekedéssel nem számolhatunk, de a munkaerők beállítását az egyes ágazatokba rendesen és alaposan meg kell tervezni és főleg a munkaerők áthelyezése a mezőgazdaságból az iparba, céltudatos intézkedésekkel történik. Az ötéves tervben az új munkaerők szükséglete a következő: az iparban 90.000, az építészetben 35 ezer. Nagyon égető a szakemberek kér­dése is. A szakemberek kiképzése, amint erre a Szovjetúnió tapaszta­latai tanítanak bennünket, egyike a legsúlyosabb és legszövevényesebb feladatoknak. Hogyha bizonyos ered­ményeket már el is értünk ezen a téren, bizonyos, hogy a kvalifikált munkások nevelését szélesebb ala­pokra kell helyezni. Szlovenszkó egyes kerületeinek fejlődése Ha Szlovenszkó gazdasági elmara­dottságáról beszélünk, vegyük tekin­tetbe azt, hogy az egyes gazdasági és ipari színvonalú kerületek között nagy a különbség. Az ipar nagyré­sze a Vág völgyében van összponto­sítva, míg Kelet-Szlovenszkó ipara jelentéktelen. Míg a zsolnai kerület­ben a lakosság 8 százaléka, a bratis­lavai kerületben 6.3 százaléka dolgo­zik az iparban, az eperjesi kerület­ben csak 0.9 százalék. Szükséges, hogy az iparosításba bekapcsoljuk a legtávolesőbb járásokat is. A legna­gyobb nehézségeket ebben az irány­ban a presovi és kosicei kerületben tapasztaljuk, ahol a tüzelőanyag kér­dése nincs megoldva, amit nagy tá­volságból kell hordani. Ezért Kelet­Szlovenszkón a vizierők kihasználá­sának kulcslehetősége van. (Taps ) Szlovenszkó szociális szerkezete Tekintettel Szlovenszkó gazdasági elmaradottságára, a munkásosztály száma aránylag csekély. A mezőgaz­daságban az alkalmazottak száma 1946-tól 156 százalékról 50 százalék­ra csökkenj, míg az iparban és az ezzel kapcsolatos kisiparban 19 szá­zalékról 22 százalékra nőtt. Az ed­digi statisztikai adatokból nem sze­rezhetünk áttekintést a lakosság osz­tályszerkezetéről, azonban ideiglenes elképzelést csinálhatunk. így meg­állapíthatjuk azt, hogy a munkások száma 1947 októberében 370 ezer sze­mély, ebből ipari munkás 113 637, míg 1948 júniusában a munkásság száma 404.000, ebből 147.000 az ipari munkás. Ha összehasonlítjuk Szlovenszkó osztályszerkezetét a cseh országré­szekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy míg a bérdolgozók és családtagjaik száma az összlakosság 67 százalékát alkotja, Szlovenszkón ez csak 46 szá­zalék. A munkásosztály része Szlo­venszkón sokkal kisebb, míg kis­iparos Szlovenszkón majdnem két­szer annyi van, mint Csehországban. Ez az arány megkönnyítette Szlo­venszkón a burzsoá reakció tevékeny­ségét és reményt adot neki, hogy Szlovenszkót átváltoztathatja a re­akció bástyájává. Nos, elfeledkezett arról, hogy a szlovákiai nép ha'.adó erőfeszítéseiben mindig oldala mellett tudhatja a cseh munkásosztályt, Szlo­venszkó iparosításának ezért igen nagv a politikai jelentősége. A mun­kásosztály súlyát és arányát emeli és mindenekelőtt a munkásság veze­tő szerepét erősíti államunkban. Iparosítás és kulturális fejlődés Az ipar; központok kiépítése Szlo­venszkó kulturális fejlődésének anya­gi alapja. A kapitalista kizsákmá­nyolás és Szlovenszkó gazdasági hát­ramaradottsága a múltban rendkí­vül akadályozta a kulturális fejlő­dést, amely az első világháború után keletkezett és így nem tudott kiter­jedni a mélységbe és a szélességbe. A tőkés kizsákmányolás eltávolítása után kulturális téren a fejlődés hallatlan arányokat öltött. A diákság száma az iskolák három fokozatában összesen 529.000-re nőtt. A főiskolá­sok száma 13.000, az autóbusszal szál­lított diákok száma egy év alatt a tizennégyszeresére nőtt. Uj iskolákat építünk Az új városok az új főiskolák köz­pontjaivá lesznek. A köztársaság fel­építésében és a társadalom átépíté­sében a dinamikus élet nyomot hagy az alkotómüvészptben is, aktivizálja az irodalmi alkotást. Gottwald elv­társ kezdeményezéséből az irodalom legszebb alkotásait tesszük hozzáfér­hetővé a legszélesebb tömegek szá­mára. A kulturális élet a haladó demokratikus népi tradíciókon épül fel és behatol a legtávolabb eső já­rásba és faluba is. A könyvek kiad­ványszáma emelkedik. A színház utá­ni érdeklődés igen nagy. Kiterjed a filmalkotásra is, amelynek Szloven­szkón tradíciója nem volt. A falvak mozival való ellátása folytatódik, a mozik látogatottsága növekszik. Per­sze, az iskola még nem teljesít.; azo­kat a magas feladatokat, amelyeket a szocializmushoz vezető utunk ró reá. Az iskoláztatást át kell irányíta­nunk a műszaki művelődésre, azon­kívül gyakorlati öszeköttetésének kell lenni a mindennapi élettel és beható politikai nevelést kell adnia, mert csak igy tudjuk teljesíteni a fel­adatokat, amelyeket az iparosítás ró ránk. (Nagy taps.) Érzem Lenin sza­vainak mély igazságát, hogy minél nagyobb a történelmi események ha­tóereje, annál nagyobb az emberek száma, akik ezekben az események­ben résztvesznek és fordítva, minél mélyebb a változás, amelyet keresz­tül akarunk vinni, annál jobban kell emelni az érdeklődést és a pozitív viszonyt hozzá és az emberek tízmil­lióit kell meggyőzni ennek elkerülhe­tetlenségéről. És ebben a fejlődésben és a változásoknak ezekben a mélysé­gében születik az új ember, amely távol áll már a múlttól és a legyő­zött osztályok előítéleteitől. Termé­keny hazafiság, mély nemzetközi szolidaritással alkotja ma a demok­ratikus haladó szocialista világnézet tartalmát. (Nagy taps.) Ennek a fej­lődésnek ereje a széles tömegek kez­deményezésében, a szlovenszkói dol­gozó nép alkotó energiájában van, amely oly szép kifejezést nyert a IX. pártkongresszusra felajánlott kö­telezettségek vállalásában. Nos, ez a kedvező politikai fejlő­dés, a népi demokrácia megerősödése és a gyártási erők megnövekedése Szlovenszkón nem jogosít bennün­ket arra, hogy megelégedjünk az el­ért eredményekkel. Nemcsak azért, mert ez nem bolseviki és az új, ma­gasabb társadalom győzelme feltéte­lezi a munka magasabb társadalmi termelékenységét azért is, mert az új csakis a régi elleni harcban szü­letik. (Taps.) Az új ember abban a harcban szü­letik, amelyet a mult túlhaladott ka­pitalista és kispolgári előítéleteivel vív. Ezt a küzdelmet ki kell mélyíteni a gazdasági élet, a politika és az iro­dalom terén is. A burzsoá naciona­lizmus elleni küzdelem nem marad a mi napi feladatunk, mert a pol­gári nacionalizmus ma nem az egye­düli abból a sok előítéletből, hanem a legyőzött osztályok harci eszköze a népi demokráciái és a szocializmus a béke frontja, a haladás és a de­mokrácia, a Szovjetúnió ellen. A felszabadulás óta eltelt történelmi időszak nagyon rövid. A lakosság osztály és szociális összeállítása na­gyon különböző és így nem beszél­hetünk még arról, hogy a burzsoá nacionalizmus már túlhaladott és az emberek öntudatában nem játszik szerepet. Hiszen éppen Sztálin elv­társ figyelmeztet bennünket arra, hogy az emberek öntudatában a ka­pitalizmus maradványai a nemzeti­ségi kérdésben sokkal erősebbek, mint bárhol másutt. Ahogy a szlovák lakosság egy részében folyamatosan le kell törni a Prága elleni bizalmat­lanságot, ngyanúgv naponta szüksé­ges a cseh lakosság egy részében le­törni a szlovákellenes előítéleteket. Ezek a vélemények demokrácia elle­nesek és ártanak általános fejlődé­sünknek. Most a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti kor­szakban vagyunk, amikor utunkat egyre növekvő osztályharc kíséri. Szlovenszkó valamennyi becsületes polgára ma látja, hogy pártunk Gott­wald elvtárs vezetése alatt eltávolí­totta nemcsak a kapitalista kizsák­mányolást. de kitárta népünk számá­ra a boldog szocialista jövendő ka­puját is. Szlovenszkón ma minden becsületes ember látja, hogy Pártunk megvalósítja a széles terjedelmű iparosítást Szlovenszkón, amelyről nemzeteink legjobb fiai csak álmod­tak. Szlovenszkó iparosítása Pártunk nevéhez fűződik, Gottwald elvtárs nevéhez, aki Szlovenszkó iparosításá­nak programját meghirdette és Szlo­venszkó iparosításának szükségletét minden eszközzel támogatja. (Viha­ros taps.) Szlovenszkó népe hálás Gottwald elvtársnak az örömteli jelenért és a boldog jövendőért, örömében kife­jezésre juttatja háláját és szeretetét a köztársaság szeretett elnöke iránt. Kimutatják szeretetüket jó munka­erkölccsel, szocialista munkaverseny­nvel, a munka termelékenységének növelésével és az önköltségek csök­kentésével. Szeretete megnyilvánul azokban az ajándékokban, amelyeket a Párt IX. kongresszusa alkalmából ajánlottak fel. Pártunk nagy munkába kezdett , és munkáját Gottwald vezetésével be is fejezi. Nincs már messze az az ielő, amikor a virágzó, iparosított Szlo­vákia a szocialista Csehsz.ovák köz­társaság keretében örömteli valóság­gá válik és az új gyárak- a csehrzlo­vák munkásosztály alkotóerejének és összetartozásának híres emlékművei lesznek. (A kongreszus jelenlévői fel­állnak és percekig tartó tapsviharral ünneplik Gottwald és Siroky elvtár­sakat.) v S*. ^asfovansQí] a fő itQárn; i Kommunista Párt vezetése alatt Szlovenszkó szocialista jövendője felé A IX. pártkongresszuson St. Baá­t'ovansky, a KSS főtitkára a követ­kező beszédet tartotta: Tisztelt Elvtársak, Elvtársnök! Gottwald elvtárs mondotta, hogy »a munkásosztálynak a marxista-le­ninista alapokon való egyesítése, mely a szociáldemokrata és a kom­munista párt egybeolvadásával jött létre, történelmi jelentőséggel bír.« Nősek elvtárs megnyitó beszédében többek között megemlítette azt a tényt is, hogy mi szlovenszkói kom­munisták ezen a kongresszuson a VlII-tón eltérően nem mint vendé­gek, hanem mint teljesjogú és aktív résztvevői vagyunk a Csehszlovákiai Kommunista Párt legmagasabb fóru­mának. Ezen örömteli és jelentős megálla­pításokhoz még csak annyit szeret­nék hozzáfűzni, hogy bár a VIII. kongresszus idején még nem voltunk formailag az egységes Csehszlovákiai Kommunista Párt tartozékai, mégis az irányvonalak és határozatok, ame­lyeket a kongresszus hozott, szá­munkra irányvezérelvül szolgáltak — az erök hatalmas mozgósításával politikai elvi alapot jelentettek, amelynek révén Szlovenszkón is eredményes — és végső fázisban — győztes csatát sikerült kivívnunk a lettriclii-ursinyi alattomos reakció­val szemben, természtesen a hatal­mas cseh munkásosztály hathatós se­gítségével és szoros együttmunkálko­dásával. Pedig ez a harc nem volt könnyű! A Csehszlovák Kommunista Párt­hoz való tényleges viszonyunkat kü­lönben már az 1945 augusztus 11-én és 12-én Zsolnán tartott konferen­ciánkon leszögeztük, amikor is a cseh kommunista párt központi bizottsá­gának küldött üdvözlő levelünkben nviltan és hangsúlyozottan a követ­kezőket juttattuk kifejezésre: s>Pártunk, amelynek kimagasló szerepe volt a nemzeti felkelés meg­szervezésében és a csehszlovák köz­társaság felszabitásáért vívott har­cokban és amelynek kimagasló része van a oszthatatlan közös állam fel­építésében, büszke arra, hogy alkotó­része az egységes és egységesen ve­zetett Csehszlovákiai Kommunista Pártnak, amelynek élén Gottwald elvtárs áll.c És éppen azért természetes, hogy a munkásosztály februári dicsőséges győzelme után, amely köztársasá­gunkban a szocializmus kifejlődésé­hez új feltételeket teremtett, külső­Georgij Malenkov üdvözlő beszéde Georgij Maxim'lianovic-Malen­kov a SzK(b)P Központi Bizottsá­gának tagja a szovjet delegáció nevében üdvözölte a Csehszlová­kiai Kommunista Párt IX. kon­gresszusát cs felolvasta a SzK(b)P Központi Bizottságának a Csehszlo­vákiai Kommunista Párthoz inté­zett levelét. A Szovjet Kommunis­ta (b) Párt Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi s egyben sok sikert kíván a Csehszlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszu­sához. A Csehszlovákiai Kommunista Pártot méltán ismerték el a népi demokratikus államok főépítő­erejéül. A fasizmus felmorzsolása és a szláv népek évszázados rémé­nek, a német terrornak megszün­tetése után a csehszlovák nép a Kommün'st a Párt vezetése mellett történelmi jelentőségű reformokat léptetett életbe az államigazgatás­ban. Csehszlovákia népe sikeresen indult el a népi demokrácia útján, új módon fejleszti gazdasági és kulturális életét és most rakja le o szocializmus politikai és gazda­sági alapjait. A Szovjet Kommu­nista (b) Párt Központi Bizottsá­ga sok sikert kíván a csehszlovák népnek. Kívánja, hogy a Cseh­szlovák Kommunista Párt vezeté­se alatt sikeresen teremtse meg a ncpi demokráciát és az állam füg­getlenségét. Sok sikert kíván a csehszlovák gazdasági élet meg­erősítéséhez, a kultúra felvirágoz­tatásáhaz, a népi demokratikus államokkal és a Szovjetúnióval való együttműködéshez, a béke és a biztonságért vívott harchoz és végül az imperialisták és a kapi­tal'sták elleni küzdelem sikeres befejezéséhez. A SzK(b)P Központi Bizottsága meg van győződve, hogy a marxi­leninista tanokkal felfegyverzett Csehszlovákiai Kommunista Párt örökre hű marad a proletár inter­nacionalizmushoz ég minden ere­jüket megfeszítve becsületesen teljesíti szocialista, társadalom­építő munkáját. Éljen, növekedjen ég virágozzon a szabad és független Csehszlová­k'a! Éljen a dolgozókból szerve­zett Csehszlovákiai Kommunista Párt! Éljen Csehszlovákia és a Szovjetúnió népeinek őszinte és örök barátsága! Élje n a világbé­kéért és demokráciáért harcoló munkásságnak megrendíthetetlen egysége! Aláírás: A Szovjetúnió Kommu­nista (b) Pártjának Központi Bi­zottsága. Az ifjúság kepviselői. leg formálisan és szervezeti szem­pontból is hozzáfogtunk az egységes összállami kommunista párt kialakí­tásához. Hála ennek, ma nemcsak üd* vözölni jöttünk ezt a kongresszust, de számvetéseinkkel is elöállunk és működésűnkről felelünk. Amikor a fejlődésünknek ezt a jelentós lépését megvalósítottuk — az erre voantkozó határozatok a KSS Központi Bizott­ságánaö szeptember 27. és 28-i, va­lamint a KSC Központi Bizottságá­nak november 17.—18.-i ülésén lettek elhatározva — annak az értékelésé­ből indultunk ki, hogy az egységc3 összállami kommunista párt megala­kítása a köztársaság nwnkásosztá­lyának súlyát emelni fogja, Szlo­venszkón a pártot szervezés és poli-. tikai szempontból megerősíti, meg­szilárdítja az állam egységét és a cseh és szlovák nép testvéri kapcso­latait. Mindenekelőtt tömören azzal a kérdéssel szeretnék foglalkozni, ho­gyan teljesítettük ezeket a feltétele­ket. Nos, ha az elért eremények szem­pontjából tekintünk az elmúlt hóna­pokra, bátran és határozottan meg­állapíthatjuk, hogy a fejlődés ezt az értékelést teljes mértékben igazolta. Mert mit mutat a legújabb fejlődés ?­Azt mutatja, hogy Szlovenszkón a párt politikailag nö, szervezésileg megszilárdul, a pártkáderek kibővül­nek — főleg a munkásosztály sorai­ból — és megérnek, szervezeteink — a hibák és hiányok ellenére megta­nultak megbirkózni a problémákkal, megoldani őket és a feladatokat gaz­dasági, politikai és kultúrális éle­tünkben megvalósítani. És a haladás­nak ezek a kétségtelen jelei pártunk szlovenszkói életében a járási és ke­rületi kongresszust előkészítő konfe­renciák magas színvonalában is tük­röződtek, továbbá a járási nemzeti bizottságok új szociális összetétele, amelyeket az összes gyengeségek és feltételek mellett is kedvezően és te­vékenyen kell értékelni. Bebizonyí­tották, hogy a CsKPKB vonalát nemcsak jóváhagyták, de azok • az üzemekbe és a falvakba is behatol­tak. A párt szervezeti és politikai életének fejlődésével és megerősö­désével szorosan összefügg az a to­vábbi természetes tény, hogy a párt tekintélye külsőleg is nő és hogy a párt politikai és gazdasági — és egyáltalában közéleti — vezető fel­adatai áthatóbban és határozottab­ban jelentkeznek. A reakció februári veresége és a szlovák nép egyenje liságának al­kotmányos biztosítása után — a sztálin-gottwaldi nacionalista poli­tika elvei szerint — a szlovák poli­tikai élet ma már nem ütközik ki nemzetiségi kérdés?, nacionalista jogok« a cseh-szlovák viszony ' tár­gyilagos* elintézése, mint az a hala­dás és csehellenes gyülelettől átita­tott Lettrich-féle 'felforgatók tették, de ma a szlovenszkói nép összes fi­gyelmét az alkotómunkának, hazá­ja felépítésének, az ötéves terv fel­adatainak elvégzésének és legin­kább Szlovenszkó iparosításának szenteli. Ami a csehszlovák munkásosz­tályt illeti, annak súlyát és jelentő­ségét, úgyvélem, a legjobban ez a gyönyörű kongresszus igazolja, az értékes eredmények, amelyeket üze-

Next

/
Thumbnails
Contents