Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-28 / 41. szám, szombat

'4. UJSZ0 1949 május 31 flz üzemek védnökségei a falvak felett A párt elé ezen kívül egy fontos feladatot állítunk: szervezzék meg a^ üzemek védnökségét az egyes ía­lucsoportok felett. Eddig a falvak­ba különböző gépi, aratási és más brigádokat küldtünk. Az utóbbi idő­ben ebben kicsit lanyhák voltunk Ezidőszerint azonban ebben nemcsak hogy lanyhának lenni nem szabad, de még nagyobb mértékben kell mun­kásokat küldeni a falvakba. Azt akadjuk, hogy a kisebb üzemek vál­laljanak védnökséget a falucsoportok felett, nagy üzemek, egész járások felett és a nagy üzemek egyes mű­helyei az egyes falvak felett. Ehhez ki kell választanunk a leg­öntudatosabb munkásokat, akiket először alaposan megismertetünk a mezőgazdasági kérdésekkel, oktatni fogjuk őket, hogyan kell meggyőzni a földműveseket, hogyan kell segí­teni a falusi szervezeteinknek politi­kai és szervezési munkájukban, ho­gvan kell üzemi szervezeteik tapasz­talatait átadni. A politikai munkával együtt segíteni fognak földművese­inknek a gépek megjavításánál és a falvak vil.anyosításánál, az aratási és más munkákban. Célszerű lenne, ha minden újonnan megalapított földműves szövetkezet részére kije­lölnénk a védnöküzemet vagy pedig egy nagyobb üzem műhelyét, hogy a munkások, akik a szövetkezetbe el­látogatnak, karbantartsák a gépe­ket, segítsenek felépíteni a szövet­kezet új berendezéseit és főleg segít­senek a szövetkezetnek politikai mun­kával. Már az eddigi tapasztalatok a mun­kások falusi kirándulásainál azt mu­tatják, hogy a munkások meg tudják győzni a földműveseket és gyorsan tájékozódnak a falu kérdéseiben. Végül szükséges falvainknak kul­túrális segítséget nyújtani. Névlege­sen arról kell gondoskodnunk, hogy a falvakba, amelyek még mindig a klerikális reakció befolyása alatt vannak, a legjobb tanítókat küldjük, hogy ott megalapítsák a Csehszlovák Ifjúság Szövetségét, hogy oda mozi jöjjön, hogy bevezessék a rádiót, kultúrkirándulásokat rendezzenek és segítsenek megalakítani a színházi és dalköröket, a Sokolt stb. fi gépállomások és az állami birtokok A falvak szocializmus iránti ro­konszenvének megszervezéséhez igen fontos eszközül szolgálnak az állami gépállomások és az állami birtokok. Ma már 335 járási gépállomásunk és 110 fiókállomásunk van, 4000 trak­torral és 200.000 kaszáló-kötözőgép­pel, amelyek megkönnyítik dolgozó földműveseink nehéz munkáját és megszabadítják őket a falusi zsíros­parasztok függőségétől. A gépállomá­sok állandó összeköttetésben vannak az összes falvakkal és ezért lehető­ségük van falusi szervezeteinknek, főleg az Egységes Földműves Szövet­kezetek építésénél segíteni. A trak­torista, aki a faluba megy, nem elé­gedhetik meg azzal, hogy elvégzi munkáját a traktorral és megint el­megy, de szükséges az is, hogy a föld­müvesekkel meg tudja tárgyalni ösz­szes problémáikat. Megtárgyalják a helyi lehetőségeket a földműves ön­segély terén, a közös vetési tervet és más intézkedéseket a gépek kihasz­nálására, a mezőgazdasági termés emelésére az egységes szövetkezetek közvetítésével. Ezeket a feladatokat csak a politikailag érett gépállomás­vezetők és traktoristák tudják telje­síteni, akiket elsősorban is az osz­tályöntudattal bíró üzemi mt nkás­ság soraiból kell kiválasztani, ellát­ni a szükséges földműszaki művelt­séggel és megismertetni mezőgazda­sági politikánkkal. Minden egyes gépállomáson ki kell építeni a párt üzemi szervezetét, amely törődni fog a gépállomások politikai és gyártási feladataival, valamint azzal, hogy a gépállomások minél termékenyebben dolgozzanak, csökkentsék az önkölt­ségeket, minél kevesebb legyen a meddő órák száma és minéi jobban kihasználják a gépeket. Az állami birtokok »z új földre­formtörvény megvalósítása után je­lentősen megnőttek és ma már 437 ezer hektár mezőgazdasági területük van 63 ezer alkalmazottal. Az állami birtokoknak nagy feladat jut a szo­cializmus építésében. Példaszerű gaz­daságoknak kell lenniök és mintául ke'l szolgálniok ahhoz, hogy milyen elönvöket hoz a szocialista nagybani gazdálkodás, hogyan lehet elérni a lesnagyobbfokú növényi termelékeny­séget és az állattenyésztés növekedé­sét. A mi állami birtokaink még csak a mintagazdaságok útján vannak. Azokká csak akkor lehetnek, hogy­ha következetesen megvalósítják az egész közigazgatás újjászervezését és a káder és igazgatási rendszerek új­jáépítését. Az állami birtokokban mostanáig sok ember van az öreg, bü­rokratikus szervezetből, akik meg­szokták azt. hogy saját kezdeménye­zés nélkül teljesítsenek hivatalos pa­rancsokat. Az egész szervezetet gyor­san új emberekkel töltsük fel Még merészebben, mint eddig, ki kell ke­resnünk az úi embereket az alacso­nvabbrendű munkatársak köréből, szakszerűen fogjuk őket iskolázni és nem fogunk félni, hogy kisparaszto­kat, mezőgazdasági és ipari munká­sokat intézői, gondnoki, igazgatói ál­lásokba ültetünk! A kádermunkában a legjobb ered-, ményt a briinni kerületben értük el. ahol az összes birtokba káderkép­viselőket ültettünk és igazgatókéul a Fegyvergyár érett munkásait helyez­tük. Ezek rövid időn be'ül nemcsak helyes káderváltozásokat eszközöl­tek, de sokban segítettek a másik fontos feladat teljesítésénél, az üzemi szervezetek megalakításánál és mun­káiuk irányításánál. Ott ahol az üzemi szervezetek az állami birtokokon jól dolgoznak, ott megvalósulnak az új munkaformák, új élmunkás-csoportok alakulnak és mozgósítják az alkalmazottakat a ter­melési tervek teljesítésére és túiha­ladására. A párt állandó figyelmet for­dítson az állami birtokok gépállomá­sain, segítsen munkájuknál. Végül néhány megjegyzés a mező­gazdasági, a közellátásügyi miniszté­rium és a Mezőgazdasági termékkel való gazdálkodás központjának mun­kájáról. Ezek elölt a szervek előtt most komoly feladatok állanak, ame­lyeknek tevékenyen kell egymáshoz idomítani működésüket Szükséges, hogy jobban valósítsák meg beavatkozásukat a kerületi és járási bizottsákosjon keresztül, ne kerüljék meg őket, de dolgozzunk együtt velük. A nemzeti bizottságok segítenek nekik az agronómok mun­káját ellenőrizni, a gépiállományokat, állami birtokokat, gazdasági szövetke­zeteket felülvizsgálni, a kerületben és a járásban megállapítani és kiküszö­bölni a hibákat és a hiányokat. Szük­séges az is, hogy a termelési és be­szolgáltatási tervek kiírása mindig időben legyenek elkésítve és elérjük azt, hogy a megvalósításuk határide­je ne legyen annyira rövid, hogv az­után ezeket a határidőket ne tud iák letár^ylni és teljesítésüket b ;ztosita­ni. A Mezőgazdasági termékekkel ^a­ló gazdálkodás közponij'ahak azonnal le kell szállítania szervezetének lét­számát 7000 alkalmazottal. (Taps). Ezt ÚTV érhetik el, hogyha egyesítik a vá­sári siövetségeket a ki'árólaposio' 'i társaságokat, és más intézményeket, ha átvizsgálják kádereiket a politikai megbízhatóság és szaktudás szem­pontjából. Az állami szervezet és a nemzeti bizottságok. Most áltérek állami szervezetünk és nemzeti bizottságaink munkájára. Az állami és közigazgatás munkája két­ségkívül javul. Ez a javulás abban mu­tatkozik meg, hagy az állami szerve­zetben fontos állásokba politikailag erős munkatársakat küldöttünk és megkezdtük az állami szervezetben a politikai és szakiskoláztatást, megja­vítottuk a gazdasági szervezetek ve­zetésének módszerét és megtettük az első lépéseket a hivataloskodás büro­kratikus módja ellen. Sok miniszté­riumban megvalósult az állami apará­tus újjászervezése és már kezdenek szigorúbban hivataloskodni. 1280 kü­lönfajta ügycsoport a központi hivata­lokból alacsonyabb hivatalokba ke­rült. A minisztériumokban és más hi­vatalokban káderszervezelek és iskola alosztályok keletkeztek. Iskoláztatjuk és legjobb munkásainkat elküldjük az állami igazgatás különböző szerveibe, az SNB-be, a hadseregbe, a bíróságok­ra, a kerületi és járási nemzeti bizott­ságokhoz. Súlyos hiba volna azonban, ha megelégednénk ezze 1 a haladással és nem látnánk azt. hogy a mi állami aparátusunk állapolával távolról sem lehetünk megelégedve, melynek sok a hibája és hiánya. A főbibák ma még mindig elsősorban a káderekben van­nak. akik még nem értik teljesen új politikai" feladataikat és a közigazgatás új munkamódszerének szükségességét. A végrehajtási tevékenységet, amely az egyes hivatali ügyek elintézésénél mutatkozik, a nem elegendő politikai érettség gátolja, éppenúsry, mint az a ténv, hoev vezető munkatársak sze­mélyi felelőcége nincsen meghatároz­va és felemelve. (Taps). Az egyes osz­tályok vezetői még félnek magukra venni a felelősséget. Ai aktákat és a különböző ügyeket gyűjtik és elcsúsz­tatják, amelyeken már egész halom aláírás fekszik. Még mindig nagyon sok a papirérintkezés a belügyminisz­tériumban, a minisztériumok között és az alárendelt hivatalok között. Ezúttal állításaimat nem fogom ábrázolni va­lamiféle előforduló esettel, bár nem vol­na hiányom benne. fl szervezet és munkamódszer alapvető elvei Néhány elvet szeretnék körülhatá­rolni, aiiieiyeicet az aliami és gaz­uasagi szervezetünk munkanióus^e­reioen kellene érvényesíteni. 1. Az allami és gazeiasagi szerve­zet úgy legyen telepítve, hogy az egyes osztaiyok és szakelőadók sza­ma a lehető legszükségesebb mér­tékre legyen leszállítva, hogy az egyes osztályok és szakelőadók bír­janak körülhatárolt teijes jogi kör­iéi, hogy a hozzájuk beosztott ügy­ben maguk dönthessenek. 2. Körülhatárolni és emelni a sze­mélyi felelősséget és a vezető hiva­talnokok jogkörét az összes köz­ponti, kerületi és járási hivatalok­ban és gazdasági szerveikben úgy, hogy az alacsonyabb, felelős munka­társak is önállóan, gyorsan és min­den bürokratikus huzavona nélkül is letárgyalhassanak ügyeket. A vezető hivatalnokokat aszerint értékeljük, nem bujnak-e ki a felelősség alól és nem ruházzák-e át másokra és hogy milyen gyorsasággal intézik ügyeiket. 3 A jogkört állandóan a maga­sabb intézményekről az alacsonyak­ra vigyük át, aszerint az elv sze­rint hogy a kerületi, járási és helyi hivatalok és szervek dönthessenek az összes ügyekről, amelyeknek nincsen egész országra kiterjedő jelentősége. 4. Az összes állami és más hiva­talok, amelyeknek üzemek és gazda­sági vállalatok vannak alárendelve, csökkentik az osztályok számát, a központi igazgatóságok és központi igazgatók egyenesen a miniszternek vagy pedig helyettesének lesznek alárendelve, viselik a felelősséget az üzemekért és vállalatokért, amelye­ket igazgatnak. A hivatalok egyes ozstályai, amelyeknek tevékeny fel­adataik vannak, nincs joguk az üze­mek és vállalatok ügyeibe egyene­sen beavatkozni. 5. Az írásbeli utasításokat, iránv­elveket és körözvényeket minél ki­sebb mennyiségben kiadni. Az ilyen körözvényeket, amelyeket a minisz­térium ad ki, a miniszter vagy pe­dig helyettese írja alá. Ugyanígy át kell vizsgálni a statisztikai és más kérdőíveket és jelentéseket, a szük­ségteleneket megszüntetni, átnézni az összes adatokat és minél egysze­rűbben és érthetőbben szövegezni, megállapítani, ihogy az állami ter­vező hivatal fogja helybenhagyni az összes kérdőíveket és így kiküszöböli azt, hogy valamilyen más intézmény is követeljen ilyen adatokat. Az egyes minisztériumok dolgozói ke­rüljék el az írásbeli érintkezést és személyes utasításokkal pótolják, valamint az elárendelt hivatalok személyes ellenőrzésével a konferen­ciák és munkamegbeszélések össze­hívásával. Az állami szervezetben növelnünk kell a káderek politikai és tagminőségét, eltávolítani a meg­bízhatatlan embereket, akik még mindig ott vannak az állami szerve­zetekben és a megfelelő helyre jól átigazolt és megbízható munkatár­sakat kell állítani. Néhány elvtárs helytelenül magyarázza azt az irány­elvet, hogy a felelős állami és gaz­dasági helyekre átigazolt munkatár­sakat kell tennünk. Ezt ők úgy ma­gyarázzák, hogy a felelős helyeket kizárólag kommunistákkal kell be­tölteni. Ez így nem helyes Vannak jó pártonkívüli szakembereink, akik a népi demokratikus rendszer oda­adó hívei és hiba az, amikor elv­társaink vonakodnak őket előléptet­ni. Vezériga7sratóul neveztük ki pél­dául dr. JlCinsk^i nem kommunistát, mert jó kohószakember, megbízha­tó és mindig együtt dolgozott ve­lünk. Néhánv esetben már közbe­léptünk, amikor elvtársaink az álla­mi hivatalokban nem akartak ma­gasabb funkcióra pártonkíviilieket kinevezni és keresztülvittük kineve­zésüket. fl nemzet! bízottságok kapcsolata a néppel Hasonló feladataink vannak a nemzeti bízottságokban, amelyek ál­lami apparátusunknak fontos részei és amelyekkel a leggyakoribbak pol­gárainknak kapcsolatai. A nemzeti bizottságoknak, ame­lyeknek közvetítésével a nép maga intézi hivatalos ügyeit, letették az államalkotói vizsgát. Nemzeti bizott­ságok nélkül a felszabadulás után gazdasági életünk újjáépítésének nagy feladatait nem tudtuk volna végrehajtani, nélkülük nem tudtuk volna a rekaciós bürokrácia befolyá­sát kiküszöbölni és nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani orszá­gunk felépítését. A kerületi berendezés, ame­lyet ez év elején valósítottunk meg, bebiztosítja közigazgatásunk közele­dését a néphez. A kerületi nemzeti bizottságok elnökeihez Gottwald elvtárs így szólt: „Ti vagytok hivat­va arra, hogy mint hatalmas szíj­áttétel, kössétek össze és vigyétek át a legmagasabb állami szervek akaratát és törekvését a néphez és a népre és viszont, mint egy szeiz­mográf, fogjátok fel a nép akaratá­nak és érzésének legfinomabb rez­géseit is és legyetek érdekei és szükségletei tolmácsolói." Ezekben a szavakban nem csupán a kerületi nemzeti bizottságok fő­feladata van megszövegezve, de a járási nemzeti bizottságok és helyi szerveké is. Gottwald elvtárs hang­súlyozta, hogy a nemzeti bizottsá­gok a népi demokratikus rendszert összekötik a néppel és a népet a rendszerrel. És éppen ezért a néppel való összeköttetés legnagyobb gyen­géje a nemzeti bizottságok munká­ja. A nemzeti bizottságok tagjai igen keveset hívják össze a polgáro­kat a községeikben, hogy munká­jukról jelentést adjanak nekik és meghallgassák véleményüket. Ezt a hiányt el kell távolítani, össze kell hívni a polgárokat rend­szeres összejövetelre, üdvözölni kell a polgárok kezdeményezését, kriti­káját és tanulni kell belőle Ügyszintén fel kell éleszteni és ki kell terjeszteni a bizottságok rend­szerét, amelyeknek módjában áll az emberek százezreit bevonni a mun­kába és iskoláztatni a közigazgatás ügyeinek intézésében. A nagyobb városokban hasznos lenne, ha ezek­nek a tanácsoknak tagjai kiépítenék a bizalmiak rendszerét, az egyes ut­cákban, háztömbökben és üzemek­ben összehívnák a bizalmiak testü­leteit és meg tudnák tőlük a dolgo­zó emberek kívánságait és akaratát. A járási és kerületi bizottságok­nak is meg kell, hogy legyen a nép­pel való legszűkebb érintkezése és tö­rődnie kell azzal, hogy hivatalaik n« legyenek bürokratikusán hozzáférhe­tetlenek. Az új KNV-k törődjenek azzal, hogy szervezetük minél fris­sebb legyen és minőségileg a leg­jobb, a legmegbízhatóbb és legönfel­áldozóbb dolgozókból legyen össze­állítva. A kerületi és járási nemzeti bizottságok szakelőadói ne „hivata­loskodjanak" maguk és ne tűrjék, hogy a hivatalnokok elhalmozzák őket apró-cseprő ügyek elintézésé­vel, de igenis, ők vezessék és ellen­őrizzék a hivatali szervezetet, a né­pi hivatalok alacsonyabb csoportjait és v*grehajtóan intézzék el a fon­tos építési feladatokat. Módot kell találniok arra, hogyan fogják meg­könnyíteni és megjavítani a polgá­rok összeköttetését hivatalaikkal. Példaként említjük meg a éeska-li­pai elvtársak jó kezdeményezését, akik bevezették a „járási nemzeti bizottság a munkások közé" akció­ját. A szakelőadók egyszer egy hó­napban meglátogatják az üzemeket, két kipróbált hivatalnok kíséreté­ben, hogy a munkaidő befejeztével elintézzék a munkások ügyeit, taná­csot adjanak nekik és javaslataikat feljegyezzék. Az akciót az év kez­dete óta valósítják meg és havonta kilenc üzemet látogatnak meg. Né­hány száz ügyet intéztek el így, a közellátásra, az állampolgárságra, polgári igazolványra, üzemanyag já­rulékra, adóügyre, fegyvertatásra és egyéb ügyekre vonatkozólag. A Sokolban megszervezték az üzemek védnökségét az ONV fölött. Az „Antonin" tárnában a bányá­szok részvételével tartotta meg az ONV ülését, akik figyelmesen követ­ték a tárgyalások menetét. K? t üze­mek ilyen védnöksége, amely össze lenne kötve azzal is, hogy a legön­tudatosabb munkások a legtapasz­taltabb szervezőkkel együtt hajta­nák végre az ONV és KNV hivata­loskodásának ellenőrzését, vagy esetleg más hivatalokban is és kö­zösen távolítanák el javaslataikkal az egyes hiányokat, ami által meg­javulna a hivataloskodás menete, bi­zonyára sikerre vezetne. Minél szorosabban kötjük össze a nemzeti bizottságokat a néppel, an­nál nagyobb tekintélyre tesznek ezek szert és ezzel az építési feladatokat is könnyebben fogják végrehajtani Pártonkívüli szervezetek A pártonkívüli tömegszervezetek is igen fontos összekötő kapcsok a népi demokratikus rendszer és a dolgozók legszélesebb rétegei kö­zött. A pártonkívüli szervezetek tagságának száma az utolsó idők­ben jelentősen megnőtt. Ezekkel együtt nőttek ezek a szer­vezetek is. A legnagyobb párton­kívüli organizáció a szakszervezetek, amelyek ma majd 3 millió tagot számlálnak és mivel az összes al­kalmazottak száma 3,400.000, az alkalmazottak 88 százaléka tömörül a szakszervezetekbe. Az 1946-os év elején a szervezett alkalmazottak száma 1,450.000 volt. Három év alatt tehát a szakszervezetek ereje megkétszereződött. A második legnagyobb szervezet a, fogyasztási szövetkezetek, amelyek ma 1,400.000 tagot számlálnak a cseh országrészekben, ami az összes háztartások 51 százaléka. 1948 feb­ruártól a szövetkezetek újabb 460 ezer taggal növekedtek és forgal­muk V« milliárd Kés-röl 1.75 mil­liárd ICős-ra növekedett, míg üzle­teik száma 5506-ról 10.400-ra emel­kedett. A szlovenszkói fogyasztási szövetkezetek tagságának száma több mint 300.000 A gépi, villamossági, gyümölcster­melői, gazdasági, raktár, tejtermelői és szeszipari szövetkezetek a cseh országrészekben 1,060.000 és Szlo­venszkón 30.000 taggal rendelkezik. A hitelszövetkezeteknek a cseh ország­részekben 750.000 és Szlovenszkón 250.000 tagja van. A termelő szövet­kezetek a cseh országrészekben 125 ezer tagot és Szlovenszkón' 16 ezer tagot számlálnak. Az építkezési szö­vetkezeteknek az egész országban 165 ezer tagja van. Az összes szövetkeze­tek tagjainak létszáma meghaladja a 4 milliót, azonban ne felejtsük el, hogy néhányan két, esetleg három tagság­gal is bírnak. A csehszlovák Ifjúsági szövetség 596.000 taggal rendelkezik és száma csak ez esztendő elejétől 267.000 tag­gal növekedett. A csehszlovák-szovjet barátság szövetsége 482.000 tagot számlál és az utolsó esztendőben tag­jainak száma 200.000-rel nőtt. A szlo­vák és cseh földműves szövetségek 1,033.000 tagot számlálnak. A szabad­ságharcosok szövetségének 160 ezer tagja van. A Szokol most szervezi át sorait. A üzemekben 4460 új szokol­egység alakul és újabb 200.000 tagot szereztek a dolgozók soraiból. Az összes pártonkívüli szervezetek nagy fejlődésben vannak, ez legszéle­sebb dolgozó rétegeink tevékeységé­nek és növekvő öntudatának bizonyíté­ka. A pártonkívüli szervezetek meg­segítenek bennünket abban, hogy si­kerüljön bevonnunk a nép legszéle­sebb rétegeit az aktív nyilvános tevé­kenységbe, új életünk minden szaka­szának építési feladatainak teljesítésé­re. E szervezetek, a tömegek részvé­tele nélkül, nem tudnák teljesíteni ezeket a nagy. feladatokat. A kommu­nisták közül sokan mé£ nem értették meg ennek jelentőséget, aláértékelik ezt, eltávolodnak tőlük, fensőbbsége­sen parancsolni és belső ügyeikben dönteni akarnak. fl kommunisták hibái a szakszervezetekben A legtöbb hibát a szakszerveze­tekben követik el a kommunisták, a legfontosabb pártonkívüli szervezet­ben, amelynek nagy érdemei vannak munkásosztályunk egységesítése te­rén, a februári győzelem kivívásában és összes építési sikereinkben. Né­hány elvtárs helytelenül magyarázza a párt vezető szerepét és viszonyát a szakszervezetekben. Ügy néznek a szakszervezetekre, mint szervezetre, amelyre már nincsen szükség akkor, amikor a Pártnak magának kell foglal­koznia gazdasági problémák­kal. Ok ma»uk a szakszer­vezetek segítsége nélkül akar­ják az összmunkásságot mozgósítani a n agy gyártási feladatok teljesítésé­hez, a szocialista verseny kifejleszté­séhez, jóllehet ez a szakszervezetek legsajátosabb feladata és a párt siker­rel csak a szakszervezetek útján tudja megvalósítani. Pótolni akarják a szak­szervezeteket és elfeledkeznek arról, hogy szakszervezetek nélkül szocializ­must építeni nem lehet. (Nagy taps). A szakszervezetek szélesebb aránvú szervezet, mint a Párt és a szocializ­mus iskolája lesz ezért a kommunisták a szakszervezetekben iskolázzák a pártonkívülieket, tanácskozzanak ve­lük és esgítsenek nekik, vonják be őket az aktív munkába és biztosítsák a pártonkívüliek millióinak részvételét a szocializmus felépítésében. Mivel né­hány kommunista ezt még nem érti, látjuk, hogy saját maguk foglalják el az összes funkciókat az üzemi bizott­ságokban és a szakszervezeti csopor­tokban. A brünni fegyvergyár három öze­mében az összes szakszervezeti vá­lasztmányokban az összes tagok a párt tae-jai is. A tfineci vasművekben a szakszeve-

Next

/
Thumbnails
Contents