Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-28 / 41. szám, szombat

'4. UJSZ0 1949 május 31 flz üzemek védnökségei a falvak felett A párt elé ezen kívül egy fontos feladatot állítunk: szervezzék meg a^ üzemek védnökségét az egyes íalucsoportok felett. Eddig a falvakba különböző gépi, aratási és más brigádokat küldtünk. Az utóbbi időben ebben kicsit lanyhák voltunk Ezidőszerint azonban ebben nemcsak hogy lanyhának lenni nem szabad, de még nagyobb mértékben kell munkásokat küldeni a falvakba. Azt akadjuk, hogy a kisebb üzemek vállaljanak védnökséget a falucsoportok felett, nagy üzemek, egész járások felett és a nagy üzemek egyes műhelyei az egyes falvak felett. Ehhez ki kell választanunk a legöntudatosabb munkásokat, akiket először alaposan megismertetünk a mezőgazdasági kérdésekkel, oktatni fogjuk őket, hogyan kell meggyőzni a földműveseket, hogyan kell segíteni a falusi szervezeteinknek politikai és szervezési munkájukban, hogvan kell üzemi szervezeteik tapasztalatait átadni. A politikai munkával együtt segíteni fognak földműveseinknek a gépek megjavításánál és a falvak vil.anyosításánál, az aratási és más munkákban. Célszerű lenne, ha minden újonnan megalapított földműves szövetkezet részére kijelölnénk a védnöküzemet vagy pedig egy nagyobb üzem műhelyét, hogy a munkások, akik a szövetkezetbe ellátogatnak, karbantartsák a gépeket, segítsenek felépíteni a szövetkezet új berendezéseit és főleg segítsenek a szövetkezetnek politikai munkával. Már az eddigi tapasztalatok a munkások falusi kirándulásainál azt mutatják, hogy a munkások meg tudják győzni a földműveseket és gyorsan tájékozódnak a falu kérdéseiben. Végül szükséges falvainknak kultúrális segítséget nyújtani. Névlegesen arról kell gondoskodnunk, hogy a falvakba, amelyek még mindig a klerikális reakció befolyása alatt vannak, a legjobb tanítókat küldjük, hogy ott megalapítsák a Csehszlovák Ifjúság Szövetségét, hogy oda mozi jöjjön, hogy bevezessék a rádiót, kultúrkirándulásokat rendezzenek és segítsenek megalakítani a színházi és dalköröket, a Sokolt stb. fi gépállomások és az állami birtokok A falvak szocializmus iránti rokonszenvének megszervezéséhez igen fontos eszközül szolgálnak az állami gépállomások és az állami birtokok. Ma már 335 járási gépállomásunk és 110 fiókállomásunk van, 4000 traktorral és 200.000 kaszáló-kötözőgéppel, amelyek megkönnyítik dolgozó földműveseink nehéz munkáját és megszabadítják őket a falusi zsírosparasztok függőségétől. A gépállomások állandó összeköttetésben vannak az összes falvakkal és ezért lehetőségük van falusi szervezeteinknek, főleg az Egységes Földműves Szövetkezetek építésénél segíteni. A traktorista, aki a faluba megy, nem elégedhetik meg azzal, hogy elvégzi munkáját a traktorral és megint elmegy, de szükséges az is, hogy a földmüvesekkel meg tudja tárgyalni öszszes problémáikat. Megtárgyalják a helyi lehetőségeket a földműves önsegély terén, a közös vetési tervet és más intézkedéseket a gépek kihasználására, a mezőgazdasági termés emelésére az egységes szövetkezetek közvetítésével. Ezeket a feladatokat csak a politikailag érett gépállomásvezetők és traktoristák tudják teljesíteni, akiket elsősorban is az osztályöntudattal bíró üzemi mt nkásság soraiból kell kiválasztani, ellátni a szükséges földműszaki műveltséggel és megismertetni mezőgazdasági politikánkkal. Minden egyes gépállomáson ki kell építeni a párt üzemi szervezetét, amely törődni fog a gépállomások politikai és gyártási feladataival, valamint azzal, hogy a gépállomások minél termékenyebben dolgozzanak, csökkentsék az önköltségeket, minél kevesebb legyen a meddő órák száma és minéi jobban kihasználják a gépeket. Az állami birtokok »z új földreformtörvény megvalósítása után jelentősen megnőttek és ma már 437 ezer hektár mezőgazdasági területük van 63 ezer alkalmazottal. Az állami birtokoknak nagy feladat jut a szocializmus építésében. Példaszerű gazdaságoknak kell lenniök és mintául ke'l szolgálniok ahhoz, hogy milyen elönvöket hoz a szocialista nagybani gazdálkodás, hogyan lehet elérni a lesnagyobbfokú növényi termelékenységet és az állattenyésztés növekedését. A mi állami birtokaink még csak a mintagazdaságok útján vannak. Azokká csak akkor lehetnek, hogyha következetesen megvalósítják az egész közigazgatás újjászervezését és a káder és igazgatási rendszerek újjáépítését. Az állami birtokokban mostanáig sok ember van az öreg, bürokratikus szervezetből, akik megszokták azt. hogy saját kezdeményezés nélkül teljesítsenek hivatalos parancsokat. Az egész szervezetet gyorsan új emberekkel töltsük fel Még merészebben, mint eddig, ki kell keresnünk az úi embereket az alacsonvabbrendű munkatársak köréből, szakszerűen fogjuk őket iskolázni és nem fogunk félni, hogy kisparasztokat, mezőgazdasági és ipari munkásokat intézői, gondnoki, igazgatói állásokba ültetünk! A kádermunkában a legjobb ered-, ményt a briinni kerületben értük el. ahol az összes birtokba káderképviselőket ültettünk és igazgatókéul a Fegyvergyár érett munkásait helyeztük. Ezek rövid időn be'ül nemcsak helyes káderváltozásokat eszközöltek, de sokban segítettek a másik fontos feladat teljesítésénél, az üzemi szervezetek megalakításánál és munkáiuk irányításánál. Ott ahol az üzemi szervezetek az állami birtokokon jól dolgoznak, ott megvalósulnak az új munkaformák, új élmunkás-csoportok alakulnak és mozgósítják az alkalmazottakat a termelési tervek teljesítésére és túihaladására. A párt állandó figyelmet fordítson az állami birtokok gépállomásain, segítsen munkájuknál. Végül néhány megjegyzés a mezőgazdasági, a közellátásügyi minisztérium és a Mezőgazdasági termékkel való gazdálkodás központjának munkájáról. Ezek elölt a szervek előtt most komoly feladatok állanak, amelyeknek tevékenyen kell egymáshoz idomítani működésüket Szükséges, hogy jobban valósítsák meg beavatkozásukat a kerületi és járási bizottsákosjon keresztül, ne kerüljék meg őket, de dolgozzunk együtt velük. A nemzeti bizottságok segítenek nekik az agronómok munkáját ellenőrizni, a gépiállományokat, állami birtokokat, gazdasági szövetkezeteket felülvizsgálni, a kerületben és a járásban megállapítani és kiküszöbölni a hibákat és a hiányokat. Szükséges az is, hogy a termelési és beszolgáltatási tervek kiírása mindig időben legyenek elkésítve és elérjük azt, hogy a megvalósításuk határideje ne legyen annyira rövid, hogv azután ezeket a határidőket ne tud iák letár^ylni és teljesítésüket b

;ztositani. A Mezőgazdasági termékekkel ^aló gazdálkodás közponij'ahak azonnal le kell szállítania szervezetének létszámát 7000 alkalmazottal. (Taps). Ezt ÚTV érhetik el, hogyha egyesítik a vásári siövetségeket a ki'árólaposio' 'i társaságokat, és más intézményeket, ha átvizsgálják kádereiket a politikai megbízhatóság és szaktudás szempontjából. Az állami szervezet és a nemzeti bizottságok. Most áltérek állami szervezetünk és nemzeti bizottságaink munkájára. Az állami és közigazgatás munkája kétségkívül javul. Ez a javulás abban mutatkozik meg, hagy az állami szervezetben fontos állásokba politikailag erős munkatársakat küldöttünk és megkezdtük az állami szervezetben a politikai és szakiskoláztatást, megjavítottuk a gazdasági szervezetek vezetésének módszerét és megtettük az első lépéseket a hivataloskodás bürokratikus módja ellen. Sok minisztériumban megvalósult az állami aparátus újjászervezése és már kezdenek szigorúbban hivataloskodni. 1280 különfajta ügycsoport a központi hivatalokból alacsonyabb hivatalokba került. A minisztériumokban és más hivatalokban káderszervezelek és iskola alosztályok keletkeztek. Iskoláztatjuk és legjobb munkásainkat elküldjük az állami igazgatás különböző szerveibe, az SNB-be, a hadseregbe, a bíróságokra, a kerületi és járási nemzeti bizottságokhoz. Súlyos hiba volna azonban, ha megelégednénk ezze

1 a haladással és nem látnánk azt. hogy a mi állami aparátusunk állapolával távolról sem lehetünk megelégedve, melynek sok a hibája és hiánya. A főbibák ma még mindig elsősorban a káderekben vannak. akik még nem értik teljesen új politikai" feladataikat és a közigazgatás új munkamódszerének szükségességét. A végrehajtási tevékenységet, amely az egyes hivatali ügyek elintézésénél mutatkozik, a nem elegendő politikai érettség gátolja, éppenúsry, mint az a ténv, hoev vezető munkatársak személyi felelőcége nincsen meghatározva és felemelve. (Taps). Az egyes osztályok vezetői még félnek magukra venni a felelősséget. Ai aktákat és a különböző ügyeket gyűjtik és elcsúsztatják, amelyeken már egész halom aláírás fekszik. Még mindig nagyon sok a papirérintkezés a belügyminisztériumban, a minisztériumok között és az alárendelt hivatalok között. Ezúttal állításaimat nem fogom ábrázolni valamiféle előforduló esettel, bár nem volna hiányom benne. fl szervezet és munkamódszer alapvető elvei Néhány elvet szeretnék körülhatárolni, aiiieiyeicet az aliami és gazuasagi szervezetünk munkanióus^ereioen kellene érvényesíteni. 1. Az allami és gazeiasagi szervezet úgy legyen telepítve, hogy az egyes osztaiyok és szakelőadók szama a lehető legszükségesebb mértékre legyen leszállítva, hogy az egyes osztályok és szakelőadók bírjanak körülhatárolt teijes jogi köriéi, hogy a hozzájuk beosztott ügyben maguk dönthessenek. 2. Körülhatárolni és emelni a személyi felelősséget és a vezető hivatalnokok jogkörét az összes központi, kerületi és járási hivatalokban és gazdasági szerveikben úgy, hogy az alacsonyabb, felelős munkatársak is önállóan, gyorsan és minden bürokratikus huzavona nélkül is letárgyalhassanak ügyeket. A vezető hivatalnokokat aszerint értékeljük, nem bujnak-e ki a felelősség alól és nem ruházzák-e át másokra és hogy milyen gyorsasággal intézik ügyeiket. 3 A jogkört állandóan a magasabb intézményekről az alacsonyakra vigyük át, aszerint az elv szerint hogy a kerületi, járási és helyi hivatalok és szervek dönthessenek az összes ügyekről, amelyeknek nincsen egész országra kiterjedő jelentősége. 4. Az összes állami és más hivatalok, amelyeknek üzemek és gazdasági vállalatok vannak alárendelve, csökkentik az osztályok számát, a központi igazgatóságok és központi igazgatók egyenesen a miniszternek vagy pedig helyettesének lesznek alárendelve, viselik a felelősséget az üzemekért és vállalatokért, amelyeket igazgatnak. A hivatalok egyes ozstályai, amelyeknek tevékeny feladataik vannak, nincs joguk az üzemek és vállalatok ügyeibe egyenesen beavatkozni. 5. Az írásbeli utasításokat, iránvelveket és körözvényeket minél kisebb mennyiségben kiadni. Az ilyen körözvényeket, amelyeket a minisztérium ad ki, a miniszter vagy pedig helyettese írja alá. Ugyanígy át kell vizsgálni a statisztikai és más kérdőíveket és jelentéseket, a szükségteleneket megszüntetni, átnézni az összes adatokat és minél egyszerűbben és érthetőbben szövegezni, megállapítani, ihogy az állami tervező hivatal fogja helybenhagyni az összes kérdőíveket és így kiküszöböli azt, hogy valamilyen más intézmény is követeljen ilyen adatokat. Az egyes minisztériumok dolgozói kerüljék el az írásbeli érintkezést és személyes utasításokkal pótolják, valamint az elárendelt hivatalok személyes ellenőrzésével a konferenciák és munkamegbeszélések összehívásával. Az állami szervezetben növelnünk kell a káderek politikai és tagminőségét, eltávolítani a megbízhatatlan embereket, akik még mindig ott vannak az állami szervezetekben és a megfelelő helyre jól átigazolt és megbízható munkatársakat kell állítani. Néhány elvtárs helytelenül magyarázza azt az irányelvet, hogy a felelős állami és gazdasági helyekre átigazolt munkatársakat kell tennünk. Ezt ők úgy magyarázzák, hogy a felelős helyeket kizárólag kommunistákkal kell betölteni. Ez így nem helyes Vannak jó pártonkívüli szakembereink, akik a népi demokratikus rendszer odaadó hívei és hiba az, amikor elvtársaink vonakodnak őket előléptetni. Vezériga7sratóul neveztük ki például dr. JlCinsk^i nem kommunistát, mert jó kohószakember, megbízható és mindig együtt dolgozott velünk. Néhánv esetben már közbeléptünk, amikor elvtársaink az állami hivatalokban nem akartak magasabb funkcióra pártonkíviilieket kinevezni és keresztülvittük kinevezésüket. fl nemzet! bízottságok kapcsolata a néppel Hasonló feladataink vannak a nemzeti bízottságokban, amelyek állami apparátusunknak fontos részei és amelyekkel a leggyakoribbak polgárainknak kapcsolatai. A nemzeti bizottságoknak, amelyeknek közvetítésével a nép maga intézi hivatalos ügyeit, letették az államalkotói vizsgát. Nemzeti bizottságok nélkül a felszabadulás után gazdasági életünk újjáépítésének nagy feladatait nem tudtuk volna végrehajtani, nélkülük nem tudtuk volna a rekaciós bürokrácia befolyását kiküszöbölni és nélkülük nem tudtuk volna megvalósítani országunk felépítését. A kerületi berendezés, amelyet ez év elején valósítottunk meg, bebiztosítja közigazgatásunk közeledését a néphez. A kerületi nemzeti bizottságok elnökeihez Gottwald elvtárs így szólt: „Ti vagytok hivatva arra, hogy mint hatalmas szíjáttétel, kössétek össze és vigyétek át a legmagasabb állami szervek akaratát és törekvését a néphez és a népre és viszont, mint egy szeizmográf, fogjátok fel a nép akaratának és érzésének legfinomabb rezgéseit is és legyetek érdekei és szükségletei tolmácsolói." Ezekben a szavakban nem csupán a kerületi nemzeti bizottságok főfeladata van megszövegezve, de a járási nemzeti bizottságok és helyi szerveké is. Gottwald elvtárs hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok a népi demokratikus rendszert összekötik a néppel és a népet a rendszerrel. És éppen ezért a néppel való összeköttetés legnagyobb gyengéje a nemzeti bizottságok munkája. A nemzeti bizottságok tagjai igen keveset hívják össze a polgárokat a községeikben, hogy munkájukról jelentést adjanak nekik és meghallgassák véleményüket. Ezt a hiányt el kell távolítani, össze kell hívni a polgárokat rendszeres összejövetelre, üdvözölni kell a polgárok kezdeményezését, kritikáját és tanulni kell belőle Ügyszintén fel kell éleszteni és ki kell terjeszteni a bizottságok rendszerét, amelyeknek módjában áll az emberek százezreit bevonni a munkába és iskoláztatni a közigazgatás ügyeinek intézésében. A nagyobb városokban hasznos lenne, ha ezeknek a tanácsoknak tagjai kiépítenék a bizalmiak rendszerét, az egyes utcákban, háztömbökben és üzemekben összehívnák a bizalmiak testületeit és meg tudnák tőlük a dolgozó emberek kívánságait és akaratát. A járási és kerületi bizottságoknak is meg kell, hogy legyen a néppel való legszűkebb érintkezése és törődnie kell azzal, hogy hivatalaik n« legyenek bürokratikusán hozzáférhetetlenek. Az új KNV-k törődjenek azzal, hogy szervezetük minél frissebb legyen és minőségileg a legjobb, a legmegbízhatóbb és legönfeláldozóbb dolgozókból legyen összeállítva. A kerületi és járási nemzeti bizottságok szakelőadói ne „hivataloskodjanak" maguk és ne tűrjék, hogy a hivatalnokok elhalmozzák őket apró-cseprő ügyek elintézésével, de igenis, ők vezessék és ellenőrizzék a hivatali szervezetet, a népi hivatalok alacsonyabb csoportjait és v*grehajtóan intézzék el a fontos építési feladatokat. Módot kell találniok arra, hogyan fogják megkönnyíteni és megjavítani a polgárok összeköttetését hivatalaikkal. Példaként említjük meg a éeska-lipai elvtársak jó kezdeményezését, akik bevezették a „járási nemzeti bizottság a munkások közé" akcióját. A szakelőadók egyszer egy hónapban meglátogatják az üzemeket, két kipróbált hivatalnok kíséretében, hogy a munkaidő befejeztével elintézzék a munkások ügyeit, tanácsot adjanak nekik és javaslataikat feljegyezzék. Az akciót az év kezdete óta valósítják meg és havonta kilenc üzemet látogatnak meg. Néhány száz ügyet intéztek el így, a közellátásra, az állampolgárságra, polgári igazolványra, üzemanyag járulékra, adóügyre, fegyvertatásra és egyéb ügyekre vonatkozólag. A Sokolban megszervezték az üzemek védnökségét az ONV fölött. Az „Antonin" tárnában a bányászok részvételével tartotta meg az ONV ülését, akik figyelmesen követték a tárgyalások menetét. K?

t üzemek ilyen védnöksége, amely össze lenne kötve azzal is, hogy a legöntudatosabb munkások a legtapasztaltabb szervezőkkel együtt hajtanák végre az ONV és KNV hivataloskodásának ellenőrzését, vagy esetleg más hivatalokban is és közösen távolítanák el javaslataikkal az egyes hiányokat, ami által megjavulna a hivataloskodás menete, bizonyára sikerre vezetne. Minél szorosabban kötjük össze a nemzeti bizottságokat a néppel, annál nagyobb tekintélyre tesznek ezek szert és ezzel az építési feladatokat is könnyebben fogják végrehajtani Pártonkívüli szervezetek A pártonkívüli tömegszervezetek is igen fontos összekötő kapcsok a népi demokratikus rendszer és a dolgozók legszélesebb rétegei között. A pártonkívüli szervezetek tagságának száma az utolsó időkben jelentősen megnőtt. Ezekkel együtt nőttek ezek a szervezetek is. A legnagyobb pártonkívüli organizáció a szakszervezetek, amelyek ma majd 3 millió tagot számlálnak és mivel az összes alkalmazottak száma 3,400.000, az alkalmazottak 88 százaléka tömörül a szakszervezetekbe. Az 1946-os év elején a szervezett alkalmazottak száma 1,450.000 volt. Három év alatt tehát a szakszervezetek ereje megkétszereződött. A második legnagyobb szervezet a, fogyasztási szövetkezetek, amelyek ma 1,400.000 tagot számlálnak a cseh országrészekben, ami az összes háztartások 51 százaléka. 1948 februártól a szövetkezetek újabb 460 ezer taggal növekedtek és forgalmuk V« milliárd Kés-röl 1.75 milliárd ICős-ra növekedett, míg üzleteik száma 5506-ról 10.400-ra emelkedett. A szlovenszkói fogyasztási szövetkezetek tagságának száma több mint 300.000 A gépi, villamossági, gyümölcstermelői, gazdasági, raktár, tejtermelői és szeszipari szövetkezetek a cseh országrészekben 1,060.000 és Szlovenszkón 30.000 taggal rendelkezik. A hitelszövetkezeteknek a cseh országrészekben 750.000 és Szlovenszkón 250.000 tagja van. A termelő szövetkezetek a cseh országrészekben 125 ezer tagot és Szlovenszkón' 16 ezer tagot számlálnak. Az építkezési szövetkezeteknek az egész országban 165 ezer tagja van. Az összes szövetkezetek tagjainak létszáma meghaladja a 4 milliót, azonban ne felejtsük el, hogy néhányan két, esetleg három tagsággal is bírnak. A csehszlovák Ifjúsági szövetség 596.000 taggal rendelkezik és száma csak ez esztendő elejétől 267.000 taggal növekedett. A csehszlovák-szovjet barátság szövetsége 482.000 tagot számlál és az utolsó esztendőben tagjainak száma 200.000-rel nőtt. A szlovák és cseh földműves szövetségek 1,033.000 tagot számlálnak. A szabadságharcosok szövetségének 160 ezer tagja van. A Szokol most szervezi át sorait. A üzemekben 4460 új szokolegység alakul és újabb 200.000 tagot szereztek a dolgozók soraiból. Az összes pártonkívüli szervezetek nagy fejlődésben vannak, ez legszélesebb dolgozó rétegeink tevékeységének és növekvő öntudatának bizonyítéka. A pártonkívüli szervezetek megsegítenek bennünket abban, hogy sikerüljön bevonnunk a nép legszélesebb rétegeit az aktív nyilvános tevékenységbe, új életünk minden szakaszának építési feladatainak teljesítésére. E szervezetek, a tömegek részvétele nélkül, nem tudnák teljesíteni ezeket a nagy. feladatokat. A kommunisták közül sokan mé£ nem értették meg ennek jelentőséget, aláértékelik ezt, eltávolodnak tőlük, fensőbbségesen parancsolni és belső ügyeikben dönteni akarnak. fl kommunisták hibái a szakszervezetekben A legtöbb hibát a szakszervezetekben követik el a kommunisták, a legfontosabb pártonkívüli szervezetben, amelynek nagy érdemei vannak munkásosztályunk egységesítése terén, a februári győzelem kivívásában és összes építési sikereinkben. Néhány elvtárs helytelenül magyarázza a párt vezető szerepét és viszonyát a szakszervezetekben. Ügy néznek a szakszervezetekre, mint szervezetre, amelyre már nincsen szükség akkor, amikor a Pártnak magának kell foglalkoznia gazdasági problémákkal. Ok ma»uk a szakszervezetek segítsége nélkül akarják az összmunkásságot mozgósítani a n

agy gyártási feladatok teljesítéséhez, a szocialista verseny kifejlesztéséhez, jóllehet ez a szakszervezetek legsajátosabb feladata és a párt sikerrel csak a szakszervezetek útján tudja megvalósítani. Pótolni akarják a szakszervezeteket és elfeledkeznek arról, hogy szakszervezetek nélkül szocializmust építeni nem lehet. (Nagy taps). A szakszervezetek szélesebb aránvú szervezet, mint a Párt és a szocializmus iskolája lesz ezért a kommunisták a szakszervezetekben iskolázzák a pártonkívülieket, tanácskozzanak velük és esgítsenek nekik, vonják be őket az aktív munkába és biztosítsák a pártonkívüliek millióinak részvételét a szocializmus felépítésében. Mivel néhány kommunista ezt még nem érti, látjuk, hogy saját maguk foglalják el az összes funkciókat az üzemi bizottságokban és a szakszervezeti csoportokban. A brünni fegyvergyár három özemében az összes szakszervezeti választmányokban az összes tagok a párt tae-jai is. A tfineci vasművekben a szakszeve-