Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-28 / 41. szám, szombat

1949 május 28 UJSZG 5. zeti csoport választmányának 32 tag­jából csak 3 nem kommunista van, jóllehet a pártonkivüiiek száma a cso­portban több mint 60 százalék. Az üze­mi bizottságokban folyó választások­nál nchány üzemben a párt bizottságá­gok egyenesen kikenyszeríteUék, hogy az üzenn bizottságokban csak kommunisták legyenek. Így történt a „Hanap" üzemben, ahol az üzem 252 alkalmazottja közül csak 80 tagja a pártnak. Következménye az volt, hogy a jelölt listát a választásokon nem sza­vazták meg. Ilyen helytelenül dolgoz­nak a párt üzemi szervezetei néhány helyen, de előfordul ez a járási titkár­ságoknál is. Éppen most vizsgáljuk felül azt az esetet, amikor az egyik járási titkai kijelentette, hogy a járási szakszerve­zeti tanács és az üzemi csoport azt csinálja, amit ő parancsol. A járási szakszervezeti tanács tudomása nél­kül kinevezik az egyes képviselőket a különböző intézményekbe és beavatko­zásokat hajt végre az üzemi szakszer­vezetekben a szakszervezeti szervek tudomása nélkül. Világos, hogy a Párt vezető szépét így nem lehet érvénye­síteni. nem is szabad érvényesíteni és a Párt semmilyen járási szervezeté­nek, annál kevesbé az egyes .párt­funkcionáruisoknak nincs joga az egyes szakszervezeteknek, bármit elrendelni, nem rendelkezhet a szakszervezeti szervek összeállításáról és az üzemi tanácsok összetételéről. A Pártnak jo­ga van irányelveket adni, de nem a szakszervezeteknek, hanem a kommu­nistáknak, akik a szakszervezetekben dolgoznak. Mindamellett irányelveket csakis az alapvető és fontos kérdések­ben ad. A Párt megkövetelheti tagsá­gától, szakszervezeti kommunista funkcionáriusaitól, hogy vele együtt áttárgyalják, hogyan állítsák össze a szakszervezeti szervek jelöltlistáját, de mindamellett o szakszervezeti elvtár­sak javaslatát kell figyelembe venni és azt is, hogy a munkásság hogyan lát­ja az egyes jelölteket és aszerint kell ajánlania is A kommunistáknak a szakszerveze­tekben törődniök kell azzal is, hogy a szakszervezetekbe minél több párton­kívülit vonjanak be, hogy a szakszer­vezeti életben minél jobbm és többen vegyenek részt Ezt felülről kell kez­deni. A vezető szakszervezeti szervek­ben is igen kevés a nem kommunista. A bányászszövetség központi bizottsá­gának valamennpi 36 tagja kommu­nista. A textilmunkások 50 tagú bizott­ságából 48 a kommunista és a többi szövetségekben sem jobb a viszony. Hogy ilyen helytelenül vélekednek az egyes elvtársak a pártonkivüliek­kel szemben, azt például abból is látni, hogy a párt tagja Svitben, Gottwaldovban fölizgatta magát a felett, hogy a szakszervezetek üdü­lésre küldték el egyik tagjukat, aki nem volt beszervezve a pártba. Nem­rég nálam voltak elvtársak egyik fontos üzemünkből és megkérdeztem őket, ki az üzemben az élmunkás. Megnevezték őt és azt mondották, hogy munkában senki nem éri őt utol, de nem tagja a pártnak és ál­lítólag nem öntudatos és a párt ellen van hangolva. Arra a kérdésre, hogy miért van a párt ellen hangolva, fel­világosítottak, hogy megharagudott az elvtársakra azért, mert elutasítot­ták nagyobb üzemi lakásért beadott kérését, amikor leányát férjhez ad­ta. És az elvtársak meg voltak győ­ződve róla, hogy helyesen cseleked­nek, amikor ilyen embereknek, akik nincsenek a pártban, tudtárá adják az ilyesmit. Néhány elvtársban még mélyen gyökeredzik a régi po.itikai viszo­nyok öröksége, amikor mindent po­litikai kulcs szerint osztottak széj­jel és amikor az emberek pártigazol­vánnyal kaptak előnyöket. (Taps.) De ez az emberek erkölcstelen megvesz­tegetésének polgári módja, amit gyö­kerestől ki kell irtanunk. Mostantól kezdve üdülésre küldjük azokat az elvtársakat, akik legjobban dolgoz­nak, lakást adunk főleg azoknak, akik élmunkások, függetlenül attól, van-e pártigazolvány a zsebben vagy nincsen. (Nagy taps.) És hogyha üze­mi lakásokról kellene döntenem és hiány volna ezekben, akkor elsősor­ban az élmunkásoknak adom, pár­tonkívülíeknek és a kommunisták­nak megmondom, hogy legyetek sze­rényebbek és várjatok. Ezt azért ten­ném, hogy rávegyem a pártonkívülie­ket arra, hogy minél több legyen kö­zülük az élmunkás. Hiszen ha az elvtársak elfogultan viselkednek a pártonkívüli élmunkásokkal, a töb­biek nem akarnak majd élmunkások lenni. Nem akarnak majd résztven­ni a termelés emelésében, a szocia­lista építkezésben és a népi demok­ratikus rendszer megerősítésében, hi­szen ilyen módszerrel tudtukra ad­nánk nekik, hogy a népi demokrati­kus redszer őket* nem pártolja, emi nem igaz, mert a népi demokrati­kus rendszer a munkásosztály és a dolgozó nép uralma, amely az összes dolgozók javát szolgálja. (Nagy taps.) A kommunistáknak el kell távolfta­niok ezeket a hibákat és a hiányokat a szakszervezeti munkánál. A szak­szervezetek tömegmunkájának javu­lása ellenére az üzemi szakszervezeti csoportok mindezideig kevésbé tevé­kenyek. A szakszervezeti munkások még a régi módszerek szerint dolgoz­nak, hivataloskodnak, közbenjárnak, szétosztják a textilt, az élelmiszert, megállapítják, ki megy üdülni és ke­vés idejük marad arra, hogy operativ módon avatkozzanak bele az üzemek életébe és személyesen oktassák ar­ai acsonyabb szakszervezeti szerviket és elegendő figyelmet szenteljenek a gyártás fő problémáira. Emellett a járási szakszervezeti tanácsok szer­vezete a leggyengébben eleven. Amíg a szakszervezetek 13 kerületi titkár­ságán 570 szervezeti t;tkár van, ad­dig a 196 járási titkárságokon csak 234 szakszervezeti ititkár dolgozik. De nem minden járásnak van tit­kársáea és titkára. Nyilvánvaló, hogy a járási titkár azután nem törődhet az üzemi csoportokkal. n?m tud ne­kik segíteni és éppen ezért meg kell erősíteni a szakszervezeti szervezet­nek ezt a részét. fl kommunisták feladatai a szövetkezetekben Ok is fontos szerepet játszanak a szocializmus építésében Feladatukat ők is csak akkor tel­jesíthetik jól, ha tagságuk tömegei­vel összeköttetésben vannak és kez­deményezésükre támaszkodnak. így pl. a fogyasztási szövetkezeteknek, akik nagy aktivitással bocsátkoztak bele az elosztási hálózatba és jó el­adó szervezetük van, tovább ke'.l fejleszteniük a tagság közötti tömeg­munkát és még szélesebb rétegek kö­zé kell behatolniok, főleg a falvak­ban. A hiány itt az, hogy nagyon kevés szövetkezeti gyűlést hívnak össze. Azonkívül hiba az is. hogy a szövetkezeti eladók hálózata, főleg a mezőgazdasági hálózat a ki­sebb falvakban ritka. A szövetkezet­nek ki kell tűznie azt a feldatot, hogy a legkisebb faluban is ott le­gyen, a földműves lakosságot tagjai közé sorozza és megkezdje közöttük a politikai munkát. A falu és a vá­ros kapcsolatát jobban tudják meg­erősíteni a szövetkezetek, mint a többi üzletek. És ezért következete­sen meg kell ezt valósítani. A gaz­dasági raktárszövetkezetekben. ame­lyekben egyedárusításban adnak el gazdasági gépeket, műtrágyát, vető­magot, kötözőanyagot stb., még nem tudtuk megváltoztatni a tevékenység módszerét. Ezeket a szövetkezeteket az az igazgatási szervezet vezeti, amelyet nagyobb részben átvettünk és amely, mint azelőtt, a szövetkeze­teket csupán üzleti és jövedelmi szem­pontból vezeti. A földművesek így aztán nem látnak semmi különbséget a szövetkezet agrár és mostani ve­zetése között, amelyet, mint Gott­wald elvtárs mondotta, a kis- és kö­zépparasztságnak kellene szolgálnia. Az állatfelvásárlási csoportban sok régi kereskedő maradt benn, akik természetesen politikailag nem győ­zik meg földműveseinket arról, hogy a húsbeszolgáltatást teljesíteniük kell. Mindig újabb esetek tűnnek fel, ami­kor ezek az emberek meglopják a közellátást és a földműveseket is, akiket amellett a népi demokratikus rendszer ellen uszítanak. Már más helyen mondottam, hogy szükséges az egész gazdasági és raktárszövet­kezeti szervezetet alaposan átigazol­ni. A szövetkezetek földműves funk­cionáriusait be kell vonnunk a mun­kába. hogy a széles alapú földműves szövetkezetek segítsenek nekünk ezt a hibát helyrehozni. Ugyanígy a földművesek segítségé­vel a tej csarnokokban is el kell tá­volítanunk a hasonló hibákat. Ezek­kel a feladatokkal a szövetkezetek központi tanácsa és a párt össze szervezetei a jövőben komolyan fog­lalkozzanak. ság legszélesebb rétegeibe is. Ugyan­így kell értékelnünk az építőmunká­ban és a békéért való harcban a nő kezdeményezését, önfeláldozását és tevékenységét. Sok tanácskozás és konferencia, amelyen aktív, építő munkásnők, pártonkivüiiek vesznek részt, bizonyítja ezt. Pártunk szervezési állapota és szociális összetétele Az ifjúság és a nők jó munkája Igen értékes, jó munkát végzett a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség. Az ifjúság kezdeményezéséből keletke­zett übíicko—mvjavai mozgalom, amely a szocialista munkaverseny széles mozgalmává fejlődött és az é'munkás mozgalommá is. Az ifjúság alkotóversenyében több mint 400 ezer fiatal fiú és ieány vesz részt. A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség új politi­kai szellemet visz az iskolába. Egész osztályok vállaltak kötelezettséget a mi kongresszusunkra és azt lelkese­déssel teljesítették.. Az ifjúság szö­vetségét, a feladatok teljesítésére keli most összpontosítani, amelyet nemrégen tűzött ki Gottwald elvtárs, hogy a szövetség legyen az ifjúság milliós szervezetévé és hatoljon be a munkás, a paraszt és tanulóiíjú* Először is néhány adat pártunk szervezesi helyzetéről. A VIII. kong­resszus idején a cseh országrészek­ben egymillió tagunk volt, Szloven­szkón 150 ezer, pontosan és összesen 1,159.164. Ma, az elvégzett leigazolás után 2,311.060 tagunk és jelöltünk van. Pártlink az utolsó kongresszus­tól megkétszerezte sorait, több, mint 1 millió fővel nőtt. A párttagság szá­mának növekedése ténylegesen min­dig nagyobb volt, mint az igazolás utáni párttagság öszehasoulitása mu­tatja. A VIII. kongresszus óta két átigazo­láson ment át a párttagság, amelyeken megtisztítottuk sorainkat a nem oda­való elemektől. Az első átigazoiás 1946-ban volt, a párttagság regisztrá­lásánál. Akkot a cseh országrészekben az 1,220.000 ideiglenes igazolványból csak 1,043.000 uj igazolványt adtunk ki. A második és már mélyebb és ala­posabban elkészíteit kampányt a mult év őszén végeztük el. Kizártunk 107.000 tagot, vagyis az össztagság 4.5 száza­lékát. Országunk 12 millió lakosságá­hoz viszonyítva bizonyosan a legtöme­gesebb Kommunista Párt vagyunk. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a tömegjelleg sötét oldolt rejt magában és különböző veszélyeket okozhat és szükséges, hogy nagy feladatot állít­sunk tagságunk elé, vagyis emeljük ál­landóan a politikai színvonalat és ál­landó szűréssel tisztítsuk meg sorain­kat az diegen és káros elemektől. Vi­szont hiba lenne az is, ha egyidejűleg nem látnánk, mit jelent pártunk nagy szervezett ereje a reakcióval való harc­ban és hogy ez az erő biztosította és megkönnyítette februári győzelmünket és máiusi választásunkat. Emlékezzünk arra is, hogy mit jelen­tett a február előtti tagságszerzési kamnány, amelyet az üzemekben és falvakban úgyszólván mindennap haj­tottuk végre a Párt százezernyi ta<?• iánsk személves önfeláldozó arritáció'á­val. Ez a tagszerzési akció nagy poli­tikai és világnézeti kampány volt. amelyben a munkásság, a paraszisat es az értelmiség széles rétegei ismer­kedtek meg Pártunk programjával. Lelepleztük a reakció képviselőinek népellenes tevékenységét és meg­győztük más Pártok tagjait a mi poli­tikánk helyességéről. Egy nagy hibába estünk február után és pedig abba. hogy folytattuk az új tagság további megszerzését, befogadtuk őket a Párt ba, szigorú egyéni válogatás és átiga­zolás nélkül és nem elég élesen lép tünk közbe azok ellen a szervezetek és hivatalok ellen, amelyek megengedhe tetlen nyomást gyakoroltak új tagok szerzésénél Az ilyen tömeges tag' szerzési akciónál behatolhattak a párt­ba a becsületes és rendes tagság nagv többsége mellett karrierista és osztály­idegen elemek. Február után befogadtunk a Pártba sok tagot nemmunkás rétegekből. Elég nagy százalékát tették ki a hi­vatalnokok (20 százalékát) és ezzel a Párt szociális összetétele nagyon meg­rosszabbodott. Az ipari munkásság számaránya csökkent. Ha február előtt az össztagság számából 57 százalék volt munkás, ma már csak 45 szaza­lék. Ezzel ezemben a hivatalnokok ö százalékról 15.5 százalékra növekedtek. Az iparosság 4.5 százalékról 5.5 szá­zalékra emelkedett. Az átigazolási folyamat, amelyet a mult hónapban vittünk véghez, meg­hozta a többi pozitív jelenségen kívül azt a javulást is, hogy a kevéssé ön­tudatos február utáni tagság jelen'ös részét a tagság állapotából a jelöltek állapotába vittük át A Párt 2,311.000 tagjából 1.788.000 a rende stag, míg a jelöltek száma 522.685. A Párt mun­kástagjaiból 25 százalék lett jelölt, míg a nem munkás tagságból 75 százalék. Pártunkban az össztagság és jelöltek 33 százaléka nő. Ennek fele a gyártás­ban dolgozik, míg másik fele a háztar­tásban. 25 éven aluli párttagság száza­lékszáma 14.5 százalék. fi Párt növekedésének és szociális összetételének irányítása a párttagság állandó átigazolása Mint a munkásosztály pártjának, nem lehet előttünk közömbös, hogy a Párt szociális összetétele rosszabbo­dott, hogy a munkásság százalékará­nya csökkent, viszont a nem munkásré­tegek százalékaránya növek;edet.t. Az a feladatunk, hogy a munkásság szá­zalékarányát növeljük. Mult év őszén beszűntettük az új tagok felvételét. Pártunk elnöksége most ajánlja a kongresszusnak, hogy fo­gadjunk fel ismét új tagokat, de csak a munkásság soraiból (nagy taps) és pedig szigorú egyén' kiválasztás mód­szerével, úgyhogy kiválasztanánk a ja­vát a legjobbaknak. Ez annyit jelent, hogy csak olyan munkásokat vennénk fel, akik leg­alább 3 hónapja élmunkások és leg­alább 3 hónapja túlhaladták a nor­mát. Nem munkásrétegekből egé­szen a továbbiakig nem fogunk új tagokat felvenni. Hogy befolyásoljuk és irányítsuk a Párt szociális össze­tételét, kétfajta várakozási idősza­kot vezettünk be. A munkásság ré­szére 1 évet, a többiek részére 2 évet. Az átigazolásnál a jelölteknek 44 százaiéka egy évet és két évet 53 százaléka kapott. Mivel a munkás­ság száma a jelöltekből csak 25 szá­zalék, látjuk, hogy szervezeteink sok esetben nem tartották' be a Párt elnökségének határozatát, vagyis, hogy az egyéves várakozási időt csakis munkásoknak adhatják és azt olyan tagoknak is adták, akik nem származnak a munkásság so­raiból. Ezt most szükséges megja­vítani és mindazoknak a jelöltek­nek, akik nem munkások és egyévi várakozási időszakot kaptak, meg kell hosszabbítani a várakozási időt két esztendőre, (Taps ) Ez idő elteltével törődnünk kell azzal, hogy mindenkit szigorúan és egyénileg átigazoljunk és azokat, akik nem teljesítették a rájuk rótt feladatokat, nem méltók a Párt tag­ságához, töröljék szervezetünk név­sorából. (Taps.) Az átigazolás befe­jezésével nem fejeződött be a je­löltek és tagok igazolása, Egyszeri átigazolásban lehetetlen minden ká­ros elemet kiküszöbölni a Pártból. Ezeket leleplezzük, ha minden nap ellenőrizzük a jelölteket és a pártta­gokat, hogyan védik és ültetik át a Párt politikáját, hogyan teljesitik építő feladataikat és polgári köte­lességeiket. Demokrácia és önkritika a Párt szervezetein belül A mi tömegpártunk csak úgy fej­lődhet egészségesen, bolseviki mód­ra, ha minél szélesebb alapokra he­lyezi a demokráciát, a kritikát, az önkritikát a Párt belsejében és ká­dereinek marxi-lenini oktatást ad. Ezt a demokráciát érvényesíteni mindenekelőtt annyit jelent — aho­gyan Sztálin elvtárs mondotta — emelni a Párt tömegeinek tevékeny­ségét, bevinni őket a Párt vezetésé­ben való részvételre, emelni ben­nük a tudatot, hogy a Pártban ők döntenek. Ha ma a Párt belső demokráciá­jának megsértéséről beszélünk, ak­kor azt hiszem, nem volna helyes, ha nem látnánk, hogy a tagság tö­megeinek tevékenysége Pártunk ben­sejében és a Párt döntéseiben állan­dóan javul. Pártunk mindenekelőtt Gottwald elvtárs érdemeként állan­dóan törődött azzal, hogy a Párt bensejében lévő demokrácia elvét érvényesítse, hogy minden évben megválasszák a választmánykat a helyi járási és kerületi szervezetek­ben. Ezek a szervezetek 1945 óta tényleg választottak választmányo­kat. Minden közgyűlés a Párt tag­ságának tevékenységének emelését jelenti és fontos jogaik érvényesü­lését hozza magával. A Párt tevé­kenységének emeléséhez hozzájárult a mi kongresszus előtti kampá­nyunk. A kongresszus előtt össze­jöttek az összes alapvető szerveze­tek a központi bizottság levelének alapján. Ezer meg ezer határozatot kaptunk, amelyeket ezeken az ülé­seken fogadtak el, amtlyek sok kri­tikai megjegyzést és értékes taná­csot tartalmaznak a Párt politikájá­hoz. Az átigazolási folyamat is nagy fejlődést hozott a párttagság tevé­kenységében, mert az emberek meg­értették, hogyha a Pártnak joga van tőlünk kérni, hogy tevékenysé­ségükről számadást nyújtsanak be, akkor joga van kritizálni is és ne­kik is joguk van követelni, hogy a Párt akármelyik funkcionáriusa fe­leljen nekik és szabadon kritizálhas­sák őt. Azt hiszem, éppen a párttagság öntudatának ez az emelkedése, vagy­is. hogy joguk van megszólalni és dönteni, teszi nekünk lehetővé, hogy most már jobban leleplezhetjük a de­mokrácia goromba megsértéseinek jelenségeit, amelyek meg pártunk­ban elég gyakran előfordulnak. Nem véletlen az, hogy a nemrég lezajlott járási konferenciákon sok­kal nagyobb kritikát gyakoroltak a párttagok és jelentősen megváltozott a járási választmányok összetétele. Néhány járási konferencián megtör­tént az, hogy a legfelelősségtelje­sebb pártmunkások, elnökök és po­litikai titkárok annak ellenére, hogy a konferencia plénumán ismételten a megválasztásra voltak jelölve, a szavazásnál nem kaptak többséget és ki kellett őket cserélni. Nem véletlen az sem, hogy Karlové Varyban éppen az utolsó időben a pártagság panasszal fordult a köz­ponti bizottsághoz, a párt belsejében lévő demokrácia megsértése miatt, amelyre ott már hosszú idö óta sor került és amelyről azelőtt hallgattak. Csak most határozták el magukat, hogy előlépnek a felelős funkcioná­riusok kritikájával. Amikor Gottwald elvtárs megkáp­ta ezeket a panaszokat, elrendelte, hogy a párt ellenőrző bizottsága nyo­mozza le őket. Megállapítást nyert, hogy felelős kerületi és járási funkcionáriusok elnyomták a párttagság kritikáját, megfenyegették ezeket a párttagokat és parancsot adtak az SNB szervei­nek, hogy ilyen kritizáló tag ellen anvagot gyűjtsenek és' hallgassák ki őket. A párt elnöksége elhatározta a ke­rületi politikai titkár és biztonsági referens felfüggesztését és elrendel­te a párttagság fegyelmi büntetésé­nek felülvizsgálását és a helytelen kizárás összes eseteinek kivizsgálá­sát. A párt elnöksége ezzel az eset­tel kapcsolatban határozatot hozott, amelyet kiküldött az összes kerületi és járási választmányoknak azzal a felhívással, hogy saját kerületeikben és járásaikbari minden ilyen jelen­séget fojtsanak el. Az elnökség határozottan kifejezés­re juttatta, hogy a párt bensejében fennálló demokrácia megzavarását semmilyen formában sem tűri, ül­dözni és szigorúan büntetni fogja. Sok panaszt kapunk arról is, hogy a kommunisták néhány helyen hiva­talukat arra használják fel, hogy a diktálás, parancsolás jogát gyakorol­ják. Előttünk fekszik egy kolini kis­paraszt levele, amelyet a földműves újságnak küldött. Á levélben leírja, milyen igazságtalanul végezték az 6 községében a gabona, tej, krumpli szétírását. Számokat közöl és konk­rét adatokat, hogy a kisparasztokra aránylag sokkal nagyobb beszolgál­tatási kötelezettséget rónak, mint a nagyokra. írja: „A szétfrás az irány­elvek ellenére sem volt kifüggesztve és csak felo 1vasták, hogy a polgárok ne ellenőrizhessék. Ez egyike volt a legjobb osztályszétírásnak, de a gaz­dagok osztályának érdekében. Ami­kor a nép ez ellen védekezik és pa­naszt tett Koünban, akkor azt mond­ták nekik: Ezt otthon intézzétek el! A helyi nemzeti bizottságnál szintén nem értek el semmit. Az elnök csi­nálta a szétírást és egyúttal ő volt a helyi pártszervezet elnöke is. A nem­zeti bizottság elnökének apía nagv­paraszt és a többiekkel együtt a tej­beszolgáltatást akadályozza. Nemrég a lesnagvobb helyi földművesek kö­zül bejött valaki a helyi élelmezni bizottsághoz és azt mondta, hogy 400 liter teiet vonnak le évente egy te­hén után, amely igavonó is és ez sok. Azonnal eleget tc'tek neki. Ez bennünket megkárosított. H'ábavaló volt a szó. Amellett a nagyparasz­toknak, akiknek a tehene nem von igát és egész éven át fekszik a po­csolva mellett, leszállították a tej­kontingensét. A kormány vagy a minisztérium zándékában állnak ezek a dolgok? ?n azt hiszem, nem. Nálunk a köz­ségben is a Kommunista Párt a ve­hető párt. De ezek az emberek nem látják és nem értik, hogvan károsít­ják a pártot és a kisparasztokat, hogyha nem cselekszenek igazságo­san. De úgy látszik, a kisparasztok­kal szemben nem is akarnak más­képpen cselekedni. A helyi nemzeti bizottságon azt mondják nekünk, hogy m:nden határozat érvényes és menj ppnaszkodni, ahová akarsz. Kérem Önöket, semmit ne tegyenek levelemből a sajtóba, jól ismerem az embereket és a régi közmondás igaz­ságát: beszélni ezüst, hallgatni aranv. Dicsérni őket. a z tetszene nekik, de szemükbe mondani az igazit ellen­szenvessé válik az ember. Különben, amiket leírtam, be is bizonyíthatom. Ki hoz javulást 9 Talán a "párt TX. kongresszusa májusban, reméljük." (Viharos taps.) Igen. a kolini 1 földműves bizalmi­val a gyűlés nem fog visszaélni. (Vi­haros taps.) A párt kongresszusa fog­lalkozik ezekkel a levelekkel és más esetekkel, amikor a kommunisták rosszul dolgoznak és kérlelhetetlen harcot hirdet minden olyan kiskirály ellen, aki szégyenünkre e párt funk­cionáriusa, aki a jogot maga csinálja «

Next

/
Thumbnails
Contents