Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-26 / 39. szám, csütörtök

1949 május 26 UJSZG 5. Legnagyobb kincsünk: AZ EMBER A szocializmus főcélja és törekvései­nek főtárgya az ember és az emberi élet megjavítása A csehszlovák állami birtokok rövid idő alatt Szlovenszkó területén nem­csak termelési produktivitás szem­pontjából mutattak fel gyarapodást, de területi terjedés szempontjából is. A még nemrég 17 ezer hektár földterü­letet jelentő birtokterület m amár 103 ezer hektárt tesz ki. Feladata legin­kább az állattenyésztés. Mezőgazda­ságunk e fontos ágazatában a sertés­hizlalók kiépítésével a sertésállományt 80 ezer darab sertév-el kell emelniök. A termelésnek ez a (e!tétele nem ke­vesebb, mint 22 km. hosszúságú ólak felépítését igényli. A legtöbb átvett mezőgazdaság főleg a növényi ter­melésre volt beállítva, ugyanis a nagy­birtokosoknak a termelésnek ez az ága jelentett hasznot. Az udvarok kifosz­tottan, élő felszerelés, takarmány nél­kül és düledező mezőgazdasági mun­kás- és béreslakásokkál kerültek az álla mkezére. A nehézségek ellenére, az átvétel után az állami gazdaságok kötelezték magukat, hogy a Párt IX kongresszusának megkezdésének idő­pontjára teljesítik vállalt kötelezettsé­geiket. örömmel kell megállapítani, hogy egyes állami birtokok ezeket az ígéreteket és kötelezettségeket nem­csak betartották, de bizonyos esetek­ben túlteljesítették. Az egyes gazdaságokban a mező­gazdasági munkások és munkáscsopor­tok között, az egyes mezőgazdasági udvarok és igazgatóságok között szo­cialista versenyeket létesítettek, fgv Nagymánva és Muzsla á'lami gazdasá­gai a ítúrovoi munkakonferencián a következő versenyfeltételekben egyez­tek me": 1. ál'attenvésztés ferén: a) e'érik a teheneknél a 2.200 liter évi át'?? teihozadékot, h) bevezetik a boriiíknál a mfl­sr.ontatí« útián való e'vá'isztást. c) a l* 1^ n->nns HorM'jVnál ned'f át­lagsán 125 kg. élősúlyt akarnak el­érni, 2. növénytermesztés "térért » kö­vetkező kötelezettségeket vállalták: a) fr első kasTÍ'4<:V\(5t SZl«­ce r r»i 50 szÍTiMt-án^V me'-'szár't^át, b) a másnak k's^í'ísNrl ere^o cérna 20 százalékának szénának való merrhagyísát, c) a cul"> rri<nnki'tfiT* irmnUM'jf. r°'< i'Vus 25-éig való legkésőbbi be­fejezését. 3. a föM mefTmimV^-Sc* tprén: a) ho^r n f"'<ríntá st 10 nappal az gritás ntín b) hogy az előirányzott terület 50 Bizonyára felvetődik a kérdés, váj­jon mit csináltak: a szövetkezetek, miért nem segítették a törpebirto­kost, a kistermelőt? Igen. ez lett vol­na a feladatuk, de nem tették ezt. számos kisember volt ugyan a szö­vetkezeti tagok sorában, szavazaM joguk azonban úgyszólván egynek sem volt. fs mivel a gazdagoknak több részvénylik volt, szavuk is több volt. Kisember számára a tag­éig abi*r> a z időben csak annyit je­— Én is tagja voltam az itteni szö­vetkezetnek — mondja Réső Ferenc, akár ne is lettem volna, hiszen nem volt egy szavam sem, de egyikünk szava sem talált ott meghallgatásra. A vezetők azt csináltak velünk, amit akartak. Minket nem hallgattak meg soha. Az 6 kezükben volt a hatatom és szemlátomást gazdagodtak. — Megáll mondókájában, az olcsó pipa­dohányból cigarettát sodor, majd így folvtatja, — A szövetkezet ármente­sítés! munkálatokat is végeztetett, de ebből nekünk, kisembereknek nem volt semmi hasznunk. Sőt! Egy ősz­lentett, hogy a neve szépen be volt jegyezve a tagok lajstromába, ott állt a nevük a papíron s ha a szövetke­zettel baj volt, akor nekik kellett el­sősorban egy lyukkal beljebb húzniok a nadrágszíjat, mert csak a jogok­ban nem számított a kisparaszt, az anyagi károk viselésében, ott igen. A falusi kulákság nemcsak gazda­sági, de közigazgatási téren is uralko­dott a falu felett. szel tíz társammal kiástunk egy fél kilométer csatornát, hogy víztelenít­sük néhány nagygazda földjét. Azt ígérték nekünk, hogy utána a ml földjeink is kapnak vízlevezető csa­tornákat. Ebből azonban semmi sem lett, mert mire ránk került volna a sor, a szövetkezetnek nem volt erre a célra pénze. Ha rólunk volt szó, ex mindig így volt. Minduntalan be­csaptak. Az ilyen gazdálkodás ered­ménye az volt, hogy a mi kis par­celláinkat elárasztotta a víz, úgyhogy egész évi munkánk kárbaveszett, ők meg markukba nagyokat nevettek, hogy a maguk hasznát a ml, illető­leg a szövetkezeti pénzen ilyen jól kiókumlálták. A kis teremben ember ember há­tán van már s Réső Ferenc kinyújt­ja izmos, dolgos kezét és maga kö­ré mutat. — Talán sohasem voltunk még ennyien ebben a szövetkezeti helyi­ségben. Azért jöttünk el mindnyá­jan, mert az elsők között akarunk lenni, akik az Egységes Földműves Szövetkezetbe beiratkozna. fl suttogék nem téríthetnek le bennünket a helyes útról — No és nem szándékoztak magu­kat mende-mondákkal elijeszteni vagy lebeszélni, a kákán is csomót keresők? — kérdjük a körülöttünk ál­lóktól. — Nem-e? — vágott bele a kérdés­be Juhász István. — Félre akartak biz azok minket vezetni, de az ő rosszindulatú szavuk ránk már nincs hatással. Mi tanultunk a múltból és megismertük őket. Én húsz esztendő óta vártam erre a pillanatra, hogy a feVu dolgozó népe összefogjon, no meg, hogy végre megtörjön azoknak a hatalma, akiknek csak arra voltak jók, hogy kizsákmányoljanak ben­nünket. Égy iskolát jártunk velük, s ml la vagyunk olyan értelmesek, mint ök — a itt tiszta tekintetét be­lérávéste Juhász István földmunkás — csak mi emberségesebbek va­gyunk, mi szocialisták vagyunk. Dol­gozni akarunl: az összességért a ez­zel magunknak la gondmentesebb életet biztosítunk. A kör körülöttünk szüntelenül nö­vekszik. Egy öreg nénike fogja meg a kabátunk ujját, lehet úgy_ hatvan­öt év körüli. Látszik rajta, hogy ne­héz, dolgos élete volt. Azt kerdezi tőlünk: — Tessék már megmondani, aztán lesz villanymosodánk is? Szeretném megélni, hogy öreg napjaimra leg­alább a nagymosástól szabaduljak meg. Csodálkozással nézünk rá. — Es nem fél attól, hogy a moso­dában tönkremegy a fehérneműje? Hiszen, hallom, a faluban a pletyká­zok már ilyesfélét is beszélnek ... — kérdjük. — Nem félek én attól. Éppen nem­rég volt ná'nm egy ismerősöm, aki sokat beszelt a villanymosodáról. Csehországban dolgozott s abban a faluban már volt villany mosod a. ö is húzódott eleinte, de később bizony ott mosatott ő is, azt mondja, hogy nagy áldás az emberre. Aztán meg a mosodától azok akarnak elijeszte­ni minket, akiknek mi fillérekért mostunk. Nem hiszek én annak a beszédnek. Lári-fári! Most azért jöt­tem el, hogy én is tagja lehessek a szövetkezetnek. Az nem lehet rossz dolog, mikor mr'nden ember egyfor­ma benne — fejezi be Polgár Eszter. Ki tudja, meddig beszélgettünk volna még. hiszen mindenkinek lett volna valami mondanivalója. Min­denkinek lett volna néhány lelkes szava az új szövetkezetről a nagy várakozásról, de be kellett fejeznünk a beszélgetést, mert megérkezett Ho­nec képviselő és Jávor, a JSSR já­rási titkára. A nemzeti bizottság he­lyi elnöke megnyitotta az értekezle­tet és a jelenlévők nagy figyelem­mel kezdték hallgatni az előadó fel­világosításait, majd néhány kérdést intéztek a kiküldöttekhez. A gazdák kívánságára nyomban megkezdődött a jelentkezési ívek aláírása, mert a jelenlevők, mondhatjuk egyöntetűen, az Egységes Falusi Szövetkezet meg­alakítása mellett döntöttek és tag­felvételre jelentkeztek. Az új tagok ezután úgy döntöttek, hogy a lehető legrövidebb időn belül megtartják a szövetkezet alakuló közgyűlését, hogy a szövetkezet falutépítő munkája mi­hamarabb megkezdődhessék. Még rhegtudtuk, hogy a farkasdi Egységes Földműves Szövetkezet el­ső tervei között egy sertésnagybi-j­lalda létesítése szerepel. Farkasdon annyi lelkesedést és jóakaratot lát­tunk, hogy ennek a lelkesedésnek és jóakaratnak nagy lesz a gyümölcse is. Farkasd kis- és középparasztsága termelési produkciójának és életszín­vonalának rohamos fejlődésével büsz­kén hivatkozhatnak majd arra. hogy megértve a haladó kor szavát, közös erővel, és akaratkifejtéssel indultak meg az ötéves tervben a falu dol­gozói számára kijelölt úton. MEZŐGAZDASÁG A délsziovenszkő! állami birtokok járulékai a IX. Pártkongresszusnak százalékának istállótrágyával való betrágyázasát és beszámását, a cstp­léstől számított 1 hónap múlva beieje­zik. A IX. pártkongresszusra az egyes állami gazdaságok felajánlott adomá­njaiból, illetőleg elfogadott munkakö­telezettségeiből is kitűnik, hogy .'- dolgozó magyarok széles tömegei tiszta képet nyerhessenek arról, h nagy erőfeszítésről, amelyet az álla­mi birtokok és velük együtt és az itt felemlített példák tanúsága szerint a magyar mezőgazdasági munkásság nagy sokasága fejt ki, hogy az öt­éves terv valóra váljék, összesség életszínvonalát emeljék és az állam bé­kés fejlődését biztosítsák. Az elfogadott kötelezettségek leírása, dologi téren Állami birtokok Igazgatósága Bálvány ban 280 m : i föld rizsföld céljaira va­ló felásása 3200 túlóra 420 liter nafta megtakarítása (traktor) Munkaerő megtakarítása a disznóhizlaldáknál .... Munkaerő megtakarítása a hi­vatalokban Munkakiesés megszüntetésével Ároktakaritásnál túlóra . . . Állami birtokok Igazgatósága C'alovon Túlteljesitmény révén megtaka­rítás Kés-ben 8.000 25.600 4.032 A kötelezettségekből 1S49 május 15-ig teljesítve volt dologi téren Kés-ben 320 m» 1200 óra egészben 10.000 részben 4.500 51.125 4.704 egészben 120.000 részben Drezina felállítása hulladék­anyagokból 200.000 Ingyenea munkafelajánlás 6000 óra 62.000 Állami birtokok Igazgatósága Hurbanovon 40.000 fa elültetése, 500 m fo­nott keritéa felállítása, 1000 lucernaszárító felállítása . . 80.000 Állami birtokok Igazgatósága I.níeapfen 1095 munkaóra Ingyenes fel­ajánlása . 10.950 6 udvaron egy-egy béres meg­takarítása 150.000 Állami birtokok Igazgatósága Muilán 20 kg-os sűlyfeljavítás 200 bor­júnál 80.000 200 fejőstehén tejfeljavítása 320.000 a munka befeiezés alatt áll 9.600 25.600 4.032 8.000 4.500 51.125 4.701 48.000 17Ö.000 3 20 100 100 80 100 100 100 40 SS egészben 52.000 100 90 31 50 338 óra részben 81 esetben teljesítve 61 esetben teljesítve 3.380 75.000 24.000 129.600 r Újjászületik egy falu (mj) Nem jár arra gyorsvonat, csak egyszerű motorvonat, amely ha­mar megjárja a Sala és Negyed közötti utat. NO, de mi Farkasára me­gyünk és így már Negyed előtt, Farkasdon kiszállunk a vonatból, hogy széjjelnézzünk a káposzta hazájában. A község lakosságának túlnyomó része kis- és középbirtokosokból tevődik össze, akik bizony nem nagyon dicsekedhetnek gazdagsággal. Farkasd szorgalmas földművesei nagyrészt zöldségtermeléssel foglalkoz­tak, így akarták felemelni kis parcelláiknak terméshozamát. A termést a múltban a hazai bevásárlók vásárolták fel, persze nekik tetsző áron, akár zöldségről vagy gabonáról volt szó. A falu gazdagjai uralták a szö­vetkezeteket s ha úgy látták, hogy az üzleten keresni lehet, átvették a kisparaszttól a termést, ha pedig a haszon nem volt számukra kielégítő, otthagyták a kistermelő nyakán és bizony gyakran előfordult, hogy a ha­tár bűzlött a káposztától egész Saláig, holott az északabbra fekvő váro­sokban egy fejet sem lehetett kapni. A zöldségtermelés kérdései Alihoz, hogy jó zöldséget termel jünk, tudnunk kell, milyen éghajlati-, talaj- és trágyázási viszonyokat igé­nyelnek az egyes zöldségfajták. Zöldséget úgyszólván mindenféle talajban termelhetünk. Legalkalma­sabb a humusz, az agyagos talaj. A homokos, kavicsos, vagy a túlnedves talaj nem kedvez a zöldségtermelés­nek, ilyen talajban csak nagy áldoza­tok árán, érhetünk el eredményeket, ez azonban a zöldségtermelési költsé­geit lényegesen emeli. A könnyű homokos talajt a követ­kezű termények kedvelik: dinnye, bor­só, kalarábé és sárgarépa. A nehe zebb agyagos főidet a tök, saláta, zel ier és a káposzta kedvelik leginkább. Előfordul néha, hogy egy-egy zölclség­fajtát olyan talajba vetünk, amely a zöldségtermelésre nagyon alkalmas és a zöldség ennek ellenére fejletlen Ilyen esetben a talajból hiányzanak azok az ásványanyagok, amelyek az illető növény fejlődéséhez feltétlenül szükségesek. A hiányzó anyagokat trá­gyázással pótoljuk Zöldséges kertün­ket a következőképpen osszuk be: Az elsö éven alapos trágyázás után ká­posztaféléket, paprikát, ' paradicsomot és kukoricát vessünk a faliba. A trágyázás a zöldségtermelés egyik legfontosabb kérdése. A fent­említett vetési terv' betartásánál ta­nácsoc a zöldséges kertet az első é\ ben érett istállotrágyával ellátni. Egy hektár területre 4—6 métermázsa is­tállótrágya szükséges. Minél többször öntözzük zöldséges kertünket, annál gyakrabban kelt trágyázni A szarvas­marhafrágyán kívül más állatok trá­gyá't is felhasználhatjuk. Baromfitrá­gyát csak kis mértékben használjunk, mert túlzott mértékben káros hatást vált ki. Az istállótrágya minden olyan anya­git tartalmaz, mely a zöldség feilődé­séi'ez, az egyes vegyianvagokon kí­vül szükséges baktériumokat is, me­lyek a talajban lévn vegyületek szét­bomlását idézik elő s ily módon azt termékenvehbé teszik. Az istállótrágyán kívül használha­tunk műtrágyát is. Legelterjedtebbek a nitrogént, hamuzsírt, foszforsavat és meszet tarta'mazó műtrágya fajok. Egv-errv hektárra a következő mennyiségű műtrágyát használjunk. A zöldség neme: Superfoszfát Káliumsó Péfisó kg kg kg Káposztafélék 4 4 3 paradicsom és tök 3 1—2 2 petrezselyemfélék és hagymák 4 3—4 2 sa'áta, spenót 4 3 2—3 bab, borsó 3—4 3 1 A műtrágyát egy-két héttel a zöld­ség elvetése, illetve ültetése előtt hintjük szét. Csak azt a talajt meszezzük, amely sok ásványi savat tartalmaz. Az ilyen talajt minden 7—8 évben kell me­szezni. Egy hektár területre 10—12 kg meszet számítunk. A talaj meszezését lehetőleg télen végezzük el. Az ége tett meszet kisebb rakásokra osztjuk és ezt leföldeljük. Az így leföldelt me­szet pár napig állni hagyjuk és csak azután szórjuk szét a földön. Ne nyúljunk azonban oly talajhoz, amelyet istállótrágyával trágyáztunk. A keverttrágyát leginkább olyan helyen alkalmazzák, ahol nem jutha­tunk istálldtrágyáhoj. Ilyen helyen egy kertből sem hiá­nyozhat. A kevert trágya az egyes növények rothadásából keletkezik. Alkotóelemei a zöldségeskert gyom­növényei és más hulladékok, me­lyeknek nem vehetjük hasznát. Ka­vicsot, üvegcserepet, köszénhamut és beteg növényt ne hagyjunk a ke­vert trágyában, mert ezzel csak ár­tunk. A kevrt trágyát az erre a cél­ra készült medencében gyűjtsük. A medencébe került anyagokat időn­ként át kell keverni, hogy így az egész anyag egyszerre érjen meg. Három év múlva nagyon jó trágya és mindennemű zöldség trágyázásá­ra kiválóan használható. A mag minősége is befolyásolja a zöldség termést. Ezért a zöldségmag legyen friss. Az üzletben vásárolt zöldség magvaknál gyakran előfordul, hogy nem az, ami a külső csoma­golásra van irva. Sok magot azon­ban magunk is termelhetünk, külö­nösen az egyéves növényeknél, pl. paradicsom, paprika, uborka, borsó, bab stb. A kifejtett vetőmagot tart­suk száraz helyen. Ha magot ter­melünk, ügyeljünk arra, hogy a magtermö növény közelében semmi más hasonló növény ne legyen, mert a fajnövény így könnyen elfajzik. A vetés jól előkészített talajban történjék. A bevetendő talaj trá­gyás, porhanyós legyen és gyom­növényt ne éltessen. Vannak olyan zöldségfélék, melyeket közvetlenül odaültetünk, ahol azok későbbi fej­lődés során is ottmaradnak, pl. pet­rezselyem, sárgarépa, bab, borsó, tök, uborka, stb. A káposztát, kala­rábét, paradicsomot, paprikát azon­ban erre a célra készített jó földbe ültetjük s csak amikor a palánta kellőképen megerősödött, akkor ül­tetjük át rendeltetési helyére. Azo­kat a zöldségeket, amelyeket azon­nal rendeltetési helyükre vetünk, ta­nácsos sorokba vetni. Az ilyen ve­tés nemcsak a későbbi gyomlálást könnyíti meg, hanem a zöldség le­veleinek is szabadabb teret enged s lehetővé teszi a föld teljes célszerű kihasználását is. Ez a magvak egyenlő szétosztásában, a terület he­lyes megosztásában nyilvánul meg. A petrezselyem, sárgarépa és a hagymák részére elegendő, ha 2'i—3 cm mély árkokat csinálunk. Az ár­kok sorban legyenek. A bab és bor­só 6—7 cm mélyen ültetendő. Ez a mélység csak akkor kisebb, ha a föld nagyon nehéz (agyagos). Az ároksorokba ne ültessük túl sűrűn a zöldséget, mert ez a zöld rég elsat­nyulását okozza. Ha a föld száraz, úgy állott vízzel locsoljuk. Hideg kútvízzel sohase öntözzünk, mert ez a zöldség fejlődésére káros. A gyomlálást végezzük mindig idejé­ben, mert a késedelem a zöldség visszafejlődését okozhatja. Ha a zöldség túlsürü, gyomláláskor meg­ritkíthatjuk. A ritkítást lehetőleg akkor végezzük el. amikor a zöldség már felhasználható. Az egyes zöldségfajtákat ne érlel­jük túl, mert ez a zöldséget rom­landóvá teszi, de a zöldség túlkoral betakarítása is előidézheti azt.. A káposztát, kelt, kalarábét, vö­röskáposztát gyökerestől szedjük kl a földből és a gyökerekkel együtt tároljuk. A gazdagok földlét ármentesítették a kisföldmüvesekét nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents