Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-26 / 39. szám, csütörtök

UJSZÖIrtóhadjárat az emberiség legnagyobb ellensége, a TÜDŐBAJ ELLEN Eddig több mini 2 és félmillió gyermeket oltottak be a BCG-vel, a tüdőbaj elieiii oltóanyaggal Beszélgetés Dr. GONDA IGOR ral az Egészségügyi Megbízotti Hivatal tüdőbaj elleni OiZtalydnak és az országos védőoltisi akció s/.tovenszkói vezetőjével 1949 május 26 I t Alig egy-két hónappal ezelőtt Vöröskeresztes autók kezdték el járni Dél-Szlovenszkó vidékét, beköszöntöttek minden faluba, hogy elvigyék a világ orvostudományának egyik legveszélyesebb ellenfelének ellenszerét, a BCG-t, a tüdőbaj elleni védó'oitást. Az egyszerű lakosság, amely nem hallott még a felfedezésről, közömbösen fogadta a Vöröskeresztes nővéreket és a hivatásukat teljesítő orvosokat. Az új felfedezést, az emberiség halálos ellenségének új ellenfelét, nemcsak a falu, de a város népe is kedvezőtlenül fogadta. Az orvosok, akik azonban tisztában voltak az ügy komolyságával, rendíthetetlenül folytatták munkásság nlmt, nehogy nagy célkitűzéseik az emberek közönyén fennakadjon. Az orvostudomány története számos példát tud felmutatni, hogy amikor egy-egy zseniális felfedező a betegségek leküzdésére új szert adott a világnak, az emberek közönyével, sőt az emberek rosszindulatával kellett legelsösorban a harcot felvennie. Így volt ez a kiváló Jenner professzorral, aki a himlő elleni oltóanyagot találta meg, s ezzel az életünket megóvta e betegségtől és arccsúf ítő következményeitől; így volt ez Semmelweiss professzorral ls. amikor rámutatott a gyermekágyi láz alapvető okaira és a tiszta kezelési módszerével a fertőtlenítés előírásával az édesanyák millióit mentette megy gyermekeik számára; így volt ez Pasteur, a nagy francia vegyész esetében is, aki a veszettség kórokozóját találta meg é3 különösen a falvak népének hozott megváltást a kutyaharapás szörnyűséges következményei alól. Gúnyt, megaláztatást szenvedtek el az emberiségnek ezek a gyógyítói, akik sokszor a börtön árnyékában álltak, de igazuk tudatában tovább szolgálták a tudomány, és az emberiség ügyét. És így van ez most ls, Calmette és Guerin BCG nevű találmányával. Mert, amint a falvakból fel-felbukkanó hírekből halljuk, a nép száján űjabb rémmesék indultak útra. A reakció, amely minden módot és lehetőséget felhasznál az emberek lelkinyugalmának megbolygatására, most az anyákat és a szülői szeretetet próbálja nyugtalanságra ösztökélni, mert úgy véli, hogy minden, ami elégedetlenséget okozhat, elvesztett pozícióinak, megsemmisülésre ítélt hadállásainak végső pusztulását megállíthatja. Hírek keltek szárnyra. Először Muzsláról, majd a verebélyi járás egyik falujából, aztán Gutáról és más falvak lakóinak ajkáról, hogy a tüdőbaj ellen beoltott gyermekek megbetegedtek, sőt voltak olyan felelőtlen egyének, akik már halálesetekről is suttogtak. Tudjuk, hogy kötelességünk az anyák körében szült aggodalmakat eloszlatni és meggyőzni őket arról, hogy a hírek, melyek szárnyra kaptak és amelyeknek célja a lelkek megbolygatása volt, a legszemenszedettebb hazugságok és csak a sötétben bujkáló lelketlen emberek érdeke lehet a szülők sorában nyugtalanságot előidézni. I CseSiszlovák Köztársaságon íS23-íiars használták először a TIC elleni védőoltást Felkerestük Szlovenszkó legilletékesebb személyét, dr. Gonda Igort, az Egészségügyi Megbízotti Hivatal tüdőbaj elleni osztályának vezetőjét, adjon választ lapunk útján az anyáknak és az aggódó szülőknek. Dr. Gonda Igor a legnagyobb készséggel áJlt rendelkezésünkre és feltett kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta: — A tüdőbaj elleni védőoltás nem újdonság. A világon már régebben ismerik ezt a nagyfontosságú újítást, hazánkban pedig 1923-ban alkalmazták először. Magyarországon is hosszabb idö óta végzik az orvosok ezeket a védőoltásokat, hogy az emberiség egyik legnagyobb veszedelmét, a tüdőbajt leküzdjék. KözépEurópában tulajdonképpen csak a háború után indult meg az első nagyobbszabású harc. Az elmúlt háború ismét bebizonyította, hogy a nehéz körülmények közé került, a nélkülözések és a szenvedésekben megsanyargatott test a legjobb tenyészlielye a tüdőbaj bacillusanak. A közegészségügy egyik legsarkalatosabb problémája tehát a tüdövész elleni küzdelem. Ez a háború az ifjúság 90 százalékát megfertőzte a Tbc bacillusával. Az Egyesült Nemzetek Tanácsa a mellérendelt egészségügyi szervezet főfeladatául a tüdőbaj elleni nemzetközi harcot jelölte meg, hogy megszabadítsa az emberiséget a legcsökönyösebb és a legveszedelmesebb ellenfelétől. Négy millió dollár segélyt adott 1948-ban a szervezetnek, hogy ezt a hivatását a tudomány minden eszközével a legeredményesebben teljesíthesse. Az egészségügyi szervezet ezzel a tökével indította útjára a Tbc elleni keresztes hadjáratot, hogy megmentse az emberiséget, főleg az ifjúságot a pusztító tüdőbajtól. Ötmillió sírkeresztet állít évente a tilMtsj — Mekkora a tüdöbajban elhalálozottak száma? — A világon évente körülbelül ötmillió ember pusztul el tüdöbajban. Csehszlovákiai statisztikái kimutatások szerint a tüdőbajnak évente nálunk 15 ezer halálos áldozata van és hogy szlovenszkói adatokkal is szolgáliak, az elmúlt két évben évenként több mint 4500 ember halálát okozta. Az általános statisztika arról beszél, hogy minden száz ember közül 26 hal meg tüdöbajban. — Hol indította meg az Egyesült Nemzdtek egészségügyi szervezete először ezt az akciót? — Az egész világon egyszerre. Mindenütt, ahol a legsürgősebb beavatkozásra volt szükség. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Indiában, Tuniszban, Marokkóban, Algírban. Mindenütt mozgósítva lettek a világ jóakaratú emberei és megindultak „a fecskendős hadsereg" sorkatonái, hogy Calmette és Guerin találmányának segítségével a minimálisra csökkentsék a tüdőbajt, megmentsék ezáltal az emberiséget a legtöbb kárt okozó veszedelemtől. Magyarországon a napokban végződött e harcnak első nagy csatája. Ötvenéves korhatárig több mint négy millió embert megvizsgáltak és mindenkit, akit az orvosok védtelennek találtak, azt beoltották. Köztársaságunkban 1848 július 1-től folyik a harc és eddig több mint két és fél millió gyermek lett orvosilag megvizsgálva és kétmilliónál több ároknak a száma, akiknél a védőoltást alkalmazták. -— Mi a tüdőbaj elleni oltás lényege? — Ugyanaz kérem, mint minden más védőoltásé. Mesterségesen kitenyésztjük az emberi szervezetben a tüdőbajt okozó bacillusok elleni védőanyagokat, természetesen anélkül, hogy ezzel bárminemű betegséget okoznánk. — És meddig tart, míg ezek a védőanyagok kitenyésztödnek a gyermeki szervezetben? — Hat-nyolc hétig. Ebben az időben olyan esetekben, ahol a gyermek erős fertőzésnek van kitéve és amikor a szervezet még nem termelte ki a szükséges védőanyagot, megbetegedhetik tüdöbajban a gyermek, de ezeknek az eseteknek száma részben egészen minimális. Csak oly esetekben állhat fenn, ha egy kis helyiségben sok személy alszik, él és a személyek között olyan valaki is van a gyermekkel együtt, aki fertőző, előrehaladott tüdőbajban szenved. — És ilyen fertőzés esetén a gyermekek hogyan reagálnak a fertőzésre? — Az orvostudomány tapasztalatai azt bizonyítják, nogyha ez az egészen kivételes és ritka eset előfordul, a beoltott egyének sokkal könnyebben gyógyulnak, mint a be nem oltottak. De minden félreértés el kei-ülése végett itt rögtön meg akarom állapítani, hogy a gyermek, aki a fertőzést ilyen viszonyok közepette megkapta, oltás nélkül is megbetegedett volna és ebben az esetben a segítés lehetősége teljesen minimális. Fegyvert ragadtunk a tüdőbaj ellen! — Megtörténhetik az, hogy a tömegvizsgálatok során a Tuberkulinpróba egy jelentéktelen töredékénél nemleges, ámbár a betegség már előrehaladott. Ilyen esetekben, sajnos, a védőoltás sem tudja már teljesen megállítani a tüdőbaj rombolását. Az emberiség legnagyobb része nagyon egyszerű gondolkodású, nagyon egyszerű gondolkodásmódhoz van szokva. És ha valaki az oltás után hamarosan megbetegszik, azt mondják, hogy az oltástól betegedett meg. Ez a gondolkozási mód természetesen téves. — Írja meg kérem — folytatja dr. Gonda —, hogy a tüdőbaj egy sompolygó árnyék az ember életében, amely megtámad minket anélkül, hogy tudnánk, hogy magunkban hordjuk e betegség pusztító csíráját s csak akkor döbbenünk rá, amikor a betegség már alaposan befészkelődött a szervezetünkbe. — Kérem, mi a tömeges védőoltásnak a célja?. — Egyszerű! Megmenteni azokat, akik még nincsenek tbc-vel megfertőzve, vagy a lehetséges és nagyon valószínű fertőzést megakadályozni. Példát szeretnék erre felhozni. Ha egy országot évtizedeken vagy évszázadokon át egy bizonyos oldalról támadás éri. az ellen az illető ország felkészül és az első támadásból tanulva oly ellenfegyvereket fog felhasználni, amelyek a jövőben vagy teljesen megakadályozzák, hogy az ellenség sikereket érhessen el, vagy az ellenség eshetőségeit a legkisebbre csökkenti. Felkészül a támadásra és megerősíti a határait. — Ugyanígy vagyunk a tüdőbajjal is. Ez a borzalmas betegség évtizedeken és évszázadokon át rendületlenül támadta sorainkat s most az emberiség e védőoltások segítségével fegyvert fog s gátat emel az ellenség ellen. A meg nem fertőzött gyermeki testet beoltjuk a BCG oltóanyaggal. hogy ennek szervezetét ellenállóvá és harcképessé tegyük zsenge ifjúságának legnagyobb ellenfelével, a tüdöbajjal szemben. Az oltás hatásaként a gyermek testében kialakulnak az ellentoxinok, amelyek majdnem százszázalékosan megvédik a szervezetet a további tuberkulotikus megbetegedésektől. Ha nemes fajtát oltunk a vadalmafába, gyönyörű almafát kapunk és ez az almafa soha többé nem tud máj: visszaváltozni vadalmafává. ü piros folt — A védőoltás első folyamata az volt, hogy a kisebb gyermekek mellére tuberkulinos vattatapaszt ragasztottak, aminek hatása egyeseknél nemleges volt, másoknál piros folt képződött. Tekintettel arra, hogy a piros folt sokaknál vitákra adott okot, nagyon kérem, ha választ kaphatnék: mit jelent a piros folt és mi a nemleges hatás? — Osszuk ketté a kérdést. Először a nemleges esetet vegyük. Ha a tapasz levétele után folt nem jelentkezett. az annyit jelentett, hogy a gyermek fertőzésen még nem esett át. Ilyen esetben tehát védőoltással láttuk el. Beoltottuk a gyermeket felső balkarján a BCG-vel. Az oltás lefolyása ilyenkor a következő: Az oltást követő fél óra után eltűnik a fehér folt. Három-négy hétig az oltás helyén semmi sem látszik, azután pedig egy vörös bimbó keletkezik. Néhány nap múlva a vörös bimbó helyén gennyes hólyag képződik, ez felfakad — nem mindenkinél — és ugyanúgy, mint a himlőoltás után egy pár csepp genny folyik ki belőle. Külsőségben a himlőoltástól annyiban különbözik, hogy a hegedési folyamat bizony itt két, sőt négy hónapig is eltart. Ez attól függ, hogy a védőanyagok mily rohamosan képződnek. Ha a folyamat a szervezetben befejezést nyert, a var teljesen eltűnik. Ez az oltás normális folyamata és az anyák gyermekeiket nyugodtan fürösztheik ez idö alatt is. — És mi van, ha a piros folt jelentkezik ? — Ez annyit jelent, hogy a gyermek keresztülment már a fertőzésen. — Ez csak nem jelenti azt, hogy minden pirosfoltú gyermek tüdőbajos? — Nem! — hangzott a határozott válasz. — A gyermekek legnagyobb része a piros folt ellenére is egészségesek. Keresztülmentek ugyan a fertőzésen, de ez oly kismértékű volt, hogy bajt nem okozott. A szervezet kitermelte a betegség ellenállásához szükséges ellentoxinokat ugyanúgy, mint a BCG védőoltás. — Azonban a kisgyermekeknél, főleg 12 éves korig, ilyen esetben a biztonság kedvéért ajánlatos a gyermeket megvizsgáltatni, vájjon teljesen begyógyult-e már a fertőzés, vagy maradt-e még nyoma. Ezek a vizsgálatok különösen olyan gyermekeknél fontosak, akik tüdőbajos szülőktől származnak, vagy tüdöbajban szenvedő családtagokkal laknak egy fedél alatt. Üzenet az anyákhoz: egy gyermek sem betegedett meg a BCG oltástól — Nagyon köszönöm úgy a magunk, mint olvasóink nevében főorvos úr szíves és értékes felvilágosítását. Búcsúzóul még egy kérdésünk volna. Nem mondana egy-két szót a rémhírekkel kapcsolatosan? — Nagyon szívesen, sőt meg ls akartam kérni, hogy ilyen értelmű nyilatkozatnak adjanak helyet lapjukban. — Hozzánk is érkeznek rémhírek, panaszok és az aggódó anyák a kérdések özönével ostromolnak. Az anyáknak szeretnék a sajtó útján üzenni. Minden egyes megbetegedésről szóló hírt, amely az egészségügyi hivatalok, az oltást végző orvosok és nővérek, vagy az egészségügyi megbízotti hivatal tudomására jutott, azt társaimmal együtt alaposan kivizsgáltam. Magam nem egy helyen, mint az egészségügyi megbízotti hivatal tüdőbaj elleni osztályának főnöke, felkerestem ezeket a jelentett eseteket és megállapítottam, hogy egy gyermek vagy serdülő ifjú sem betegedett meg, senki sem halt meg a BOG oltástól. — Az én gyermekeim — az egyik egyéves, a másik két és féléves kapták Szlovenszkón az első védőoltást — folytatta dr. Gonda. Annak már több mint féléve s ők ma is kacagó, egészséges gyermekek és én nemcsak mint orvos és az akció felelős lebonyolítója, de mint apa is kimondhatalan boldog vagyok nem kell féltenem gyermekeimet, hogy azokat elviszi a tüdövész, mint tette azt édesapámmal akkor, amikor mint serdülő ifjúnak a legnagyobb szükségem lett volna rá. — Sok hazug hír terjeng a nép között. Hogy kik terjesztik, azt tudjuk. Azok, akik nem szeretik látni, hogy a dolgozó nép saját ura lett saját földjén. Azok, akik eddig mások nyomorából éltek, vakok és buták, akik nem akarják tudomásul venni, hogy életünk a népi demokráciában napról-napra emberibb lesz. Azok, akik súlyosan betegek, elmaradt babonás gyengeelméjtiek és ezen betegség ellen az orvostudomány, még sajnos, a védőoltást nem találta meg. — A szocializmus főcélja és törekvéseinek főtárgya az ember és emberszeretet és most, hogy egy boldog, egészséges ifjúság jövőjét alapítjuk meg, minden lépésünket, minden gondolatunkat, minden napunkat csak ennek a célnak szenteljük. Megköszöntük a felvilágosítást és búcsút vettünk dr. Gonda Igortól. Az anyákhoz intézett üzenetét abban a biztos tudatban közöljük, hogy ennek nyomán eloszlik minden &ggodalom, minden kétség és ha a jövőbei^ mégis felbukkannának rosszakaratú hírterjesztők, a magyar dolgozó tömegek széles rétegei tudni fogják azt is, hogy ez mind hamis rosszakaratú beállítás, de tudni fogják azt is, hogy az ilyen káros rémhfrterjesztökkel szemben mi a teendő...