Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-19 / 12. szám

Í949 március 19. UJ SIS 5. Á csehsz'ovákíai Kommunista Párt központi bizottságának nyílt levele a párt összes tagjaihoz Pártunk Vili. kongresszusát abban az időben tartottuk meg, amikor 1945 májusában a reakció erői csoportosulni kezdtek, akik alkalmas pillanatra várva, meg akarták semmisíteni a népi demokrácia művét, hogy viszszaállitsák a régi kapitalista rendet A VIII. kongresszus célja volt, hogy sikeresen vezethesse a harcot a reakció ellen. • A VIII. kongresszus óta eltelt három éven keresztül pártunk harcolt és dolgozott, hogy áthidalja a háború utáni gazdasági nehézségeket, hogy sikeresen kifejlődhessen tervgazdálkodásunk, hogy a munkás-osztály vezetese meiíett a aolgozók nataima mindjobban biztosítva legyen s hogy a népi demokratikus államunk biztonsága védve legyen a burzsoázia minden törekvése ellen, mely a kapitalista rend felújítására irányulna. A reakció első kísérleteire, melyekkel felfordulást akartak előidézni népi demokratikus köztársaságunk fejlődésében, hathatós felelet volt az 1946 május hó 26-án tartott képviselőválasztás, amikor is pártunk nagy sikert aratott. E siker következtében pártunk helyzete megszilárdult úgy a parlamentben, mint a kormányban, melynek először lett kommunista elnöke, mégpedig Gottwald elvtárs személyében. Népünk széles tömegeinek a pártunk iránt puindjobban növekvő bizalma a reakciós erőket mind nagyobb ellenállásra késztette. A reakciós erők, melyek az 1946-os választásokon súlyos vereséget szenvedtek, a szabotál ás útjára léptek s minden lehető módon akadályozták az újjáépítést és rendszeresen igyekeztek aláásni a Szovjetúnióval és a többi népi demokratikus államokkal való szövetségünket és egyre láthatóbb felforgató tevékenységet fejtettek ki a külföldi reakció segítségével. Ha sorozatos óvintézkedéseket vezettünk is be a nehézipari és pénzvállalatok államosításánál, ha a burzsoázia el is vesztette döntő gazdasági szerepét, megmaradt kezükben a belső nagykereskedelem, a behozatal és kivitel és más, jelentős számú üzem. Ez, ha kötött gazdasági erőt jelentett is számára, a burzsoázia támasza volt, melynek révén a köztársaság és a dolgozó tömegek kárán igyekeztek meggazdagodni. A politikai pártok, — főleg a cseh Nemzeti Szocialista Néppárt és a szlovák Demokrata Párt — soraiban a reakció megerősödött és befolyásuk egéczen a kormányig terjedt, ahol lehetőleg fékezni igyekeztek és mindtöbbször meghiúsították a munka elvégzését. Pártunk becsületes harcot vezetett a kormány-program teljesítése érdekében, mozgósította a dolgozó tömegeket a kétéves terv megvalósítására és egyben nyíltan rámutatott azokra, akik gátolták és szabotálták a terv megvalósítását és megmutatta a népnek, hogy sokkal jobban előrehaladtunk volna; ha nem lett volna a reakció tevékenysége. Pártunknak ez a politikája helyesnek mutatkozott és megnyerte úgy a városi, mint a vidéki széles néprétegek bizalmát Ebben a harcban saját tapasztalatai alapján győződhetett meg a nép arról, hogy mi rejtőzött Zenklék, Sramekék, Lettrichék és Maj^rék mögött, akik arra törekedtek, hogy ú'ból a burzsoázia és a nyugati imperialisták vazallus államává tegyék hazánkat II. Politikánkat, amelyet 1945 májusában választottunk és amelynek helyességét a párt VIII. kongresszusa jóváhagyott, igazolták &z 1948. évi februári események. Pártunk nemzetépítő politikája, amely tekintettel volt a nép javára és életszínvonalának emelésére, meghozta a maga pozitív gyümölcsét. A nép látta, hogy anrg a reakció rendbontásra törekedett, addig a Kommunista Párt segítségével az államosított iparunk virágzásnak indult és a kétéves tervet siker koronázta. A háború következményeit áthidaltuk, rátérhettünk a bányászbiztosítás javítására, a kereseti adó leszállítására, legyőztük a szárazság súlycs következményeit és a szárazság által kárt szenvedett földműveseket megsegítettük. A reakció minden reménye eltűnt arra vonatkozólag, hogy összedől a mi népi demokratikus rendszerünk, államosított ipar ink, kétéves tervünk s hogy így sikerülni fog n.^kik a népet a népi demokratikus rend e'len feltüzelni és leverni. Éppen ellenkezőleg történt nrnden, minél tovább mentünk, íinrál láthatóbbá vált, hogy 1948 májusában lezaj'ó választásokon pártunk győz és a reakciót összezúzzuk. Röviden a februári események lezajlása előtt és u. reakció legyőzére után az úgynevezett milliomos-adó kérdésében az állami a^almazortak rá

;gérgetésének sikertelensége után és az újabb államosítási és az új földreformálás követelései után a munkások, a kis- és kö~í-pgazdák még szilárdabban foglaltak állást pártunk politikája mellett. A reakció lá'.ta, hogy nem ér célt törvényes eszközökkel. A nyugati imperialisták ösztönzésére támadásra szánta el magát A reakció célja volt végleg megdönteni a népi demokratikus rendszert, elvenni a néptől mindent, amit néki a felszabadítás és a nemzeti forradalom nyújtott, a volt tulajdonosoknak visszaadni mindent, ami államosítva lett, s újból korlátlan hatalomra juttatni az urakat Külpolitikai vonatkozásban á reakció arra törekedett, hogy elidegenítsen bennünket a Szovjetúniótól, valamint többi szövetségesünktől és a köztársaságunkat újból azokhoz csatolja, akiknek lelkiismeretét terheli München. Az 1920. évet akarták ebben vagy abban a formában megismételni, mely a kivívott eredmények végét jelentette volna, mint amiket az első világháború után ért el népünk az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésével. Ezzel szemben most a munkásosztály és a dolgozó nép megbízható ve

w zetőre talált a csehszlovákiai Kommunista Pártban, amely állandóan küzdött a nép igazságos ügyeiért, a nemzet érdekeiért, a nemzeti örökségért, melyeket a múltban a burzsoázia annyiszor eladott. Februárban ezért estek a csapások oly szét" forgácsolóan a reakcióra, ezért jutottunk oly döntő leszámoláshoz, mely örökre eltávolította annak lehetőségét, hogy a belső reakció megvalósíthassa a kapitalizmus megújhodását. A február tartósan biztosította a munkásosztály vezetése mellett a városok és a vidék dolgozóinak uralmát, akik főleg ezekben a történelmi jelentőségű napokban elszántságukat és politikai érettségüket bizonyították be. A február a Szovjetúnióval való további munkaközösség és barátság megerősítését jelenti, amelynek segítségével és támogatásával és a többi néni demokratikus államokkal való barátsági szövetséggel tudjuk csak biztosítani a szocializmus győzelmét A február a munkásosztály és a dolgozó nép a kao

:tarsta osztály maradványai ellen va^ó további küzdelmének kiindi^ópontjává vált. amit igazol az út, amelyre február után rátértünk és melyen tovább akarunk elszántan előre haladni. III. Február után pártunknak elsősorban az volt a feladata, hogy megszilárdítsa és biztosítsa a februári győzelmet úgy, hogy az újabb sikerek kiindifónontja lehessen. Pártunk nem nyugodott a babérokon, mert tudatában volt annak, hogy amire február előtt köte'e'

+e magát, azt az utolsó pontig teljesítenie kell. így lettek rövid pár hét alatt megvalósítva azok a követelménvek, melyeket az üzemi tanácsok és a földművesek bizottságainak gyűlésein tűztek ki, a második államosítást és az új földreformot. Ezenkívül megvalósult a nagyszabású népbiztosítás. Kihirdettük a népi demokratikus alkotmányt, mely biztosítja a nemzeti és .demokratikus forradalmunk eredményeit A képviselőválasztások a Népfront győzelmével végződtek, mely februárban megújhodott s melynek eredménye biztosította az új, igazi népi demokratikus törvényhozást Az akciós bizottságok segítségével megszilárdítottuk az újjászületett Népfrontot, mely szilárd politikai egységben foglalja magában a dolgozók összes rétegeit, főleg munkásokat és parasztokat. Köz- és gazdasági életünk megtisztításának végrehajtói lettek, melyből kizártuk a népi demokratikus köztársaságunk ellenséges, reakciós elemeit. Az 1948-as győzelem Gottwald elvtárs köztársasági elnökké való egyhangú megválasztásával vált teljessé. Ezzel az államhatalom legfőbb eszközei, a parlament, a kormány és a köztársasági elnök hatásköre megbízható kezekbe összpontosult. A viszonyok megszilárdulása hozzájárult az új ^alkotmányból fokozatosan kiépült új jogi rend bevezetéséhez, főleg az új kerületi nemzeti bizottságok kiépítésével és a népi rétegeknek a bíróságokba való bevonásával. Az egységes iskoláról szóló törvény és egész sor más jelentős törvény valósult meg. A földműves és az ipari adó bevezetésével le* | szállítottak a kis- és középgazdák és az ipaI rosok adóit Ebben az időben egyesítettük a munkásosztályt. 1948 június 27"én a marx-leninizmus alapján egyesült a csehszlovákiai Szociáldemokrata Párt a Csehszlovákiai Kommunista Párttal s így alakult meg az egységes munkáspárt Megszilárdítottuk az egységes szakszerveeteket, megvalósítottuk az ifjúsági- és testnevelés egységes szerveit Ezután keresztülvittük a szlovenszkói Kommunista Párttal való egyesülést és így alakult ki egységes vezetés mellett az egész Országos Kommunista Párt, melynek nagy jelentősége van az ország egységének megszilárdításában. A februári év mérlege eredményes, ami a köztársaság gazdasági alapjainak biztosítását illeti. A kétéves tervet teljesítettük az ipari termelésben, népünk ellátását a Szovjetúnió ismételt seg^'tségével javítottuk és biztosítottuk, bevezettük a szabadárú*forgalmat. Kiegyensúlyozott az állami költségvetésünk, külkereskedelmi mérlegünk is kielégítő és törvénybe foglaltuk az államosított gazdaságunk kifejlesztéséről szóló első ötéves tervet IV. 1945 május, főleg 1948 február óta sokat haladtunk előre. A mi népi demokratikus berendezésünk úgy politikailag, mint gazdaságilag megszilárdult. Az eddigi fejlődésünk megmutatta most, hogy a szocializmushoz vezető út nem jelenti a régi kizsákmányoló világ és az új haladó erők közötti harc enyhülését. Ellenkezőleg, bebizonyosodott, hogy a szocializmushoz vezető út engesztelhetetlen harcot jelent a kapitalista osz^y maradványai ellen, a reakciós elemek ellen, akik önként nem adiák meg magukat és állandóan a kapitalista rabság felújítására törekszenek. A reakció, mely a nyílt politikai harcban vereséget szenvedett, február után taktikát változtatott.Ha azelőtt politikai harcának eszköze a poľ.tikai pártok és más szervezetek voltak, úgy most a földalatti mozgalmakban húzódik meg és nyílt harc helyett kártevésre, terrorra, merényletekre és kémkedésekre törekszik. Emellett a kapitalista elemek maradványaira támaszkodik, az ő gazdasági befogásukra, mely eddig nem volt teljesen eltávolítva. Gyűlöletükben a reakciós elemek teljesen nyíltan a sa

;át hazájuk és népük elleni háború felé crlentá^dnak, mindenekelőtt német imperialistáktól vezetve, melv háborúban ma egyetlen reményüket látják. Ez lett a vége a cseh és szlovák burzsoázia politikai vezetőinek, akik az angol-amerikai imperialisták ügynökei lettek és egvszeriben ott találták magukat a német fasiszták táborában. Természetesen a reakciósoknak a háború-' val való mesterkedése hiábavalónak bizonyuk, mert a béke táborának erői nagyobbak és hatalmasabbak, mit a háborús uszítóké. A reakciós elemek elleni harcban állandóan ébernek kell lenni. Az állami szervek kemény ölének gyakran kell azokra rácsanni, akik a népi demokratikus rendszer ellen bűnt követnek el és csírájában kell elfojtani a reakciós kapitalista elemek minden kísérletét, mely aláásni igyekszik újjáépítő munkánkat. Hogy biztosítani tudjuk a szocializmushoz ve" ze

+ő további utat, rendszeresen kemény harcot rfell folytatnunk a kap

;talista osztály maradványai ellen, tervgazdaságunkat még jobban ki kell fejlesztenünk, erősítenünk és szerveznünk. A Népfront keretén belül továbbra is meg fogjuk szilárdítani a munkások és földművesek baráti kötelékét, amely a munkásosztály vezetése mellett fő támasza politikánknak, a szocializmushoz vezető további utunkon. A kisgazdákra támaszkodik falu-politikánk és kia^kítja, megerősíti a kôzéoparaszť ság?al való egyesü

1 ést. Ezenkívül elszigeteli őket a földesuraktól és zsíros parasztoktól, akiket fokozatosan korlátozunk és kiszorítunk. Iparunknak köz- és társadalmi szektorát megerősítjük és megszilárdítjuk az ötéves terv teljesítésével, a munka minőségének emelésével és a termelési költségek csökkentésével. A népi demokratikus államunk további megszilárdításában nagy jelentősége van az állami gépezetnek, mint ahogy az megmutatkozott februárban is, amikor megsegítette a munkásosztályt és a dolgozó népet a reakció összeesküvésének megsemmisítésében. Javítanunk és szilárdítanunk kell az állami gépezetet továbbra is. hogy teljesen biztos eszköz lehessen a kapitalista elemek elleni harcban s hogy meggyorsítsa a szocializmushoz vezető utat.Ugyanez vonatkozik a katonaságra és a csend- és rendőrségre. N^pi demokratikus államunk további megszilárdításának és a szocializmus kifejlődésének előfeltétele csak a Szovjetúnióval és a népi demokratikus államokkal való legszorosabb és ásandó szilárd együttműködés lehet. I A jugoszláviai vezetők példáján láthatjuk, j hogy hová vezetnek az ellenkező irányelvek, j hogv hová vezet a Szovjetúnió és a népi de- j ún'ó segítsége nélkülr 'Az ilyen politika alárendeltséghez vezet az imperialistákkal szemben, a szocializmus felszámolásához és a ka" pitalizmus felújításához. Éppen ezért kell még jobban megerősítenünk a nemzetközi proletariátus szolidaritás sát és az új, igazi népi demokratikus honsze" retstet. Éppen ezért még következetesebben kell harcolnunk a burzsoá nacionalizmus min* den megnyilatkozása ellen, mely a népi demokrácia eľensége és megakadályozza a SZÓ*

1 cializmus felé vezető utat V. Munkánk gazdasági szakaszában most új feladatok lépnek előtérbe. A szocializmus kiépítésének első feladata az ötéves terv sikeres teljesítése. Ez nem kis feladat. Az ötév.es terv végén az ipari termelést 57%-kai akarjuk emelni az 1948. évivel szemben, a fémipari ágazatban 93%"kal. Mezőgazdasági termelésünket 16°/o-kal fogjuk emelni az 1948. évivel szemben, az állatállo* mány növekedését pedig 86°/<rkal. A nemzeti jövedelmet 48%-kal emeljük. Ilyen célokat csak olyan állam tűzhet ki, amely a szocializmus felé halad, ahol eddig szokatlan tempóban fejleszthetjük ki a termelő erőket és ahol a legszélesebb tömegek aktivan veszik ki részüket az alkotó munká* ból, a doigezók kezdeményezései, a munkatermelés állandó emelésének alapjaivá válnak. A munkatermelés emelése mindenekelőtt a termelés és a munka jobb megszervezését jelenti, ami me'lett állandóán magasabb fokú és jobb technikát alkalmazunk. A munkatermelés emelése a munkások és technikusok feladata, akiknek gondoskodniok kell arról, hogy minél jobban lekenek kihasználva a gépek és & szerszámok, — hogy hogyan lehet észszerüb= ben megszervezni a munkamenetet, — hegy hogyan kell dolgozni, hogy többet termeljenek és olcsóbban. A munkatermelés növelésének feladatával szorosan összefügg a termelési költségek csökkentésének feladata. E feladat teljesítése is mindenekelőtt a dolgozóktól függ, akik a maguk üzemeiben és műhelyeiben ma már gazdák. A termelési költségek leszállítását fokozatosan kell megvalósítani a mindennapi munkában úgy a nyersanyag, áram, fa, üzemi költség stb. megtakarítása útján. Harc a termelésben való takarékoskodásért az üzemben rejlő belső források mozgósításához vezet, az üzemek jövedelmének emeléséhez, melyek szükségesek a befektetések biztosítására és a dolgozók jólétének emelésére. Ezért kell a takarékoskodást bevezetni a költségvetés szerint, ami lehetővé teszi, hogy ezáltal minden munkás láthassa, hogy milyen jövedelmező az ő műhelye és hogy az üzem komolyan dolgozik, — hogy mit jelent koronában minden javítási indítvány s hogy milyen összeget tesz ki a megtakarítás. Az ötéves terv teljesítésében döntő tényező a dolgozók kezdeményezése és alkotó cselekvése. Az alkotó cselekvések és kezdemé" nyezések fő mozgató ereje a szocialista verseny, amelyet most kell sikeresen kifejlesz3 tenünk. Üzemeken, műhelyeken és munkaihelyeken belül kidolgoztuk az egyes felada" tokát, melyeknek végcélja a munkatermelés emelése és a termelési költségek csökken" tése. A munka felajánlások a IX. pártkongresszusra, amelyeket az egyes üzemi szervezetek fogadnak el a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség szerveinek közreműködésével, — dolgozó népünk új, hatalmas mozgalmának alapját képezik, a szocialista verseny fő forrásaivá lettek. Kell, hogy állandóan eszünkben legyen, főleg nekünk, kommunistáknak, hfigy a munkának új módszerei nem öntevékenységekből születnek s hogy annak tudatában legyünk, hogy minden új csak harccal szü" letik a régi ellen, s hogy ez a munkához való új viszony is csak harccal alakul ki a kapitalista időszakból fennmaradt régi szokásokkal szemben. Ezért kell harcolnunk a lustaság ellen és mindenkivel szemben, aki fe^lősség nélkül dolgozik és akik a feladatok teljesítéséhez csak formálisan, érdek nélkül látnak hozzá. A kommunisták feladata, hogy különösképpen azokkal törődjenek, akik a munka új útjait egyengetik, az élmunkásokkal s hogy támogassák őket úgy politikai, mint a szaknevelés terén. Kell, hogy tapasztalataikat a többi munkásokkal is ismertessék. A fokozottabb munkatermelésért folyő harc, az űj szocialista verseny mozgalma összefügg a munkásoknak, valamint a vezető tényezőknek ama téves felfogásával, mely egyenlő elbírálás alá vecz mindenkit. Az élmunkást munkájáért, aki a normákat túlhaladja, nagyobb fizetés illeti meg, mint azt, aki t régi szokás szerint dolgozik. •