Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-19 / 12. szám

10 §10' i949 március 19. Ä feladatok teljesítéséért a párt üzemi szervezetei tartoznak felelősséggel, melyek a szakszervezet közbenjárásával és együttműködésével kell, hogy vezetői és irányítói legyenek a maguk üzemében az ötéves terv megvalósításának. KiTönös figyelmet kell fordítanunk gazdasági g pezetünk kérdéseinek. Az eddigi tapasztalatck alapján láthat'uk, hogy el kell távolítanunk a nemzeti vállalatok szervezetéhen rejlő túlságos nagy központosítást, ami abban mutatkozik meg, hogy az üzemi igazgatók kis hatáskörrel rendelkeznek s hogy az üzemigazgatóságok és a magasabb szervek között túl sok a felesleges lépcsőzet. Szükséges, hogy ezeket a felesleges dolgokat mird rreg:emmÍ£Ítí:vk és, hogy az üzemek vezetésébe friss vérkeringést vezessünk be, az ellenőrzést a felesleges papírcs hivatalnokoskorlás nélkül kell intéznünk, a minisztériumokból és a vezérigazgatóságokból a mérnököket és technikusokat egyenesen az üzemigazgatóságokhoz fogjuk áthelyezni. Továbbá következetesen kell keresztülvinnűnk az igazgatók, osztályvezetők, műhelyvezetők, mesterek és az egyes munkások közötti személyes fe'élesség bevezetésének rendszerét. Ezt az egészet ki kell egészítenünk a káderek helyes kiválasztásával, rendszeres neve'és é v el és szé'osztásával. At kell nevelnünk a régi technikai intelligenciát politikailag és szakképzettségileg, új munkás kádereket kell megteremtenünk és mindenekelőtt a vezető helyeket az arra alkalmas munkásokkal kell betöltenünk és így biztosítanunk gazdasági gépezetünk jó menetét. VI. A mezőgazdaságban is új utakra tértünk át és az e'műlt évek alatt sok változást vittünk keresztül. A hazaárulók földjeinek el- ! kobzásával, a németek kitelepítésével, a régi ; földreXorm felülvizsgálásával és az új föld- • reformmal alapjában megvalósítottuk azt az j elvet, hogy a föld azé, aki megműveli. A két- j éves terv idejében sokat tettünk a mezőgaz- j daráéi munka gépesítéséért és sokoldalú se- ! gitséget nyújtottunk a földműveseknek az egységes földműves adó bevezetésével, kölcsönökkel, a népbiztosítással, főleg az 1947. évi gyenge termés után. Népi demokratikus álamunk és a Kommunista Párt seg'tette a kis- és közéngazdákat a földesurak és zsírosparasztok elleni harcban és arra törekedett, ho~y a kisgazdákat kivonja a földesurak hatásköréből. i Mezőgazdaságunk ez irányát továbbra is megtartjuk és annak alapján akarjuk teljesíteni azokat a nagy feladatokat, amelyeket a mezőgazdasági termelés ötéves terve foglal magába. Hogy helyesen legyenek kidolgozva a termelési és beszolgáltatási kötelezettségek, és hogy azok a falvakban az egyes földművesek számára igazságosan legyenek szétosztva, attól az elvtől vezetve, hogy többet adjanak a nagygazdák s hogy azzal könnyítsünk a kisgazdákon, ennek megteremtése érdekében új rendszert vezettünk te az állam és a földművesek között létre "övő szerződésekkel, a termelés és a beszolgáltatásokkal kapcsolatban (kontráktációk). A földművesek ezzel gazdasági biztonságot kapnak, megkülönböztetve a múlt köztársasági állapotokkal szemben, amikor is soha nem tudták, hogy termékeiket elad ák"e és főleg, hogy mennyiért. A mezőgazdasági termelési tervek biztosítása érc-ekében szükséges, hogy meggyorsítsuk a kora tavaszi földmunkálatokat, hogy a szántásokat elvégezzük, s hogy a vetést minél előbb befejezzük, hogy a téli nedvesség minden cseppjét ezzel kihasználhassuk s hogy. meghosszabbíthassuk a tavasz hatását a - termésre. A jövőben sorozatos intézkedéseket kell tervbe vennünk mezőgazdaságunkban, melyek védeni fogják földműveseinket a szárazság ellen. Halastavakat, vízmedencéket, szélvédőket kell felállítanunk és felújítanunk, védő erdő-övezeteket létesíte /lünk. A mezőgazdasági feladatok teljesítése igényli a "mezőgazdasági termelés gépesítésének S' kcldólú segítségét. Ezért alkotta* meg a mezőgazdaság gépesítéséről szóló törvényt. mely alapján kiépítjük és modern gépekkel ke'lr'en kellően fe'íiereljük az állán.: gépállomá'ok sűrű hálózatát. Népünk ellátásának javítására pedig közhízlaldákat állítunk fel sertés-, marha- és baromf'.-állatállcmány növelésére. Ez az intézkedés, amely szervezeteink minden gondoskodását igénybe veszi, elősegíti mezőgazda águnknak az állattenyésztésre való átállítá.át és ez a kis- és középgazdáknak megmutatja a meze gazdasági termelés magasabb fokának gyakorlati előnyeit *s elsőbbségeit. Nagy feladatunk, mely lehetővé teszi me~ zőgazdrs'gunk termelési eredményeinek növekedésit — a tagosítás, mely megszűnteti a földek mai szétaprózódását s a kis parcellák tízéiből nagyobb teriileteket alkotunk, m ly ken földműveseink jobban és kedvezőbben gazdálkodhatnak. Mezőgazdaságunk mindezen nagy feladatai követelik, hogy minél nagyobb mértékben szervezzük meg a szövetkezeti mozgalmat. A mezőgazdasági termelés tökéletesítésére a legnagyobb lehetőséget a szövetkezés nyu t a, mely a gépek teljes kihasználására, a m:zőgazdasági termékek és szükségletek felvásárlására és beszerzésére és a vidék kulturális és életszínvonalának emelésére vezet. Ezért van oly nagy jelentősége az egységes mezcgizdasági szövetkezetekről szóló törvénynek, mely megszünteti az edd

;gi szövetkezeti tevékenységek szétaprózódását és azokat minden egyes faluban az egységes szövetkezetbe központosítja. Az egységes szövetkezet az eddigi mezőgazdasági szövetkezetek feladatait fogja teljesíteni és az ő közreműködésével lesznek megkötve a terra?" és. öl és a beszolgáltatási kötelezettségekről szóló szerződések. Az egyes szövetkezetekbe a fö dmüvesek mellett az egyes iparosokat ;s be lehet kapcsolni. Az egységes szövetkezetek létrehozásánál arra kell törekednünk, hegv ne a zsíros parasztok vegyék kézbe a vezető szerepet, hanem a kis* és középgazdák. VII. Az ipari és mezegazdasági feladatok sikeres teljesítése alapját képezi népünk közellátásának. Az 1947-es évi terméketlenség következtében kczellátárunk súlyos helyzetbe kerü t, de köszönve a Szovjetúnió nagyszabású segítségének, azt teljesen áthidaltuk. E nehézségek leküzdésében azok a földművesek is kivették rcszüket, akik 1948'ban a beezo'gáltatási kötelezettségeknek eleget tettek. Az utóbbi időben a közellátási politikánkba több új intézkedést vezettünk be, mely a nép közel'átásának javítását és kibővítését jelenti. Szabad eladást vezettünk be textil, c'p3, ncmely élelmiszer és egyéb árúban. Em~l!ett cip'")- és textiljegyeket is adtunk ki, tre yeken ncrrrál's árakon vásárolhatnak a fogyasztók, akik fizetésért dolgoznak és a 15 hektárnál többel nem rendelkező földművesek részére, akik a beszolgáltatási kötele: e'tsé~e'kct te

%

:es'teíték, továbbá a lakosság azon rétegei részére is, akik szociális jövedelmet élveznek. Elértük azt. hegy akik é'elmis~e-. és textil'egyeket kapnak, megkaphassák a teljes fejadagot, ami megilleti őket. Ezenkívül vásárolhatnak hozzá a szabad-piacon. A fogyasztók most már jobban el vannak látva az éle'mezesben, több textil és más árút is kapnak, m ndenekelőtt azért, mert keresztülvittük a nagykereskedések, a behozatal és kivitel államosítását, s hogy onnan eltávolítottuk a kap'talista elemeket, akik a do'gozók kárán csak meggazdagodtak. Népünk közellátásának biztosítása, főleg élelmiszerek szempontjából, továbbra is pártunk leg"őbb feladata marad. A helyi és járási közellátási bizottságok állandó jelentős külde'ése és szervezeteink kötelessége, hogy munkájuknak sok gondosságot szenteljenek. Főleg a hús-, tej- és tojásbeszolgáltatásról van szó. Arról van szó, hogy ellenőrizzék a szétosztást, hogy azon legyenek, hogy a textilegyeket igazságosan osszák szét s hogy lehetetlenné tegyenek minden fekete üzletet. / A jövőt illetőleg közellátási politikánkat továbbra is a dolgozók szükségletei szerint irány ltjuk. Ahhoz képest, hogy hogyan fogjuk teljesíteni az ötéves tervet az ipari és mez3gazd:sági ágazatban, aszerint fogjuk tudni javítani és bővíteni közellátásunkat. Ahhoz arányítva fogjuk tudni kibővíteni a szabad-piacot is és így lehetőséget adunk mindenki részére, aki nagyobb munkateljesítménnyel magasabb keresetet ér el, hogy a szabad-p'acon való vásárlásokkal javíthasson szükségletein. Ezenkívül javítani fogjuk elosztó gépezetünket is és kibővítjük az állami és szövetkezeti üzleteket. Arra fogunk törekedni, hogy az iparosok termékeikkel és fontos szolgálataikkal ki" egész'tsék a közellátási piacot. Az ötéves ter| vünk biztosítja az iparosság számára a muni kát és a konjunktúrát VIII. Pártunknak nagy gondot kell fordítania az állami gépezet minden részének javítására, hegy a megmaradt kapitahsta elemek elleni harcban hasznos eszköz lehessen s egyúttal fő mozgató-ereje a szocializmus további kifejlődésének. Hogy az állami gépezet még jobban és következetesen teljesíthesse ezt a feladatot, friss vérkeringésre van szüksége, a dolgo ók soraiból való friss káderek létesítésére, hogy ezáltal még szilárdabban legyen biztosítva a munkásosztály vezető szeiepe. Az állami gépezet fontos feladata a hivatalnokok és alkalmazottak politikai szakne" ve'ésí. Az egyes minisztériumokban és központi hivatalokban már bevezettük ezeket a tancsziályckat, amelyek már megkezdték az átnevelési munkát. A mi népi demokratikus rendszerünk többet kíván meg a maga hivatalnokaitól, mint a kapitalista rendszer. Társadalmunk nagy átépítési feladatainak teljesítéséhez az állami gépezetben is szükségünk van politikailag öntudatos, marxlenini szellemben nevelt és szaktudásukban érett káderek neve^sére. — A népi demokratikus állam hivatalnokai részére nem elegendő, hogy csak az előírásokat ismerjék, ugyancsak továbbá már nem érvényesülhet az a nézet, hogy az okosság és tehetség az állami szolgálatban e'töltött évektől függ és hogy tanu'n'ok nem kell semmit. A népi demokrácia állami gépezetének nagy feladatait nem lehet teljesíteni a bürckrat'zmus elleni rendszeres és könyörtelen harc né kül. A bürokratizmus elleni harcot konkrétan kell vezetnünk és eltávolítanunk annak minden okát, melyek főleg a rugalmatlan. rosszul szervezett munkában és a felesleges mennyiségű hivatalnoki karban rejlenek. Nem elegendő, hogy csak a módszere ellen harcoViunk, de egyidejűleg szükséges, hogy fellépjünk a bürokratizmus képviselői ellen is. akik a jó ügyet el tudják fojtani az akták ha mazai között, akik csak irodai méltóságok és fel'engösen viselkednek de a munkát elhanyagolják. A bevált Nemzeti Bizottságok rendszerére felépített közigazgatásunkra nem kis feladatok várna k. Itt leginkább arról van szó, hogy befejezzük a megkezdett reformálás munkálatait, a közigazgatást átszervezzük a Kerületi Nemzeti Bizottságok hatáskörébe, ami á'tal így a közös állami ügyek vezetése keze"

ebb kerül a néphez és a nép által könynyebben lesznek ellenőrizhetők. A közigaz* ga ásnak ez a széleskörű újjászervezése az észszerű összpontos'tást eredményezi, a rugalmasabb ügyvezetés előfeltételeit foglalja magában és eltávolítja az eddigi nehézségeket. A Kerületi Nemzeti Bizottságoknál ügye nünk kell arra, hogy gépezetüket ne terheljük túl feles'eges emberekkel, hogy csak a legszükségesebb létszámra korlátozódjunk, de azért értékes, megbízható és öntudatos emberek legyenek azok, ak'k megmutatják hogy rem fognak bürokratikusán eljárni, gyorsan és becsü^tesen intézik el az ügyeket a dolgozók érdekeinek tekintetbevételével. A Nemzeti Bizotságok hivatottak arra, ho?y a !eg"őbb állami szervek és a nép közötti összekötők legyenek, hogy az állam akara'át és célkitűzéseit a népnek tolmácso'ják és egyidejűleg a nép legkisebb akaratát és érzéskinyilatkozásait felfogja s hogy így lefessenek a nép érdeklődésének és szükségletelnek tolmácsolóL IX. Elvtársak és Elvtársnők! A párt kérdéseihez értünk. A VIII. kongresszus óta megtett utunk a párt sikereinek útja. Minden döntő helyzetben, főleg februárban ért el pártunk a helyzet magaslatára. A IX. pártkongresszusunkat a dolgozók legszélesebbkörű részvételével készítjük elő. Szervezeteink kezdeményezésére a dolgozó nép munkafelajánlási kötelezettséget tűz ki, mint a köztársaságunknak szánt ajándékot a IX. kongreszszus tiszteletére. Üj, fényes bizonyítéka népünk párthűségének és pártunk munkájának elismerése, a bizalom és a helyes út megválasztásának ; bizonyítéka ez, mellyel pártunk Csehszlovákia i népeit vezeti. i Ezek a sikerek nem jelentik, hogy megeléged| hetünk az elértekkel s hogy babérjainkon nyu| godhatunk. Pártunkat új feladatok teljesítése várja, sokkal nagyobbak, mint valaha voltak. Arról van szó, hogy pártunk a dolgozók bizalmára támaszkodva, a munkásosztállyal az élen, a szocialista gazdaság kiépítésének szervezője és mozgatója legyen és vezetője a kapitalista elemek maradványai elleni küzdelemnek és hogy bátran és rendületlenül haladjon a szocializmus felé. E nagy feladatok teljesítésére a pártot jól fel kell szerelnünk, hogy eszmeileg tiszta, egységes és szervezetét tekintve szilárd legyen, Pártunknak a VIII. kongresszus idején több, mint egymillió tagja volt és e három év alatt kétszeresére emelkedett. A párt nagy szervező ereje megsegített bennünket, hogy 1948 februárjában és a májusi választásokén győzelmet érhettünk el. Az új párttagok nagy létszámának J gyors elérése, akik közül sokan eszmeileg még kevésbé öntudatosak, ugyancsak nagy feladatot rónak reánk. Az új tagokat, akik közül sokan kellő egyéni igazolás nélkül lettek felvéve, utólagosan kell igazolnunk, iskoláztatnunk és bevonnunk a ! párt mindennapi életébe, hogy ezzel öntudatos és cselekvő, dolgozó tagokká nevelhessük őket. Olyan igazolási eljárásokat vet'ünk igénybe, amely az egész párt iskolájává vált. Tikjaink a nárt iránti kötelességeiket tanulták megismerni. Százezrekre menő párttagok nyúltak a marxlenini irodalomhoz és kezd ek megismerkedni eszménkkel. Pé^-tunk ezzel tisztulni kezdett a nyiivánxaló 'j*gen és sikert hajhászó elemektől. Nélkülözhetetlen feladat még, hogy az igazolát sok utá^. se szűnjünk meg a oárttagokat figyelemmel kísérni mindennapi munkájukban és & rájuk rótt feladatok teljesítésében. Egyszeri igazolással nem tudtunk megszabadulni az összes idegen és karrierista elemektől, akik bármikor tudnak álarcot venni magukra és elrejtőzni mögötte. Pártunk állandó feladata, hogy ezeket az elemeket leleplezze és a pártot megtisztítsa tőlük. Megszüntettük az új tagok felvételét, hogy ezáltal minden erőnket az eddigi tagok nevelésére fordíthassuk, hogy a párt mindennapi polrúikai életűbe való minél nagyobb részvételre serkentsük, hogy arra tanitsuk, hogy cselekvő tagok ie» gyenek és hogy ellenőrizhessük őket az elvállalt felada

fok teljesítésében. Bevezettük a tagjelölési rendszert. Az igazoláskor sok tagot, akik közül legtöbben február után léptek be a pártba, a jelöltek közé soroltunk. A párt alapszervezeteinek munkájába való teljes bekapcsolódásukkal a tarfulásra nyílik lehetőség az elvtársak és elvtársnők számára, hogy megismerkedhessenek a marx-lenini tanítás alapjaival s hogy a ha.táridő ellelte után a párt értékes tagjaivá válhassanak. E jelölteket a rendes tagok közé való sorozáskor szigorú egyéni vizsgálat alá fogjuk venni, tekintettel leszünk arra, hogy ki hogyan teljesítette a reá rótt feladatokat s ki hogyan vált be a szocializmus kiépítésének alkotó munkájában. Az új és állandóan növekvő feladatok fokozzák szüntelenül a párttagoktól elvárt követelményeket. A kommunisták feladata, hogy állandóan műveljék magukat, hogy ismerjék a marxlenirwzmus alapjait s hogy mindjobban elmélyítsék saját tudásukat. A kommunisták legjobb iskolája a politikai és szervezési munka a párt szervezetein belül. A tagek ilyen nagy létszáma mellett is ki kell tűznünk azt a célt, hogy minden párttag cselekvően vegyen részt a munkában, nem elég a pártigazolvány, minden tagnak meg kell, hogy legyen a maga feladata, legyen az bármily kicsiny is, de kell, hogy azzal a pártot segítse. Csak így válhatnak öntudatos kommunistákká, akik feltétel nélkül hűek a párthoz, népi demokratikus köztársaságunkhoz és a kommunizmus nagy ügyéhez — és a pártonkívüli tömegeknek példaképei lesznek és vezetni fogják őket. A VIII. kongresszus óta, de főleg az elmúlt évben a politikai nevelésben jelentős munkát végeztünk. Százszámra menő iskolát és tanfolyamot szerveztünk, az összes kerületekben kerületi iskolákat létesítettünk és egyéves központi iskolát állítottunk fel. Az alapszervezet ékben a szóles tömeg iskoláztatását kezdtük el De ez> a munka messziről sem elegendő Sokkal nag-obb mértékben kell, mint eddig, megszervezníink az összes tagok és jelöltek rendszeres iskoláztatását marx-lenini szellemben és a párt nevelőmunkájának színvonalát kell emelnünk Különös gon-_ dot kell fordítanunk a kollektív és az egvéni marx-lenini igaz nevelés biztosítására, úgy a párt káder vezetői, gazdaságunk felelős vezetői részére, mint az állami gépezetben, akiknél a. marx-lenini iskoláztatás hiánya azt a veszedelmet jelentené, hogy beleesnének az eszme szűkkörű gyakorlásába, Pártunk vezető párt az országban. A párt vezetőszerepét érvényesíteni azonban nem jelenti azt, hogy kommunistáknak kell betölten' minden szerepet, a pártonkívüliek bevonása nélkül, — nem jelenti azt, hogy a kommunisták másoknak parancsolhatnak. A párt vezetőszerepét úgy érvényesítjük, hogy tagjai részére, akik a Nemzeti Bizottságokban, a tömegszervezetekben, az állami vagy gazdasági gépezetben dolgoznak, utasításokat ad, hogy a fontos kérdések megoldásánál hogyan vigyék keresztül a párt politikáját. A kommunisták a párt politikáját a dolgozó töme° gek között nem diktálással, hanem meggyőzé

0 sekkel tudják csak érvényre juttatná. Vegyük mindig tekintetbe, hogy a Kommunista Párt meg® nyerte a dolgozók bizalmát és a nemzet vezető ereje lett, köszönve azt becsületes politikájának, köszönve annak, hogy türelmesen tudta meggyőzni a dolgozó tömegeket, példás munkával magához vonzotta és újból és újból megnyerte. Elvtársak és Elvtársnők! Büszkén tekint" hetünk arra az útra, melyet pártunk a VIIL kongresszus óta megtett. Az elmúlt 3 év alatt pártunk kifejlődött, megnyerte nem° csak a munkásosztályt, hanem a többi do!= gozó rétegeket — a nép nagy többségének i bizalmát, s így vált a szocializmushoz ve/ető úton népi demokrat'kus köztársaságunk fel* építésének vezető tényezőjévé. Pártunk fő irányvonalának helyességét fényesen igazolták a februári eseménvek, melyekkel véglegesen sikerült új korszakot kezdeni népünk történetében, a nép kormányának korszakát vezettük be a munkásosz° tály veze+ése mellett A szocial'zmushoz vezető további ulunkon új, nagy fe^datok várnak reánk. Uralni fogjuk azokat, mert pártunk erős fejlett és bol° sevista alapon szilárdult meg a zsaroló kapitaľsták eľeni harcban és megm, tatta,, hogy nemcsak a burzsoázia uralmát tudta megdönteni, hanem új és jobb társadalmi rendet is tud felépíteni. A CSEHSZT OVÁK7AI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA.,