Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)

1912-11-22 / 197. szám

2. oldat 1912. november 22 UjMimt R kereskedő adóterhe az uj adóíöroények szerint. — Sorozatos közlemény. — Az adózók és különösen a kereskedő világ a legteljesebb tájékozatlanságban van az uj adótörvényeket illetőleg és vajmi kevesen vannak olyanok köztük, akiknek módjukban van leülni az adó­törvények mellé tanulmányozni. Ezen a bajon kívánt segíteni az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, amely e hó 16-án és 17-én Budapesten fontos értekezletet tartott, amelyen dr. Glückstahl Samu, az OMKE központi ügyésze ismertette a kereskedő adóter­heit az uj adótörvények szerint. A népes értekezleten, amelyen az ország egész kereskedővilága képviselve volt, Szatmárról Roóz Gyula, az OMKE itteni fiókjának elnöke jelent meg. Az ő szívességéből van módunkban leközölni az értekezleten tartott népszerű előadást, amelyet folytatólagos közleményekben ös- mertetünk. Felhívjuk erre a sorozatos közle­ményre kereskedő olvasóink figyelmét, a kik, ha ezeket a közleményeket lapunkból kivágva összegyűjtik, teljesen tisztában lesznek azzal, hogy miképpen kell a val- lomási iveket kitölteni, mihez kell magát tartania és melyek azon büntetések, amelyek az adótörvény betartásának szankcióját képezik. Az értékes ösmertetés közlését itt kezdjük meg és naponta folytatjuk. ♦ Az általános kereseti adóról szóló 1909. évi IX. t.-c. és a jövedelem adóról szóló 1909. évi X. t.-c. szerint a keres­kedő kereseti és jövedelem adót fog fizetni. Edd igeié az 1875. évi törvény ér­telmében III-ad osztályú kereseti adót és általános jövedelmi pótadót fizetett. A III-ad osztályú kereseti adó átalakul álta­lános kereseti adóvá, az általános jöve­delmi adó pedig teljesen elmarad; viszont uj adóként fog szerepelni a jövedelem-adó. A kereseti adónak tárgya azon ke­reset, amely a kereskedő üzletéből szár­mazik. A jövedelem-adó tárgya pedig azon jövedelem, amely a kereskedő üzle­téből és ezenkívül minden egyéb forrás­ból származik. Az a kereskedő tehát, a kinek jövedelme csakis az üzletéből szár­mazik, üzlete után kereseti adót és jöve­delem-adót fizet. Ha azonban üzletén kívül más jövedelme is van, ezen egyéb jövedelem hozzáüttetik az üzleti jövede­lemhez és az fogja képezni a jövedelem- adó tárgyát. I. Általános kereseti adó. Általános kereseti adó alá tartozik mindaz a kereset, amely a magyar szent korona országainak területén bárki által folytatott kereskedelmi üzletből szárma­zik, kivéve a szolgálati viszonyból eredő illetményt és azt a keresetet, melyet a nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-c. már magában foglal. Ide tartozik tehát a közkereseti tár­saságoknak keresete is. Ide tartozik to­vábbá az alkalmi egyesüléseknek együt­tes keresete is, ha csak nem igazoltatik, hogy a kereset, vagy annak egy része a vállalatban résztvevő kereseti adójának megállapításánál már figyelembe vétetett. Ide tartozik továbbá az a kereset, mely telkeknek iparszerüleg folytatott adásvételéből származik; tehát a parcel­lázási kereset is, de csak akkor, ha a tu­lajdonos saját szerzésének időpontjától számított öt éven belül maga eszközli a parcellázást, vagy a tulajdonostól nyert megbízás (optio) alapján azt bármikor mások foganatosítják. Adómentesek azok az egyének, akik­nek az évi összjövedelme a 800 koronát nem haladja meg. A társas vállalatok, illetve jogszemélyek ezen létminimum címén adómentességet nem élveznek. Adó­mentesek azok a külföldiek, akiknek adó- mentességét a fennálló nemzetközi szer­ződések biztosítják. Ideiglenesen adómentesek azok a vállalatok, amelyek a hazai ipar fejlesz­téséről az 1907. évi III. t.-c. szerint ideig­lenes adómentességet nyertek a kor- mányrendeletbenmegállapitottidőtartamig. Ha a magyar szent korona országai­nak területén folytatott vállalat a kül­földre is kiterjed, úgy az egész keresete után a belföldön adózik. Ezekből a kül­földön folytatott vállalatokból, külföldön felállított fiókintézetekből, elárusító iro­dákból, raktárakból, vagy ügynökségek­ből eredő kereset a belföldön csak akkor nem esik adó alá, ha az adóköteles iga­zolja, hogy abban az államban, amelyből a kereset származik, ezen kereset után az általános kereseti adónak megfelelő adót már fizet és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn. Ha ké­tely merül fel arra nézve, hogy a viszo­nosság fennáll-e, köteles a pénzügyi ha tóság útbaigazításért a pénzügyminiszte­Eol oannal az emberbarátot? Szatmárról azt mondják, hogy az egyletek városa. Emberbaráti intézmé­nyekkel is jócskán el vagyunk látva. Csak a kérdés az, hogy ezek az egyletek tel- jesitik-e gyönyörű hivatásukat, betöltik-e úgy, hogy munkájuk eredménye érezhető ? Bizonyos az, hogy a jótékony egye­sületekre soha nem várt magasztosabb feladat, mint ma, amikor egy rettenetes, csapásos, ínséges esztendő minden kín­lódó nyomorúsága után ránk zuhan a tél. A városszéli viskókból már felkerekednek az emberek, akiket levert lábukról a nyo­mor, — akik még egy évvel ezelőtt mun­kában görnyedtek, kenyeret kerestek s akiknek most munkájuk nincs, a család­juk éhezik. Éhezik és fázik. Es felkered- nek és vonulnak a csillogó, aszfaltos ut­cák felé. — Egyelőre a koldus alamizs­náért. Soha ennyi koldus nem járt Szat- máron. Már most kérdés az, hogy a jóté­kony egyletek, amelyek kifogyhatatlanok a báli és kabaré-ötletekben, gondolnak-e arra, hogy amire minden mérgével ránk üt a tél: 1. lesz-e a nyomorultak számára va­lami menedék ? 2. lesz-e hely, ahol melegedjenek? ? lesz-e ingyen tej és kenyér? Történik-e gondoskodás arról, ha nem az egyesületek utján gondoskodik-e a város hatósága, hogy Szatmáron a sze­gény ember nem pusztul el éhen? Súlyos kérdések ezek, de úgy érzem fel kell vetni a nyilvánosság előtt, mert még semmiféle nem mutatkozik, hogy a fe­nyegető veszedelmes Ínséget enyhíteni akarnák. Bizonyítvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által for­galomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgál­tam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas — ..... anyagot nem találtam. ------­Dr . Szóbél Sózsef hites1 vegyész. — Bankrabló cigány.: — Az „ÜJ SZATMÁR" tudósítása. — Szatmár, nov. 21. riumhoz fordulni. (Folytatjuk) Valódi taftékpipa, szipka és más dohányzáshoz szükséges cikkek legolcsóbb bevásárlási forrása tajtékpipa metsző és bo­rostyán esztergályos do- hánytözsdéje Deák-tér. Barth Sózseí Fried Feri * V f B (Oofee Resteurant) Városi bérpalota. Hírneves konyha. Színház után meleg vacsorák. Moori bor csapolás. Udvari sör. Hideg buffet Oláh Feri muzsikál. Hónapokkal ezelőtt történt, hogy egy éjjel betörtek egyik nagysomkuti bankba, s onnan több ezer koronát elloptak. A csendőrség annak idején a bank­rabló kézrekeritése iránt széleskörű in­tézkedést tett s a nyomozást megindí­totta, sőt mi több, a bank saját költségén lehozatott Budapestről két állami rendőr­ségi detektívet, abban a reményben, hogy azok nyomára akadtak a bankrablónak. A nyomozás azonban nem vezetett ered­ményre, a bankrablót nem sikerült el­fogni. Most ebben az ügyben váratlan for­dulat történt. A csendőrség névtelen leve­let kapott, amelyben tudatják, hogy a nagysomkuti bankot egy Gangos János nevű cigánylegény rabolta ki. A csendőrség Gangost le agarta tar­tóztatni. Az azonban, úgy látszik, megne- szelte a dolgot, mert idejében megszökött. Á csendőrség megállapította, hogy a cigánylegény egyike a vidék legveszedel­mesebb betörőinek, aki számtalan betö­rést és lopást követett el. A szökevény cigánylegény ellen a csendőrség elfogató parancsot adott ki. — Gyakorlott jogszigorló ügyvédi vagy más irodába ajánlkozik. Cim a ki- adóhivatalban. b&uerok gőzmosása Kézimunkák, glacé keztyük, tiiköríénnyel hófehérre ■ m Cli bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-iőüzlet. 8zatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886

Next

/
Thumbnails
Contents