Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-27 / 176. szám
1912. október 27 2. oldal PÁSZTORY ÁRKÁD a görőgkatholíkus csodarabbá. AZ UJ SZATMÁR tudósítása SZATMÁR, október 26. Évek hosszú sora óta beszélnek, különféle homályos és legendás dolgokat beszélnek arról a fehér reverendás, fehér hajú öreg emberről, aki fennt, az Avasban, Túrvékonya község határában egy legendákkal körülvett tanyai várpalotában éli'életét, a legkülönösebb, a legrejtelmesebb remete-életet. Egy riporternek izgató théma ennek az öreg embernek az élete, a népnek babonás sejtelem és rejtély, a papságnak botránykő, a közigazgatásnak pedig egy bevehetetlennek tetsző menedékvár, amelyet évek hosszú sora óta figyelnek, évek hosszú sora óta nyomnak hasztalanul, talán nem is eléggé erélyesen. Magam is úgy vélem, hogy a turvé- konyai várpalotát nem nekem, a hirek szolgájának kellett volna felfedeznem a nagy nyilvánosság előtt, hanem annak a papságnak, amelynek szent reverendáját viseli az a legendás ember, akinek egész élete és működése a babona, az emberi hiszékenység, a naivság, a bajok között való könnyenhivőség rozoga és kiirtandó fundamentumára van felépítve. Észrevennie, nemcsak észrevennie, de kipusztitania kellett volna már a köz- igazgatásnak a turvékonyai emeletes palota környékéről azokat a homályos és népbutitó "legendákat, amelyeknek országszerte vannak ügynökei és amelynek jövedelmezőségét egy darabban fekvő háromezer hold termőföld bizonyítja. Háromezer hold földnek a korlátlan ura ma Pásztory Árkád, ez a végképpen kezdetleges intelligenciájú, homályos életű, fehér reverendás pap, akinek összeköttetéseit nemcsak a jól elhelyezett ügynökök tartják fenn Zólyomban, Liptóban, Borsodban és Túróéban, de megvannak a konnexusai felfelé is. Egészen a pápai udvarig. Ezek az összeköttetések ugyan az utóbbi időben sokat veszítettek az erejükből, de egy időben erős kötelékek fűzték a főurat a vármegye uraihoz is, akik közül azonban már egyet sem hagyott meg az idő. Nem egy újságcikket, nem cikksorozatot, hanem egész kötetet lehetne összeírni Pásztory Árkádról, Pásztory élettörténetéről, működéséről, hírnevének terjedéséről és terjesztéséről, és különösen összeköttetéseinek a „szent képekkel“, (amint a bankót nevezi) való megteremtéséről. Amit ez a cikksorozat fel fog tudni ölelni, az csak egy nagyon kivonatos riport lesz, egy szemelvényekkel tarkázott riport arról, hogy miként működik, jótékonykodik, gazdagodik az általános avasi elszegényedés közepette Pásztory Árkád, a görög katholikus csodarabbi. Pásztory Árkád Máriapócsról került hosszú évek előtt Bikszádra, az ottani bazilitarend zárdájába főnöknek. Máriapócsról hozta magával már a hírnevét, a csodatevő, a jósló, a gyógyító hírnevét is. Már a szent bucsujáró helyen is élénken űzte a babona pénzre való felváltását és a közigazgatás éppen akkor ütött rajta, mikor csodatevő hatalmá- vel egy halott leányt akart feltámasztani a koporsóból az összegyülekezett bucsu- sok előtt. A közigazgatás közbelépése mindenesetre kapóra jöhetett a csodatevő hatalomnak, amely ilyenformán azzal a kifogással maradt épségbeu, hogy a profán beavatkozás nem engedte érvényesülni az erejét, de Pásztory Árkádnak távoznia kellett ezért is, másért is Máriapócsról s igy került Bikszádra. Bikszádon tovább folytatta működését a szent pap s ezért távoznia kellett a rendből. Nem távozott messzire. Az Avas rejtett zugai nagyon jó talajnak bizonyultak a csodatevés kenyérkeresetére és Pásztory, aki ekkor már tekintélyes vagyonnak volt az ura, saját birtokán, saját palotájában telepedett meg a turvékonyai tanyán. Előkelő és jól megkent összeköttetései révén Pásztorynak sikerült eljutnia a pápai udvarig. A pápa kihallgatáson fogadta és a rendből kitett pap a pápától visszakapta misézési jogát. Erre a misézési jogra pedig nagy szüksége van az avasiak görög katolikus csodarabbijának, kell ez az üzlet folytatásához. Saját templomot tart fenn, ott ő maga misézik és az ország minden részében elhelyezett ügynökök gondoskodnak róla, hogy a miséknek nagy és kiadós publikuma legyen. Mit csinál hát Pásztory Árpád? Mit müvei, miből él, miből szaporítja a nagy és folyton növekvő vagyonát ez a rejtélyes ember? Nehéz kérdés, nagyon nehéz és bonyolult rá a felelet. Azt mondják, illetve vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy jótékonyságban éli le öreg napjait, segít a szegényeken, enni ad nekik, ellátja a háza tájára kerülőket. Emeletes palotája tövében apró, fehér szobák vannak, ezeknek mind elesett, szegény, öreg emberek a lakói-, akiket a „nagyságos ur“ (pápai kamarás) kegyelemkenyéren tart. Van vagy hatvan ilyen szegénye. Pazarul, de kiáltó ízléstelenséggel berendezett emeletes palotájában több nagy terem szolgál a felhalmozott fehér- nemüek és ruhák raktárául. És ez a sok ruhaféle mind kiosztásra vár. De viszont vannak sokan és nagyon tekintélyes szavú, feltétlenül megbízható és nagyon tájékozott emberek, akik azt mondják, hogy jótékonykodásból nem lehet megélni sem, annál kevésbbé vagyont gyűjteni és háromezer hold földet szerezni. A valószínűség is emellett szól. Emellett szól az a töméntelen, nagy- összegű pénz, amelyet a bikszádi posta kézbesít a szent papnak Amerikából és Magyarország különféle részeiből. Emellett szólnak azok a hatalmas szállítmányok, élelmiszerek, termények, amelyeket waggonszámra hord Pásztory Árkád címére a bikszádi keskenyvágányu. Azt mondják, hogy ha az a háromezer hold föld, az a nagyösszegü pénz, amelynek Pásztory Árkád a korlátlan ura, beszélni "tudna, sok vagyonából kiforgatott szegény embernek, sok csapdába vezérelt hiszékeny családfőnek keserves könnyeit tudná elsírni. Nem hull annyi eső Pásztory Árkád háromezer hold termőföldjére, ahány könnycsepp áztatja azok megszerzésének legendás emlékét.Csodálatos, hihetetlen dolgokat mesél a fáma Pásztory Árkád működéséről. Mi csak azokra fogunk kitérni, amelyekre adataink vannak, amit bizonyítani is tudunk, mert hiszen azt egészen biztosra vesszük, hogy az ekszisztenciájában, kenyérkeresetében megtámadott szent pap legalább is sajtópörrel fogja megkísérelni érdekeinek megvédését. Az bizonyos, hogy az a hatvan ember, aki ma a jótékonyság keserű kenyerén udvari és mézéig szolgálatot teljesít Pásztory Árkád gazdaságában, jó előre megvásárolta magának a kegyes életű főur jószívűségéhez a jogot. Egy sem jött üres kézzel a szent udvarba. Amit hoztak ezek az elesett, ügynökök által idehajtott emberek, az mind vagyon, amely jóval felülmúlja annak a jótékonyságnak az értékét, amelyet a szent pap gyakorol velük szemben. Nagykiterjedésü, országos búcsúkat rendez az avasiak pápai kamarása és ezekre a búcsúkra még a bikszádi kisvasút marhaszállitó waggonjai is csak úgy öntik a szegény, hiszékeny és jobbára felföldi megyék tótságából való népet. Áhítattal, kegyelettel, vak hiszékenységgel lépnek be a szent ember házába, nem a kezét, hanem a saruját illetik csókkal és egyenként járulnak kihallgatásra, tanácsadásra, bajok orvoslására, betegségek gyógyítására a hosszúkás földszinti, egyszerű terembe, amelynek falán egy kétségbeejtően megdöbbentő, ezer sebtől vérző, babonás félelmet gerjesztő életnagyságu Krisztus-kép fokozza a babonás ember áhitatos félelmét, meg- ihletettségét. A csodatevő hatalomnak is meg- vannek a maga praktikái. A legszentebb életű halandótól se lehet követelni, *hogy egy-kettőre tisztába jöjjön az előtte álló ember összes bajaival, mielőtt ez feltárta volna azokat. Pedig ez hozzátartozik az üzlethez. Ilyenformán aztán az ügynök, aki felhajt, segít is. Jóelőre megírja, hogy- X. Y., aki Z. faluban lakik, sok bajával és sok pénzével felkeresi a szent papot. Közöl minden adatot, még talán a páciens anyajegyét is. Mire aztán a pasas, a hivő, bekerül a szentélybe, meg sem kell mukkannia, csak a pénzt tegye le az asztalra, a többit már tudja a jóságos nézésű, szent életű, istenségekkel p aktáié főur. Ha az ügynök nem szállítja egyidejűleg az adatokat, akkor a hivő vár nehány napot a tanya egyik zugában levő váróteremben, ott alszik a földrehintett szalmán és vagy megjön a személyleirása vagy pedig a beavatott háznép veszi ki tőle sérelmeit és a szegény, szegény ember majd kiejti a fejét a száján az ámulattól, mikor a csodatevő ember ráolvassa a bajokat blindre, könyv nélkül, behunyt szemmel. Ennyit nagyjából. És most következik ezer és ezer megdöbbentő eset a Pásztory Árkád nagykiterjedésü praxi- sábl. Nem kenyerünk a leleplezés. Évek óta ösmerjük, szinte akaratlanul figyeljük, halljuk Pásztory Árkád működését. És megdöbbent bennünket, hogy itt a világ szemeláttára folyik a hallatlan garázdálkodás Isten szent nevében, Krisztus szent képével, a szent papi reverendával, hogy egy magát kitünően beadminisztrált körmönfont ember nyíltan, világ tudtával fosztogathatja a szegény, hiszékeny embereket. Az, ami ezután fog következni, nem hajsza lesz egy ember ellen, de közérdekű leleplezése annak, amit Szatmármegyé- ben évek hosszú sora óta nagyon jól tud mindenki, légióként a közigazgatás és amit meggátolni eddig mégsem sikerült. Ha a babonával való üzérkedésnek, fosztogatásnak a leleplezése nem közérdek ebben az amúgy is elég sötét és elmaradt világban, akkor nem közérdek az iskola sem, a kultúra sem. Van itt törvényileg védett sötétség elegendő, legalább az ne terjedjen, amit a törvény erejével meg lehet gátolni.