Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-20 / 170. szám
2. oldal 1512. cfrfióte 20 üjJmtmm uzsorának. Tagadhatatlan, hogy előfordul szórványosan az újabb intézeteknél, hogy magasabb kamatot szednek, de ezt nem azért teszik, hogy ez által nagyobb haszonhoz jussanak, mint esetleg azért, hogy igy szorítsák a visszafizetésre veszélyesnek látszó kihelyezéseiket. Ezt any- nyival inkább meg kell tenniök, mert őket is szorítják a vissz- leszámitoló intézetek. Nem lehet — mint ezt a felhívás teszi — a szatmári pénzintézeteket egy kalap alá vonni a tartóiéi bankkal, ahol állandóan, tendenciózusan, üzletsze- rüleg űzték az uzsorát akkor is, mikor a pénz olcsó volt. És legtöbb esetben — mint abban a konkrét esetbenis, melyből kifolyólag az ügyészség ennek a felhivásnak a gondolatára jött — nem is a pénzintézet vezetősége a hibás, hanem a kamatot számitó tisztviselőt ragadta el tulbuzgalma. LOSSONCZY JÓZSEF, a Szatmári Takarékpénztári Egyesület igazgatója: — Magam is elítélem azt az intézetet, amely tulságba viszi a kamatszámítást. De azon a véleményen vagyok, hogy a 8 százalékos kamatszedést ma nem lehet betartani, mert pl. mi is 7 és fél — 7 és háromnegyedért kapunk pénzt Budapestről. Úgy hallom különben privát utón, hogy a kir. ügyész ur felhívása nem is azon intézetek ellen irányul, amelyek nem tartják be pontosan a 8 százalékos kamathatárt, hanem azokra céloz, akik nem elégszenek meg azzal, hogy az amúgy is drága pénz után 8 százaléknál többet kell számítani, hanem túlzásba mennek s olyan pénz után, amit ők 8 percentért kapnak, 16 százalékot szednek. TEITELBAUM HERMANN, a Szatmárvármegvei Takarékpénztár igazgatója: a következő táviratot adta át, amelyet a Pénzintézetek Országos Szövetsége intézett hozzá: Az ottani ügyészség által a szatmári intézetek ellen általánosságban emelt vádak mivoltának úgy a nyilvánosság, mint a hatóságok előtt kellő értékére való leszállítása és az igazság kiderítése érdekében készséggel állunk rendelkezésükre, kérünkkime- ritő útbaigazításokat és információkat nehogy oknélkül meghurcolt intézetek is kénytelenek legyenek a nagy nyilvánosság előtt az uzsora vádját viselni, Mándy elnök, Berónyi igazgató. Erre a táviratra az igazgató, illetve a, vezetése alatt álló pénzintézet a következő választ adta: „Magyarországi pénzintézetek országos szövetsége Budapest. Igen köszönjük a sürgönyük tanúságával spontán megnyilatkozott érdeklődést. Minket és velünk több helyi pénzintézetet igen kellemetlenül érintett az ügyészség vádjában történt általánosítás. Mi halljuk a panaszt, hogy egyes intézetek, különösen azok sorából, akik szövetkezeti címen is melléküzletet folytatnak, jóval túl mennek a kamatszedéssel az illető határon, csakhogy bizony ezt már akkor is cultiválták — ha nem is a mai mérvben —- amikor a bankráta 4 százalék volt és a fővárosi nagy bankok szerte kínáltak 5 százalék mellett pénzt, hisz nemcsak nálunk és a többi vidéki városokban, hanem a fővárosban is igy gr asszál a szövetkezetek nagyrésze. Sajnos, mi nem tehetünk egyebet, minthogy a helyi lapban az általánosítás ellen tiltakozi Jc és kérjük Önöket, szíveskedjenek a fővárosi sajtóban és a nagy pénzintézeteknél a dolgot ily irányban megvilágítani és piacunkat kellően megvédeni.“ Ehhez a válaszhoz Teitelbaum igazgató még a következőket tette hozzá: — Megengedem, hogy a piacon egyes intézetek, különösen amint hírlik azok közt, amelyek szövetkezeti bankot is fentartanak, a magasabb kamat szedésétől sem idegenkednek és igy az ügyészség kezdeményezése némileg indokolt is lehet. Azonban igazolatlannak látom az általánosítást, amely az összes szatmári pénzintézeteket vádolja. Merem állítani, hogy a szatmári jobb nevű pénzintézetek, ha a mai pénzviszonyok mellett, amikor a budapesti nagy bankok tőlük 71/2—8%-ot vesznek, a réginél 1—2 %-al magasabb kamatot is szednek, arra a vádra népi szolgáltak rá, hogy általánosítva őket is támadja. Dr. TANÓDY MARTON : — Nézetem az, hogy a kir. ügyésznek föltétlenül tiszteletreméltó állására és ugyanilyen természetű egyéniségére kötelesség föltételezni, hogy nagy moz gaimat előidézett felhívásának a kibocsátására tényleg az adósok köréből nyert panaszos információk adták meg az okot. Kétség nem fér ahhoz, hogy ez eljárásánál nem annyira az előtte uzsoráskodással megvádolt pénzintézetek megfenyitése, mint a meguzsorázott közönség megvédése vezette a királyi ügyészt, és az a gondolat, amit a magam részéről teljesen osztok és eddig is hangoztattam, hogy a pénzintézetek ne hárítsák át a gazdasági nehéz viszonyok egész súlyát az adósok vállára, hanem vegyék ki ebből maguk is a részüket. Eddig tehát a királyi ügyész föllépését csak helyeselni lehet. Baj azonban az, hogy annak körülbelül sokkal több lesz a hátránya, mint az előnye. Mindenekelőtt megállapítandó az, hogy a szatmári pénzpiacnak külömben is igen gyöngének tartott hitelképességét kiszámíthatatlanul megkárosítja az ilyen előkelő helyről elhangzó bírálat. Mindenesetre nagyobb károkat okoz az ilyen híresztelés (a kölcsönre szoruló közönségnek is, nemcsak a pénzintézeteknek), mint amennyit megér az uzsorától megkímélt pézzösszeg. Téves a felhivásnak az a beállítása, hogy az intézeteknek a tiszta hasznát a betéti 5 százalékon felüli nyereség képezi. Először a betét nem egyedüli kihelyezése az intézeteknek, hanem a legtöbbnél a visszleszámitolási hitel utján megszerzett összegek, amelyek után 7 és azonfelüli százalékot fizetnek ezidő- szerint. De a betétek után a normálisnak mondott 5 százalékon felül az adó is figyelembe veendő, ami a betétkamatot 6-nál is magasabb százalékra emeli. Hozzá kell mindezeknél számítani az intézetek kezelési költségeit és adójaikat, amik az összes kihelyezéseknél legkevesebb 1 és fél százalékra rúgnak. így nézve a dolgot, nem lehet joggal mondani, hogy az intézetek a törvényes 8 százaléknál többet nem szedhetnek. Legyen szabad megjegyezni, hogy a törvény nem tiltja a 8-nál magasabb kamatot. Ennek az ellenkezője általánosan ugyan, hanem tévesen van elterjedve. Az uzsoratörvény 4. §-a csak azt mondja ki, hogy „a 8 százalékot meg nem haladó kamat kikötése, elfogadása vagy érvényesítése büntető eljárás alá nem esik.“ Ebből pedig, kivált a törvény 1. §-ának meghatározása szellemében egyáltalán nem következik az, hogy, aki pedig 8-nál magasabb kamatot számit, már ezért eo ipso uzsoravétséget követ el. A felhívás, szerintem, méltánylandó, mert nemes a célzata. De sikere, legalább számbavehető mértékben alig lesz. Mert a kamatfizető közönség helyes fináncérzékénél fogva, amellyel a jövőbe tekint, alig fogja merni a királyi ügyész humánus ajánlatát igénybe véve a kölcsönadó intézeteket feljelenteni. Végül, az én értesüléseim szerint nem általános a tulmagas kamat szedése a helybeli intézetek részéről. Egyes előforduló esetek sajnálatosak ugyan, de miattok az egész piac hitelét aláásni még sokkal sajnálatosabb dolog. Legvégül pedig legyen szabad kijelentenem, hogy én mindezeket nem az uzsora védelmére mondom, nem is a pénzinté” .vk érdekeinek az istápo- lására, amire pedig állásomnál fogva tán kötelezve is érezhetném magam. IjgEION KÚT | Hésa Oarí " S¥ffi 3« hid- és csatorna-csövek:, itató vályúk, beton oszlopok:, víztartó-medencék és mindenféle betonja dolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók S? s n H & # ä* ss s i in KJ gp i 15 m llárában. Telefon s 260.
