Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-20 / 170. szám
3. oldal !9!2. október 26 De, mert az óhajtásom egyezik a királyi ügyész úréval, sajnálom, hogy ő — hitem szerint — a héjjá helyett a csirkét lövi meg a fegyverével. KLEIN VILMOS, a Szatmári Bank Részvénytársaság vezérigazgatója: Előre bocsájtom, hogy a kir. ügyész abbeli intencióját, hogy a pénzintézetek a jelenlegi súlyos helyzetet használják fel arra, hogy adósokkal szemben aránytalan kamatokat számítanak fel, teljesen osztom. Sőt elismerem, hogy azoknál az intézeteknél, ahol a vezetőség egyébként a kir. ügyész ezen felhívása előtt is megőrizni igyekezett azt a határvonaiat, amelyen tulmenni már az uzsora fogalma alá esik, ezen felhívás ráirányította az intézetek vezetőségének figyelmét arra, hogy ilyen — és kizárólag csak az apróbb és az intézetek eredményszámlájában szerepet nem játszó — váltóknál gátat vessenek a túlbuzgó közegek kamatszámításainak. Hiszen fel sem tételezhető, hogy egy szatmári intézet valami nagy súlyt helyezzen a 100 koronán alóli váltók kamatainak magas vagy alacsony voltára, holott megállapítható, hogy a magas kamat csak ezeknél a váltóknál jelentkezik, ahol a minimális irat-dij felszámítása is jelentékeny kamatemelkedést jelent. Véleményem szerint a mai viszonyok között a helyi piacon a 10 százalékot meg nem haladó kamat számítása a pénzpiac jelenlegi állása mellett teljesen indokolt. Ami a felhívás tenorját illeti, kétségtelen, hogy a szatmári pénzintézetekkel szemben, akik a közgazdaság, vállalkozás, kereskedelem ipar és jótékonyság terén minden kétséget kizáróan kisebb-nagyobb érdemeket szereztek, még ha a mai szomorú pénzügyi helyzet következtében egyeseknél visszaélések történtek volna is, nem érdemlik meg, hogy a tartóiéi és avasi bankokkal egy színvonalra állíttassanak a nagyközönség előtt. URAY GÁSPÁR, a Szatmári Népbank igazgatója: — Nekem nincs mondani valóm az ügyészi felhívásra. Mi a felhívás után is bátran szedhetünk olyan kamatot, mint aminőt azelőtt szedtünk. ROÓZ SAMU, a Termény- és Hitelbank igazgatója, a Szatmári Hitelbank elnöke: — Éppen olyan indokolt az, hogy az ügyészség eltekintsen — amit a sorok közt ki is fejez — a 10 százalékig menő kamat számításától és ne üldözze azt, mint amennyire indokolt a pénzintézetek részéről, ha a mai viszonyok mellett a kamatszámításban elmennek a 10 százalékig. De tovább nem. RÓTH LAJOS, a Leszámítoló Bank igazgatója: Az ügyészség vezetőjének az uzsora üldözése ügyében tett felterjesztésére vonatkozólag mint tényt konstatálom, hogy az a törvénynek az gH a ^©ílpö*^ lt*5rVxS33 l5M?r5ra3Í9p^5?^SwS!r^G3^RH^H Szolid szabott áraim és uzsorát megállapító körülmények szabatos megjelölése mellett kellő liberá- litással ismerteti a határt, melyeu felül a szedett kamatok tényleg az ellenszolgáltatás aránytalanságát jelentik. Aki a felterjesztést figyelemmel tanulmányozta, észrevette, hogy az ügyészség vezetője nem arra fekteti a súlyt az uzsora deliktum elkövetésének megállapításánál, miszerint a vett kamat netto 8 százalék legyen, hanem éppen a jelenlegi abnormálisán drága pénzviszonyok hatása alatt úgy fejezi ki magát „Ott pedig, ahol a kamatnak tekintendő szolgáltatások ezt az {értsd 8 százalék) határt jelentékenyen túlhaladják (12—13 százalék) a bűnvádi eljárás megindítása indokolt.“ Nos hát ilyen megvilágításban azt hiszem, hogy az ügyészség vezetőjének álláspontja még a jelen pénzviszonyok között is minden pénzintézeti igazgató helyeslésével találkozik, mert a felhívás szerint az az intézet, amelyik például a jelen viszonyok között bármely címeken összesen legfeljebb 9—10 százalékot fog szedni, ezen 1—2 százalék külörnbség miatt uzsora elkövetésével vádolva, nem lesz. Ez a felhívás érdemi részére vonatkozik, de erkölcsi szempontból a felhívás már sokkal érzékenyebb csorbát ejtett a szatmári pénzintézetek hírnevén, amelyek pedig azt általánosságban nem érdemlik meg. Alig pár hónappal ezelőtt tartottunk megbeszélést a kamatlábra nézve is; éppen az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiókjának tanácstermében, a piac érdekeit oly szivén viselő főnökünk Unger István ur invitjére, ahol 12 helybeli pénzintézet megállapodott abban, hogy 10 százaléknál nagyobb kamatot szedni nem fognak, de ezen határig az elhangzott vélemények szerint elmenni a jelen viszonyok között nem találtatott egészen méltánytalannak, mert hiszen budapesti nagy intézetek több helybeli pénzintézetnek 8 százalékon felül escomptálnak. Ezen megtartott értekezlet is mutatja, hogy a pénzintézetek vezetői igenis a lehetőségig el akarták kerülni azt a megbélyegzést, mely rajtuk az egész ország előtt esett és amelynek következtében szerintem fővárosi amúgy is ideges viszleszámitoló intézeteik részéről külömböző formákban lényeges káraik is lesznek. Ez azonban már csupán a pénzintézeteket érdekli, az ügyészség pedig kötelességét vélte teljesíteni, midőn ezt előidézte és a piacot kötelezettsége nélkül hitelezői előtt még rosszabb szinben tüntette föl. Ezen eset bekövetkezte meggyőzhet most már mindenkit arról, hogy mennyire hiányzik a „pénzintézeti kamara“ intézménye, mely hivatva lenne hasonló sérelmeink orvoslására és arra, hogy illetékes tényezőink úgy törvényes, mint gyakorlati irányban az összes fenforgó viszonyok és konjunktúrák latba vetése után tennék meg intézkedéseiket. Még csak afölötti nézetemnek adok kifejezést, hogy sem a közigazgatási bizottság, sem az igazságügy- miniszter az uzsora hivatalbóli üldözésének Szatmárnémeti szab. kir. városra leendő kiterjesztéséhez a jelen viszonyok között hozzájárulni nem fog, mert akkor azt a Dunántúl és Felsőmagyarország kivételével, egészen bátran kiterjesztheti az egész ország területére, de elsősorban Budapestre, mert ottan a viszonyok a szatmáriaknál 100 százalékkal rosszabbak és amennyiben a hallomásoknak hitel adható, országszerte a mieinknél súlyosabb esetek is vannak, melyekre az 1883. évi XXV. törvénycikk 10. §-ának intézkedései sokkal inkább alkalmazhatók, mint Szatmáron, mert itten az elszegényedés,' ha mutatkozik is, egészen más okoknál fogva állott az elő, mint amit a törvény vonatkozó szakasza megjelöl. Sokkal inkább előidézheti az elszegényedést az, ha a pénzintézetek követeléseiket még 1-0 százalék kamat mellett sem prolongálják, mert ez esetben azután kamatfizetés nélkül is uzsorapusztitásnál nagyobb nyomorok szemlélői lehetünk. Vonják le tehát a pénzintézetek vezetői a tanulságot és alkalmazkodjanak az ügyészség vezetőjének liberális kamatmeghatárolásához, viszont a közigazgatási bizottság is nem egyoldalúig a paragrafusokra támaszkodva, hanem egyszersmind konjunkturális szempontokat is tekintve fogja a hivatásának magaslatához méltó álláspontot elfoglalni. MILITZER SÁNDOR, a Szatmárvidéki Takarékpénztár ügyvezetője : Ha én kir. ügyész lennék, én is ugyanazt tettem volna, mint Fabó ügyész ur. De ha az ügyész ur egy bank élén állana, ö is ugyanazt tenné, amit mi. MÁRKUS PÁL, a Magyar Bank r.-t. ügyvezető igazgatója. Valóban nagy tévedés azt hinni, hogy a pénzpiac egén tespedő sötét felhőknek az ügyész felhívása alkalmas viharágyuja volna, szó se róla, ideális, szép dolgok azok és az adósok körében akadt nem egy ki, örömkönnyeket hullajtott olvastára. Amennyire aktuális, épen olyan rossz időben jelent az meg és alkalmas arra, hogy a bankok és feleik közötti harmóniát teljesen felforgassa. Nyolc percent mellett az intézetek legtöbbje nem képes ma megélni és ha üldözésnek néz elébe, mert többet szed, megtagadja a polongációt és akkor eljön a feneketlen nyomor, a teljes felfordulás ideje. Az ilyen kérdést nem paragrafussal, hanem méltánylással, lelkiismerettel, becsülettel kell ma kezelni és hogy a szatmári bankok igy kezelik, azt tudom én és tudják a többi bankemberek is, mert nem egy esetben lemondottunk minden anyagi előnyről, egyenesen ráfizető üzletet' csináltunk, csakhogy megóvjuk a piacot a megrázkódtatástól. Érzem és tudom, hogy nem érdemeltük meg az ügyészi felhívás hangját és nem érdemelte meg a szatmári piac, hogy az egész ország céltáblája legyen. Piacunkat amúgy sem kedvelik a hitelt nyújtó intézetek, az ilyen felhívások pedig egyenesen alkalmasak arra, hogy teljesen elkerüljék azt. Ha a bankok nem lesznek képesek épen a támadások, az azokkal járó meghurcoltatások folytán fenntartani magukat, akkor jön el az igazi szottszi MODELL újdonságaim kész készt iimok, aljak, pongyolák, blousok és gyermek ruhákból megérkeztek. Minden darab egy kii'ön látványossá®. Kosztümöket a modellek szerint méretre is elkészüljetek. Teljes tisztelettel ízléses jő áruim a szükségletük jé ff"í Pft 7i divatámiiázs! Deák-tér 20. beszerzését biztssitjál.
