Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-20 / 170. szám
Hz ügyészség Felhioása és a bankigazgatók Mit mondanak a pénzemberek? Bankokban, társaságokban, kávéházakban és utcán, pénzemberek közt és adósok körében alig folyik most egyébről szó, mint Fabó Zoltánnak, a szatmári kir. ügyészség vezetőjének Ösmert rendeletéről, a melylyel az elharapózni készülő uzsorának kiván gátat vetni és amely nemcsak Szatmáron és környékén, hanem az egész országban óriási szenzációt keltett. Az Uj Szatmár meg akarja világítani a helyzetet teljesen, meg akarja szólaltatni a közönség előtt azokat is, akiket ez a felhívás legközelebbről érint, a bankok igazgatóit és ezért kérdést intéztünk az összes szatmári pénzintézetekhez illetve azok vezetőihez, hogy mondják meg véleményüket a felhívásra vonatkozólag. Természetes, hogy akadtak bankok, amelyeknek vezetői — hogy miért, azt ők tudják, teljesen elzárkóztak a nyilatkozattétel elől, de a legtöbb pénzember készséggel és előzékenyen megadta a választ kérdésünkre. A válaszokat alább sorban leközöljük. Azok összeségéből megállapítható, hogy az ügyészség felhívása meglehetősen indokolt. Megállapítható, maguk a bankok is el- ösmerik, hogy bizony volt Szatmáron pénzintézet, amelyik alaposan túllépte a 8, sőt a 10 és 12 százalékos kamathatárt is, csak éppen azt hibáztatják — és ebben igazuk van — hogy azért az egy-két pénzintézetért nem érdemelte a többi, hogy amazokkal, no meg a tartol- ciakkal egy kalap alá vonassanak. Mindnyájan megegyeznek a pénzintézetek vezetői abban, hogy ma tisztán 8 százalék kamatot számítani tiszta lehetetlenség. Ma csak a fővárosi visszleszámítoló intézetek számítanak 8 százalékot. Ha pedig ezek annyit számítanak, akkor nem lehet kívánni attól a vidéki intézettől, amelynek erre a pénzre hatalmas rezsije is van, amelynek még osztalékot is kell fizetnie a részvények után, hogy ez is ugyanannyit számítson ügyfeleinek, amennyiért ő kapja a pénzt. Természetes dolog, hogy ez nem jelenti egyszersmind azt is, hogy ha átlépik a nyolcat, akkor aztán nincs határ, akkor el lehet menni a kamatláb-számítás legvégső határáig. A legtöbb pénzintézet nem is teszi. Amelyik intézet pedig megteszi azt, hogy mérsékelten átlépi a 8%-os határt, az azért teszi, mert neki is drágán aCják a pénzt. Ha nem kap utánna megfelelő kamatot, vissza kell vonnia kihelyezését. Már pedig azt nem kell magyarázni, hogy melyik alkalmasabb arra, hogy az adós anyagi romlását idézze elő: a 10% kamat vagy a tőke visszafizetése ? Egy bankigazgató igen helyesen jegyezte meg, hogy ha a 10% kamat szedése rablás, akkor a visz- szafizetés szorongatása egyenest gyilkosság, mert belepusztul az adós. Már pedig mindenki inkább kiraboltatja, mint megöleti magát. Van azután az ügyészség felhívásának egy passzusa, amelylyel a bankok vezetői elfelejtettek foglalkozni. Azt mondja* ugyanis az ügyészi felhívás, hogy a város köz- igazgatási bizottságának fel kell írnia az igazságügyminiszterhez: mondja ki, hogy az uzsora úgy, mint az Avasban, Ugocsában és Mármarosban, szóval a notórius helyeken, éppen úgy Szatmáron is hivatalból üldöztessék. Alig hiszszük, hogy a közigazgatási bizottság belémenne a város ilyetén megbélyegzésébe. Nem is szabad megtennie. Mert akkor Szatmár csakugyan egyenlő elbírálás alá esnék ország-világ előtt Tar- tolccal. Már pedig az amúgy is meghurcolt szatmári pénzpiacra egy üyen megbélyegzés végzetes veszedelmet jelentene. Most pedig leközöljük a válaszokat, amit a pénzintézetek vezetőitől kérdésünkre kaptunk. UNGER ISTVÁN, az Osztrák-Magyar Bank szatmári fiókjának főnöke: — Nem vagyunk hivatva megbírálni a kir. ügyész ur felhívását, mert ö törvényes alapon áll a közérdek védelmében. Tiltakoznunk kell azonban az uzsora vádjának általánosítása ellen. Nem szabad lett volna a felhívásnak általában, az ösz- szes szatmári pénzintézeteket megvádolni uzsorával, mert a régi, renoumirt intézetek maximum 8—9 % kamatot számítanak, azt pedig a felhívás a sorok közt sejtetni engedi, hogy ezt az ügyészség nem tekinti tini lfalaniÍ7lpf Van szerencsém a nagyérdemű hölgyközönség szives tudomására hozni, hogy Ujji |falanÍÍ7lpf mi Kdiailímci üzletemet áthelyeztem a városi bérpalotába, ahol már raktáron ”UI ótholifOTÓc V I vannak a legelegánsabb párisi-modell kalapjaim. Angol MÜVED IEAIIIV áfhplvP7PC V V dlilciyCZcS ■ ■ kalapok szintén óriási választékban. Kiváló tisztelettel Ivlílitil JlNNI. dUlBiycZBo ■ ■ L évi. 170. sz. Szatmár-Németl 1912 október 20 Vasárnap Ára 6 fillér,
