Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-25 / 148. szám

1912. szeptember 25 í. üjMtnái alap netto 8 százalékot jövedelmez, értékpapír tartalékalapját folyton gyarapítja és magának Fiume vá­rosának 5 millió korona kölcsönt bocsátott rendelkezésére 4—4 és fél százaléknál nem magasabb kamat­láb mellett. Ha a takarékpénztár mint egyéni cég alakulna, e célra 2—3, millió korona alaptőkét a város könnyen megszerezhet. Ennek fedezetéül rá­mutatok a „Szamos“ múlt év dec. 23-án megjelent cikkemre. Az ab­ban felvetett eszmét azon módori- tással vélem keresztülvihetni, hogy a város eme létjogosultsággal nem bíró erdőségeket vagy azoknak egy részét talajjal együtt kisgaz­dáknak, lehetőleg parcellánként el­adná és azok helyett vásárolna ol­csóbb erdőségeket. Az eladás és vételár közötti külömbözetet e célra fordithatná. Meggyőződésem, hogy ezen tranzakcióval az egész holt vagyon rentáblissá tétetnék és a város eb­ből kifolyólag legalább 3—4 millió korona készpénz felett fog rendel­kezni. Ezen bankalapitással még egy célt érhetünk el! Városi tisztviselőink s az alkal- mazottaknakkevés kivétellel valószi- nüleg mint mindenütt, tartozásuk van. Miután ezek fizetéséből a vá­ros bizonyos összeget letilthat, rá­juk nézve is igen előnyös lenne egy ilyen pénzintézet létesitése, hol eddigi súlyos tartozásaikat olcsóbb kölcsönnel elconvertálhatnák. Ha sikerül az alapitandó taka­rékpénztár élére egy megbízható, agilis szakférfit annak idején ac- quirálni, azt hiszem, hogy ezen alakulást mindenki jó szemmel nézné. Még csak egyet! Nem kíván­hatom, hogy a községi Tkp. meg­alakulását célzó jelen indítványo­mat az illetékes tényezők en block elfogadják, mert nem érzem magam hivatottnak arra, hogy precise, kész tervezettel álljak elő, de örömömre szolgálna, ha az kiindulási pontot képezne. Neuschlosz Dezső th. biz. tag. Reggelig nyílva Márkus Royal kávéháza. Hideg buffet. Saját termésű tokaji-boraim állandóan csa­pon. KorbeEy- és bab-leves. MÁRKUS SKMü, R0YÁL KÁVÉS. EorotDálkozzon kés nélkül :: »Rd50li«-Ial Lebouiís fodrásznál:: (Várdomb-utca 2. szám.) Minden tekin- tetben meglesz elégedve. Visszament a magyar Sank és Bankeyyesiilet fúziója. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, szeptember 24. A múlt hét vasárnapján — mint azt az Uj Szatmár is megírta — két szatmári pénzintézet: a Magyar Bank és Szatmári Bankegyesület elhatározta, hogy fuzionál. Mindkét pénzintézet külön-külön tar­tott igazgatósági ülésen határozta el az egyesülést, amihez hozzájárult a két intézetnek közösen tartott közgyűlése is. A fúzióval azonban sokan nem vol­tak megelégedve, úgy a Bankegyesület mint a Magyar Bank részvényesei között. Az elégedetlenek már a fúzió meg­történte alkalmával hangoztatták, hogy a fúziót nem helyeslik, sőt voltak olyanok is, akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Bankegyesület részéről a fúziót kimondó közgyűlési határozat nem is jött létre szabályszerűen. Mutatja azt, hogy ez az elégedetlen­ség mindkét oldalon egyformán megvolt az, hogy bár a fúzió már 10 nap óta létrejött, a kereskedelmi bíróságnál nem jelentették be. Ugyancsak a kölcsönös elégedetlen­ség eredményezte azt is, hogy mindkét oldalon igyekeztek kibújni az egyesülés alól. Erre elsőben a Bankegyesület találta meg a módot, amelynek igazgatósága vasárnap tartott bizalmas értekezletén ki­mondotta, hogy a fúzióra vonatkozó köz­gyűlési határozat szabálytalanul jött létre, annak utasításai az egyesülésre vonat­kozólag érvénytelenek és igy az igazga­tóság a fúzió perfektuálása tekintetében megtagadja a további lépéseket. Minthogy az egyesüléshez a Magyar Bank részéről sem ragaszkodnak, a két bank továbbra is külön-külön folytatja üzemét. fi Charfes-cirkusz meg­érkezése. Hogy épül fel Európa leguagyoló cirkusza. Élet a Deák-téren. Nem mindennapi látvány Európa legnagyobb cirkuszának költözködését végignézni. Odaállni a fehérre festett kék betűs komédiás kocsik mellé s be­nőtt koponyával, jóleső kéjelgéssel bá­mulni azt a sok szorgalmas embert, akik ördöggyorsasággal építik fel a hatalmas ponyvasátrakat, talán nem is naivság. Amióta a megboldogult rómaiak elné­multak mindörökre s nem követelnek a kenyérhez cirkuszt, a mi szivünk is in­kább más jogokért dobog, de ha hozzánk vetődik egy-egy artista-trupp, visszaemlé­kezünk a régi rómaiakra, akiknek a kö­vetelését leginkább gyermekkorunkban méltányoltuk s titkos vágy ébred fel bennünk: megnézni a cirkuszt, tapsolni a szép mülavornőknek, vagy a vakmerő légtornászoknak, félni, remegni a körönd- be bocsátott vadállattól, de ott lenni a közelében s végül ott settenkedni a sát­rak körül, kilesni, hogy élnek a félvilá­got bejáró vándorkomédiások s ha lehet, egy-két szót váltani velük. Hogy sok emberben él ez a titkos vágy, ma meggyőződtünk róla. Az esős idő dacára nagy kiváncsi tömeg verődött össze a Deák-téren, ahová a világhírű Charles-cirkusz telepedett le. A cirkuszt szállító vonatok már a hajnali órákban érkeztek meg, igy a bevonulásnak nem voltak szemlélői, ellenben annál többen nézték végig a sátrák építését. Az Deák-teret egészen felforgatta a cirkusz, alig lehet ráismerni. Hangos kalapálás, kopácsolás, kora hajnaltól kezdve, sürgés-forgás. Az érdeklődők százai bámulattal nézik, hogyan emelke­dik pár óra alatt a hatalmas építmény, mely 6500 személyt fogad be. A legcso­dálatraméltóbb azonban a fegyelem, amely a cirkusz emberei közt uralkodik. Nincs egy szó, nincs egy hang, nincs egy kiál­tás, nincs egy mozdulat. Mindenki végzi a maga dolgát, minden lécnek, minden ponyvának, minden rúdnak meg van a maga egy-két-tiz embere. Az egyik göd­röt ás, a másik lyukot fúr, a harmadik póznát állít, a negyedik csigát illeszt, olyan precizitással, aminőre csak néme­tek képesek és olyanok, akik évek óta végzik ugyanazt a munkát, a munkának ugyanazt a felosztását. Ha távolabbról szemléli az ember ezt a munkát, úgy tűnik fel, mintha min­denki fejetlenül szaladgálna ide-oda s csak aztán látja munkájuk csodás har­móniáját. Jön egy barna, napsütött arcú ember s talpraállít egy gerendát. Ebben a pillanatban ugyanezt teszi egy másik ember a túloldalon, a harmadik pedig anélkül, hogy egy pillanatig is várna, vagy figyelne az előbbiekre, létrán a levegőben terem s hosszú lécet kapcsol a két oszlopba. Ez a három ember a következő tiz percben már egész más, különböző dolgot végez. A sürgéi-forgásban egyre biztosabb körvonalakban alakul ki a cirkusz. Első a középső fősátor, amelyben játszanak s körülötte csoportosulnak a mellék-sát­rak. A grandiózus sátor közepén áll egy kis ember, kopott fekete zsakettben, le­gyűrt panama kalapban. Herr Allen! a cirkusz mérnöke. O egyike a legfonto­sabb személyiségeknek. A terep felett korlátlanul ő rendelkezik. Mikor a kisze­melt területre megérkezik a cirkusz, Allen ur körülnéz és egy helyen leszúr egy vaspálcikát s ezzel megcsinálta az egész cirkusz tereprajzát. Ettől a vas­pálcikától indul ki az egész építkezés. Allen szó nélkül ellenőrzi az embereit s ugylátszik, meg van elégedve velők, mert nincsenek megjegyzései. A délelőtti órákban az állatkocsik­ban nagy a csend. A ragadozók még alszanak, csupán az egyik kocsi körül van élénkség. Gyerekek zsemlyedarabo­kat dobálnak a rácson át, amely mögött bosszankodva dugja ki érdekes fejét egy- egy jegesmedve. A többiek nem mutat­koznak. Egyáltalán nem érdekli őket a Deák-tér rendetlensége. Se az oroszláno­kat, se a tigriseket, se az elefántokat, se a többieket. Mert van itt mindenféle állat. Charles igazgató rendkívül ragasz­kodik hozzájuk. Velük kezdette karrier­jét, nekik köszönhet mindent. Óriási, valósággal amerikai arányú ez a vállalkozás. A cirkusz és az állat­sereglet három millió márkát képvisel. A napi rezsi 3000—4000 korona, hirdetésre reklámra 7—800 márkát költenek naponta. A cirkusz 320 embert foglalkoztat. Külön ■ajtóosztály van, öt pénztár egy főpénz­tárossal, két zenekar, egy cseh és egy német, mindegyik 24 ember. A város területén kívül hatvan-hetven kilométer­nyi körzetben húzódnak el a plakátok mind művészi kivitelű, hetven-nyolcvan ember dolgozik napokon át s elárasztják a falvakat, teleragasztanak minden házat, minden fát. Nem sajnálnak költséget, áldozatot. Charles igazgató nagystílű ember. Noha Magyarországon eddig deficittel dolgoz­nak, a nagy vállalat arányaihoz képest elég tekintélyes deficittel, ez nem csüg- geszti el őket. A cirkusz teljes pompájában ké­szen áll az előadásra. Tegnap este 8 órakor volt a fényes megnyitó előadás, melynek keretében felléptek az összes attrakciók. Holnap sze '^.n nagv sport előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents