Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-04 / 32. szám
4. oldal lljJmtmm 1912. május 4 Ami a múltat illeti, nemzetközi vonatkozás tekintetében sok politikai baj vezethető vissza a zenére. „Gott erhalte“, „Jaj de huncut“, „Hej Ilovanö“, „Wacht am Rhein“, „Magyaronom strik za wrat“ stb. mind olyan nóták, melyek beszüntetése nagyon csillapitólag hatna. Most a meglepő találmányok korát éljük és alig van nap, mely valami csodás ujitásról ne adna számot. így a többek között ámulva olvassuk, hogy egy német pénzcsoport szabadalmat nyert az ajtók reklám célokra való felhasználására. E végből az ajtókat grammofon készülékkel látják el, mely azonnal működésbe jön, amint valaki benyit. Például a betörő beakar osonni az ajtón és megszólal a komoly intelem: „Használjon Stella vizet!“ A férj lumpolás után éjfélkor lábujhegyen próbál az ajtón beosonni és megszólal a biztatás: 2. Három év múlva öné az üsző borjú. Hát nem nagy szerencse? Most a zene ipari célokra való felhasználása következik. No igen, ez lesz korunk legnagyobb szenzációja. Francia tudósok foglalkoznak nagy buzgósággal ezzel a kérdéssel, mivégből az állam bőkezűen ellátja őket a szükséges segédeszközökkel. A kiindulási pont körülbelül ez: a hang légrezgés; a fény légrezgés; a hő légrezgés; de ha mind a három nem egyéb, mint légrezgés, miért ne lehetne kisütni, hogy a hang légrezgésén csava- rintunk egyet, hogy az tetszés szerint világitson is melegítsen is s miért ne lehetne következésképpen a fénnyel hangot adni vagy melegíteni és a hővel hangot vagy világítani ? Azok a tudósok már a legjobb utón vannak és ha sikerül tökélyre vinni a nagy problémát, csoda dolgokat fognak megírni. A hegedűre vagy kisbögőre egyszerűen rá teszik a megfelelő készüléket és a rákoci indulóval be lehet fűteni, ki lehet világítani a lakást. Egy 12 tagú zenekar a legnagyobb helyiséget is kifüti vagy kivilágítja; és csak megfelelő erejű banda kell a hő utján előállítandó akkora energia kifejtéséhez, hogy általa a legnagyobb gyári üzem folytatható legyen. Bezzeg, hangos lesz akkor a világ a sok muzsikától. lei isi a lőre, la Mail borotválkozik, mert nála kívánatra a legújabban tökéletesített RASOLLAL is szőrtelenitik. SÄ! LE1IIIIS BEM, MÉ-llin 1.-• ■ : Megjelen naponta délután 4 érakor ■ Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . K 12-— Egész évre . . K 16‘— Félévre . . . K 6— Félévre . . . K 8.— Negyedévre . . K 3'— Negyedévre . . K 4'— Egy hónapra . K 1*— Egy hónapra . K 1.50 Egyes szám ára 4 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZjATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 mnhírek Kis kultúrtörténet. Csatangoltam a minap a nagyvásárban és amit nem sátorban, nem ki- rakóban árulnak: impressziót kerestem. Egy kis hangulatot, egy kis népismét, vásári jellegzetességet, amit érdemes mától holnapig megörökíteni. Megállottám a sátor előtt, amelyben nagy darab hurkákat nyergei meg a napszániosember szép fehér kenyér- nyereggel, majdnem bementem a „gyors- jényképészeti fényirdába,“ ahol a jámbor falusiákal miigólyával kecsegtetik. Rátámasztatják János bácsi vénhedt fejét a tépett tollú miigólyára, és mikor lefényképezik, úgy néz ki az öreg, miként a pusztai betyár, aki fokosára támaszkodva mondja . . . Éppen húsz esztendeje találkozom a nagyvásárokban egy cigányemberrel, olyan az arca, mint a súbickos skatulya, amire rálépett valaki a csizmája- sarkával és széjjellapitotta. Itt a jó szeneslapát, asszonyok, itt a finom piszkafa . . . Húsz év óta sivitja belé a Deáktérbe a vaslapátot, piszkafát, talán el is adott azóta belőlük. És niit mondjak a finom cipőkrémhez, amivel a lábadat ha kikened, olyan lesz, mint a lakkcipö. Kenyérre kenve sem “jobb a lekvárnál. Ott áll a rögtönzött pódiumon, mint valami népgyülés szónoka, a sapkával törckösitett izraelita és olyan szépen beszél, hogy majdnem vettem tőle egy szép bagariabör berzlit, amelybe beletesz er,y valódi láneot hamis aranyból a Pistikának, egy echt köves gyűrűt, amin ha keresztül megy a vonat és nem törik el, száz forintért is visszavesz, — eyy belsőleg is használható szappant, amely minden pecsétet benne- hagy a gubában, két tyúkszemgyüriit kövei — és mindez potom két koronáért. Soha ilyen olcsóságot. Szerencséje annak a hugyelárisnak, hogy nem volt két koronám, meri külömben rögvest megvettem volna. Ott árulják a müizlést anzixkár- tyákra kenve. Fedák Sári Bob hercegben, szivem, szerelme képekben, képeddel ébredik mattban 4 fillér, és lelkem érted repisel fényezett 2 fillér. Mindez azonban sifli, mindez hit- vány vásári zsinat, ez csak a repedi hangú fatusi kántor nyekergése a vásár Ney Dávidja, a piac Környez Bélája mellett, aki kiereszti pompásan recsegő tzopránját és fürge újakkal billentyűzvén az előtte kiraktározott üvegtyukokon, amelyek sótartók, — a foncsoeotfott gyértyaiartókon, a köagyag mókuskákon és a hátul fújható fako- kasokon és énekli, dalolja, fujja- fujja-fuj dog állja, harmadnapig haj- dogálja, hogy: hét darabja hét, minden darab hét . . . Kereken egy órahosszat élveztem a műt, a piac zenei kultúráját és néztem, hogy miként törpülnek el az összes eddig hallott énekművészek, hogyan pukkad szét Carusso glóriája, mikor felharsan i nagyvásár zsivajában a dal, a zene, hogy: hét darabja hét, minden darab ívét . . . Odatömörül a falu népe mind, egymást taszigálják, döfködik, lökdösik, ellátja a száját a jó tanyást ember, hogy a zsebtolvajok majdnem a fogait lopják ki belőle, csakhogy a zsebtolvaj igen szerény ember, az lejebb keres. És dűlnek a népek, mind bedül- nek, megvennék még a fiatal bankok részvényeit is azért, mert hét darabja hét minden darab hét, holott ezek igazán nem érik meg úgy a „hetet“, mint a hátul fúvós faparipa. Bűbájos, varázslatos danája van ennek a nótának, amely belopja magát a gyönge ember zsebébe és kicsali onnan a hét rezet. Van ebben valami olyan zenei álkulcs, amelyet bead a kereskedő, ha nem kél el a portéka. Benne rezeg dallamában az inzolven- ciától való rettegés, a vacsoráért való remegés, a helypénz utáni áhitozás és a sok csodálatos érzelem mind kifeie- zésre ~ut a dalban, amely betölti a nagyvásár zsivaját és amely itt zsong négy nap óta a fejemben ébren épp úgy, mint álmomban, a nagyvásár zenei kultúrája, hogy: hét darabja hét, minden darab hét . . . — Tegnapi vezércikkünk első mondatából tévedésből kimaradt a „radikális“ szó, melynek pótlásával a cikk igy kezdődik : „Én teljesen liberális, demokratikus programmal jöttem“ mondta az uj miniszterelnök. — Jótékonyság. Néhai Freund Eze- kiei örökösei 100 koronát juttattak a Népkonyha szegényeinek. Hálás köszönettel nyugtázza az Elnökség. — A munkapárt kegyelete. A szatmári munkapárt tegnap helyezte el kegyeletének koszorúját kidőlt bálványának, gr. Khuen-Héderváry Károlynak politikai, ravatalára. At- illetve fel- avagy talán táv- iratilag biztosította az exminiszter- elnököt a munkapárt arról, hogy bizalmát továbbra is beléhelyezi. Képzeljük, hogy Hédervárynak igen nagy vigasztalására szolgál bukásában az, hogy ha már a miniszterelnöki palotából ki is kellett költöznie, de a szatmári munkapárt ragaszkodása kiséri a költözködés nehéz utjain. Megüzente a munkapárt azt is, hogy az exminiszterelnök továbbra is számíthat támogatására. Ugyan ki nem számíthat rá, aki miniszterelnök volt, van vagy lesz ? Megkísérelték az üdvözletei aláíratni a városi tisztviselőkkel is, akik tudvalevőleg mindössze két hét előtt jelentették be, hogy szakítanak a párttal. A tisztviselők azonban ridegen kijelentették, hogy még nem tértek meg, tehát nem is üdvözölnek. Megnyugtathatjuk azonban e helyütt Lukács Lászlót, hogy a munkapárt olyan nagy mennyiségű bizalmat tart raktáron, hogy ha mindet fel- táviratozta Hédervárynak, az ő részére akkor is marad még elég, sőt sok is. — A politika öl. Molnár György ellen, a ki tudvalevőleg Nyitrai (Kovács) Lászlót lelőtte, a vizsgálóbíró elrendelte a vizsgálatot és a vizsgálati fogságot, melyben a vádlott meg is nyugodott. Az ügyben most szenzációs fordulat történt. Dr. Fuchs Jenő védő a vádlott kezelőorvosának dr. Bródy Sándornak terjedelmes kórleirása és véleménye alapján bizonyi-
