Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)

1912-05-04 / 32. szám

1912. május 4 5. oldal tani kívánja, hogy a vádlott alkoholos tébolyodottságban szenved. A vizsgálóbíró a védő indítványának helytadott és meg­bízta dr. Vajay és dr. Gőbel törvényszéki orvosokat a vádlott megfigyelésével. Az orvosok már meg is kezdték a vádlott megfigyelését. Ha a kezelőorvos vélemé­nyéhez csatlakoznak, a bíróság az eljárást megszünteti és a vádlottat további keze­lés végett az orvostudománynak adja át. — Balthazár Dezső püspök fogad­tatása. A tiszántúli ref. egyházkeriitet nagy népszerűségnek örvendő uj püspö­két, dr. Balthazár Dezsőt fényes fogad­tatásban kívánják részesíteni első hiva­tásos szatmári útja alkalmával. Az egy­házkerület főgondnokának, gróf Dégenfeld Józseffel együtt a szombat esti 7 órai vo­nattal érkezik. A pályaudvaron a város és a szatmári egyházak nevében dr. Vajay Károly polgármester és főgondnok üdvözli, a ref. tanitónőképző fehérruhás leányai pedig virágokkal várják. A ref. iskolák növendékei az Attila-utcán állanak sor­falat. A bevonulás a szatmári és a kör­nyékbeli fogatokon az Attila, Árpád, Széc­henyi és Hám János-utcán lesz. A ház- tulajdonosokat kéri a rendezőség, hogy lobogózzák föl házaikat különösen ezeken az utcákon s a Rákóczi és Kölcsey ut­cákon. A püspök Helmeczy Iózsef egy­házmegyei gondnokhoz, gróf Dégenfeld József pedig dr. Vajay Károly poigár- mesterhez száll. Helmeczy József szom­bat este Árpád-utcai lakásán vacsorát ád a püspök tiszteletére, a város polgársága pedig lampionos menettel szerenádot ad a szatmári és a németi egyesitett dalárda közreműködésével. A menet a tűzoltó laktanyáról pontban 9 órakor indul el. A lampionos menetben résztvenni szándé­kozókat kérjük, szíveskedjenek , Moros Jenő, Vlncze Elek és Hajdú Károly se- gédlalkász uraknál jelentkezni szombat este 6 óráig. — Jubileumi ünnepség. Pongrácz Imre csengeri lakos f. hó 1-én töltöttebe postamesteri hivatalának 30-ik évét. Pongrácnak, aki a Csenger és Vidéke takarékpénztár r. t.-nak igazgatója és a csengeri munkapártnak elnöke, sok jó barátja és tisztelője ez alkalomból ban­kettet rendezett, amelyen a városka és és a környék egész intelligenciája meg­jelent és a jubilánst meleg szeretettel ünnepelte. Szuhányi Ferenc, a kerület or­szággyűlési képviselője emelkedett hangú szavakban méltatta az ünnepeltnek érdemeit és átnyújtotta a jó barátok al­kalmi ajándékát, egy csinos címeres ezüst szelencét. Pongrác Imre meghatva mon­dott köszönetét az ünneplésért. Többen mondtak még felköszöntőt, köztük dr. Képessy László főszolgabíró, Sulyok Ede jegyző, végül dr. Burger Dezső csengeri ügyvéd tréfás versben foglalkozott az ün­nepelt személyével. A kedélyes vacsorát reggelig tartó tánc követte. — A haiotthamvasztás a vidéken. A haiotthamvasztás szép eszméjének hul­lámai eljutottak már a vidékre is. Nemrég fogadta el a főváros törvényhatósága a krematórium felállítására vonatkozó in­dítványt és már Győr városából jön az értesítés, hogy ott a törvényhatósági bi­zottságnak 48 olyan tagja indítványt nyúj­tott be, hogy intézzen Győr város közön­ség a törvényhatóság közgyűléséből ki­üjMmm folyóan feliratot a magyar országgyűlés­hez olyan törvény megalkotása iránt, mely a kötelező orvosi halottkémlés után a fakultativ haiotthamvasztást megengedi. Az indítványt Győr város törvényhatósági bizottsága legközelebb tárgyalja. Termé­szetesen nagy és szenvedélyes vitákat fognak ellene rendezni azok, akik az em­bereket nem holtan, de elevenen szeretik megégettetni. — Az Uj Szatmár négylábú csirkéje. Hiába, velünk nem lehet konkurrálni. Ilyenkor tavasz időn minden lapnak meg­jelenik a kétfejű hornya, a hatlábu ma­laca, a száznyelvü kacsája, amivel egy-, némelyik még rendkívüli kiadásban is siet olvasóinak kedveskedni. Ezek a ször­nyűséges vadállatok természetesen csak az illető lapok hasábjain vagy hasábjai­ból élnek. Az Uj Szatmár azonban költ­séget és fáradtságot i^em kiméivé egy valóságos csodaállatot szerzett be, egy eleven csirkét, amelynek négy lába van. A furcsa kis vadállatot Kiss Józsefné, Gör­beköz 5 szám alatti lakos küldte be hoz­zánk, minthogy ő saját személyében is ör­vendetes családi esemény előtt állván nem akarja a kis furcsaságot szem előtt tartani. Minthogy minket nem fenyeget hasonló veszedelem, megtartottuk a kis csirkét, amelynek négy jól kifejlett lába van és megpróbáljuk felnevelni. Külön nevelőnőt fogadunk melléje, aki gondozza, nezelje és ha majd eléri a csirkéi kor legvégső határát, leöljük őt és a fölös­leges két lábát odaajándékozzuk — jó­tékony célra. Nem mulaszthatjuk el azon­ban, hogy reámutassunk: milyen rendkívüli szerény emberek vagyunk mi. Nem adtunk ki rendkívüli kiadást, holott ilyen fontos és érdekes dologról vagyon szó. — Ha nincs otthon a jótékonyság. Gábori Péter Hodászon azzal keresi meg a mindennapi betevőt, hogy nyakába akaszt egy tarisznyát s be-benéz a hodászi jó­tékonyakhoz. Egy-egy darab kenyér, egy kis ételmaradék mindenütt akad s Gá­borinak, ha nem nagyon szemérmetes, sosem üres a tarisznyája. A hapokban azonban a szokásosnál is kevesebb szemér- metességet tanúsított az alamizsnás Péter. Bement Puntya Juonhoz kéregetni, de mert nem volt a házban senki, magához vette a könnyűszerrel elvihető házi hol­mit és eikámiorlott. A ragadóskezü kol­dust följelentették a csendőrségen. — A csendőr nyugalomban. Por­osaiméról írják lapunknak : Márkus Mihály, volt csendőr nyugalomba vonulván az ácsmesterséget folytatta Porosaimén. Néha napján bejárt a községházára is ahol leí­rási munkákban segített. Egy pár nap óta a községi biró észrevette, hogy az író­asztala fiókjában levő pénzt valaki meg­dézsmálja. Próbára betett a fiókba 3 da­rab ötkoronás pénzdarabot és másnapra csak egy maradt a fiókban. A biró kö­zölte a dolgot a jegyzővel és segédjegy­zővel, akik mindjárt Márkusra gyanakod­tak. Gyanújukat megerősítette az a kö­rülmény, hogy a lopás idején csakugyan váltott Márkus az egyik falubeli boltban ötkoronást. Legközelebb meglesték Már­kust, amikor egyedül maradt az irodában és sikerült is az excsendőrt rajtakapni, mikor a biró fiókját álkulcscsal kinyitotta. Ekkor leleplezték Márkust, akit előbb a leleplezés hevében alaposan elverték, azután pedig feljelentették a csendőrségen. — Revolvergolyó és a nemes test­részek. A revolvernek öngyilkossági szán­dékból kilőtt golyója minden ilyen eset­ről szóló hírben külön megemlítés szo­kott reflektálni annak a szempontjából, hogy sértett-e nemes testrészeket avagy nem. Rendszerint attól függ ugyanis a halálraszánt ember fel vagy fel nem gyó­gyulása, hogy sikeriilt-e a végzetes go­lyónak megsérteni a test nemes részeit. A szokottnál is fontosabb ez a kérdés abban az öngyilkosságra irányuló lövés­ben, amelyet egyik helybeli gőzfürdő Ne­mes nevű gépésze követett el tegnap d. u, a Bányai utón. Nemes előbb utravalót szedett be, mielőtt a másvilágra indult és miután úgy vélte, hogy a másvilágra leg- egyeneseb'ben a Bányai-uton át lehet el­jutni, errefelé diilöngözött. Az utca köze­pén aztán kivett a zsebéből egy hatal­mas, ócska revolvert és magára sütötte. De az ólomgolyónak több esze volt, mint annak, aki útnak indította és nem talált. Se Nemes testrészeit, se nemesebb test­részeket. A halálraszánt ember ennek dacára kötelességszerüen végig vágta magát a földön, mintha meghalt volna. A járókelők között orvos is akadt, aki ha­marosan megcsinálta a diagnózist, hogy Nemesnek az italon kívül semmi más baja nincs. Hazavitték, kialudta az öngyilkos- sági szándékot és megfogadta, hogy ez­után ha inni megy, otthon hagyja a mor- dályt. — Végiglopta a hazát. Ezelőtt né­hány héttel történt, hogy a budapesi ren­dőrség elfogott egy Lapos János nevű 18 éves szatmári fiút, akiről a vailátás során kitűnt, hogy egész sereg bűnt kö­vetett el. Lapos a tolvajlásokat a múlt évben Szatmáron kezdte meg, ahol több kisebb nagyobb betörést követett el. Szat­máron a csendőrök elakarták fogni, de sikerült neki megugrani. Szatmárról Po­zsonyba utazott, ahol feltörte Hant Károly ékszerüzletét, s onnan több száz koronát ellopott, A pénz egyrészét ott elmulatta, majd mikor már fogytán volt a pénze Győrbe utazott, ott próbált szerencsét. GyőrbőlfSzegedre, Szegedről Nagyváradra, Nagyváradról pedig Budapestre utazott. Mindéniitt követett el kisebb-nagyobb be­törést, mig végre Budapesten rajtavesz­tett, elfogták, Laposnak azonban sikerült a rendőrséget kijátszani, egy óvatlan pil­lanatban megszökött fiatal bűnös arcképét, akit most országosan köröznek, megkül- dötték az összes magyarországi rendőr­ségnek, köztük a Szatmárinak is. — Á baka bűne. Szálkái József di- ósadi íanitó feljelentést tett a rendőrségen fia, Szálkái Elemér ellen, ki a marosvá­sárhelyi ezrednél bakáskodik. A fiú mi­kor szüleinél volt szabadságon, több száz korona értékű ékszert lopott el. Az ék­szerek egy részét Szatmáron elzálogosí­totta, a másik részét pedig Kovács Jó­zsefnek a szatmári The Gresham bizto­sitó intézet hivatalnokának eladta, s a pénzt elmulatta. A közlegényt letartóz­tatták és bekísérték a gyulafehérvári helyőrségi fogházba, Kovács ellen pedig orgazdaság miatt megindították az el­járást. — Betörés. Mórecz Elemér sárköz- újlaki lakos feljelentést tett a rendőrsé­gen ismeretlen tettes ellen, aki az éjjel feltörte a lakását és onnan több száz ko­rona értékű házi tárgyat ellopott. A ren­dőrség az ismeretlen tettest keresi.

Next

/
Thumbnails
Contents