Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-07 / 11. szám
6. oldal üjMtmm 1912. április 7 a hitelezéstől való tartózkodás szükségességét. A Berlinből és Wienből egyidőben kiindult és egyértelmű ilyen megnyilatkozások aztán igen természetesen a legdep- rimálóbb hatást eredményezték a gazdasági élet minden ágazatában és valósággal megbénitották a kereskedelmi forgalmat. Ha itt csak olyan bajokról van szó, amelyek a vázolt politikai helyzetből erednek, mint ilyenek az egész országot érdeklik, de remélhetőleg csak átmeneti természetűek, akkor ez Szatmári sem érintené súlyosabban, mint a többi magyar- országi városokat, de mivel állandóan innen is onnan is indokolatlanul és sokszor bizony tendenciósusan Ítélik meg városunk örvendetes gyors fejlődését, előáll most már a megdönthetetlen bizonyításnak szükségessége azon kritikusokkal szemben, akik vagy azért, mert rosszul i vannak informálva, vagy pedig mert rosszindulatunk, hamis bírálatokat mondanak városunk irigylésreméltó gyors felvirá- gozásáról. Az ország északkeleti részének középpontján fekszik Szatmár, földrajzilag is arra van praedestinálva, hogy ezen országrész emporiuma legyen és ezen felfogás jogosultsága mellett a város fejlődésének minden mozzanata szól. Abban a tekintetben, hogy az elmúlt évtizedben a város lakossága huszonöt százaléknál is nagyobb arányban gyarapodott, Szatmár első helyet foglal el az összes magyarországi városok között és ez volt eredője minden téren tapasztalható csodálatos fellendülésének is. A rationális és intensiv talajmüvelés, a mezőgazdasági productumoknak mintegy állandósított reccordárai, az ezekkel egy lépésben haladó építkezések az ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot olyan jövedelmezővé tették és pedig minden mesterséges befolyás nélkül, hogy a lakosságnak ezen ágazatokat művelő részét feltétlen jólléthez segítette. A Szatmárba már eddig is torkoló hét vasútvonal személy és áruforgalmunkat lényegesen és aránylagosan igen rövid idő alatt megnagyobbította, a kitűnő terméseredmények gyümölcsökben és borban is, eredményes szárnyas- és marhatenyésztés, a megnagyobbodott belföldi szükséglet folytán elérhető magasabb árak mind emelkedett jövedelmet biztosítottak a mezőgazdasággal foglalkozóknak. Ezen örvendetes fellendülés aztán elsősorban lényegesen magasabb béreket biztosított a munkásosztályoknak is és a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan városunk megnövekedett lakossága is eredményesen virá- goztatta fel a többi kereseti ágazatokat. Az idegen elemeknek rendkívül nagy beözönlése folytán mindinkább érezhetővé vált lakáshiány kikerülhetetlenül az építkezésre szorított, amely azonban minden fejlődése mellett sem képes városunknak számban megnövekedett és jóllétnek örvendő lakosságának igényeit quantitás és qualitás tekintetében kielégíteni. Ezen általános, de részleteiben különösen Szatmáron észlelt fejlődési periódusok természetesen a kereskedelem és ipar terén is feltűnő gyors fellendülést eredményeztek és nemcsak a termőtalaj gyors értékemeléséhez vezettek, hanem előidézték magában a város falain belül levő ingatlanoknak lényeges áremelkedését, megérlelt egy igen tekintélyes és kivétel nélküi hasznot hozó ingatlankereskedést és ha a jelek nem csalnak, még ma sem értük el ezen progressiv értékemelés határkövét. Mi sem természetesebb, hogy ilyen áldásos fejlődés közepette önönmagától is előállott annak a folyománya, hogy pénzintézeteink is meggyarapodjanak és bizony igen sok szunnyadozó keresetforrás ép ezen meggyarapodott pénzintézeteknek köszönheti életrehivását ép úgy, mint a hogy a pénzintézetek segítették azt a sok ingó és ingatlan vagyont valóságos értékéhez és tették lehetővé az ezekkel való kereskedést. Nem szenved azonban az sem kétséget, hogy ily rohamos, törtető fejlődés közepette aztán olyan vállalkozás is születik, amelynek nem mindig van létjogosultsága és alapja és amely vállalkozások aztán nem egy esetben zavarólag is hatottak a szolid kereskedelemre ; mindezek azonban olyan sympthomák, amelyek egy nagyforgalmu és népes városban ki nem irthatok és a melyek előbb-utóbb erőszakos és jogtalan eredetük miatt aztán önönmaguktól megszűnnek a fórumon létezni. Ebből azonban nem szabad mindgyárt az egész gazdasági életre súlyos következtetéseket levonni. Nehány számszerű adat be fogja bizonyítani, hogy az a sok káros kritika pénzintézeteinkről, amennyiben ugyanis azok összességéről van szó, nemcsak hogy egészen indokolatlan, de ezen adatok azt is beigazolják, hogy pénzintézeteink feltétlen egészséges fejlődést mutatnak. A helybeli 15 pénzintézetnél igy alakultak a viszonyok : 1910. Váltótárca Folyószámla Jelzálogkölcsön Értékpapír Ingatlan Visszleszámitolás Részv. éstartalékt. K 37154443 „ 10044358 ., 8260072 „ 3422380 „ 1243504 „ 14350409 „ 11896861 1911. Emelk. 51993635 14839192 15454247 5409889 11759968 3499896 4669491 1247111 1473330 229826 25705228 11354819 18856810 6959949 és ezen több mint tekintélyes fejlődés mellett szóló számok után még a betét- állomány az 1910. évi 26461017 koronával szemben az 1911. évi 29407966 koronás állomány egy 2946949 koronányi plust tüntet fel, ami bizonyára nem arra vezetendő vissza, hogy bankjaink és gazdasági fejlődésünk egészségtelen volna. Ezen adatok inkább azt bizonyítják, hogy pénzintézeteink fellendülése és fejlődése a többi gazdasági ágazatok egészséges fejlődésével lépést tart. Ha pedig körültekintünk a magyarországi pénzintézeteken, megint a szatmári viszonyok javára történik ezen összehasonlítás, mert a mig egyebet sem hallunk, mint magyarországi pénzintézetek összeomlásáról vagy legalább is egyik-másik pénzintézet érdekében történő segítő aktiókról, addig Szatmáron hasonló eset emberemlékezet óta elő nem fordult, annak bizonyítékául, hogy a szatmári pénzintézetek soliditása és stabilitása már tradi- tionálissá vált, amely szolidsággal aztán még nehéz időkben is magasabb gazdasági hivatást teljesítettek. A nyilvános számadásra nem kötelezett többi magánvállalatok is általánosságban egészségesek, fejlődésre képesek és tőkeerősek és Szatmár itt' is dicsekedhetik, hogy ellentétben az ország többi városával, nálunk egyes jelentéktelen esetek kivételével sem insolventiák, sem más a kereskedelmi életben előforduló visszaesések vagy bonyodalmak már régóta nem fordultak elő. Hacsak nem minden jel csal, a politikai láthatáron kezd már derengeni és ha ezen kívánatos tény bekövetkezik, akkor ezek a fináncpolitikai akadályok is, melyek — remélhetőleg csak átmenetileg — az egész vonalon pangást és bizonyos nyugtalankodást okoztak, elhárultak, mert az ezen zavaró hatásokból eredő helyzet — és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — nem gazdasági, hanem kimondottan jpo- litikai krízisre és pedig egész Európára kiterjedt krízisre vezetendő vissza. lült-e wImsvéti eleiül ? Nézze meg Ragályi menazsériáját. évtizedek óta a város közönségének a __________________________Károlyi-ház. Kávéházak nyíltak és záródtak be, a Károlyi-ház azonban megmaradt a polgárság kedves és otthonos nek. Kávésát Weisz Danit limM OTTHONI nyös oldaláról ismerik megyeszerte Csődtömegeladási hirdetmény. Vagyonbukott Korai Árminné szat- márnémetii kereskedő csődügyében, miután a csődválasztmány az ápr. hó 4-én megtartott árverésen beadott ajánlatokat nem fogadta el, a csődtömegéhez tartozó kész férfi és női ruhák, valamint rövidáru cikkek, üzleti berendezés a csőd választmány határozata folytán zárt ajánlati verseny, esetleg nyilvános árverés utján újból árverés alá bocsátja. Ajánlat tehető a leltár 1—1067. tétele alatt 29745 K beszerzési 18719 K becsárban felvett árucikkekre és berendezésre egyösszegben. Különös ajánlatok is tehetők a leltár 1—1054. tétele alatti árukra, továbbá a 1055—1067. és 1096—1097. tétel alatti üzleti berendezésre. Az ajánlatok zárt borítékban alulírott tömeggondnokhoz avagy Dr. Rácz Endre szatmári ügyvéd csődválasztmányi elnökhöz 1912. évi április hó 11-én déli 12 óráig nyújtandók be s egyidejűleg ajánlattevő az árukra és berendezésre a leltári becsérték 10%-át bánatpénzül ugyanott letenni tartozik. Az ajánlatok felett a választmány 1912. évi április hó 11-én délután tartandó ülésében fog határozni, a kinek ajánlatát elfogadja, az tartozik a vételárt és a vételi illetéket bánatpénze különbeni elvesztésének terhe alatt a tömeggondnoknak 3 nap alatt kifizetni. Vevő az üzlet helyiséget f. év május hó 1-ig használhatja, köteles azonban a vételár fizetéssel egyidejűleg a 900 korona negyedévi bérösszegnek az igénybe veendő időtartamra eső aránylagos részét a tömegnek megtéríteni. Ha a választmány egyik ajánlatot sem fogadná el, az esetre fenntartja magának a választmány a jogot arra, hogy az ajánlattevők között még ugyanazon ülés folyamán nyilvános szóbeli árverést tartson. Amennyiben pedig ennek eredménye sem tartatnék a választmány által megfelelőnek, az ajánlatok és bánatpénz az ajánlattevőknek azonnal kiadatnak, s ez esetben a választmány az értékesítés módozatai felett pótlólag fog intézkedni. A csődválasztmány vagy tömeggondnok sem az áruk minősége, sem azok mennnyiségéért nem szavatolnak. A csődleltár a tömeggondnoknál a hivatalos órák alatt bármikor, az áruraktár pedig egy nappal előbb való jelentkezésre a tömeggondnok, vagy megbízottja közbejöttével az üzlethelyiségben megtekinthetők. Szatmár, 1912. március hó 26. Dr. Damokos Andor, ügyvéd csődtömeggondnok. aaBBBBBBBBBBBBBBgfBBBBBBBBBBBBElHBBBBBBBaBBBaHBHIBBBBfl B B \ Speciális bot-különlegességek, [ valódi ezüst-veretU maiakkák Ragályinál. £ B B Minden vevő érdeke, hogy cipőszükségletét cipőgyár r.-t. fiókiizle- :: tében szerezze be. :: Szatmár, Deák-tér 7, :: Talpra vésett szabott ár 1
