Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-28 / 28. szám
t Irta: TANÓDY ENDRE Tíz éve küzd a magyar nemzet látszólag Bécs ellen, nemzeti vívmányokért, va lóságban a magyar népjogok ellen, a demokratikus választójog megakadályozására. Tíz év alatt csak a történelem és a ténvek vaskövetkezetessége küzdött a demokratikus haladás mellett. Mindenki más elhagyta a népet; a nép maga elhagyta magát. Nemcsak hogy feladta a küzdelmet, hanem az utolsó választásoknál kezet emelt önmaga ellen, és a demokrácia legelszántabb, legtüzesebb elleneseit juttatta a hatalomra, akik politikai jellemük legszebb erényének tartják azt az őszinteséget, amellyel bevallják, hogy a népjogok végzet- szerű előnyomulásának minden eszközzel ellentállanak. Tíz év alatt hihetetlen tömege merült fel a mesterségesen felidézett, mondvacsinált politikai helyzet- drámáknak. A politika legnagyobb nevei egymással vetekedve jelölték meg, hol ebben, hol amabban a közéleti jelenségben a történelmi jelentőségű pillanat elérkeztét, és tiz év alatt nyomtalanul, egymásután tűntek a semmiségbe ezek a enyvi- zengős momentumok, amelyekre ma már alig emlékszik valaki, néhány túlbuzgó, szinte hivatásos újságolvasó kivételével. Tiz év alatt nem gazdagodott hat semmivel sem a nemzet lelkének lassanként elvértelenedő egyetlen ideggóca sem, ellenben a semmiségek folytatólagos láncolata egy i. évi. 28. si. Szatmár-Nésneti 1912 április 2ft Vasárnap végtelen sivár nihilizmus hangulatába ringatta át a csalódások és csalások által meglépett lelkeket. Tiz év után azok a férfiak, akik egyetemlegesen felelősek a nemzetnek, amiért történelmének tiz esztendejét elrabolták, felelősök tekintet nélkül arra, hogy melyik politikai párthoz tartoznak — tiz év után azok a férfiak ma is csorbítatlan tekintéllyel állanak a tájékozóképességéből kifosztott nemzet zöme előtt. Dacára annak, hogy tévedtek és tévesztettek, dacára annak, hogy a korona még egyenrangú küzdőfeleknek sem ismerte el őket, hanem-enyhe szót használva — kiutasította a nemzet vezéreit öt év előtt, és porig alázta az újabb vezéreket alig néhány héttel ezelőtt, és dacára annak, hogy mindezek a vezérek a tisztán politikájuk és személyüknek szóló megaláztatásukat nem átallották hirherdt lovagiasságukban a nemzetre áthárítani, nem átallották „Magyarország tetörésé- ről“ beszélni akkor, mikor egyszerűen az ő kis politikai kártyavárukat rúgta fel egy másik hatalom — mindezek dacára ugyanezek a fér- férfiak az ország komoly nagyjai közé számítanak, és politikai irányuk az egyetlen konszolidált, komoly politikai irány. Tiz év előtt azok az emberek, akik az ország polgárai reformjában látták és jelölték meg a nemzet jelenéuek történelmi hivatását, és akiknek tisztalátását tiz esztendőnek minden napja fájdalmasan igazolta, — tiz év előtt ezek az emberek „zöld kölykök“-nek neveztettek, és tiz év után, ma is még, mintha a történelem reálizmusa keserű iróniával akarná igazolni a nagy eszmék ideálizmusában remegve lüktető örök ifjúságot — tiz év után és dacára, ezek az emberek még ma is „zöld kölyköknek“ ne- neztetnek a komoly tényezők agi- tációs szótárában. Tiz év alatt — előbb a koalíció, azután a munkapárt teljesen egyenértékű és azonos irányú érdekeiért, az őrjöngésig menő lázi- tást vitték véghez a komoly és konszolidált politika vezéremberei, akik „lelketlen izgatóknak“ mondották mindazokat, akiknek komoly és a nemzetélet törvényszerűségének tanulságaiból merített tantéle- tei ime most tiz esztendő után megváltani jönnek a nemzetet önmaga ellen elkövetett, saját bűneitől. Tíz év után elérkeztünk végtére oda , hogy megtörténik az első, komoly kísérlet a választójog kijátszására. Mert eddig sikerült a demokrácia elleneseinek a választójogot annyira leszorítani, hogy szóba sem kellett vele államok. Röviddel a munkapárti diadal előtt Tisza István gróf „tiszteletreméltó magánvállalkozásnak“ nevezte Lukács László akkori kabineíalakitási kísérleteit, amelyekről csak most látszik igazán, hogy nem lehettek túlságosan forradalmi természetűek, aminthogy Lukács Lászlóban igazán bajos felfedezni azt a rehelíis „nagy férfiút“, aki hajlandó és képes volna e forradalom allegorikus ór- nőjének ama felhívására reagálni, hogy „tölts velem egy éjt, nagy férfin.“ Ez a forradalmi nász kétségtelenül meddőnek bizonyulna. És még a népszenvedélyek ez az enunuchja is veszedelmes volt kéüév előtt Tisza István grófnak, aki akkor még egy hajszálnyit sem akart engedni az általa képviselt Csakis elismert y?jW CHHLá . elsőrendű gyapjjuszö veteket árusít 1*» iá IP II MII í 1 Szatmár, Deák-tér 21. szám. Martin Sons & Co. Ltd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. Hői kasisim szSvetküliSnlegességsk.
