Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
egyetértettünk: mi is várva várjuk a mai életet ábrázoló realista művészeket. Sajnos, egy kiállítás megrendezésében nemcsak az alapél vek érvényesülnek, hanem apró érdekeknek egész hálózata. Ha szíve szerint válogathatott volna a tártai rendezője, biztosan elhagyott volna egynéhányat a százból. Hetven éppen elég lett volna. Egvpár „megtért“ absztrakt festőnek nagyon gyenge. naturális képét láttuk., Megerősíti ez azt a gyanúnkat, hogy csak tehetségtelenségüket burkolták eddig absztrakt leplekbe. A politikai festmények se mind jók, némelyiknek egészen kínos a prófétai hevessége. A művészei maradijai sem remekeltek minden müvükkel, sőt... Nagy érdeme a kiállítás rendezőjének, hogy kiemelte a szobrokat. Festményekkel megrakott szobába, hiába tesz egy-két szobrot az ember, senki se veszi észre. Itt a külön terem nagy szabad felületei hangsúlyt adtak minden szobornak. A rajzok már megint csak a folyósóra fértek! • Kár, mert ott kevesebben állnak meg nézelődni. / A Szépművészeti Múzeum „Stilusellentéfek ‘ című kiállítása érdekes kísérlet a múzeumi bemutatás élénkítésére.. Téma szerint párosítottak össze műveket, hasonló és elütő korokból, hogy ugyanannak a témának többféle megoldására hívják fel a figyelmet. Némelyik páros kép egészen közeli rokon: eredeti és utánzat. Némelyik távoli, különböző megoldásokat mutat. Sajnos, az egész összeállítás csak formai Jegyeket állít párhuzamba, egyáltalán nem hangsúlyozza, hogy minden kornak sajátos témái is voltak. A katalógusba írt magyarázatok pedig még a formai sajátságokat se fejtik ki egészen pontosan, sokszor megelégesznek a Gerevieh-iskola semmitmondó „képanalíziseivei“. Jó volna megrendezni a párját a mostani kiállításnak ezzel a címmel: Mit árulnak, el a müvek az elmúlt korok társadalmáról? A XIX. század festőiből rendezte másik kiállítását a Szépművészeti Múzeum. Kupee zkyn, 'M á nyeli i n és Bogdán Jaka b o n kezdik. Helyesen, mert XVIII. századi külön kiállításra úgv sincs elég anyagunk. A XIX. századot jóízléssel válogatták: nagy históriai tábláknak inkább csak a vázlatát rakták ki. Munkácsynak bemutatják fénykorát és elernyedését. A néhány P a á 1 László kép nagyon megkívántatott velünk egy Paál-kiállítást. Ferenczy Károly, I v ány i— Grün wa ld, Ripp 1—R ónál képei, átvezetnék a XX. századba, megmutatják a párizsi napfény hatására honi földből kisarjadt gazdag termést. A nagymarosi Xagy Balogh János Kollégium tagjai a szabadszervezetben mutatkoztak be. Hatalmasat fejlődött egyenként minden kollégista. Egymás mellé töve láthattuk otthon készült giccsecskéike. és fejlett tanulmánvrajzaikat. E őreha adásuknak újabb lendületet' ad majd, hogy a Dési Húber Kollégium tagjai lettek és itt többirányú, gazdagabb hatás fogja őket érni, mint nagymarosi elzártságukban. Bán Béla a Szabadszervezet két emeleti termében állított ki. Újabb fejlődését egyeben müve mutatja, a. nyugalmas, jól rendezett freskó-terv. A többi képén még mindig izgalmas formák kavarognak, borzasztó élmények utórezgéseként. Freskóstílusába is igyekszik átmenteni festői múltjának tanulságait. Nemcsak önála, hanem miuden stílust váltó festőnknél nehéz próba ez. A tiszta pikturának azok a problémái, amelyeket évtizedeken át bogozhattak azelőtt, most már minden érdekességüket elvesztették. Kivágynak abból a szűk baráti körből, amely eddig dicséretekkel és elméletekkel tartotta bennük a lelket.' Utat keresnek a dolgozó nép felé. Ez az út csak egy új festőiség útja lehet. Se tehetségtelen naturalisták, se tehetségükbe zárkózott formalisták nem fogják a népüket meglelni, meg kell elégedniük üzemi vagy baráti sikerrel. Bán Bélának sem lesz könnyű az útja és akkor ér el csak a célhoz, ha nem hátratekint. Vitéz Mihály 631 >