Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
veknél, de igen gyakori a százezres és milliós példányszám is. Harminc esztendő alatt 873.000 különféle könyvet adtak ki a Szovjetunióban, 11 milliárd példányban. 1946-ban, tehát közvetlenül a háború befejezését követő esztendőben a következő volt a helyzet a könyvkiadásban: Politikai irodalom Gazdasági irodalom Technika, szállítás, közlekedés irodalma Mezőgazdasági irodalom Tankönyvek Szépirodalom 110,800.000 példány 55.700.000 „ 5,673.000 „ 24.200.000 91.000. 000 „ 80.000. 000 Hogy valamelyest még jobban érzékeltessük, mit jelentenek ezek az óriási számok, meg kell jegyeznünk, hogy 1913-ban még egy egész könyv sem jutott egy emberre Oroszországban. A második világháború előtt már évente négy könyv jutott mindenkire a Szovjetunióban. IV. A fejlődés igen szembetűnő akkor is,\ ha egybevetünk néhány, klaszszikus orosz írók müveire vonatkozó adatot. így például 1888 és 1917 között Dosztojevszkijnek egyetlen munkája sem jelent meg, 1918 és 1947 között pedig 1,602.000 példányban adták ki műveit. Más írókra vonatkozólag így alakul a helyzet: 1888—1917 1918—1947 Nyekrászov Csehov Puskin Tolsztoj Leó Gogoly Lermontov Szallikov-Scsedrin 254.000 672.000 10,711.(XX) 10,784.000 5,813.000 4jo86.GOO 231.000 9.647.000 18.386.000 35.429.000 26.459.000 10.526.000 9.740.000 7.884.000 Puskinnál tehát megháromszorozódott, Gogolynál, Lermontovnál megkétszereződött, Csehóvnál majdnem meghusszorozódott a példányszám. Az új, tehát szovjetirodalomnál is hatalmas számok bűvölnek meg bennünket. Solochov „Csendes Don“ c. regénye 125 kiadásban jeleni meg 5,859.000 példányban, Alekszej Tolszt'oj „Nagy Péter“ c. regénye pedig 48 kiadást ért meg, 1.G15.000 példányban. V. Igen érdekes, hogy a világirodalomból mit ad a Szovjetunió tömegeinek. Kitűnő fordításban, igen szép kiállításban a világirodalom következő íróinak műveiből láttunk egyet vagy akár egész sorozatot is a kiállításon: Homérosz, Szofoklész, Vergilius, Seneca, Lucretius, Dante, Cervantes, Shakespeare, Byron, Swift, Thackeray, Dickens, Burnes, Mark Twain, Fielding, Shaw, Galsworthy, Dreiser, Voltaire, Diderot, Rabelais, Le Sage, Merimée, Zola, Hugo Victor, Balzac, Maupassant, Flaubert, Stendhal, Barbusse, Romain Rolland, Heine, Goethe, Lessing, Nexö, Mickiewicz, Capek, Hasek, Petőfi. A fordítás-irodaion! adatait az alábbi tábla szemlélteti: 1888—1917 1918—1947 Shakespeare 733.000 1,611.000 Cervantes 153.000 650.000 Balzac 144.000 2,095.000 Schiller 538.000 6831000 Hugo Victor 493. OCO 4,173 000 A cári időkhöz viszonyítva lényeges emelkedés van tehát a fordítás-irodalomnál is. A számok maguktól megcáfolják azt az ostoba 622
