Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-10-01 / 10. szám

*

őstörténetnek. A társadalmi fejlődés általános sematikájától eltérően, a magyar sajátságokat iigyelembevéve megállapítja, hogy mint több más társadalom,, a magyar sem élte szervesen' át a rabszolgaság korát, hanem az ősközösségből közvetlenül a feudalizmus korába lepett. Molnár Erik másik írása, „A szocializmus történetéből“ (42), nem magyar tárgyú. Részint a francia parasztság s a kialakuló kapitalizmus viszonyának és a parasztság s a polgári forradalom viszonyának elemzése, részint

francia forradalmi események és vezéralakok értékelése. Jelentős és jól használható magyar marxista mű Mód Aladár „400 év küzdelem az önálló Magyarországért c. történelemkönyve (44). Andics Erzsébet egyegy rövidebb korszak elemzését adja vagy. egy bizonyos szempont szerint vizsgálja végig a magyar történelmet írásaiban. A munkásosztálynak, mint nemzetfenntartó” osztálynak s a haladásellenes osztályoknak a szerepét vizsgálja ezek közül a „Munkásosztály és nemzet (45). Két kisebb brosúrája a világháború utáni korszak egyetlen objektív és megbízható értékelése. Különösen jelentős kis füzet a 19-es forradalomról: „Demokrácia és szocializmus 1918—19-ben“ (46). Az ellenforradalmi korszak igazi képe a „Bethleni konszolidáció“ (47). Ez és a Kállai Gyula könyve, „A magyar függetlenségi mozgalom“ (48), a Horthykorszak történetének első komoly értékelései. Kállai könyve egyben a magyar munkásmozgalom története is 1936-tól 1945-ig. A magyar munkásmozgalom történetének rövid. feldolgozása Szántó Béla könyve, „A magyar munkásmozgalom története 1911-ig (49).

Külön helyet foglalnak el a történelmi irodalomban Rémi József tanulmányai. É tanulmányok, mint maga a szerző is, mondja egyikükben, ^elsősorban nem történelmi, inkább politikai tanulmányok. Mégis, hogy most a negyvennyolcas magyar forradalmát igazi jelentőségében -látjuk, elsősorban Révai történeti munkáinak köszönhetjük. „Kossuth Lajos“ (50), „Marx és a magyar forradalom“ (51) és „48 útján“ (52), e három tanulmánya foglalkozik 48 értékelésével. Révai fogalmazta meg előszói- világosan, hogy 48 polgári forradalom volt, szemben Szabó Ervinnel, aki szerint csak nemesi felkelésnek nevezhetjük. Révai határozta meg szabatosan és tudományosan Kossuth és Széchenyi ellentétét és szerepét,' Petőfi és Táncsics forradalmiságát. Ö állapította meg, hogy a 48-as magyar forradalomban forrt először össze a magyar történelemben a néppel a harcot vezető osztály; ez a forradalom volt először legteljesebben a nép forradalma is. ö elemezte- ki a nép, a pesti utca szerepét a forradalom fejlődésében. De az értékelés másik oldalát sem, hagyta ki, azt, -hogy a vezető osztály helytelen politikájának, bár szükségszerű politikájának, ■ a parasztság nem mégfelelő felszabadításának milyen szerepe volt a forradalom elbukásában. Révai elméleti ér' télül összefoglalásai és - Szabó Ervin könyve, a „Társadalmi és pártharcok a 48—49-es magyar forradalomban“ (53) adják a negyvennyolcas forradalom marxista elemzését.

Igen jelentős, nem egészen történeti, inkább gazdaságtörténeti vonatkozású könyv A’agy Imre ,,Agrárproblémák“ e. könyve (54). Mezőgazdaságunk fejlődésének története. De mint társadalomtörténet is jelentős, különösen .a kiegyezéstől a világháborúig terjedő korszakot elemző részeiben. E korszak gazdaság- és társadalomtörténete csaknem teljesen hiányzik még a magyar tudományos irodalomból. Mint jót használható történeti művet említjük még Acsády Ignác könyvét: „A magyar jobbágyság története“ (55) és Ágoston Péter igen ritka művét: „A magyar világi nagybirtok történeté“-t (56).

Társadalomtudomány

Társadalomtudományi, szociológiai irányú Szalui Sándor „Társadalmi valósáig és társadalomtudomány“ (57) c. könyve. Elsősorban módszertan. Marxista kritikáját Lukács György adta a Társadalmi Szemle 1946. évi 8—9. számában. A népi írók falukutató munkáinak, szociográfiai jellegű műveinek marxista bírálata Révai József „Marxizmus és népiesség (58) c. jelentős könyve. Társadalomtudományi jellegű • cikksorozat Engels könyve a „Szakszervezetekről“ (59).

592