Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
polgári szociológia ma már semmi pozitivet nem alkot, nagyrészt merő módszertan. A materialista történelemszemlélet mindig a társadalmi létből vezeti le a társadalmi tudatot. Klasszikusan fogalmazta meg Marx ezt a következőkben: ..Életük társadalmi termelésében az emberek bizonyos meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokra, termelési viszonyokra lépnek egymással, amely viszonyok megfelelnek anyagi termelőerőik bizonyos meghatározott fejlődési fokának. É termelési viszonyok összessége adja a társadalom gazdasági szerkezetét, azt a reális alapot, melyen a jogi és politikai felépítmény áll s melynek a társadalmi öntudat bizonyos formái felelnek meg.*' Ez az elv és a történelemnek osztályharcokban való szemlélete a marxista történelemszemlélet alapja. Az emberiség története A történelmi materialista történeti művek legklasszikusabbika Engels könyve, „A család, állam és a magántulajdon keletkezése“ (31). Engels bebizonyítja ebben a müvében az ősi osztálynélküli társadalom létezését. A legkezdetlcgesebb fokoktól kezdve ismerteti az ősi társadalmak, a germán, görög, római társadalom fejlődését az osztályok megjelenéséig. A család formáival kapcsolatban megállapítja, hogy a vadsgg fokának a csoportházasság, a barbárság fokának a páros házasság, a civilizáció fokának pedig a monogám házasság felel meg. A nemzetiségi szervezet ismertetése után a magántulajdon kialakulását és az ezt törvényesítő, az osztályokra szakadt társadalom mindenkori uralkodó osztályának fegyveres hatalmát képező állam létrejöttét vezeti le a gazdasági és társadalmi helyzetből. Marx a ..Tőké -nek idevágó történeti részein kívül is végzett kon- • krét történeti kutatásokat. Két nagy, magyarul is megjelent történeti* műve: az „Osztályharcok Franciaországban‘ (32) és a „Louis Bonaparte brumairc tizennyolcadikúja“ (33). Az első a francia történelem elemzése 1848-tól 1850-ig a társadalmi és gazdasági viszonyok vizsgálata alapján. A második az előbbi könyv eredményeit foglalja mégegvszer össze és kiegészíti III. Napóleon államcsinyjének elemzésével. Rövid történeti korok elemzése kétségkívül nehezebb mint hosszú korszakoké. Marx ilyen esetben is be tudta bizonyítani a történelmi materializmus egye-' dűli használhatóságát. Marx és Engels, de főként Engels műve a negyvennyolcas eseményekkel foglalkozó .,Forradalom és ellenforradalom lSJS-ban" (34). A 48-as németországi eseményeket tárgyalja, közben sok magyar vonatkozás is szóba kerül. Mint történelmi, de mert egyben elméleti mű is. különösen fontos helyet foglal el itt a „Szovjetunió Kommunista (bolsevik/ Pártjának története“ (35). Sztálin tíz évvel ezelőtt megjelent műve már a világtörténelemnek új fázisát mutatja be. azt a kort, melyben a Szovjetbirodalomban a proleláriálus maga vette kézéire sorsa irányítását s tudatosan formálta történelmét. A könyv elsősorban a Szovjetunió története, de elméleti mű is, hiszen az elmélet „a tapasztalat általánosítása“. S e könyvben eleven példáját látjuk annak, hogy lehetett az elmélettel, a leninizmus elméletével meghatározni a történelem további alakulását. Óriási jelentőségű fegyver e könyv ezért a munkásmozgalom számára. Emlílésreméltó még mint marxista történelmi-elméleti mű Plechanov két brosúrája: „A materialista történelemfelfogásról“ (36) és ,,A személyiség történelmi szerepének kérdéséhez“ (37). A mai szovjet történetírás három alkotása hozzáférhető .magyár nyelven is: Patyomkin diplomácia-történetének második kötete. „Az újkori diplomácia története“ (38), az 1872-től 1919-ig terjedő korszak politikájának története. Több szerző szerkesztésében jelent meg a „Polgárháborúi évei a Szovjetunióban“ (39; s végül Viper könyve, a „Rettegett Iván“ (40). Magyar történelem ' A legkomolyabb magyar marxista történelmi mű Molrnír Erik könyvé: „A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig (41). Engels eredményei alapján megírt marxista elemzése a magyar . \ 591
