Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
fizetéséből levont összeget, de együgyű tehetetlenségével felborítja a "beteges rangkórságtól valójában még együgyűbb igazgató rendezte ceremóniát. Szellemes, a mulattatás minden eszközévei ellátott eleven játék. Csehov benne élt a polgári életben, de nem vállalta, iróniával nézte minden gyengeségét. A polgárság rangkórságát, kicsinyességét, közösségellenes magatartását egyformán kigúnyolta. Nagyobb műsor keretébe is jól beilleszthető darab', falusi közönség éppen' olyan vidáman fogadja, mint a városi. Alkalmas arra, hogy kevés szereplővel több közelebb fekvő helységben is szerepeljünk vele. Csak egyszerű szobadíszletet kíván, jelmezek nélkül. (Megjelent Csehov ,,A medve“ c. kötetében. Magyar- Szovjet Művelődési Társaság kiadása. Ára: 8 forint.) Csehov: Nyári tragédia. Egyfelvonásos. Két férfi szereplővel. Két jóbarát beszélget. Egyik vidékről jár be hivatalába, de már majd megőrül, mert annyi minden elintéznivalót bíznak rá az üdülők. Öngyilkos akar lenni, mikor ezt barátjának elpanaszolja. Az végighallgatja "és — megkéri, hogy csupán egy varrógépet vinne el feleségének. Mindennapi, nagyon emberi jelenet. A tréfa benne a komissziókkal 'elhalmozott ember gyötrelme, a tragikum, hogy hiába panaszkodik valaki jó negyedóráig, barátja sem érti panaszát, mintha levegőnek beszélne, nincs aki meghallgassa; őrjítő az valóban, ha olyan hosszú az út lélektől lélekig. Jobb ha kisvárosi, városi közönségnek adjuk elő, mint falun, de mert általános emberi probléma, ott is megértőkre találhatunk. Párbeszéd kevés van belőle, olyan szereplőt kíván tehát, aki képes a hosszú, kb. húszperces monológra játékkal és dikcióval is. Csehov: A dohányzás ária!másságáról. Monológ. A foglalkozás nélküli férjet felesége felszólítja, hogy tartson előadást a dohányzás ártalmasságáról. Ő ehelyett a házas élet igáját aposztrofálja. Ha nem derülne ki a végén a kispolgári élet csömöre, ez a monológ sem lépné túl a kabaré szokott szellemességeit. De így a kispolgári életnek minden otrombasága csuk igazolja, hogy nincs más út, mint: „kifutni ebből a siralmas, unott, szürke, poshadt világból, elmenekülni ettől a kicsinyes, hétköznapi élettől ...“ Ezzel lesz teljes ez a kép, mely önmagában groteszk, nevettető ugyan, de egy pusztulásra ítélt világot ábrázol. Nálunk Karinthy, Nagy Endre láttatták meg hasonló műfajban ennek az életnek a csődjét. Csehov humora, mint minden igaz humor, filozófia is egyben: komoly figyelmeztetés a polgári élet megmerevedésére, a kicsinyességre és önzésre hajló emberiség felé. Ideje körülbelül húsz perc; jó előadót kíván, aki nem csalt dikcióval, de gesztusokkal és arcjátékkal is bírja. Afinogenov: Kisunokám. Háromfelvonásos színmű. Öt férfi és hat női szereplővel. Történik ma. Díszlet: szoba, de pótolhatja, mint leg- 4 több ismertetett darabunknál, egyszerű körfüggöny vagy egyéb helvi ötletes, de minél szolidabb megoldás. Nagyapa és unokája, a múlt század és a ma, individualizmus és közösség áll szemben ebben a darabban. Nem is szemben állnak, hanem kiegészítik egymást. A ma pozitív életrendjében nevetségessé és értelmetlenné válik a múlt olyan formán, hogy az idős szobatudós, Okajómov meddő életének értelmét, új lendületet ad váratlanul betoppanó unokájának tizenötéves kedve. Mai társadalmi dráma a „Kisunokám“, a valóság optimista szemléletének jegyében. A valóságot adja, szólamok nélkül, meggyőzően s végső következtetése az, hogy: egyesegyedül másokért és a holnapért érdemes élnünk. Előadása, éppen mert a ma problémáit kell megmutatnunk, érett alakításokat és gondos kidolgozást kíván. Pózok s komédiázás helyett emberségünkről vett apró megfigyeléseinket kell érvényesítenünk. (Kiadta az Űj Idők Irodalmi Intézet, részletes rendezői uta'sílásokkaL Ára 10 forint.) 556