Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
kezdeményezést és jó eredményt, de társtalan maradt, mert az általa tört utakon csak ő tudott továbbhaladni. Jellemző ez a rendkívüli tehetségéből eredő helyzet élete csaknem - minden megnyilvánulására és így érthetjük meg az a fokozott zárkózottságot is. amellyel magát különösen hazájában körülvette. Tudta jól, hogy Kodályon kívül másra egyelőre nem számíthat és éppen ezért mindig jól elhatárolta magát, hogy teljes függetlenségét és szabad kritikáját megtarthassa. Gazdag és jövő tépítő termékenységi! életének minden pillanatában éles szemmel figyelte hazája ügyének mindenkori alakulását és ha szükségét érezte, kinyilvánította véleményét. Sok népzenegyűjtő Htjából is következik, hogy Magyarország társadalmi és politikai viszonyainak egyik legjobb ismerője volt. Egyénisége csak szabad és független országban érezte jól magát és mikor a fokozódó német nyomás láttán 194Ó-ben úgy érezte, hogy Magyarország végleg elveszítette annak lehetőségét, hogy további sorsát maga irányítsa, hangversenyszerződések megkötése után bizonytalan ideig való tartózkodásra az Egijesült Államokba utazott. Utolsó itthoni beszélgetései során kijelentette, hogy itt egyelőre nem tud többet tenni Magyarországért. Nem volt politikus, sohasem kívánt az lenni, de tudta jól, hogy a politikai szabadság kis népeknél elsősorban a szellemi szabadságtól függ. S éppen Bartók Béla volt az a fiatalember a század elején, aki a Kossuth-szimfóniával és az eredeti magyar műzene vágyával a magyar egyenrangúság és függetlenség mellett tett fogadalmat és ettől élete végéig soha el nem tért. Az Egyesült Államokban új munkák vártak rá. Meghívták előadások tartására a Columbia-egyetemre, ugyanitt kérték fel egv délszláv népzenei gyűjtőút eredményeinek rendezésére. Műveit új kiadócég (Boosey & Hawkes) vásárolta meg és egyes műveinek átírására is felkérték. Egészségi állapotának romlásáig számos városban adta elő saját műveit és utazásai során mindig részletesen érdeklődött az ott élő magyarok sorsa felől. Amerikai utolsó életszakasza idején még három nagyobbszabású művel („Hegedűszonáta szólóhegedűre“, „Concerto nagyzenekarra“, „III. zongoraverseny“) gazdagította a magyar zeneirodalmat. 1945 szeptember 26-án New Yorkban bekövetkezett halála óta fokozódó érdeklődés nyilvánul meg művei iránt és ez az érdeklődés továbbra is emelkedőben van. Bartók élete ma még áttekinthetetlen, adat is kevés van és a kellő történelmi távlat is hiányzik. Annyi azonban bizonyos, hogy életével és működésével túllépett a muzsika keretein és egyik egyetemes irányítójává lett nemzetének. Revei András BARTÓK GONDOLATAI A TÖMEGEK ZENEI NEVELÉSÉRŐL Ilyen címmel Bartók sohasem írt cikket és nem tartott előadást. De különböző tárgyú írásaiban és előadásaiban ismételten érinti ezt a kérdést, jeléül annak, hogy a közönség és a zene uszonya, az egyes zenei stílusok megértésének feltételei állandóan foglalkoztatták. Saját művészete terjedésének körülményei eleve felhívták figyelmét a közönség ízlésének és befogadóképességének vizsgálatára, bár őmaga tudatosan sohasem kereste az igények kielégítését. Mint előremutató, úttörő művész nem is szolgálhatott semmilyen formában meglévő igényeket. Legalábbis olyan igényeket, melyek meggyőződésével valahol ütköztek volna. Gondolatai azért is különösen értékesek számunkra, mert Bartók mindent a kultúra továbbfejlődése szempontjából vizsgált meg és eközben 533
