Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

vált, a kiélt mát és a tegnapnak és mának egymás ellen feszítéséből, merőben új holnapot épít. Egészen úi melódiá­kat és vadonatúj harmóniákat egyrészt és ázsiai alapon, de az egész eddigi Európa köveiből. Ez a merész lépés a haladás irányában történt, ezért van Bartóknak igaza és ezért nincs nekünk, akik hozzáképest vetrográdok és reakciósok vagyunk, ha nem hódolunk meg neki és nem válunk halasára tanítványaivá. A köztünk levő eddigi viszonyt ne úgy fogalmazzuk tehát meg, hogy ö a különc, muzsikája meg mindenestül extravagancia, hanem ágy, hogy a mi fülünk vagy neveletlen, vagy félre van ne­velve. Forduljunk tanácsért a teremtő művész megértése végett a tudós és a nevelő Bartókhoz. IV. A tudós Bartók bejárta előbb Magyarország magyarlakta vidékeit, főleg Békés megyét és Erdélyt és Kodállyal s még nehányadmagával (sem térben, sem időben nem úgy értendő ez, hogy egyszerre és együtt) összegyűjtött Jíb. 8000 magyar parasztnóla dallamot. Aztán szlovákok, románok, ruszinok, szerbek, cigányok és bolgárok közt járt, útjának 2800 szlo­vák, 3500 román és 150 egyéb dallam lelt az eredménye. Az így nyeri anyagot rendszerezte, későbbi útjain feljegyzett arab és török dallamokkal vetette egybe s nem tudjuk egész biztosan, hogy sikerült-e neki valamennyire, de amerikai indián dallamokkal is egybe szándékozott vetni. A végső tanulság, amit tudományából levonhatunk, körülbelül ez: az európai zene csak akkor frissülhet fel, ha él az alkalom-• hml, melyet az ázsiai zene tanulmányozása jelent számára. Minden európai kultúrnép nagy mértékben rászorult erre a kulturális vérátömlesztésre, de különösképpen a magyar. Hiszen a magyar nép a gyarmati elnyomás századai alatt már-már elfelejtette zenei anyanyelvét. Pedig az éppen en­nek az ázsiai zenei anyanyelvnek egyik dialektusa lenne voltaképpen. Elfelejtvén ezt a nyelvet, századokkal maradt el a kultúrában, hiszen idegen nyelven sem elég gyorsan, sem elég mélyen és szolid módon nem tudta a zenei leckét a többi európai néppel egyenlő iramban és mértékben megtanulni. V. Ezt tanulhatjuk a tudós Bartóktól, de mire nevel ben­nünket a pedagógus Bartók? Először is arra, hogy a tanulnivalónk időszerű. Éppen most, éppen aktuális. Nekünk magunknak életbevágóan fon­tos, hiszen egyáltalában azon fordul nemcsak legközelebbi holnapunk, hanem egész jövendőnk, vissza tudjuk-e szerezni elfelejtett zenei nyelvünket, az egyetlen eszközt, melynek segítségével zeneileg érintkezni tudunk. De éppen jókor éb­redtünk ennek tudatára, mert Ázsiában is, Európában is 523

Next

/
Thumbnails
Contents