Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

minden malom". A király a bemutatás után elismeri, „megáldja“ a kormányt és megesküszik a 48-as törvényekre.

De itt van már a Kamarilla, mint népmesékben a boszorkány, a sárkány. Le kell győzni. A következőkben Sárosy a Kamarillát mutatja be. A Kamarilla fejének Zsófia hercegasszonyt, a kis Ferenc József anyját állítja. A Kamarillánál Sárosy hangja szenvedélyes és kíméletlen:

A mi Ferdinándunk gyarló egy férfiú,

Eb hiszi, ha tudja: leány-e vagy fi/út Még gyerek korában úgy fejére esett,

Hogy kificamodott esze egy keveset.

; Elől ül s kavarja a boszorkánytálat,

Egy hercegasszonynak titulált vadállat,

Vadállat, a melynek Zsófia a neve S mindennek, amit főz, maszlagos a leve.

Anyák, kik a hazán bánatba merültök,

Jusson eszetekbe, ha magzatot szültök:

Ne neveztessétek a lányt Zsófiának,

"Mert ez szörnyű neve hazánk átkának.

így, ilyen hangon ír végig a királyi család tagjairól, lerántva a leplet a magyarok egy része előtt népszerű István főherceg nádorról is. Hogy a népek a bécsi érdekeket szolgáló Jósika Samuval Jósika Miklóst össze ne vétsék, megjegyzi:

Miklós: hű barátja új szabadságtoknak —

— Szép históriákat írt az ásszony oknak.

A kamarillla tanácskozásain felemlíti Sárosy Rotschild és Szína nevét is és velük kapcsolatban a birodalom gazdaságpolitikáját A kamarilla dönt, a király megszegi esküjét s már itt, a “negyedik „leheletr ben“ felteszi Sárosy a kérdést: „E famíliából kell-e király néktek?“

Nem kell — nyilvánvaló a felelet. Az ország nyugodt, a nép tudja, mit kell csinálnia. Az esetleges kis rendbontások is lecsillapodtak, elmúltak, a nemzetiségek is örömmel üdvözlik az új szabadságot és a kormányt. A kamarilla Jelacsicsot nevezte ki bánná. A horvát pártütéssel egyidőben ébredezett a rác lázadás.

Ezután következik a nyolcadik lehelet a Huszárról:

A huszár név onnan ragadt a huszárra,

Hogy: egy halálának mindig húsz az ára.

A pesti országgyűlés és Jelasics támadása a tárgya a következő leheletnek. A király „nem ütött pecsétet“ a Pesten megszavazott törvényekre, megszegte esküjét. Megindul a szabadságharc:

De alig űztük el a Jelacsics-csordát,

Melly közül temérdek itt hagyta a bordát —

S ime kilenc felöl vagyunk megtámadva;

Váraink császári tiszteknek átadva.

A szabadságharc vezéreiről, akik sorra nyerik a csatákat, Így ír:

Görgei okos és tudós generális,

Mindenkor nagy vezér, még ha retirál is.

Az úr isten pedig a bombák helyébe Saját mennyköveit juttatná kezébe.

Mikkel addig lőne minden királyságot,

Míg ki nem mondaná a köztársaságot:

Meg akkor sem lenne Bém nagyobb magánál...

'Damjanics tábornok temérdek nagy legény,

Mintha hízott volna szalonnán, csőregén ...

Sárosy a tizenkettedik leheletben, a „Nincs többé király" címűben jön aztán igazán elemébe:

515