Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

találó fordulatokkal tűzdelte tele versét, tudatosan tette alkalmassá arra, hogy akár a lakodalmi verseket, az Arany Trombitát is megtanulják és saját véleményükként bármikor recitálhassák. Hangja néhol durva, nem irodalmi, nem szalonképes — mondták régen. Ma már ez nem kifogás, hiszen legszebb népi szövegeink esnének el ezáltal a méltánylástól. Idevonatkozó nézeteinket is revideálni kellene s belátni, hogy irodaimiság-szalonképesség nem mindig és feltétlen egyenlő értékűek az erkölcs fogalmával. Nem azok például Sárosy esetében, akinél a durva kifejezések alkalmazása jelenti éppen az erkölcsösséget, a bátor kiállást, véleménynyilvánítást.

De nézzük magát a költeményt.

Véreim, Magyarok! nagy időket élünk,

Trombitahangokon s ágyúkkal beszélünk;

Magyarország felett meggyűlt a zimankó Majd annyi a bajunk, mint a bécsi bankó.

Kezdi a bevezetést s elmondja az ország szomorú állapotát. A baj, ahelyett, hogy fogyna, nő, mert:

Hej, mert mézes-mázos az ámítók nyelvel /

De a szívok vagyon álnoksággal telve.

Járnak ők jobbára nagy urak képében Minőket majd láttok e sorok tükrében,

Járnak szürke frakkban vagy veres palástban 'S kedvöket lelik a hazaárulásban.

A szabadságharc történetét — az Uj szabadságot — a francia forradalommal kezdi.

De a franciának nincs a földön párja,

A franciák mindent illőn jutalmaznak S ki teszik a szűrét, ha szükség, a gaznak.

A franciák aztán kikiáltották a köztársaságot, amiről Sárosy így ír pár sorral alább:

Ez a köztársaság oly becses portéka,

Melynél nincs Istennek dicsőbb ajándéka.

De ezt az egek csak oly népnek adhatják,

•Hol előbb a királyt végkép megugratják.

A bécsi forradalom, a pozsonyi országgyűlés és a pesti március 15-e leírása után Mettemyik-ről, majd Kossuthról ír:

iVolt ott egy Metternyik nevű német sátán,

Ki a tehetetlen királyt hordta hátán.

Kossuthot rajongó szeretettel jellemzi s elmondja Kossuth terveit, elképzeléseit. A nemzeti függetlenséget, az uniót, közteherviselést, iparosítást, stb. Majd a megalakult minisztériumot mutatja be egyenkint:

Battyáni Lajos lett miniszterelnökké ...

... ő a jobb érzésű nagy uraknak feje Dukál hát neki a kormány első helye.

„Vallás és oktatás bölcs sáfárt kívánlak", Eötvös József lett tehát a miniszter. Érdekesen magyarázza utaink rossz állapotát, illetve Széchenyi miniszterségét:

Hogy utaink rosszak vizen és szárazon,

Eddig nem lehetett csudálkozni azon,

Mert a töltéseket csak a paraszt ásta,

Az úr meg nagy vígan végig kocsikázta.

Ezért vállalta azután Széchenyi magjára az „utaink kormányát“. Sárosy a kormány felsorolásánál azt az ügyes formát választotta, hogy Kossuth mutatja be a kormány tagjait (végezetre saját magát) a királynak. Kossuth szerényen jegyzi meg magáról: „Hisz az én nevemet őrli.

514